Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-21 / 144. szám
Át előjelek kedvezőtlenek À megyei tanács vb napirendjén r tflcsszraos munkeáti Termelési társulások és ipari együttműködés Termelésszervezés a mezőgazdasági üzemekben Öt szövetkezet van csak, amely nem tagja valamely társulásnak ISMERŐSÖM KÖZÉPISKOLÁS FIA hazajött a strandról, s miközben vizes fürdőruháját száradni akasztotta, minden előzmény nélkül bejelentette, hogy a nyáron Bulgáriában üdül. A szülők meglepetten néztek egymásra, s tekintetükben bizonytalanságot láttam. Először az apa szólalt meg. — Aztán hogyan gondolod? — kérdezte a tőle fél fejjel magasabb fiát. — Megbeszéltük a sportkörben. A nyáron dolgozunk valamelyik üzemben, megkeressük a rávalót és motorral nyomás a Fekete-tengerre. Vajon hány családban és milyen vita tárgya mostanában a nyári szünidei munka és a nyaralás? Több helyen és nagyobb gond mint az ember gondolná. Erre a megyei tanács művelődésügyi osztályán jöttem rá, amikor megkaptam a hivatalos kimutatást, hogy megyénk általános iskoláinak 8. osztályában az idén 3665 fiatal végzett, középiskolába 6326 jár, a szakmunkásiskolákban 5462-en tanultak. Vagyis Heves megyében 15453 14—■ 18 év közötti fiatal kezdte meg a vakációt. Az már vitatható, hogy közülük hányán akarnak a nyári szünidőben dogozni és milyen munkához jutnak. Az előjelek kedvezőtlenek. A vállalatok többsége csak sürgetésre, a füzesabonyi és a hevesi járás üzemei pedig egyáltalán nem jelentették a megyei tanácsnak, hogy a nyári szünidőben hány tanulót tudnak foglalkoztatni. _ A megyei tanács művelődés- ügyi és munkaügyi osztálya, a pályaválasztási tanácsadó intézet és az ifjúsági titkár ilyen hiányossággal küldték az iskoláknak a munkavállalási lehetőségeket.____________ Víz - a fólia alatt Noha egyikük, ma már nehéz lenne tisztázni, hogy épp a munkavezető volt-e, pénte ken a déli órákban nyugodtan legyintett; úgysem lesz eső. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az egri Tele- kessy u. 8. szám alatti lakók a 13 évvel ezelőtt történt emeletráépítéssel egybekötött födémcsere óta meglehetősen sokat bosszankodnak. Valami. műszaki hiba miatt hol az egyik, hol a másik lakás beázik. Most végleges megoldásnak szánva’ kicserélik a tetőn a cserepeket. A lakók A Hatvani Konzervgyár a nyáron 400 tanulót kíván alkalmazni, az Egyesült Izzó 300-at, az állami építőipar 75-öt, de a vendéglátóipar, a kereskedelem és a mező- gazdaság keveset. Munkakönyv nem szükséges, az iskola igazgatója kiadja a szükséges engedélyeket. HOGYAN FOGADJAK a fiatalokat, milyen munkát kapnak, hogyan biztosítják a feltételeket? Ki és hogyan szervezi meg munkájukat és ellátásukat? Egyszóval milyen tapasztalatokat szereznek a fiatalok? Minderről a pedagógusok és az illetékes tanácsi dolgozók keveset tudnak. Pedig az állami ifjúsági bizottság 1977. évi írásos jelentése arra figyelmeztet, hogy a diákok nyári közhasznú munkája elvben helyes, de gyakorlati értékét a szervezetlenség, az értetlenség és a nemtörődömség csökkenti. Ahol jó kapcsolatot alakítottak ki az iskola és az üzem között, ott hasznos munkát végzenek a diákok, jól jár a vállalat, nélkülözhetetlen ismeretekkel gyarapodnak a fiatalok. De a legfontosabb az, hogy a felelősséget, a szervezett