Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

Mitől mozognak az árak? Félezer kombájn bevetésre kész „Télies” tavasz után - aratás előtt i. Az árak iránti érdeklődés a legtöbb emberben a saját megélhetése iránti érdeklő­dés. Ez azonban nem azonos a közgazdaság iránti érdeklő­déssel. Emiatt azután e té­makörben elég sok a félreér­tés. (Ebben közrejátszik a 25—30 évvel ezelőtti hivata­los árszemlélet is. Amikor az életszínvonal alacsonyabb fo­kán, az alapvetően áruhiá­nyos világban a javak elosz­tása állt inkább az előtérben, a javakkal való kereskedés helyett). Emiatt az ár szerepe is háttérbe szorult. Elosztani azonban nem lehetséges min­denkinek a „kedve” szerint — ez majd a kommunizmus­ban, a társadalmi termelé­kenység nagyon magas fo­kán lesz lehetséges —, tehát a kereskedelem közreműkö­dése nélkül például szó sem lehet egyéni igények kielégí­téséről, divatról, változatos minőségről. Senki nem törődi* az árral Hiánygazdálkodás idején az árnak nincs mit szabályoznia, sem a keresletet, sem a kíná­latot' nem’ befolyásolhatja: nem jelezheti, hogy valami­lyen termékre már nincs szükségé a lakosságnak, má­sokra pedig annál nagyobb lenne. Vagyis az egyik gyárat nem fogja vissza az alacsony, a másikat pedig nem serkenti a magasabb ár. Ebben a hely­zetben tulajdonképpen senki sem törődik az árral. Legfel­jebb csak azzal, hogy az „el­osztásnál” megfelelő érdeme­ket tudjon felmutatni, hogy az átlagosnál több, vagy más jusson neki. — Sokan életük egy részét ilyen helyzetben élve le, még ma is kicsit fur­Másfél év munkáját tették most mérlegre a gyöngyösi főiskola pártszervezetében, mivel az idén már az iskolai év végén tartják meg a számvetést a pedagógus alap­szervezetek. Ezzel is mintegy azt a természetes követel­ményt hangsúlyozva, hogy a fiatalok felkészítésében mun­kálkodók tevékenységét az oktató-nevelő munka ered­ményeivel lehet igazán mér­ni. Csupán formális elemnek tetszhet, mégis tartalmi je­gyet emel ki, ha felemlítjük, hogy ennek a pedagógus pártalapszervezetnek kilenc főiskolás is a tagja. A neve­lés hatékonyságát is érzékel­teti ez a körülmény. Amiből az is következik, hogy ezt a pártépítési gyakorlatot a jö­vőben is folytatni, sőt: fo­kozni kell. Fontos feladata a KISZ-nek, hogy az arra al­kalmas tagjait felkészítse a párttagságra, ajánlja a fel­vételét a pártba, kezdemé­nyezze azt. A gyöngyösi főiskola a gö­döllői egyetemhez tartozik. A pártalapszervezet ezért igényli, hogy a két intézet közötti kapcsolat a jövőben a pártszervezetek között is erősödjék, többek között sze­mélyzeti kérdésekben is. Természetesnek kell venni, hogy a főiskola tanárai nagy érdeklődéssel fogadták, majd tanulmányozták a párt okta­tás-, tudomány- és közmű­velődéspolitikai határozatait. Ezeknek a határozatoknak a végrehajtására összpontosí­tották erejüket. Kiemelten foglalkoztak a világnézeti neveléssel, különösen a szo­cialista hazafiság és a pro­letár internacionalizmus kér" déseivel. Tovább erősödött az oktatók körében az a szemlélet, hogy a nevelés összetett feladat, minden tanszéknek és minden szer­vezeti fórumnak a munkáját ez a követelmény határozza meg "Egységesebbé és szer­esállják, idegenül nézik, értel­mezik az árakat, az árak mozgását. A szabadárat sem szabad A fogyasztói árakkal kap­csolatban például elég gyak­ran és elég széles körben elő­kerül az a kérdés, hogy való­ban indokolt-e esetleg a ma­gasabb ár, továbbá, hogy egy szocialista gazdaságban nem lehet-e elkerülni az áreme­lést?! (A fogyasztói árak mellett egyébként, az árak másik nagy, sokszor emlege­tett csoportját a termelői árak alkotják: ezeket a gyárak és a, kereskedelmi vállalatok kö­zötti kapcsolatokban alkal­mazzák. A termelői áraknak, erről később még lesz szó, minden esetben bele kellene férniük a fogyasztói árakba. Közismert, hogy ez nincs így az összes terméknél, s ez nem előnyös a társadalom számá­ra.) Nos, az áremelés indokolt­sága ritkábban kérdéses köz­ponti áremelés esetén, vi­szont gyakori, ha vállalati áremelésre kerül sor. Pedig a vállalati áremelésekkel kap­csolatban nem szabadna elfe­ledkezni arról, hogy a Pénz­ügyminisztérium és az Orszá­gos Anyág- és Árhivatal kö­zösen előírták, hogy mi az, amit a vállalat az árban fel­számíthat. Az árkalkuláció — a hiva­talos „árvetés” készítése — minden vállalat számára kö­telező. Ez az árvetés okirat. Több főhatósághoz (Pénzügy­minisztérium. Árhivatal, szakminisztérium) el kell küldeni. Üj termék esetén jó­váhagyásra, régebbi esetében a módosítás megindoklásáért. Ha ebbe az árkalkulációba vezettebbé vált a kollégium­ban folyó nevelőmunka is. Az előző beszámoló tag­gyűlésen azt hagsúlyozták, hogy az oktatókat, a főiskola egyéb dolgozóit és a hallga­tókat az eddigieknél jobban be kell vonni a közművelő­dési feladatok végrehajtásá­ba. Ezt az igényt szolgálva fokozták azóta a tevékenysé­güket a pártalapszervezet irá­nyításával. A következő oktatási évre jó néhány feladatot kell vég­rehajtaniuk a főiskola párt­tagjainak. Közülük továbbra is a legfontosabb az oktatói­nevelői munka eredményes­ségének fokozása. Emellett valótlan adatok kerülnek, azért a vállalatnak törvény előtt felelnie kelL Ha például az árvetésben drágább anya­got tüntet fel, valójában pe­dig olcsóbbat, gyengébbet használ —, ha ez bebizonyo­sodik — az adott vállalat el­marasztalható a tisztességte­len haszonszerzés vétségében. Indoklás nélkül tehát még a szabadárat sem szabad emel­ni. Miért lehet indokolt ? No, de miért kell (indokol­tan) emelni az árakat? Nos, el kell fogadni, hogy hosz- szabb távon a korszerűbb termékek számának gyarapí­tása a régebbi termékek ár­szintjén általában nem lehet­séges. A korszerűbbnek na­gyobb a használati értéke. Vegyünk például egy tv-ké- szüléket. Az amelyik már tranzisztorizált, az tartósabb, üzembiztosabb, könnyebben kezelhető és javítható, pon­tosabban működik, kisebb a súlya, stb. Ámde a félvezetők alkalmazása (legalábbis je­lenleg a hazai iparban) sok­kal drágább, mint például az elektroncsövek beépítése a tv-készülékekben. Világos azonban, hogy ami­kor valahol a változtatás lé­nyege csupán az, hogy példá­ul egy kapcsoló helyett nyo­mógomb kerül a készülékbe, az nem indokolhat áremelést, mert ezzel lényeges haszná­lati érték javulás nem követ­kezik be. Ettől eltekintve megeshet; és sajnos meg is esik az ilyesmi. Ez ellen min­den fórumon, mindig fel kell lépni. még az iskolai élet demok­ratizmusának a növelése ka­pott hangsúlyt. A pártcso­portok megbeszélésein is nagy érdeklődés kísérte ezt a témát. Ügy fogalmaztak, hogy az információ szélesítésével együtt az ellenőrzést és a be­számoltatást kell emelni. A figyelmet a munka hatékony­ságára kell fordítani, ami azt is megköveteli, hogy a párt­munkát egyenletesebben kell elosztani a vezetőségi tagok körében is. A felszólalások is az infor­mációs munka elmélyítésé­nek igényét fogalmazták meg az első helyen. A „télies” tavasz után, ha lassan is, de közeledünk Péter-Pálhoz, és úgy tűnik, vele együtt a melegebb nyár­hoz is. A régen várt napos időjárás legalábbis erre utal, Megyeszerte szépen sárgul már az őszi árpa, de így sem Péter-Pálkor, hanem a tava­lyival szemben 8—10 nappal később kezdődik az aratás Hevesben. Több az aralnivaló Kocsis Gyula, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának he­lyettes vezetője hétfőn dél­előtt a nagy nyári munka előkészületeiről tájékoztatta lapunk munkatársát. Mint elmondta, az idén összesen 75 ezer hektár termőterületről takarítják be a termést álla­mi gazdaságaink és terme­lőszövetkezeteink. Ebből 70 ezer hektár a kalászos gabo­na. a többi ötezer pedig borsó és káposztarepce. Ez a terű­iéi négy százalékkal több mint amennyi a tavalyi arat- nivaló volt. Az üzemi termésbecslé­sek mintegy 25 ezer vagon gabonára számítanak Heves megyében, ami háromezerrel több, mint amennyit 1977- ben betakarítottak. Az ara­tás nyitánya július első nap­jaiban, az őszi árpával kez­dődik és július 10-e után a búzával folytatódik. Mintegy hatezer hektár őszi árpa ara­tására kerül sor, amelyet 53 és fél ezer hektárról a búza követ majd. Az árpához hasonlóan a búza is szépen fejlődik. Az elmúlt hetek bőséges csapa­déka, valamint a meleg, pá­rás levegő azonban a gomba- fertőzéseknek kedvez. A ga­bonatáblákban több helyen megjelent a lisztharmat és a rozsda. Ezek károsíthatják a termést, különösen ott, ahol gyengébb minőségű vetőmag­vak kerültek a talajba. Sze- I rencsére azonban nem ez a I jellemző a gazdaságokra, mert tavaly ősszel jól előké- I szített és műtrágyázott föld- > be kerültek a jó minőségű magvak, így megalapozták az idei termést! Ezt bizonyítja az is, hogy a tavalyi 34,5 mázsás hektáran- kénti búzatermést túlszár­nyalva, most 10—15 százalék­kal többre számítanak. Ezzel lehetőség nyílna arra. hogy Heves megye gazdaságai bú­zából megközelítsék az orszá­gos átlagot. Ami pedig a faj­tákat illeti, a legtöbbet Lubi- lejnaja búzából vetettek a gazdaságok, ezt követik a ju­goszláv intenzív búzák, főleg a Rana, a Partizanka és a Zlatna Dolina. Mellettük a magyar kompolti. martonvá­tettek, illetve takarítanak be most üzemeink. Befejeződtek az előkészületek Májusban minden idői; legnagyobb csapadékmennyi­ségét mérték Heves megyé­ben, hiszen 200 milliméter esett. A Tisza menti gazdasá­gokban és a Tárná mentén emiatt jelentős belvízkárok jelentkeztek a gabonatáblák­ban is, ami kiesést okoz a betakarításnál. Mindezek el­lenére a közös gazdaságok­ban már befejezték a gabo­naaratás előkészületeit. Fél­ezer kombájnt javítottak ki, amit különösebben nem ne­hezített az alkatrészhiány. A napokban mindenütt végez­nek a gépszemlékkel és a kombájnok startra készen várják a betakarítást. Közös gazdaságaink 30 ara­tó-cséplő gépet vásároltak, melyek bekapcsolódnak az idei aratásba. Az új gépek mind nagyobb teljesítményű­ek, mint a korábbiak. Ennek köszönhető, hogy a tavalyi 16 ezer tonna napi gabonabeta­karítás az idén ezer tonnával növekszik. Számítások sze­rint egy kombájnra 170 hek­tár gabona aratása jut. Ez lehetővé teszi, hogy 16—18 nap alatt befejezzék a nyá­ri betakarítást. A munkát se­gíti majd az a negyven kom- bájn is, amely a csehszlová­kiai Rimaszombatból érkezik üzemeinkbe, a korábban ki­alakított baráti kapcsolat alapján. Később pedig a me­gye gazdaságaiból indulnak majd a kombájnok segíteni a szlovákiai aratásba. Az elmúlt évek kedvező Hétfőn délután ülést tar­tott Hatvan Város Tanácsa, A Patkó Imre elnökletével megtartott tanácskozáson, a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról szóló'je­lentést követően, az 1977. évi tanácsi költségvetést és a fejlesztési zárszámadást hagyta jóvá a testület. En­nek kapcsán említést érde­mel, hogy a költségvetési szervek működési bevételét 108 százalékban teljesítették, s a lakossági adókból elért bevétel is csaknem 100 szá­zalékos, amely a megyei át­lag felett van. Javult és szo­rosabbá vált a város és a város környéki lakosság kap­csolata is, ami elősegítette a különböző szakigazgatási ágazatok munkájának haté­konyságát, a pénzgazdálko­dás egyensúlyát. A későbbiek során foglal­kozott az ülés a KPM Egri Közúti Igazgatóságának Hat­vanban és kölnyékén