Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-22 / 145. szám
Rátermettség és alkalmasság Vezetők az iskolában KÖZOKTATÁSI REND. SZERÜNK továbbfejlesztése sokrétű, összetett feladat : nemcsak a tananyag oly sokat bírált mennyiségére vagy tartalmi felfrissítésére terjed ki — erről esik mostanában a legtöbb szó, tekintettel arra, hogy szeptemberben megkezdődik az új tantervek fokozatos bevezetése —, hanem átfogja az iskolai életnek valamennyi területét a napközis tevékenységtől az osztályozásig. Természetesen a pedagógiai munka irányítása, nevén nevezve: az iskola igazgatása sem marad ki a korszerűsítésből. Aligha vitatja valaki, hogy ez idő tájt áz oktatási-nevelési intézményekben folyó munkának a legnehezebb posztján az igazgatók állnak. Különösen az 1971-es tanács- törvényből fakadó új tennivalókkal — önállóan gazdálkodó egységek lettek az iskolák — növekedtek meg terheik, és az 1972-es oktatáspolitikai párthatározattal megkezdődött korszerűsítés végrehajtásának is ők az első számú emberei az iskolákban. Gazdasági, pénzügyi, pedagógiai vezetők egy szelalkozásra. Ahogy Kádár János mondotta: „A káderkér- déseknél a feladatra való rátermettség és alkalmasság legyen a döntő. Nem lelket- lenség, hanem a párt és a nép iránti kötelességünk, hogy a munkára való alkalmasságot tekintsük elsődleges követelménynek”. Visszatérve az iskolák háza tájára: alsó- és középfokú oktatási intézményeinkben az igazgatók kiválasztásának új, sokaknak merésznek látszó módja honosodott meg, amely kétségkívül előtte jár a széles körű társadalmi gyakorlatnak. Az igazgatók meghatározott idejű kinevezéséről van szó. Emlékeztetőül csak annyit, hogy az 1972-es párthatározat előírásával összhangban a művelődésügyi miniszter 1974- ben úgy intézkedett, hogy a tanácsi irányítású általános és középiskolákban 1977. szeptember 1-ig át kell térni az igazgatók határozott idejű kinevezésére. Nem titok, hogy az új kinevezési rendmunkára ösztönzött, miközben tag teret adott a nevelő- testületi demokrácia továbbfejlesztésére. Az is számottevő eredménye a határozott idejű kinevezésnek, hogy hatására szervezettebbé vált a tanácsok művelődési osztályainak irányító és felügyeleti munkája, továbbá sokat javult a helyi párt- és szakszervezeti szervek munka- kapcsolata a tanácsokkal. Három év alatt száznégy igazgatónak nem szavazott bizalmat a nevelőtestület. (A többiek cseréjére nyugdíjazás, lemondás, elköltözés, más beosztásba kerülés stb. miatt jcerült sor.) Sok ez a száznégy vagy kevés? Nehéz volna határozott igennel vagy nemmel felelni a kérdésre. Az biztos, hogy még ma is vannak olyan vezetők az iskolák élén, akik nem alkalmasak funkciójuk betöltésére, ezért előbb-utóbb nekik is át kell adniuk a kor- mányrudat. Aki rátermettebb vezető, és a tanári közösség bizalmát is bírja. Nem látványos őrségváltás miatt kell távozniuk posztjukról, hanem mert a szocializmus 40 milliós árbevétel a terv Borsószezon Nagyrédén A hét elején megindultak a kombájnok a nagyredei borsóföldeken. A kedvezőtlen májusi időjárás miatt csaknem két hetei késett a szezon nyitánya, a termés azonban, ha késve is, jól beérett. A következő napokban 144 hektárról takarítják be a szemeket. A borsóhüvelyeket aratás után a Szőlőskert Termelő- szövetkezet központi majorjába szállítják, ahol ügyes gépekkel automatikusan, emberi kéz érintése nélkül csépelik ki a szemeket. A termés onnan a közös gazdaság tiűtőházába kerül, ahol tisztítás és előfőzés után fagyasztják és mínusz húsz fokon raktározzák. Novembertől csomagolva hűtőkocsikkal szállítják majd az élelmiszerüzletekbe, ahol téli csemegeként árusítják. A borsót az idénynek megfelelően a szamóca, a cseresznye, a meggy