Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-24 / 147. szám

Győri Imre, a KB titkára, a gyöngyösi főiskola munkájával ismerkedett (Folytatás az Î. oldalról.) mény, ahol a talajvédelem tantárgyként szerepelt. Ha azt vesszük figyelembe, hogy az ország gazdaságainak egy- harmada a rossz adottságú, hegyvidéki körülmények kö­zött termelő üzemekből áll, még hangsúlyosabbá válik ez a tantárgy. Az új oktatási tervben viszont ennek már nem lesz helye. Innen már természetesen vezetett a tájékoztatás lánca a kutatómunkához. Horváth János a borászat területét említette, Kriszten György a szőlőfajták nemesítését. Nyeste István pedig a nagy­üzemi zöldségtermesztést. Hirtelenjében parázs kis vi­ta keletkezett, amikor azt kellett tisztázni, hogy a meg­változott lehetőség, a nagyüzemi keret mennyire készült fel az adottságainak kihasználására. Főként a fe­lelős szakemberek gondolko­dása, felfogása, milyen mér­tékben befolyásolja a ter­melési háttér kialakítását? A példa is kéznél volt: a nagy­üzemi zöldségtermesztés gé­pesítésének egyik lehetősége a lyukasztott fólia felhasz­nálása. Ha a Borsodi Vegy­ipari Kombinát ennek a ha­sított fóliának a gyártását folyamatosan vállalná, a pia­con nem hiányozna a tavaszi hónapokban mintegy két­ezer vagon zöldségféle. A vonatkozó „beszédes” számokat Nyeste István em­lítette: a hasított fólia se­gítségével karalábéból 340 000 forint értéket termel­tek hektáronként, amihez 25 000 .forint költséget hasz­náltak fel. Kriszten György a metszés gépesítésének megoldását vázolta fel, amely iránt ha­tárainkon túl is nagy már az érdeklődés. Ide kapcsolódod az általános kép is, amely szerint a gyöngyösi főiskola oktató-kutató tanárai szíve­sen látott előadók a különbö­ző nemzetközi tanácskozáso­kon Dráviczky Imre arról szólt, hogy a nevelőmunka ered­ményét milyen módon lehet érzékelni a főiskolások ma­gatartásában. Ennek egyik kifejezője az, hogy a hallga­tók zöme az ifjúsági szövet­ség tagja. Közülük évente tíz-tizenöt kéri a felvételét a pártba, a tagkönyvet három —hat jelölt kapja kézhez. Az Hodászy Miklós, a főiskola igazgatója tájékoztatta a ven­dégeket (Fotó: Szabó Sándor) átszervezés folyamata nem ment végbe zökkenők nél­kül, esetenként feszültséget is okozott, de már a kritikus ponton túljutottak. Az ok­tatók mi ndegyikéről megfe­lelően gondoskodtak. Az új feladatról, az üzem­szervezői képzésről Gullner Vilmos tájékoztatta a Köz­ponti Bizottság titkárát. Is­mertette a technikai eszközö­ket. majd azt hangoztatta, hogy az új diplomások a ter­melési feladatokkal is éppen olyan mértékben ismerked­nek meg tanulmányaik so­rán. mint a számviteli teen­dőkkel. Tehát biztos talajt éreznek majd a lábuk alatt a munkájuk elvégzéséhez. Amikor a főiskoláról kike­rülő végzett fiatalok további sorsa felől is érdeklődött Győri Imre, elmondták, hogy a nyolcvan százalékuk a ter­melésben marad, szívesen fogadják őket a neves gazda­ságok. — Egyetlen eggyel sincs olyan baj közülük az üze­mekben, hogy a szakmai fel- készültségükkel ne lennének elégedettek a munkaadóik — fűzte még hozzá az előzőek­hez Vaskó Mihály. A látogatás tapasztalatait összegezve arra mutatott rá Á terv elkészült Hol tart a tarnabodi víztároló...? À zöldségtermelés bizton­ságosan és gazdaságosan csak öntözéssel folytatható. Ennek érdekében, mint a Népújságban már korábban beszámoltunk róla, megoldó dik a nagy múltú hevesi ho­mokhát öntözése. A sokszor szárazsággal küzdő tájegy­ség vízhez jut. Miután a kis­körei vízlépcsőből kiinduló öntözőfürtök megépítése csak hosszabb távon várha­tó. ezért, a zöldségtermelés öntözési feltételeinek megte­remtésére az Észak-magyar országi Vízügyi Igazgatóság szakemberei vizsgálatot vé­geztek. A lehetőségek közül legelőnyösebbnek a tarnabo­di és boconádi körtöltéses tároló megépítése bizonyul. A tároló- létesítésére kije­lölt terület Tarnabodtól északra, a Tárná bal part­ján, az úgynevezett Fabók' éri réten van. A tárolt vi­zet a Tarnabod—Boconád. illetve a kai—hevesi közút és vasút által körbezárt te­rületen kívánják majd hasz­nosítani. Az új létesítmény 140 hektáron valósul meg. amely a tarn arriérai Lenin, és á káli Károlyi Mihály Termelőszövetkezet völgyein van és jelenleg szántóként, il'etvt legelőként hasznosít­ják. Amint Stéfán Mártontól az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság főmérnöké­től értesültünk, a beruházá­si program elkészült, melyet a Kelet-magyarországi Víz­ügyi Tervező Vállalat egri kirendeltségének munkatár­sai terveztek. Megvalósítá­sát a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint az Országos Vízügyi Hivatal is támogatja. A be­ruházási programot jóváha­gyásra az Országos Vízügyi Hivatalhoz terjesztik fel. Az előkészítést az üze­mekkel már megkezdték. Az építkezéshez jövőre lát­nak hozzá és várhatóan a VI. ötéves tervben. 1984-ig fejezik be. A tarnabodi tá­roló egy rendszert alkot, amely két tóból áll. A tar­nabodi három, a szomszédos boconádi több mint kétmil­lió köbméter vizet fogad majd. Az építkezés két ütemben valósul meg. Az elsőben 3760 hektár öntözésre nyílik lehetőség a hevesi homokhá­ton. Vízhez jut a Hevesi Állami Gazdaság, a hevesi Rákóczi. az erdőtelki Sza­badság, a tarnamérai Lenin, valamint a káli Károlyi Mi­hály Termelőszövetkezet. A legnagyobb területen, több mint ezer hektáron, a tarna­mérai közös gazdaság öntöz­heti maid zöldségtábláit a tárolóból. A beruházás második üte­mének megvalósításával to­vábbi 800 hektáron nyílik majd lehetőség az öntözésre. (m. kJ Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára, hogy nálunk az értelmiség megbecsülése jelentős mértékű, a kutató­munka kellő figyelmet kap. — Az értelmiségiek tájé­koztatását fokozzuk, ami azt jelenti, hogy ismertetjük cél­jainkat, gondjaikat és azt várjuk, hogy ki-ki annyit vállaljon ezekből, amennyit képességei, tehetsége szerint tehet. Sikeres, jó munkát kí­vánok a Központi Bizottság titkársága nevében a főisko­la minden oktatójának, dol­gozójának. Kérem, adják át üdvözletünket a gödöllői egyetem rektorának, tanárai­nak is. Hodászy .elvtársnak pedig jó egészséget kívánok a nyugdíjaséveihez. Köszönöm az érdekes és alapos tájékoz­tatást! Miután elbúcsúzott gyön­gyösi vendéglátóitól, Győri Imre a Tisza II-höz látoga­tott Vaskó Mihály, Kónya Lajos és Pethes István társa­ságában. G. Molnár Ferenc BESZÁMOLÓ A MEGYE TANÁCSAINAK GAZDÁLKODÁSÁRÓL — RÖRNYEZETVÉDE. LEM HEVESBEN — ODAÍTÉLTÉK A KÖZOKTATÁSI, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS A MŰVÉ­SZETI DÍJAKAT Ülést tartott Heves megye Tanácsa Szalag Istvánnak, a mé-, gyei tanacs altalános elnök- helyettesének vezetésével pénteken ülést tartott Eger­ben Heves megye Tanácsa A testület tagjai elsőkén I meghallgatták azt a kiegé­szítést, amelyet Kántor Im­re. a megyei tanács pénzügy: osztályának vezetője fűzötl az írásban közreadott beszá­molóhoz. A téma: az elmúlt évi tanácsi gazdálkodás. Mini a napirend előterjesztője, il­letve szakbizottság nevében hozzászóló dr. Szalmás La­jos megállapította, a megye tanácsai jól éltek az elmúlt esztendőben a rendelkezé­sükre álló költségvetési és fejlesztési alap biztosította lehetőségekkel. Megfelelő ütemben gyarapodtak a me­gye kisebb és nagyobb te­lepülései a tanácsi gazdál­kodás nyomán. A beszámoló elfogadása után tértek át az ülés részt­vevői a megyei környezetvé­delmi témára, amelynek a vitájához a dr. Varga József elnökhelvettes által készített beszámoló adott alapot. Az emberi környezet védelmé­ről szóló vitában elsőként Göcző Géza szólt hozzá, ki­emelve, hogy milyen fontos szerepet játszhatnak a táj, a természet védelmében a szakszervezeti bizottságok. Mindenekelőtt azzal, hogy