munkát szokják, különböző szakmákat ismerhetnek meg a diákok A fegyelmezett, a jól szervezett munka eredményesebben neve, mint a legszebb beszéd. De mennyit árthat, ha az újra fogékony fiatalok felelőtlenséget, lógást, durvaságot, vagy közömbösséget tapasztalnak első munkahelyükön! Az eddiginél több figyelmet érdemelnek a nyári munkában részt vevő diákok. Az üzemek első számú gazdasági vezetői ismertessék a vállalat egész tevékenységét, rövid történetét és fejlesztési feladatait. A személyzeti és a munkaügyi vezetők kísérjék gondos figyelemmel a munka megszervezését, a munkafeltételek biztosítását, az étkeztetést és a keresetek kifizetését. A MŰVEZETŐKKEL ÉS CSOPORTVEZETŐKKEL értessék meg, hogy a nyári szünidőben a fiatalok hasznos munkát akarnak végezni. De nem csak dolgoztatni kell őket, hanem irányítani, nevelni is. Ahol nagyobb csoportban dolgoznak diákok, adják melléjük a kettős feladat ellátására legalkalmasabb munkásokat. Az igazgató, a személyzetis, a munkaügyes, a pedagógusok, a munkások nagyobb figyelmet fordítsanak a diákok nyári szünidei munkájára. Azzal a tudatta] tegyék ezt, hogy a mi üzemeinkben a mi társadalmunk új nemzedékét bízták rájuk. Üzemszervezés — termelésszervezés, ezek a fogalmak már régen nemcsak az ipar szakszótárának alapszókincséhez tartoznak. A termelőszövetkezeti mozgalom elmúlt es/.tendőkbeli fejlődése nyomán. iparszerű termelési egysegekké alakultak át Heves megyében is a termelő- szövetkezetek, részben az egyesülések, részben az üzem- egységi irányítást fölváltó ágazati irányítás jóvoltából is. A jelentős fejlődést oly számadatok illusztrálják, mint például, hogy az 1970. évi 104-ről 54-re csökkent a szövetkezetek száma, ugyanakkor az átlagos területük a kereken kétezer hektárról megközelítően négyezer hektár nagyságúra növekedett. Az immáron optimális feltételek között a gazdaságokban meggyorsult a belterjesebb termelés feltételeinek kialakulása, szakmailag képzettebb vezetők, tagok termelnek egyre nagyobb értékű mezőgazdasági, terméket, egyre nagyobb értékű technikai, technológiai felszereléssel — kisebb dolgozólétszámmal. Hogyan tovább? A kérdés a jövőre vonatkozik. de nem a távoli jövőre. Már az elmúlt esztendők is azt igazolták, hogy az egyedül helyes és járható út az üzemek termelésszervezésének fejlesztésére, az. olcsóbb és bőségesebb mező- gazdasági termék előállítására, s nem utolsósorban a tagság jövedelmének növelésére a szövetkezeti társulások fejlesztése és a termelési rendszerek sokirányú bevezetése. Nem véletlen hát, hogy, számos tanácskozást, intézkedési tervek kidolgozását, a megfelelő határozatokat követően, azok mintegy folyamataként és ellenőrzéseként, az e téren folyó megyei munkának — tűzte napirendre a megyei tanács végrehajtó bizottsága ezt a kérdést. A hogyan továbbra — egyértelmű volt a válasz. Ugyan- úgy, mint eddig, csak dinamikusabban, merészebben és többoldalúbb termelési szerkezet kialakításával. Az elmúlt esztendők kétségtelen fejlődése ellenére, Heves megye nem jár élen a termelőszövetkezeti társulások kialakításában. pedig a példák azt igazolják, hogy ezek a társulások rendkívül hasznosak. A népgazdaságnak is. a termelőszövetkezetnek is . és közvetve a lakosságnak is! Heves megye négy termelőtársulása évente 130 mil'm forint értéket állít elő, s kivétel nélkül mind nyereséges. Igaz, hogy csak öt olyan szövetkezet van a megyében, amelyik nem tagja valamelyik társulásnak, de az is igaz. hogy a szövetkezetek nagy többsége jobbára az állattenyésztésre fogott össze. Pedig rendkívül fontos lenne az összefogás a mezőgazdaság egyéb ágazataiban is az együttműködésre, sőt az élelmiszeripari termékek feldolgozására is. Korszerű követelmények,, korszerűtlen szerződések Bár kiemelkedő példáink is vannak — az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, a Hatvani Konzervgyár —, az ipari üzemekkel együttműködni kívánó gazdaságok, társulások fő gondja, hogy azok még mindig csak egy évre hajlandók szerződést kötni termelésükre. Pedig a mezőgazdasági üzemék számára, de hozzátehetjük, hogy a vállalatok számára is, a több éves szerződés ad tervezési és értékesítési biztonságot. Az ilyen biztonság, amelyet megfelelő keretek közé építenek, egyúttal kedvező hatást gyakorol a termelésre, egy szóval, a lakosság és az élelmiszeripar kedvező és megfelelő választékú áruellátására. Annál is inkább érdemes szót ejteni e kérdésről, mert a megyében működő kilenc növénytermelési és hat állattenyésztési termelési rendszer jelentős felfutást hozott, és további rendszerek létrehozása nyomán, újabb felfutást hozhat a mezőgazdasági termelés minden ágában — a népgazdaság igen nagy hasznára. Hisz olyan számokkal érvelhetünk már most is, mint az a 35 százalék, amely a szántóföldi növénytermelésben működő rendszerek nyolc növényféleségre integrált szántóterületét jelenti. Heves megyében a nagyüzemi kukorica vetésterületének több mint 80. a búzának több mint fele, a cukorrépának. borsónak, napraforgónak majdnem felén rendszerben történik már a termelés — 48 gazdaságunk tagja már egy-egy ilyen rendszernek. A feladat tehát adott — állapíthatta meg a tények alapján a végrehajtó bizottság: továbblépni az eredményesen megkezdett úton. a tervbe vett rendszerbővítés, valamint termelésfejlesztés tovább javítására létrehozandó, újabb társulások mellett — pecsenyeliba, broyler csirke, agrokémiai társulás — a szükségleteknek, a lehetőségeknek megfelelően. további társulások létrehozására és a termelési rendszerek még tudományosabb ala- pozottságú fejlesztésére van szükség. Nem versenyt Nem arról van szól, hogy valamiféle versenybe kezdjen Heves megye, hogy statisztikailag a legtöbb, a legnagyobb társulások, termelési rendszerek ebben a megyeben lehessenek kimutatha-. tők. De arról föltétlenül szó vani hogy a megye adottságainak, sajátosságainak és lehetőségeinek megfelelően, korszerű módon fejlődjenek tovább mezőgazdasági üzemei, hogy a termelés, az üzemszervezés „fortélyai”, a tudomány legújabb vívmányai, a technika korszerű eszközei hasznos és értő módon kerüljenek alkalmazásra, mind valamennyiünk hasznára. Gyurkő Géza F. L. Befejeződött a Budapest—Pécs vasútvonal korszerűsítését szolgáló, hetvehelyi alagút építése. A terepet a MÄV dombóvári építési főnöksége vette át, és a vasúti pályatest ágyazatát készítik. A vágányok fektetését szeptemberben kezdik el, s októberben bekötik az új — kedvezőbb terep- viszonyokra épített — pályatestre. A képen: vágányépítéshez készíti elő a terepet Gyöngyösi József, Gross Tamás és Vágner Antal. (MTI