Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

Halászat - műholddal Kísérletek cápákkal A tengerek falánk ragado­zóinak, a cápáknak távoltar­tására már többféle eszköz­zel kísérleteztek, mindeddig nem sok eredménnyel. A tu­dósok egyetértenek abban, hogy csupán akkor lehet megtalálni a védekezés leg­jobb módját, ha kitartó munkával az állatok összes tulajdonságait,. szokásait, reakcióit felderítik. A flori­dai tengertudományi intézet munkatársai víz alatti tv- kamerákkal, hangsugárzó rendszerekkel és különféle mérőműszerekkel a cápák hangérzékelését tanulmá­nyozták. Kimutatták, hogy a víz alatti hanghullámok, nyo­másjelek nagy segítséget nyújtanak e félelmetes vízi ragadozóknak zsákmányuk megtalálásához. Rendszer­telenül lüktető, mély hangok segítségével — ilyeneket kel­tenek a vergődő halak is — percek alatt több száz cáoát csalogattak a víz alatti ka­merák látókörébe. A megfigyelések során nem bizonyosodott be, hogy a cá­pák a „vérszagra” gyűlné­nek a zsákmány köré. Meg­állapították, hogy a vér ve­gyi anyagainak vízben való oldódása lassúbb annál, ami­lyen gyorsan a cápák felfe­dezik áldozataikat. Egyéb­ként a szag- és ízanyagokra igen érzékenyen reagálnak az állatok. Ilyenkor, nyáridöben, mind többen nyaralnak a tenger partján, de valljuk be, hogy a végtelen víztükör titkairól ma még igen keveset tudunk. Ezért is állítottuk össze mai hírcsokrunkat a tengerkutatás legfrissebb eredményeiből. A tengerfenék nstroma Az ember régi törekvése, hogy lejusson a tenger mé­lyére és a saját szemével győződjék meg az ott látha­tókról. Nagy Sándor (i. e. 356—323) állítólag már több búvárt bocsátott Arisztote­lész rendelkezésére, sőt a ha­gyományok szerint ő maga is leszállt a tengerbe egy bú­várharang belsejében. Hosz- szú utat tett meg azóta "a búvártechnika és sokat fej­lődtek a búvárfelszerelések is. Ezek fontos segítséget nyújtanak a tenger kincsei­nek a kutatásában és kiter­melésében. A Szovjetunióban 1966-ban kezdték meg a tartós merü­lési kísérleteket a Fekete­tengeren az Ichtiandr—66 és a Szadko—1 berendezések­kel. A szovjet víz alatti la­boratóriumok függőleges irányban változtatni tudják a helyüket. A továbbiakban a Szadko—3 kísérletei során a csoportok 14 naponként váltották egymást. Nagy előrelépést jelentett a Csernomur víz alatti állo­más kipróbálása. A vízszin­tes, henger alakú víz alatti házban lakó- és munkahe­lyiséget rendeztek be. Ön­állóan képes leszállni a mélybe, majd ismét fel­jönni, és több napig üzemel­het saját áramforrásai segít­ségével. Ez azért fontos, mert a korábbi tapasztalatok sze­rint a víz alatti házak leg­kritikusabb pontjai az elekt­romos árammal és a légzési gázzal való ellátása volt. Ezt az anyahajóval való felszíni összeköttetés biztosította, vi­har esetén azonban a vezeté­kek könnyen megsérülhetnek és ez katasztrófát okozhat. Az amerikaiak egyik kí­sérlete során négy aquanau- ta 59 napig tartózkodott víz alatt 13 méter mélységben a Tektike I. program kereté­ben. A következő lépés az volt, amikor az amerikai Aegir-állomáson 157 méter mélységben 6 búvár 5 napot töltött a Hawaii-szigetek kö­zelében. Nemrégiben fejeződtek be sikeresen az első kísérletek a szovjet Távol-keleti Intézet munkatársai által szerkesz­tett. és épített. mélytengeri búvárhajóval, a Self—1 elne­vezésű batiszkáffal. A kü­lönleges berendezés kétfő- nyi személyzetével 500 méte­res merülésre képes a ten­gerfenék, a „self” vizsgálata céljából. A tudósok termé­szetes körülmények között ellenőrizték a berendezés műszaki képességeit, egész sor tengerfenék-vizsgálatot végezve el. Korallszirtek között A kutatók vizsgálták a cá­pák fényérzékenységét, a színekhez való viszonyát. Ki­derült, hogy a sötét félho­mályt nem kedvelik az álla­tok, nem szívesen úsznak a tengermélyben. Meglepődve állapították meg, hogy ami­kor a medencébe, amelyben a cápa úszkált, sárga színű­re festett korongot süllyesz­tettek, a cápa sietve elme­nekült, es még akkor sem merte megközelíteni a ko­rongot, amikor friss véres húst helyeztek el mellette. Különös világ a trópusi tengerek mélyén rejtőző élő­lényeké. Hihetetlen szín- és formagazdagságban alakult ki a korallok, tengeri rózsák, liliomok és halak ezernyi fa­ja. Az utóbbi évtizedekben a könnyűbúvársport elterje­dése óta — ismerhette meg az ember ezt a csodálatos vi­lágot, tanulmányozhatta sa­ját szemével, illetve örökít­Múzeum a tengerben A holland Kelet-indiai Társaság hajója, az „Amster­dam” 1749-ben, első útján, áruval megrakodva hajótörést szenvedett Anglia partjain. Amikor 1969-ben új szennyvíz­csatornát vezettek a tengerbe, a tengerpart fövenyében épségben megtalálták a roncsokat. A Tengerészeti Régészeti Bizottság fél éven át vizsgálta a hajót és rakományát, s megállapította, hogy eddig ez a legjobb karban levő. és legérdekesebb régi haió, amely Anglia partjainál e'őkerült. Éppen ezért gondos kiemelését javasolják, noha a költségek nagyon borsosak. A hajót felső fedélzetéig homok lepte el. s a roncs csak a tavaszi ala­csony víz idején bújik elő a tengerből. Megállapitották, hogy a hajógerinc 9 méter mélységben szilárd tengerfené­ken nyugszik. A hajó körül kitárt munkagödörből igen óvatosan kel’ eltávolítani az iszapot, a homokot és a vizet, a kü’ső és a h'-icő oldal kisTahndHáoM összehangolva. n>hoey a faváz — támasz nélkül maradva — összeropnanion. A hajót való­színűleg a régi helyén hagyják, körülzárták, műanyag kupolával letakarják, és ott a helyszínen múzeumnak ren­dezik be. j)im hette meg a víz alatt is hasz­nálható fényképezőgépek, kamerák segítségével. A korallok az óceánok va­lamennyi trópusi részén megtalálhatók, s szabályta­lan alakjuk és hatalmas fe­lületük a legkülönfélébb életlehetőségeket nyújtják. Számos halfaj alakult ki, amelyek csak a korallok kör­nyezetében élnek. E kis ha­lakon markáns, rikító és egymástól elütő színű csíkok és foltok vannak, amelyek jelentőségét még csak most kezdjük megismerni. Mint­hogy mindannyian egy-egy területet védelmeznek, jogos a feltételezés, hogy ezek va­lószínűleg jelzőszínek, ame­lyek célja, hogy feltűnjenek a társaiknak. Az is biztos azonban, hogy a tarkaságot védőöltözetnek is ‘kell tekin­tenünk, amely a halat észre­vehetetlenné teszi. A trópusi tengerek halai­nak az egyik csoportját bo- hókás külsejű és ficánkoló mozdulataik miatt bohócha­laknak, igen különös élet­módjuk miatt viszont rózsa­lakó halaknak nevezik. A halak kis rajokban a nyílt vízben és a korallok közelé­ben élnek, amelyek közé ve­szély esetén bemenekülnek. Többségüknek egy üreg, vagy sziklamélyedés formájában meghatározott „lakása” van, amelyet védelmez. A legér­dekesebbek közülük azok a fajok, amelyek óriási tengeti rózsával élnek együtt. A fe­hér-sárga csíkos bohóchal­ról közismert, hogy csak a tengeri rózsa közelében érzi magát biztonságban, ezért sohasem távolodik el mesz- szire „testőrétől”, s a szabad vízben tett rövid kiruccaná­sa után mindig visszatér tengeri rózsája védő tapoga­tói közé. És amíg ezek a ta­pogatók minden más halfajt nyomban megragadnak, csa­lánmérgükkel megölnek és elnyelnek, a bohóchalnak semmi baja sem történik. A könnyűbúvárok azt is megfi­gyelték, hogy ezek a halak táplálékot szállítanak a ten­geri rózsához, s azt behelye­zik a tapogatókoszorújába. Megfigyelték, hogy a hal ki­tisztítja partnerének a száj­lemezeit, s leszedi róla a fé­lig megemésztett ürülék­anyagot. A közös élet tehát a legújabb megfigyelések sze­rint mindkét fél számára elő­nyös. Képünkön: a trópusi tenger pompás élővilága — ahogy a könnyűbúvár látja. Az északi népek halásza­tában — a heringfélék után — a tőkehalfélék családjába tartozó halfajok a legfonto­sabbak. Évente összesen mintegy 6 millió tonnát fog­nak ki belőle. Ezzel a meny- nyiséggel a tőkehalak a ten­geri halfogás második helyén szerepeltek, amely az egész tengeri halzsákmány 12 szá­zalékát tette