szorgalmazzák a dolgozók pihenését, üdülését szolgáló környezet védelmét, újabb üdülőterületek kialakítását. A további hozzászólók — dr. Kádár János. Valuch István tanácstagok, illetve dr. Árvái József, az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal titkára — a környezetvédelem egy- egy területén tapasztalt ered­ményeket. gondokat elemez­ték. Kapcsolódva a beszá­molóhoz, kiemelték, hogy a megyében levő. úgynevezett „felszíni vízkészlet” jelenleg Dr. Kádár János Híve! takarékoskodjunk? TAVALY A VÁLLALATOK szociális terveik megvalósí­tására tízmilliárd forintot költöttek. Ilyen jellegű ki­adásaik 66,5 százaléka mun­kavédelmi célok eléréséi szolgálta. Nagy summa. Aligha akad azonban bárki is, aki azt mondaná, kár, hogy nem takarítottak meg eny- nyit, vagy annyit ebből az összegből. Ahhoz viszont, hogy a szóban forgó, meg a ha­sonló feladatokra, továbbá az életszínvonal-politikai teen­dőkre, fedezetként elegendő pénz jusson, valóban taka­rékoskodni kell. Ez utóbbi mondatrészre, bárhol hang­zik el, szapora bólogatás a felelet. Mert hiszen takaré­kos az ő közösségük, a tizen- egv tagú brigád nem keve- ' sebb, mint félmillió forint értékű anyagot hagyott a raktárban, ennyivel mérsé­kelte a fölhasználást. A gyár ee»s*e oediff. túlteljesítve a vállaltakat, tizenegymillió fo­rinttal apasztotta az anyag­költségeket. Derék, derék, csakis ezt lehet mondani, hocvan is illenék más dol­gokkal előhozakodni?! Azzal például, hogy a tisz­tesen huzgólkodók. a hosszíj évek óta érintetlen normák következtében 36 perc alatt forgácsolják le azt az alkat­részt. melyet a társgyárban 21 perres normaidővel készí­tenek?! Pusztán ennél az egyetlen műveletnél órák ez­rei vesztek el. s mennyi még a többinél, ahol szintén be­csültek s ősrégiek a normák. Veszélyes leegyszerűsítés tehát a címben föltett kér­désre egy-egy valaminek ki­ragadásával felelni. Hiszen való igaz, takarékoskodni szükséges — mi több, lehet­séges is — az energiával, az anyaggal, különösen az im­portból származókkal. Ugyanezt kell azonban mon­danunk az élőmunkára, az időre, az eszközigényekre, magyarán és egyértelműen : mindennemű termelési rá­fordítással úgy illenék bán­ni, hogy az ésszerűség és a célszerűség egybeessék. Se nagyobb, se kisebb ne legyen a ráfordítás, mint ami elen­gedhetetlen a termék előírt minőségéhez, használati ér­tékéhez. Amit persze nem könnyű elérni. Mivel nagy körültekintést, sokszoros mérlegelést, következetes el­lenőrzést kíván a tervezéstől a gyártáson át a készáru ki­szállításáig. HIÄBA ÜGYELNEK ott az energia-felhasználásra a mű­helylámpák oltogatásával, a folyosói fények gyérítésével műszak után, ahol az így megtakarított villamos áram sokszorosát pazarolják el fö­lös forgácsolásokkal, mert a technológiai osztály meghök­kentő nagyvonalúsággal ír­ta elő, milyen rúdacél kerül­jön megmunkálásra. S még nagyobb pazarlása anvagnak, energiának, időnek, élőmun­kának, hogy ugyanez a tech­nológiai osztály semmit sem tud arról, a szóban forgó al­katrész süllyesztékes ková­csolással is elkészíthető a jelenleginél tetemesen kisebb ráfordításokkal. Igaz, ehhez forgatni kellene a termék- katalógust, mert abban ben­ne áll, melyik cég vállalja e munkát, de hát nincs idő kézbe venni a vaskos köte­teket. mert ki sem látszanak az osztályon serénvkedők a feladatok közül.,. Amik egy része a pocsékolás hivatalos formába öltöztetése, anyagok tonnáinak kihajigálása, ha képletesen is, az ablakokon, s vele repülnek normaórák ezrei, bérként kifizetett fo­rintok, más, hasznosabb fel­adatoktól elvont gépi kapa­citások. Idén, a tárca számításai szerint négyezer fővel csök­ken a könnyűiparban a fi­zikai foglalkozásúak tábora, vállalatok sora számára lét­kérdés az élőmunka minél célszerűbb hasznosítása. A kohó- és gépiparban a je­lenleg folyó beruházások há­romnegyede