és a málna feldolgozása követi. A nagyrédeiek termékeik nagy részét az NSZK-ba, Svédországba, Angliába, Dániába és Norvégiába exportálják. Az idén negyvenmillió forint árbevételre számítanak a külföldi rpegrende- lőktől. A gyöngyösi mezőgazdasági szakközépiskola tanulói megkezdték nyári gyakorlatukat a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság atkári telepén. A fiatal mezőgazdászjelöltek az egyhónapos gyakorlat ideje alatt megismerkednek napjaink korszerű mezőgazdasági gépeivel, azok kezelésével és karbantartásával. Felvételünkön az RSNV—12 por- és permetszórót tanulmányozzák Török József és második osztályos társai. (Felv.: Szabó Sándor) Á jövő mezőgazdászai Új nevek: Bethlen, Móra, Ságvári... Megújulnak a hatvani utcák mélyben. Ismerve a rájuk váró teendők sokaságát, joggal vetődik fel sokakban a kérdés: hogyan tud megfelelni az igazgatói gárda — mintegy négyezer ember — a mai követelményeknek? Honnan verbuválódik az igazgatók utánpótlása? Hogyan törődnek az iskolafenntartó hatóságok az igazgatók kiválasztásával, továbbképzésével? Ezek a kérdések kiváltképpen időszerűek a párt Központi Bizottságának ez év áprilisi ülése után, ahol rámutattak, hogy országos szinten sem megnyugtató a vezetői utánpótlás nevelésének helyzete, ezért a mostaninál jobban (kell ügyelnünk a vezetők kiválasztására, felkészítésére, a veiük való fogszer fő célja a nevelőtestületek befolyásának szélesítése az igazgatók kiválasztásában, végső soron a szocialista demokrácia erősítése iskoláinkban. AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM vezetői testületé ez év tavaszán 14 megye és a főváros jelentése alapján megvizsgálta az igazgatók ciklikus megbízatásának hároméves tapasztalatait. A minisztériumi jelentés részletes ismertetése helyett álljon itt a summázat: A végrehajtás kezdeti bizonytalanságai és fogyatékosságai ellenére az új kinevezési rend lényegében bevált. Elősegítette az iskolák vezetőinek egészséges cseréjét — három év alatt 986 új igazgatót neveztek ki a tanácsok, ami az összes iskolaigazgató 30,2 százalékát teszi ki —, a réginél hatékonyabb vezetői fejlődése magasabb mércét állított annál, amit ők átugrani képesek. HUMÁNUSNAK KELL LENNÜNK a káderkérdések megoldásában — hangzott el a figyelmeztetés az áprilisi KB-ülésen. Megszívlelendő intelem. És a vezetésre termett embereket fel kell készíteni az új tennivalókra. A pedagógusokat is. A tanácsi szerveknek például a mainál nagyobb tudatossággal kell végezniük az igazgatói utánpótlás nevelését, a kiválasztáskor elsősorban a tantestületekre támaszkodva, nem feledkezve el a már kinevezett vezetők rendszeres továbbképzéséről sem. Enél- kül az igazgatók nem tudnak helytállni a munkában. Sokatmondó szemlén vettek részt Hatvanban a tanács vezetői, szakemberei. Számba vették : mennyire felel meg vállalt ' kötelezettségének a Betonútépítő Vállalat, s mit tudtak megtakarítani az előnyösnek ígérkezett szerződéssel? Tapasztalataikat Palócz László, a műszaki osztály gazdasági felügyelője az alábbiak szerint összegezte: — Lassan eltűnnek a földes, rossz burkolatú hatvani utcák, s ebben nagy segítségünkre van a Betonútépítő Vállalat, amely saját költségvetési üzemünk kapacitáshiányát pótlandó, olcsón és jó minőségben végzi el munkáját a megadott határidőre. Szemlénk ezt támasztotta alá! Június derekára, kétmillió forinton felülj költségvetéssel, így aszfaltozták ki a Mikes Kelemen; Damjanich, Vasvári, Vak Bottyán, Váci Mihály, Hatvány Lajos és az Elefánt József utcákat, Űj-Hatvan- ban pedig megkezdődött, s pár napon belül befejeződik a Móricz Zsigmond, Határ, Sallai. Ujj, Csók István. Viola, Munka, Fürdő és Oláh János utcák közlekedési útjainak