ki. összehason­lításul : a heringzsákmány ugyanakkor 14 millió tonná­ra rúgott, amely földünk haltermelésének a 32 száza­lékát tette ki. A tőkehalak az Atlanti­óceán északi részétől a Je­ges-tenger déli vidékéig ter­jedő vizekben élnek. Az óce­ánban meg a tengerekben hosszú vándorútokat tesznek meg. a tánlálékszerzés köz­ben, és akkor, amikor az ívó­helyeket felkeresik. Az ivó­helyeken és a tengerek egy- egy kedvező, bő táplálékot adó övezetében hatalmas tö­megekben gyűlnek össze, így ezek a területek a fő halá­szati helyek. Ilyen terület például a Norvégia északi partvidéke és a Lofoten- szigetek környéke. Mesz- szi vizekről még a téli hó­napokban indulnak el, és ha­talmas tömegekbe verődve, valóságos úszó „halhegyek­ként” érkeznek meg. Már Norvégia őslakossága megfi­gyelte ezt az évről évre is­métlődő szokásukat és azóta — ma is — ezer halász lesi ilyenkor a tengert, felkészül­ve fogadásukra. A megfigyelés azonban pusztán érzékszervekkel nem lehet elég pontos. Elmés szerkezetek készültek, ame­lyek már nagyobb távolság­ból jelzik a közeledő halcso­port helyét, és mozgásuknak az irányát. Indul a halászflotta (MTI — Külföldi Képszolgálat) Üjabban a mesterséges holdakat is „bevetették” a halászhajók célravezetésére. A műholdak hatalmas ten­gerrészeket képesek áttekin­teni, és a halrajok helyét ily módon jelzi a műhold a földi állomásnak. Bejelölik a megfelelő helyeket a térkép­re, és ennek alapján indul­hat a flotta a biztos zsák­mány után. A baj csak az, hogy a ha­lak szaporodóképessége nem áll arányban a technika fej­lődésével. MAI MŰSOROK: RADIO KOSSUTH 8.55 Sirius kapitány színre lép. 9.05 Nagy mesterek ka­marazenéjéből, 10.05 A csu­dálatos Mary. 10.31 Ravel: A gyermek és a varázslat (opera). 11.25 Népi ellenő­rök vizsgálták. 11.40 Jókai Mór élete és kora. 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Min­denki könyvtára. 14.30 -Népdalok. 14.50 Mai dalok. 15.10 Glazunov: d-moll vo­nósnégyes. 15.38 Barátom az árnyék (rádiójáték). 16.09 Oberon (opera). 17.07 Kör­mikrofon. 17.32 Zenekari muzsika. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Mozart-szonáták. 19.54 „.. lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”. 21.04 Hangverseny a 6-os stúdió­ból. 22.20 A becsület dia­dala. 22.50 Egy akadémikus portréja. 23.10 Szimfonikus zene. PETŐFI 8.33 Nap közben... 10.30 Zenés műsor üdülőknek. 11.55 Ifjúsági könyvespolc. 12.00 Népi zene. 12.33 Mis­kolci stúdiónk jelentkezik. 12.55 Szimfonikus zene. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zenés képeskönyv. 14.00 Válogatott perceink. 17.00 Belépés nemcsak tor­nacipőben. 18.00 Görög re­gék. 18.19 Suppé: Költő és paraszt. 18.33 Hétvégi pa­noráma. 19.34 Népi zene. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05. 07 jelenti. 21.03 Sanzon­pódium. 21.54" Verbunkosok. 23.00 Tánczene. 23.30 Ope­rettek. SZOLNOK 17.00—töl 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok. — Amíg az óvoda zárva tart. Riporter: Jakab Mária. — Beatkedvelőknek — Re­mény a tudomány gyógyító eredményeiben. Dr. Réthy Gyula előadása — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika (Aratási előkészületek Hevesben. — Tudományos továbbképző ülés Miskol­con — A honvédelmi repü­lőnapra készül az MHSZ — Ady és a szlovák irodalom) — A Swingle Singers fel. vételeiből — Lap- és mű­sorelőzetes. .. tnvi 8.35 Tévétorna. 8.40 Peda­gógus-továbbképzés. 15.10 Pedagógus-továbbképzés. 16.35 National Gallery (an­gol filmsorozat). 17.00 Ha­gyomány és haladás — in­dián szemmel. 17.45 Tele. tele-vízió. .. 18.20 Falujárás (riportfilm). 19.20 Tévétor­na. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Ne szólj szám,.. 21.35 Csak ülök és mesélek... 22.40 Tv-híradó 3. 2. MÜSOB 20.01 Tiziano (olasz film). 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 Tháliát beiskolázzák... 1978. június 29., csütörtök si

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents