Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-29 / 151. szám
A közlekedésbiztonságról Jól vizsgáztak az új forgalomirányító berendezések Brigád a képek között HEVES MEGYÉBEN a forgalomirányító berendezések telepítése 1976-ban kezdődött. Gyöngyösön már 1976- ban ugyan üzemelt egy berendezés a 24. sz. út és a Kossuth Lajos út keresztezésében, de a tervszerű telepítések csak később kezdődtek. Jelenleg Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban _ 4—4 helyen üzemelnek jelzőlámpák. A jelzőlámpák telepítésének akadálya kezdetben a megfelelő berendezés hiánya volt. Ma ez a probléma megoldódott és a rendelkezésre álló pénzügyi keretek elosztásának függvénye a jelzőlámpák telepítése. Egy-egy berendezés telepítése, a jelzőlámpák telepítése 1,5 mil- , üó forint összegbe kerül. A KPM Közúti Igazgatóság V. ötéves tervében 11 lámpa telepítése szerepelt. A tervidőszak elején született döntés értelmében 1978-ig el kellett végezni a tervezett telepítéseket, ami az egri Lenin út — Münnich Ferenc utca_ kereszteződésében fejeződött be. A program előrehozása nem műszaki szükségességből, hanem az egyre növekvő balesetek és helyi balesetek és helyi baleseti gócok felszámolása érdekében történt. Így a jelzőlámpával irányított csomópontjaink egy része a jelenleginél nagyobb forgalom levezetésére is képes. A program előrehozását természetesen a pénzügyi lehetőségeink átcsoportosításává! oldottuk meg, így ebben az időszakban a burkolatra ennyivel kevesebb összeget tudtunk fordítani. Ez természetesen nem jelentős összeg, de a teljesség kedvéért meg kell említeni. A jelzőlámpák állandó periódusidővel üzemelnek. Egy-egy perióduson belül 2, 3 vagy 4 fázis van. A periódusok hossza 45 másodperctől 120 másodpercig tart, a forgalmi terheles függvényében. A KÉSŐBBIEKBEN a jelzőlámpák zömét átalakítjuk a forgalmi viszonyok értékelésére. így a periódusidő a forgalom függvényében automatikusan változni fog. Ha tehát a zöld jelzésre nem érkezik több jármű, a berendezés ezt értékeli es vált, a következő irány reszere ad “öld ielzést. A forgalom áramlása tehát gyorsul, a va rakozási idők csökkennek es nem tűnnek indokolatlannak. A forgalomáramlás gyorsításának másik eszköze a jelzőlámpák összehangolása, szinkronizálása a fő irányban. A Hatvanban létesített berendezések már a 3. sz. úton az első lámpától indulónak folyamatos haladás mellett 50—55 km 16, éjjel 60 km/ó sebességet tesznek lehetővé. A megyében elhelyezett többi berendezés azonban nem teszi lehetővé az összehangolást, így azokat á VI. ötéves terv folyamán ki kell cserélnünk és el kell végeznünk a szinkronizálást. Ez természetesen azt jelenti, hogy a közbeeső csomópontokban és gyalogátkelőhelyeken is jelzőlámpás irányítást kell bevezetni. , továbbra is üzemelteti a berendezést. Ez országos probléma. megoldásán jelenleg dolgoznak a szakemberek. Ez természetesen veszélyes dolog, mert a berendezés sárga villogó üzeme esetén is sötét a gvalogosok lámpája. A KRESZ nem tartalmaz olyan előírást, amivel a gyalogosokat figyelmeztetni lehetne (a két egységből álló gyalogoslámpa jelzései sorrendben folyamatos piros, zöld. villogó zöld) így tehát a lámpa kikapcsolt állapotban sötét, a járművek vezetőit pedig a sárga villogás figyelmezteti. A GYALOGOSOKNAK azt tanácsolom, hogy sötét lámpánál nézzék meg a járművek részére szóló jelzést és villogó sárga esetén a kijelölt gyalogosátkelőhelyen történő áthaladási szabályok szerint közlekedjenek. Sárga villogó jelzés esetén a felszerelt jelzőtáblák jelzései szerint kell közlekedni. Ezt Egerben az első lámpa üzembe helyezését követő időszakban sok gépjárművezető elfelejtette és tanácstalanul megálltak a sárga villogó jelzésnél. Jelenleg ilyen probléma nincs. Más viszont bőven akad. A KRESZ 9. § (4.) bek. b.) pontja a következőket írja elő: „A felfelé, illetőleg az oldalra mutató nyíl alakú zöld fény a jelzett irányban (irányokban) szabad utat jelez: a jelzett irányban (irányokban) tovább szabad haladni, bekanyarodás esetén a szabad jelzésen áthaladó gyalogosoknak elsőbbséget kell adni”. A 9. § (6.) bek. előírása: „Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt — forgalmi torlódás miatt — a zöld fényjelzés tartama alatt .előreláthatólag nem lehet ’ elhagyni”. Ezt a kettőt még mindig gyakran megszegik a gép- járművezetők. A gyalogosok lassabban szokták meg a forgalomirányító készüléket. Nagyon sokan figyelmen kívül hagyják a jelzéseket, és piros jelzésen szeretnének átmenni. Ez természetesen nem szabályos, ebből Egerben már halálos baleset is származott. A jelzőlámpák hasznossága az eddigi tapasztalatok birtokában az alábbiakban összegezhető: — Lényegesen csökkentik a balesetek számát, növelik a forgalom biztonságát, fegyelmezett közlekedésre szoktatnak, az úthálózat egyenletesebb terhelését elősegítik (sokan elkerülik a lámpákat), növelik a csomópont és a mellékirányok teljesítőképességét. A jelzőlámpák természetesen nem csodaszerek, amivel meg tudjuk oldani a közlekedés gondjait. A közhiedelemmel ellentétben vannak hátrányai is: a főút teljesítőképességét csökkentik, veszteségidők, több- letutak alakulnak ki, a berendezések nem alkalmazkodnak a mindenkori forgalmi helyzethez és indokolatlan várakozási idők 1 keletkeznek. A FORGALOM biztonságágának növelése azonban mindezt megéri. Ha csak egy emberrel kevesebb hal meg, eggyel kevesebben szenvednek súlyos sérülést, > már megérte a jelzőlámpa telepítése. (Pl. Gyöngyösön a 3. sz. út—Mérges út [24. sz. út] kereszteződésében 1975. szeptember 10-től 1976. szeptember 10-ig, a lámpa üzembe helyezéséig hét baleset történt, 1976. szeptember 10- től 1977. december 31-ig nem történt baleset. Hasonló a helyzet a többi lámpánál is.) A közlekedés biztonságának javítása érdekében hozott áldozatvállalás nem tűnik hiábavalónak. Kővári József, KPM Közúti Igazgatóság forg. szerv. oszt. vez. A brigád tagjai elmélyülten hallgatják Bolyki István fejteget éseit Németh József képei előtt (Fotó: Szabó Sándor) A gyárban igencsak szemmel kísérik az automatikai műhely Ságvári brigádjának tagjait. Ténykedésük szinte az egész cukoripart szolgálja- Olyan újítások, ötletek megvalósításán dolgoznak, amelyek könnyebbé teszik a kétkezi munkát, fokozzák a termelékenységet. Aranyjelvényesek, mondanunk sem kell. S az elismerés többféle szempontból indokolt, nem csupán e hasznos, belső működésnek szól. Ok azok például, akik jó két esztendeje vendégül látták Somogyi József szobrászművészt, a Képzőművészeti Főiskola rektorát, hogy azóta egyre több érdeklődéssel kísérjék a helyi képzőművészeti eseményeket. Minap is a Hatvani Galériában találkoztunk. Németh József Munkácsy-díjas művész kiállítását nézték meg közösen Bolyki István, avatott kalauzolásával. Németh nem az olcsó szépség festője. Kíváncsiak voltunk hát a lakatosok, műszerészek véleményére: hogyan látják, mit éreznek kicsendülni műveiből? — Akármint nézem, egyszerűek a formák, érthető a szándék — szögezi le elsőként Farkas Béla. — Ezt a favágót látom a mi utcánkban, ismerős köszön rám a képről. Talán a színek leA jelzőlámpa működéséről még csak annyit, hogy úgynevezett piros kiégés és zöld együttégés védelemmel rendelkezik az automata. Ez azt jelenti, hogy ha egy piros lámpa kiég, a berendezés automatikusan sárga villogó üzemmódra vált át. Ez történik akkor is, ha a berendezés üzemzavara miatt két ellentétes irányban jelezne szabad, zöld utat. Sajnos a gyalogos jelzések nem rendelkeznek ilyen védelemmel és a gyalogos piros lámpa kiégése esetén az automata QMmsm 1978. június 29., csütörtök hetnének élénkebbek. Bár az is igaz, hogy a fával bajlódó- férfi munkája monoton, s nyilván egy életet töltött benne az