folyta­tott tevékenységével, tudo­másul véve a jelentést, mi­szerint megyei előirányzat­ból 1977-ben hárommillió forintot költöttek házilagos karbantartásra, utak és hi­dak fenntartására. Tervezik ugyanakkor az úthálózat fo­lyamatos kátyúmentességé­A mezőgazdaságban csök­ken a kihasználatlan terület, a gazdaságok mind nagyobb arányban vonják művelésbe a parlagföldeket — ezt bizo­nyítják a tavaszi határszem­lék, amelyeknek tapasztala­tairól most összesítés készült a MEM-ben. A központi és a helyi in­tézkedések nyomán idén 6000 hektárnyi olyan területet hasznosítanak a termelők, amelyet az elmúlt években elhanyagoltak vagy egyálta­lán nem is használtak. A legtöbb parlagföldet Bács­tapasztalatai alapján kölcsö­nösen támogatják egymást arató-cséplő gépekkel me­gyénk alföldi es hegyv ! lélii gazdaságai is. A learatott ga­bona nedvességtartalmát hat- van nagy teljesítményű szá­rítóval csökkentik a gazdasá­gokban. Ez különösen akkor lesz fontos, ha esik az eső. Arról azonban ne feledkezze­nek meg üzemeinkben, hogy ne túl magas hőfokon szárít­sák a gabonát, mert sokat veszíthet sütőipari értékéből: Ösztönzés az aratóknak A kombájnokon kívül az aratásban 200 bálázógép is részt vesz. tehát minden re­mény megvan, hogy a szal­mát is időben és jó minőség­ben betakarítsák a földekről. Közös gazdaságainkban a ta­valyihoz hasonlóan ösztönző bérrel segítik elő az aratók minőségi munkáját. Ez hoz­zájárul ahhoz, hogy kisebb szemveszteséggel, a munka­napok legjobb kihasználásá­val végezzék az aratást. Üze­meinkben gondoskodnak ar­ról is, hogy az aratóknak na­ponta jusson meleg étel és elegendő mennyiségű hűsítő ital is. A - gabonabetakarítást nyomban a tarlóhántás, a ta­lajmunka követi tjiajd. Erre is felkészültek már az üze­mek, hiszen 200 traktor áll készenlétben. A következő hetek nagy munkája tehát az emberek és a gépek összefo­gásával zárulhat sikerrel, melyhez minden feltétel biz­tosított. nek a biztosítását, s a gyön-' gyösi üzemmérnökségre há­rul a feladat, hogy a forga­lombiztonság növelése vé­gett az útviszonyok változá­sának megfelelő táblák, bur­kolati jelek elhelyezéséről gondoskodjék. Az igazgató­ság vizsgálja - egyébként a lassú jármüvek forgalmát a város, a községek között, kö­zös erőből a tehermentesítés érdekében földutakat kivite- leztet, s már most intenzí­ven foglalkozik az őszi beta­karítási kampányból adódó szállítás foggal nil gondok megelőzésével. Gondoltak arra is, hogy a Hatvanban letelepített jelzőlámpa-rend­szert tovább bővítik, s ösz- szekapcsolva a jelenlegi rendszerrel, a posta előtt és a Bástya úti keresztezésben levő gyalogátkelő-helyeket jelzőlámpával védik. Amit az egészségügyi, szo­ciálpolitikai és művelődés­ügyi bizottság beszámolójá­val kapcsolatban szükséges kiemelnünk, a tanácsülés ál­lást foglalt, hogy fontos a szakigazgatási szervek, in­tézmények. vállalatok hely­színi ellenőrzésének fokozá­sa. illetve az agazatok kö­zötti együttrpűködés javítása. (m. gy.) Kiskun. Borsod és Pest ne­gyében „számolták fol", de másutt is jó eredményeset értek el. A gazdaságok többsége ta­karmánytermesztésre hasz­nálja a korábbi parlagot, s ezzel javítanak az állatállo­mány, elsősorban 'a tehené­szetek takarmányellátásán. <NÍIWSM& 1978. június 27., kedd Gerencsér Ferenc Beszámoló taggyűlés Az értékmérő az oktité-nev@lö munka (gmf) sári és fertődi búzákat >s ve­A Magyar Optikai Müvek geodéziai műszereit mintegy harminc országba szállítják. A képen: Károlyi lstvánné teodolitot szerel. (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) Mpntn«» Károk Tanácsülés Hatvanban Tovább bővítik a forgalomirányító lámparendszert Hasznosítok a parlayfíHi'eket Geodéziai műszerei*

Next

/
Thumbnails
Contents