salakos felújítása fill ezer négyzetméternyi területen. Utóbbiban szállító kapacitással sokat segít a 4-es és a 21-es Volán Vállalat. amelyek a fekete salakot a lőrinci erőműtől befuvarozzák, munkagépekkel pedig ugyancsak a már emlegetett Betonútépítő Vállalat támogat bennünket. A műszáki osztály felügyelője azt is elmondta .beszélgetésünk alkalmával, hogy a tömeges munkára berendezkedett, s a 3-as autópályát építő „betonosok” nagyon kedvező árvetéssel dolgoznak. Szeptember 1-ig vállalták további öt utca aszfaltozását, szerződés szerint alig egymillió forint ellenében, holott például csak a Traktor utca korszerű burkolásának eredeti költsége megközelíti a hárommilliót. Ebből a keretből egyébként még a Huszár, Tüzér, Karinthy Frigyes, Utász utcák készülnek el nyár végéig. Megtudtuk továbbá, hogy a most, folyó salakos felújítás tényleges kiadása alig 200 ezer forint lesz, s kétmilliót megközelít azon társadalmi munka értéke, amit szombatonként, vasárnaponként végeznek Durai László, Karácsony Gábor és Füzér Tibor irányításával a költségvetési üzem dolgozói, valamint a társult cégek, illetve utcabeliek. — Egyébként a város rohamos fejlődése új utcákhoz is vezetett, amelyeknek eddig nem volt nevük — mondotta befejezésként Palócz László. — A közeljövő ebben is döntést hoz! Ü’-Hat- vanban. a Mészáros Lázár és Rákóczi utak végén kialakult házsorok igv veszik fel a Május elseje, Esze Tamás, Bethlen Gábor, Bocskai Ságvári Endre és Móra Ferenc nevét. (m. gy.) US©] 1978. június 22., csütörtök .J P. Kovács Imre Sütőipari terveit A kilós kenyértől a gumicukorig Az egyesülés jól sikerüli. i.z ésszerű elhatározás ered- lényeként, ‘már két és fél sztendös múltat tudhat maliénak a Heves megyei Sütő- s Édesipari Vállalat. Hogy annak eredmények, ahhoz lem fér kétség, ám az egye- ülés számos problémát is elvetett. Különösen sok volt : baj a termékek minőségéKÖZÉPPONTBAN: A FEJLESZTÉS A vállalat vezetői azonban mertek kezdeményezni és tevékenységüket az újra irányították! Ennek bizonyítéka az a középtávú terv, melyet az ötödik ötéves tervidőszakra 1980-ig kidolgoztak. Fejlesztés! Ez állt a középpontban már 1976-ban is, és ez a meghatározó ma is. Meri arról van szó, hogy változtak a 'fogyasztói szokások- csökkent és tovább csökken a kenyérfogyasztás. A cél, ha kenyérből kevesebb is kell. jobbat adjanak. Ugyanez vonatkozik a péksüteményekre: a kiflire, a zsömlére is. Nos. a terv adva volt és hozzáláttak megvalósításához. A legindokoltabbnál kezdték 76-ban, az egri kenyérgyár bővítésével, valamint a gyöngyösi kenyérgyár rekonstrukciójával. Sok volt a minőségi kifogás a kenyérre. ezen akarnak javítani, változtatni ezekkel a beruházásokkal. Ami újdonság• hogy megszűnik a kétkilós kenyér és helyette kilóst gyártanak. Ez korszerűbb termék és mint mondják, kevesebb szárad meg belőle a fogyasztónál, tehát kevesebb is megy veszendőbe. Egerben a bővített kenyérgyár augusztus 20-án kezdi meg a termelést, pontosabban folytatja, , hiszen ma is működik, csakhogy akkor már nagyobb lesz a teljesítménye. Két automatizált kenyérgyártó vonalat helyeznek üzembe, amely két műszakban, 16 óra alatt 160 mázsa kenyeret készít. Ugyanezt tervezik Gyöngyösön is, ahol 1979. június végéig ugyancsak két automatizált kenyérgyártó vonalat szerelnek fel. A gépek egy része: a kovász-és tésztagyártók- valamint a formázok magyar gyártmányúak, a sütőkemencék viszont, lengyelek. Az építést és a technológiai szerelést a vállalat saját építőbrigádja végzi, a lengyelek csupán vezető szerelőket küldenek. t KONTÉNERES SZÁLLÍTÁS Az egri és a gyöngyösi kenyérgyár bővítése, illetve re- konstrukcióia nem kevesebb, mint 64 millió forintba kerül. Sokat várnak