öreg. Bolyki István tovább vezérli a kis csoportot. A Ge- reblyés fiú verejtékben ázó, ösztövér figurája a következő kép, hogy Sáfrán László fűzzön hozzá találó megjegyzést. — A festő szeretheti a természetet. Szinte belőle növekszik ez az ember. Elválaszthatatlanok, ahogyan nekünk sem csupán a mindennapi bért jelenti a műhely... Hogy csontos, szögletes a legény, és szinte agyonnyomja a hatalmas gereblye? Szerintem így hiteles! Főleg így ítélet is az elavult felett, ami kiforgatott bennünket egykor igaz valónkból... ★ Elfogynak a festmények, de közöttünk marad néhány kérdőjel. Például: a kiállítás" ról mit vinne haza Lóvási János? — Legszívesebben a Betlehemeseket. Elég nagy méretű ugyan, de találnánk neki helyet a lakásban. Különben ez a legszínesebb legraj- zosabb kép itten, s van is közöm hozzá. Gyerekkori emléként él még bennem a népszokás, a betlehemjárók zajos. hangulatos vonulása. — Hol vannak a hiányzó brigádtagok? S mi tartja vissza a hatvani munkást az ilyen látogatástól? — Bajos egyeztetni az időpontot, hogy mindenki itt lehessen — néz vissza ránk Dobay Antal. — Azt viszont tagadom, hogy általában a melósok kerülik a művészetet. Nehéz megmozgatni bennünket, kétségtelen. Am ahogyan mi ráízeledtünk a szoborra, festményre, ugyanúgy bekeríthető a többi brigád. S nem csak a cukorgyárban, hanem minden hatvani üzemnél. Persze másként szórakoztat mondjuk a zene, irodalom, mint a festészet. Utóbbi nem jön helyünkbe, nem jön a lakásba! Tehát érdeklődést kell lobban- tani a munkásban. Személyes. napi kapcsolatba kerül- niabrigádok kiszemelt tagiéval, akik aztán majd mozgósítják a többit egy-egy tárlatra. .. Másik eszköz a szakmabeli jelenléte. Nagyon jó dolog, hogy a képek nézése közben megvilágítja valaki az alapokat, beszél nekünk műről, művészről. Mind'árt mélyebb a nyom, maradandóbb az élmény. K/IOLNÄR ZOLTÁN EL3EGÏÏZ 32. Gitta már kezdte latolgatni, hogy szóvá tegye-e Barna hajlandóságát a féltékenységre. De aztán mégis inkább úgy döntött, hogy nem sértődik meg: — Vele is. Mindjárt megérted. Szóval, Mariék azt akarják, hogy vegyünk közösen, vagyis fizessünk be egy öröklakást a gyerekeknes... Gondoltam, rögtön megkérdezem Gusztit, hogy mennyivel hajlandó beszállni... Ám természetesen minden teraj- tad múlik... — De Gittám, hát a lányunkért természetesen bármilyen áldozatra is... Guszti mennyit ad? — Hát ez még nem fix... Pénze nincs, azt mondja, de hajlandó kölcsönöket felvenni Megkérdezem még nagymamát is, sőt, azt hiszem Lajosból is ki lehet nyomni valamit... — Kinyomni... hogy beszélsz? — Magyarul. Mindenesetre nekünk kellene legelőször is számot vetnünk, hogy mit bírunk... Lajos újabb pohár borokat' nyújtott nekik: — Gitta, Barna! Nem ti vagytok az Ifjú pár, ne tur- békoljatok olyan feltűnően! — Talán nem köti le őket annyira a főztöd, mint például minket — hangsúlyozta újólag is elismerését Ferenc, az örömapa — ugye milyen csodálatos, édesanya?! Klári már közben arról faggatta férjét, hogy mit akart tőle Gitta, mert ez a n ő mindig töri valamiben a fejét. — Majd elmondom, szívem. .. De nem lehetett lerázni, ragaszkodott az azonnali beszámolóhoz. Mikor megtudta, hogy az öröklakás belépőjének az összedobásá- * r ó 1 van szó, még inkább izgalomba jött. — Megállapodtál vele lami konkrét összegben ? — Ugyan — hárította magáról az ostoba gyanút Guszti, ö Klári számára is megfelelő szilárd férj igyekezett maradni. — Ezt nem lehet csak úgy improvizálni. Majd megfontoljuk, kérlek. . De Klári szemében még ez a szilárd kijelentés sem látszott egyáltalán megnyugtatónak. Ösztönösen továbbra is szemmel tartotta Gittát. Látta, hogy már meg a nagymamát kerülgeti. De hát hiszen a saját anyja, azt csinál vele, amit akar. Kati is valahogy nagy észrevétlenül már újra elfoglalta a helyét, sőt szedett is a kitűnő paprikásból. vael Laci készséggel megkaparta a bogrács alatt a parazsat. De Kati halkan rászólt: — Hagyd, attól már ez nem lesz melegebb! — Nem hűlt az még ki, Katikám — terjedt ki mindenre Lajos bácsi vendéglátói figyelme —, szedjed csak bátran! — A bátorság, az nem hiányzik belőlem! — nyugtatta meg Kati. Szeme közben valahogy véletlenül a Laci szemével akadt össze. Egy pillanatig rajta hagyta a tekintetét. — Jó étvágyad van, menyasszony? — kérdezte halkan a parázsban kaparászó fiú. Kati tekintete hűvös volt és elutasító, villáját hideg nyugalommal döfte a pirosló húsba. A fiú csak n^zte tovább, miközben már nem is őhozzá beszélt: — Hozok rá még egy kis gallyat, Lajos bácsi! — Jó — mondta Lajos bácsi —, hiszen amíg van belőle, addig mindig eszébe iut- hat valakinek, hogy szed még egy kis pótlást. Gitta közben, mint egy jó kislány, anyja lábához telepedett. Neki is elmotyorogta — persze megint a Mariék nyakába varrva az ötletet, hogy a fiataloknak öröklakás... S, hogy természetesen neki kell összeszedni, amennyit csak tud. — Ha nem lesz együtt az egész, amikorra kell. tud, nál-e kölcsönözni vagy tízhúsz ezret, mami? — Hacsak el nem adok valami régi holmit, lányom De hát ami csak van, az úgyis minden rátok marad. Vagyis majd legvégül is lányotokra... — Ne beszélj ilyeneket nagymama, hol van az mégl Most csak arról van szó, hogy ha esetleg promt megszorulunk .. — Hát ha megszorultok ... — Amit hamarabb idead — gondolta Gitta — arra nem lesz örökösödési add .. Nem azért, mintha a saiát anvía halálára számftgatna... de hát lassan ezzel is számolni kell maid. ezzel az örökösödési adóval. — Meglátom, mama, nem alszik-e el végül ez az egész örökia,’-*sü<?v ... csak biztos szeretnék benne lenni, hogy ha mé<zi<; kiforszírozzák, akkor mi is készen legyünk. Csak akkor jelentkezem, per- sz°. ha muszáj . .. Nagvmama megadóan bólogatott. — Jelentkor?., lánvom! Most már Gitta kíméletlenül visszament Barnához. Elhatárolta, hogy nem engedi kifaro’ni semmiféle mellébeszélésekkel. — Biz+os, ami biztos, a mamának is megmondtam, hoav esetleg szükség lesz a segítségére ... — Miért lenne, drágám? ötven-hatvanezret igazán magunk is tudunk adni... akkor még Guszti is ... meg ezek a Ferencék is ... (Folytatjuk) Később abban sem különbözik véleményünk, hogy ki- taláció az anyagi javak megszerzése nyomán termő közömbösség. Aki gépkocsit, házat szerzett, nem adia fel törvényszerűen az igényt, hogy művelődjék, s környezete esztétikus is legyen. — Vallom, hiszem, hogy a valamirevaló munkás, aki otthonhoz, komforthoz jut, idővel ad bútorzatára, kertjére! S ahogyan szép ruhát ölt, úgy aggatja teli képekkel a lakása falait — nyilvánít véleményt a téma során Tóth Géza. — De hallom ugyanakkor, a Képcsarnok Vállalat azért nem nyit Hatvanban műtárgykeréskedést, mert anyagilag kockázatos. Holott az ő boltjaikban országszerte jó és viszonylag megfizethető festményeket, rajzokat, szobrocskákat lehet vásárolni. Ez az egész ellentétben van a művelődéspolitika elveivel! Pár év bizalmat igazán előlegezhetne a vállalat, ahogyan a város vezető testületé egyre többet áldoz az ízlésfejlesztő kulturális munkára. — Tóth Géza véleményével valóban felesleges vitázni. Miként a „Ságvári” többi tagja is értő megjegyzésekkel. felfedezésekkel gazdaeí- totta kiállítás k:.p-*i kozott eltöltött másfél órát. Hoev aztán munkásberkekben sikerül-e szélesíteni az érdeklődést e műfaj iránt? Vagy a Képcsarnok Vállalat bele- érez-e a hatvani gondok lényegébe? A kérdésekre válaszol az idő. A brigádlátopa- tás egy dologról mindenképpen döntött. Ismételten igazolta. hogy a mozgalom csak akkor felel meg célkitűzéseinek. ha a vállalásokat tartalom tölti meg, az értelme- életet és a munkás-ember czel-l lemi felszabadulását segítve. Természetesen túl azokon a feladatokon, amelyek a ter-; mêlés lényegéből erednek. | Moldvay Gycz* J.