Fotó — Bajkor József felvétele — KS) Egy „tüzes” parancsnokhelyettes vallomása megelégedéssel vegyes nyugtalansággal nézték a, dolgot. Elégedettségük abból fakadt; végre nem kell tálakat rakni a bútorok tetejére, nyugtalanságuk abból, hogy több cserepet szednek le naponta, mint amennyi helyett újat raknak fel. Mint utóbb kiderült, ez a nyugtalanság nem is volf alaptalan. A múlt héten pénteken délig leszedték még egy jókora darabon a cserepeket, és úgy is hagyták, mivel szabad szombatos hét lévén, a munkaidő kora délután lejárt. Tettek ugyan némi nylont a cserepek helyére, csak év- pen nem szorították le. Azt is hozzá kell tenni a teljes igazság kedvéért. hagytak tartalék fólia-nylont, hogy a lakók kiteregethessék a tetőn, ha kell. Hát csakugyan kellett volna. — a szakszerűbb tetőfedés, vagy legalábbis a leszedett cserepek helyére a szakszerűen felrakott, védőnylon, merf a szombati, vasárnapi zivatar ugyancsak kellemetlen zuhanynak minősült bent a lakásokban is. Az érintett lakók panaszkodtak. az érintett építők — az Ingatlankezélő és Lakás- karbantartó Vállalat — a vállvkat vonogatták sajnálkozva. Az egyik idős lakónak sajnos igaza lett> a félbehagyott munka komoly károkat okozott a lakóknak, az egyik beteg is lett az éjszakai „víztelenítés” után, s ágyában most azon morfondírozhat, vajon ha saját, lakásukat építik, akkor is így járnak el? — d. — Szőke, széles vállú, nincs még negyvenéves. Nemrég érkezett vissza Nagykökényesről, ahol tegnap tűz pusztított. — öngyulladás. Félig nyirkos szénát halmoztak fel az öregek egy kis fészerben. Szerencse, hogy a lakóépületet meg tudtuk menteni. A kár így is legalább húszezer forint... Azt mondják a hatvani tűzoltóságon, hogy Lengyel Tamás százados .megszállottja hivatásának. S nagyon érti a dolgát. De mi ösztönözhet valakit ilyen veszélyes pályára? — Hazulról hoztam a hajlandóságot! Tiszaörsről. ahol az apám mellett, szinte gyerekként, az önkéntes tűzoltótestület tagja voltam. Sokszor vonultam ki velük, különösen nyáridőben, gabonaéréskor. S a többiekkel örültem, amikor valaminő vagyont. értéket megmenthettünk az enyészettől. ★ Tizenkilenc évesen már hivatásos tűzoltó Egerben. Aztán katonáskodik, tiszti rangot szerez, s továbbszolgálat- ra ösztönzik. Föltámad azonban lelkében a régi hivatásvágy, visszatér a tűzoltótestülethez, s kilenc esztendeig őrségparancsok. Majd tovább emelkedik a ranglétrán. Van ennek természetesen előfeltétele! Két esztendő a BM-akadémia tűzoltó tagozatán. Ott is jól helytáll, mint, ahogyan tizenhét esztendei szolgálatában nemigen találtak kivetnivalót elöljárói, felettesei. Mi több: a miniszter 1970-ben a „Tűzrendészet! érem” arany fokozatával, négy esztendővel később pedig a „Haza szolgálatáért érem” ezüst medáljával tünteti ki Lengyel Tamást- aki közben megnősül, s gyermekük születik. Előbb azt írják javára, hogy a személyi állománynál végzett szakmai, kiképzési munkában jeleskedett. Későbbi kitüntetése a megelőző tűzvédelem terén kifejtett hatékony szolgálatnak szól. ★ — Sokrétű a parancsnokhelyettes munkája? — Általában jóval több a tennivalója egv tűeoltóalaku- latnak, mint ahogyan azt a kívülálló látja. Kétségtelenül legfontosabb, leginkább mérhető a mentő tűzvédelem, amibe az oltás éppen úgv beletartozik, mint a kiképzés. vagv a községi, vállalati tűzoltóságok felügyelete, irányítása'. Fontos feladatunk továbbá az új beruházások tűzrendészeti előírásainak ellenőrzése. S ügyelnünk kell az üzemekben, munkahelyeken rendszeresített vagyonvédelmi szabályok betartására. Nem kevéssé izgalmas, amikor1 a tűzesetek okát, a felelős személyeket igyekszünk kideríteni a rendőrség segítségével. — Hogyan megy az ilyesféle nyomozás? — Kizárásos alapon, tizenkét tényező figyelembevételével. Leég egy ház, amelynek környékén nincs áramszolgáltatás. nem laknak a környéken apróságok? Akkor a rövidzárlat- vagy a gondatlan gyermekjáték már kiesik a feltehető okok közül, így tovább! ★ Amikor saját eredményei, jó munkájának haszna felől érdeklődöm, Lengyel Tamás zárkózottá válik. Szívesebben beszél arról, amit egységével ért el. — Nehéz utólag eldönteni, mennyi írható a javunkra, hiszen valamelv tűzeset súlyossága úgv is növekszik, hogy demoralizálja a környezetet. . . Azt azonban soha nem felejtem el. miiven nehéz helyzetbe kerültünk három esztendeje, a cukorgyári répaszeletraktár kigyulladásakor. Két hétig szinte éjjelnappal talpon volt az egység, hogy megfelelően lokalizálja a tüzet, s minél többet megóvjon az épületekből, az állati takarmányból... A kö- kényesieknek tizenötezer csirkét mentettünk meg más alkalommal, amikor a műanyag nevelőház szabálytalanul beépített kazánja lángba borította az épületet... S hogy némi különlegességgel is szolgáljak, visszaadtuk egy hatvani öngyilkosjelölt életét, aki a város határában húzódó nemzetközi elektromos távvezetékre mászott fel. Még a nehézipari miniszter- helyettes sem maradt ki az akcióból. Hajnalban ő telefonált Munkácsra, hogy áramtalanítsák a vonalat... ★ Közeleg ismét a betakarítás ideje, amikor fokozódik a tűzveszély. Jelent ez többletmunkát a tűzoltóságnak, illetve a parancsnokhelyettesnek? — Lekopogom, az utóbbi 'években Hatvan környékén nem fordultak elő tűzesetek, amelyek az aratással, betakarítással lettek volna kapcsolatban. S ez nem véletlen — emeli meg hangját Lengyel Tamás. — Megyei parancsnokságunk intenciójának megfelelően ilyenkor intézkedési tervet dolgozunk ki. amelynek pontos végrehajtásában' a helyi tanácsa1 támogatnak bennünket, Ott vagvunk például minden gazdaságban, termelőszövetkezetben az aratas előtti gépszemlén, hogy a tűzveszélyes vontatókat, gépkocsikat kirekesszük a forgalomból. Tanácsi felügyelettel utak- vasútvonalak menlén megszervezzük ez évben is a terményőrzést. S külön fejezetet képez tervezetünkben az államvasutak. ahol leginkább a szikrafogók alkalmazása segíti a veszélymentes nyári munkát, a népgazdasági értékek megmentését. ★ — Mit tesz a hivatásé1 szerető tűzoltó, amikc sem szolgálat, sem család nem köti? Vonzó-e pálváia? Méltányolják-e veszélyes munkáját? — Továbbképzésünk folyamatos. hiszen változik a világ, új módszereket kell a! kalmaznunk. Időnk egv része erre megy! Munkánk méltánylása? Azt hiszem, erre elegendő azzal válaszolnom, hogy amióta rendezték szolgálati időnket. s az átlagfizetés jóval háromezer forint felett van. nincs hiány utánpótlásban. Sok nálunk is a fiatal tűzoltó. De ami ennél örvendetesebb. lestöbbíe mihamar hivatása igaz szolgálójává vén-. .. Moldvav Gvőző 1978. június 21., szerda s\.