tehát tőle és várakozással tekintenek az üzembe helyezés elé. A sütőipariak nemcsak a kilós kenyér gyártását kezdik meg sorozatkan, hanem vele párhuzamosan keresik az újat a termék szállítására és csomagolására is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával, a Sütőipari Kutató Intézettel együttműködve jövőre Egerben, a jelenlegi rekeszek helyett kísérletképpen megkezdik a konténeres kenyérszállítást. Sok előnye van ennek a mostani, hagyományos szállítással szemben. A kilós kenyereket ugyanis sütés után közvetlenül a konténerek lapjaira pakolják- melyek ott hűlnek ki. A konténerek zártak, tehát az árut védik a töréstől, a külső hatásoktól. Nem beszélve arról, hogy a konténerekből közvetlenül árulható a kenyér az üzletekben úgy, mint a liszt, vagy a cukor. Csakhogy a kereskedelemnek erre már most, időben fel kell készülnie, mert a konténerek nagyobb helyet, foglalnak el- mint a hagyományos polcok. Mégis a kenyértárolás így jobb és biztonságosabb lehet ! A vállalatnál a csomagolás korszerűsítésére is törekszenek. A minisztérium támogatásával a Székesfehérvári Sütőipari Vállalat már megkezdte a zsugorfóliás kenyércsomagolást. Az ehhez szükséges gépet az Egri Fémes Elektromechanikai Szö- vc<kévét gvártja. Amennyiben a kísérletek beválnak, megyénkben is bevezetik. Az efféle csomagolás azért is előnyös lenne, mert a műanyag fóliába pakolt kenyeret a polcokra felsorakoztatva az önkiszolgáló ABC'üz- letekben is árulhatnánk, ami meggyorsítaná a kiszolgálást! RÜDOSTYA JORDÁNIÁBA ÉS KUWAITBA Az egri és a gyöngyösi kenyérgyár felújításával nemcsak a kenyér, hanem a pékáruk mennyisége és minősége is javul. Mind a két üzemben új kemencéket szerelnek fel, ahol két műszakban a kenyérgyártáson túl 120 ezer kiflit és zsömlét készítenek majd. Kísérleteznek a pékáruk korszerű csomagolásával is. Már jelentős sikereket értek el a perec műanyag csomagolásával, amelyet ha beválik, elterjesztenek a kiflinél és zsömlénél is. A vállalat a kenyér és egyéb pékáruk gyártásán túl a gazdaságosságra törekedve édesipari termékeket is készít. Ebben már értek el sikereket- hiszen a rúdostya, amellyel megjelentek a piacon, nemcsak a hazai, hanem a külföldi vásárlók tetszését is elnyerte, olyannyira, hogy Ausztriába, a távoli Kuwaitba. valamint Jordániába az idei első félévben hatvan tonnát exportáltak. A rúdostya csomagolásának tökéletesítésére társulást hoztak létre, melyben részt vesz a kecskeméti és az orosházi sütőipari vállalat is. Énnek érdekessége, hogv á korábbi műanyag csomagok helyett műanyag tálcákra helyezik az ostyákból készült rudakat, amely jobban óvja az árut a töréstől, korszerűbb, tetszetősebb és szebb kivitelű, mint a korábbi. CUKORKAGYÁRTÖ PÉKEK A közeljövőben újabb édesipari termékkel, a „Lurkó” gumicukorral jelentkeznek, melynek sorozatgyártását a verpeléti üzemben kezdik meg. Tízmillió forintos költséggel teljes felújítást végeztek a Tarna-parti nagyközségben, és vásároltak egy nyugatnémet automata gépsort- amely emberi kéz érintése nélkül készíti a cukorkát. Az új terméket tízdekás műanyag csomagokban hozzák forgalomba és minden bizonnyal elnyeri majd a fogyasztók tetszését. A megújuló .verpeléti üzemben, ahol korábban kenyeret készítettek. a pékek most a cukorkagyártás szakmai ismereteit tanulják. Így jobb körülmények között, ötven ember jut munkalehetőséghez. Az ötödik ötéves terv első felének célkitűzéseit tehát eredményesen valósította meg a Heves megvei Sütő- és Édesipari Vállalat. A műszaki fejlesztésekkel már az idén 15 millióval túlszárnya1- ják az 1980-ra kitűzött 260 milliós árbevételt. A rekonstrukciók további lendületet adnak a fejlődéshez, a vállalat megerősödéséhez. Mentusz Károly