az export áru­alapokat bővíti; e fejleszté­sek időbeni, pénzbeni taka­rékos megvalósítása döntő eleme a gazdaságos kivitel növelésének. Az építőipar­ban a száz forint állóeszköz­re vetített termelési érték 1976-ban és 1977-ben is azo­nos szinten maradt: az ész­szerű. tehát takarékos esz­közfelhasználás új forráso­kat nyit a hatékonyság javí­tásához. KIRAGADOTT, s kétség­telenül önkényesen választott példáinkkal pusztán azt kí­vántuk bizonyítani, nincs a gazdálkodásnak olyan nagy, összefüggő, s olyan kicsiny részterepe, ahol ne kínál­kozna ezernyi alkalom a nem felületi, hanem a lényegi, s ezért a ténylege­sen sokat érő takarékosság­ra; a sűrűn emlegetett racio­nális munkára. Veress Tamás Göcző Géza a köA’pes és a gyengén szennyezett vizek közé tar­tozik. Gondot jelent azonban, hogy az ipari technológiák fejlődésével nemcsak meny- nyiségileg lett nagyobb az élővizek szennyezettsége, ha­nem eddig nem ismert típu­sú szennyezőanyagokat is ki­mutattak a vizek vizsgálata­kor. annak ellenére, hogy a megyében több fontos üzem rendelekzik megfelelő, kor­szerű víztisztító-berendezés­sel. Az ipari szennyezések mellett sokat árt a mezőgaz­dasági üzemek gondatlansá­Dr. Árvái József (Fotó: Tóth Gizella) ga. A fokozott kemizálás kö­vetkezményeként ugyanis olyan szennyező anyagok jut­nak a felszíni és a talajvíz­be, amelyek eltávolítása a ma ismert tisztítási techno­lógiával lehetetlen. Szüksé­ges hát, hogy mezőgazdasági üzemeink mind jobban al­kalmazzák a természet vé­delmét szolgáló berendezése­ket, hasznosítsák a kidolgo­zott eljárásokat. Kevesebb a probléma a levegő szennye­zettségével. bár egy-két üzem környékén különösen műsze­rek nélkül is érzékelhető a por, a korom és különböző gázok jelenléte. Nem egy alkalommal kellett ezért sú­lyos bírságot fizetniük az érintett vállalatoknak. mi­rhán a jelzett határidőre nem gondoskodtak a megfe­lelő légszűrő-berendezések­ről. A napjainkban épülő üzemeket: — mint például a bélapátfalvi cementgyárat — már korszerű védőeszközök­kel látják el, igy várható, hogy az eddiginél sokkal ki­sebb lesz a hevesi táj leve­gőjének szennyezettsége, Szó esett a továbbiakban a zajártalmakról, illetve a talaj- és tájvédelem legfon­tosabb teendőiről. Mint ki­derült. a megye területén hét országos védettséget él­vező tájegység található, töb­bek között a Bükki Nemzeti Park, a pélyi madárrezervá- tum, vagy az erdőtelki arbo­rétum. Egy sor területet, tajrészt pedig megyei védett­ség alá kívánnak helyezni. Ezek közé tartozik egyebek mellett a recski arborétum, a verpeléti Várhegy, a Nagy- Eged. a poroszlói szikesek, vagy a siroki vár környéke. Mind-mind szinte a 24. órá­ban kerül a környezetéért felelősséget vállaló ember, e táj lakóinak védelme alá, emelték ki a beszámoló vi­tájában. Ezt követően hoz­tak határozatot a megyei ta­nács tagjai a környezetünk fokozottabb védelmére, óvá­sára. A tanácskozás további ré­szében dr. Keszthelyi Ferenc, az ügyrendi bizottság tagja terjesztette a testület elé a bizottság jelentését a tanács és a hozzá tartozó szervek, működéséről, szervezeti sza­bályzatáról hozott rendelet megvalósításáról. Ezt köve­tően pedig egyéb témákat tárgyalt a megyei tanács tes­tületé. Többek között oda­ítélte a megyei tanács köz­oktatási, közművelődési és művészeti dijait, döntött ki­tüntető jelvények adományo­zásáról és alapításáról, majd személyi kérdések előterjesz­tése következett: Panes La­jost a megyei tanács kine­vezte egyházügyi titkárrá. Heves megye Tanácsának tegnaoi ülése a korábbi in­terpellációkra reagáló válasz­adással. illetve Hegyi János tanácstag — a tarnalelesziek bizonyos szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszát tolmá­csoló — felvetésevei fejező­dött be. ÍIW CffftlfJ !Í3/ j 1978. június 24., szombat I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents