Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-20 / 143. szám
r i Hazai, nagyban Emlékek, ízek idéződnek föl bennünk a szó hallatán, hiszen vél ten vagy valóságosan mekkora örömet okozott a hazulról, a szülői házból érkezett csomag fölbontása, milyen utánozhatatlannak éreztük, már látogatóként betoppanva anyánk főztjét, s az sem a röstellendő élvezetek közül való, hogy távolból megtérve, mélyen beszippantjuk a hazai föld illatát, a nekünk mindenütt hiányzó itthoni levegőt. Érdekes, de talán nem véletlen módon, a nagyban mért, s használt hazai már nem ennyire fontos, kedves. Meglehet, azért, mert érzelmileg nem kötődünk annyira hozzá, mint egyéni életünk sok más alkotóeleméhez. ÉRTÉKE NAGYOBB LETT Érzelmeink síkjáról az értelmére átlépve: gyorsan növekszik a hazai nyersanyagok minél ésszerűbb hasznosításának jelentősége. Gazdasági szükségszerűség megfogalmazója az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozata — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk fejlesztésének hosszú távú irányelveiről —, amikor kimondja t- „Törekedni kell a hazailag megtermelt, illetve importált alapanyag és nyersanyag egyre komplexebb felhasználására, a hazai munka által lehetséges maximális értéknövelés elérésére”. Ismeretes világgazdasági változások következményeként az importált energia- hordozók, nyersanyagok egyre drágábbak. Ezért azután hazai forrásaink értéke is nagyobb lett, s ami korábban nem tűnt kifizetődőnek — így a szénbányászat fejlesztése —, az gazdaságossá válik. Nem vagyunk könnyű helyzetben. Adottságainkhoz képest, túlságosan energia- és anyagigényes ipari termelésünk. A célszerű változások csak fokozatosan mehetnek végbe, s persze nem úgy, hogy lemondunk a szükséges importról. Ezt a termelés fejlesztése elengedhetetlenné teszi — gondoljunk csak az energiahordozókra, a nemzetközi munkamegosztásból következő behozatalra, stb. —, de korántsem közömbös. mekkora az import- növekedés mértéke, s azzal párhuzamosan milyen fokú hazai nyersanyagaink hasznosítása. DOLLAR HELYETT FORINTÉRT Legtöbbször csak szakemberek szűk köre ismeri töviről hegyire egy-egy fejlesztési elhatározás indokait. A magunkfajta laikusok előtt csak nagy vonalakban ismertek az olyan tények, mint az például, hogy a négymilliárd forint fejében létrehozott, dunaújvárosi hullámpapírgyárban más célra nem alkalmas íombosfát, szalmát, hulladékpapírt dolgoznak fel. Másfajta eset. A gyulai húskombinát 1,3 miliiárdba kerül, s természetes, hazai nyersanyagokat használ. Ám úgy, hogy a fehérjében gazdag hulladékot húslisztüze- me várja, s nem — mint. sok más vágóhídon, húsüzemben — a szeméttelep! Mert ez volt e melléktermékek sora, miközben tőkés valutáért nagy mennyiségben kényszerültünk húslisztet vásárolni a takarmányozáshoz! Hosszú időbe telt, míg minden érintett helyen belátták: célszerűbb kialakítani a hazai húslisztüzemek hálózatát, mintsem évről évre több millió dollárt adni ezért a termékért. Külföldről vásároltuk, ezután majd a Borsod (negyei Erdőbényéről kerül a nö- vényvédőszer-iparba az a gyöngykovaföld, melyet ún. vivóanyagként használnak. Nemcsak hazai szükségleteinket fedezhetjük, hanem kivitelre is jut az építőiparban nélkülözhetetlen perlit- ből, ha a gyakorlatba ültetik át a napjainkban készülő beruházási terveket. Folytathatjuk a sorolást a bauxitbányászattal, a Bitó II. és a deáki munkahelyek építésével, azután az idén kitermelendő 2,15 millió tonna kőFogkrémet El tudják képzelni, hogyan zajlik le egy olyan ankét, amelyet a nagykereskedelmi vállalat hív össze a területéhez tartozó kiskereskedelmi vállalatok részére azért, hogy megbeszéljék: hogyan zajlott le az előző néhány hónap és mi várható az év hátralévő részében? Javaslom, ne törjék rajta a fejüket. Úgysem tudnak kitalálni. Én sem tudtam egészen mostanáig, amíg magam is részese nem lehettem ennek a rendezvénynek, amely Gyöngyösön folyt le, a FŰSZERT hívó szavára, és amelyen a megye minden állami és szövetkezeti szervezete hivatalos minőségében hallgathatott végig két tájékoztatót, hogy utána ki-ki elmondhassa a maga észrevételeit. De valahogy az egész nem volt az „igazi”. Mert mit lehetett volna várni? Azt, hogy a kereskedők jó alaposan kimérgelődik magukat, mivel most aztán „megmondhatják a magu- gét”, ha már alkalmat kaptak rá. Hogy: miért nincs ez? Miért nincs az? Mikorra várhatják amazt? Ha egyszer megígérték, hogy szállítják azt a cikket, miért nem állták a szavukat a FÜSZÉRT-nél? És igy tovább. és így tovább. Jó kis vitára, szikrázó összecsapásra. készültem. előre élvezve a nyílt szavak szép csatáját. F.s mi lett? A két előadó előre kihúzta az egész téma méregfogát. Ok maguk elmondták, hogy mi nincs, mire ne is számítson senki. például Lux-szappanra, műért nem lett a korábbi ígéretből semmi. Aztán elmondták azt is, hogy rengeteg fogkrém van eladatlan és az mégsem való. hogy a Heves megyeiek az országos átlagnál jóval kevesebb fogkrémet használnak, tehát szorgalmazni kell a fogkrém vásárlását. Már hallom is, ahogy az üzletben valaki állandóan fennhangon mondja majd a gyöngyösi Mátra Kapu ABC csinos eladói közül: — Fogkrémet vegyenek! Most tessék, most kapható! Magyar anyák, magyar apák, itt az alkalom a fogkrémvásárlásra.' De cipőkrémet már ne kérjenek, mert abból kevés van és kevés lesz, aztán cirokseprűt sem, mert minden a cirokterméstől és az exporttól függ, aztán a lengyel kozmetikai cikkek is drágábban vásárolhatók majd meg, mint kint a sarki „közös piacon” a turistaszezon idején és így tovább, és így tovább. Vagyis: amit gyárt az ipar, abból lesz, méghozzá annyi, amennyit gyárt. Amiből többet készítenek, abból több lesz az üzletekben is, amiből kevesebbet, abból... mert az import, ugye... ! Nem szaporítom a szót. Tisztelem a nagyker törekvését, azt a szándékát, hogy a partnereinek megmagyarázza, mi miért van és lesz úgy, ahogy van és ahogy lesz Csakhát a kedves vevő... ! Az egy olyan fura szerzet, hogy ha ö — teszem azt — Lux-szappant akar (?), hiába kínálnak neki helyette NDK-gyártmányú piperét, de fogkrémet is. Ismétlem, .minden tiszteletem a nagyker törekvéséért. de én. mint egyszerű vásárló, csak azt tudom, nekem egyféleképpen van kedvemre az egész. Mégpedig akkor, ha az üzletben a pénzemért azt kapom meg, amit már itthon, magyar forintért korábban is megvehettem. Ha nem így van, akkor. . ■ Fogkrémet nem vagyok hajlandó venni helyette. G. M. F. olajjal, 6,9 milliárd köbméter földgazzal, mindazokkal a tervekkel, tényekkel, amelyek azt bizonyítják, nem vagyunk annyira szegények nyers- és alapanyagokban, mint azt sokan vélik, gondolják. TÖBB UTAT JÁRVA Viszont a szükségesnél szegényebbek vagyunk ötletekben, rugalmasságban. makacs célratörésben, már ami a rendelkezésre álló javak minél teljesebb hasznosítását illeti. Változatos utak kínálkoznak pedig ahhoz, hogy célba érkezhessünk ! Sáfárkodhatunk jobban a hazaival például úgy, hogy a kivitelben mérsékeljük az anyagok, a félkésztermékek arányát, s növeljük az olyan termekét, amikben minél több nagy értékű fizikai, szellemi munkát adhatunk el. Ilyenek egyebek között a hírközlést szolgáltató átviteltechnikai berendezések ; viszonylag kis anyagérték, nagy munkaérték. Nem véletlen, hogy ezeknek az eszközöknek mind a termelése, mind a kivitele az ötödik ötéves tervben megkétszereződik. Természetesnek tarthatjuk, a süllyesztékes kovácsolás drágább, mint a hagyományos, de korántsem any- nyival, hogy ne érné meg a befektetést. Ahogy jól kamatoznak azok a többletek, költségek is, amelyeket a I már kimerült, vagy kimeyü- lőfélben levő olajmezők újbóli termelésbe foglalása — a széndioxid-besajtolásos másodlagos-harmadlagos művelés — követel. Még így is olcsóbb ez az olaj, mint az importból származó. Kifizetődő az a ráfordítás is, aminek fejében 1970. és 1980. között egyharmadával csökken a klinker előállításához szükséges energia, s a példatárból még seregnyi más illusztráció emelhető ki, de talán ennyi is elég, hogy bizonyítsuk: mód van a birtokunkban levő javak jobb, célszerűbb hasznosítására. Ne feledjük: az ipari termelési költségek hetven százaléka az energia és az anyagok ellenértéke! Egyszázalékos mérséklése e kiadásnak évente 4,5—4,6 milliárd forinttal egyenlő! Nagyon is kifizetődő tehát fölkutatni, számon tartani, terveinkbe beilleszteni mindenfajta olyan lehetőséget, ami növeli a nagybani hazaiak kamatoztatását, legyen az bauxit, kőolaj, fa, szalma, rézérc, vagy akár alma, nyershús, mészkő. Igazuk van a szakembereknek, amikor azt mondják: értéktelen anyag nincsen, csak célszerűtlen hasznosítás. Mészáros Ottó Javuló szövetkezeti ellátás Hevesen Űj létesítménnyel gazdagodik a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet. Június végére átadják rendeltetésének a közös gazdaság központjában a több mint 10 millió forintos költséggel épült szociális épületsort, melyen 150 személyes étkezde, konyha, orvosi rendelő, fürdő, klubhelyiségek és irodák kapnak helyet. Felvételeinken: (balra) utolsó simításokat végzik az építők az étkezde környékén, (jobbra) Gönczi György és Farkas József szerelők ISO ezer • ka lóriás kazánok beállítása közben. (Szabó Sándor felvétele) Minden 10 ezerből 69 A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége minden évben a Minisztertanács elé terjeszti a munka- védelem tapasztalatait összegező tájékoztatót. A kormány legutóbbi ülésén emellett megtárgyalta és tudomásul vette a munkavédelmi helyzet javítására 1971-ben hozott minisztertanácsi határozat végrehajtásának tapasztalatait. Az állami és gazdasági intézkedések, a szakszervezetek kezdeményező, segítő és ellenőrző munkájának hatására az elmúlt több mint hét esztendőben sokat fejlődött a munkavédelem, tovább javultak a munkakörülmények. A kédvező változások lemérhetők az üzemi balesetek, a halálos üzemi balesetek. és a foglalkozási megbetegedések számának 1971. óta tartó csökkenésén. Mégsem lehetünk elégedettek, mert az iparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban is több a súlyos baleset, mint korábban, és növekedett az égés, robbanás, mérgezés okozta sérülések száma. 1977-ben csaknem 118 ezer üzemi baleset történt, amelynek szomorú hatása mintegy félmillió családtagot, szülőt, házastársat, gyermeket érintett. A 440 halálos baleset következtében 240 kiskorú gyermek vesztette el egyik szülőjét. Több mint tízezer dolgozó hiányzott a termelésből, a táppénzes napok száma — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek adataival együtt — kétmillió 900 ezer volt. Tavaly az iparban csaknem kétmilliárd forint veszteséget okoztak az üzemi balesetek. S még egy megdöbbentő adat : 1977-ben a munkások és alkalmazottak ' közül minden 10 ezerből 69 vált rokkanttá. Az idei év első öt hónapjának adatai még drámaibbak: 158 halálos, 27 tömeges baleset történt. Különösen sok emberélet esett baleset következtében áldozatul a vegyiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaság állami szektorában. A statisztikákból kitűnik, hogy a tömeges balesetek száma fokozatosan növekszik. Tavaly 52 tömeges baleset következtében 341-en sérültek hneg: Közülük 88-an súlyosan. 49-en pedig életüket vesztették. E balesetek kétharmad részét járművek okozták. Az üzemi balesetek hátterében szemléletbeli hiba húzódik: a munkavédelem hátrányára történő takarékosság. a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség. a szabályok megszegése, az ellenőrzés lazasága... Az 1971. évi kormányhatározat óta gyorsabb ütemben fejlődött a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a tanácsok muhkavédelmi tevékenysége, irányító és koordináló szerepe. Rendszeresek a miniszteri, miniszterhelyettesi szemlék, a beszámoltatások, az iparági munkavédelmi tanácskozások stb. Igaz ugyan, hogy a hetvenes években javultak a dolgozók munkakörülményei, tervszerűbbé váltak az intézkedések, kevesebb lett a hagyományos baleseti veszélyforrás, azonban a vállalatok műszaki, gazdasági és pénzügyi vezetőinek egy része változatlanul csak a termelői kapacitás növelését tartja fontosnak. Szárnyas vendégek Hatvanban Lön valamikor a Görbe-ér, Hatvan határának egyetlen alkalmas területe, ahol a vízi szárnyasok tenyésztéséhez, neveléséhez megvoltak a szükséges adottságok. Víz, kifutó, színek és ólak rendszere. A régi Lenin Termelőszövetkezet struktúrájából azonban „kilógott” ez a termelési ágazat, így idők során felszámolták az ott levő kacsafarmot, s pillanatnyilag kihasználatlan a tanya minden tartozékával, fölszerelésével. Változnak az idők! A társulás révén hatalmasan megnőtt gazdaságban egyre fontosabb szerep jut a hústermelésnek. legyen az szarvas- marha. sertés, csibe. Tudjuk is, hogy például á heréd— kökényesi kerület lassan milliós nagyságrendben dob piacra húscsibét, folyik a sertéstelep rekonstrukciója, s új, nagy szarvasmarhatelepet kívánnak építeni a konzervgyár és a cukorgyár mellék- termékeiből adódó takarmánybázisra. Tulajdonképpen így került ismét előtérbe a Görbe-ér hasznosításának lehetősége. S mivel egyre több eredményt, gazdasági hasznot mutatnak fel a szorosabb vagy laza társulások, kétoldalú egyezmények, a pecsenyeliba meghonosítása végett a hatvani Lenin Termelőszövetkezet is olyan „védnököt" keresett, ahonnan komoly segítséget remélhet. Hevesben az egerszó- láti közös gazdaság látszott erre a legalkalmasabbnak, hiszen libatenyésztésben már határainkon kívül is híre van ennek a szövetkezetnek. S a megye másik felében levő gazdaság készséggel vállalta. hogy segítő kezet nyújt a hatvaniaknak. Pontosan mit fedez az említett kézfogás? A Lenin Termelőszövetkezet a legrövidebb időn belül rendbe hozatja. fertőtleníti az egykori kacsafarm épületeit, reparál- tatja a kifutókat, gondoskodik a Görbe-ér vizének felfrissítéséről, Egerszólát pedig indulásként hétezer darab heteslibát szállít a telepre. A megbeszélések értelmében a Görbe-ér vízi telepén két hónapig tartják, nevelik majd a messziről érkezett állományt A felügyelettel mindkét fél. egyformán törődik. Majd a szólóba k — értékesítés végett — az egtinz pecsenyelibakvantumot visszavásárolják, térítve a tartási költségeket. Az idén, esztendő végéig, kétszer cserélnek még állományt, remélhetőleg mindkét fél számára gyümölcsözően. Beszéljünk befejezésként a távlatokról is, hiszen ezt az évet a kísérletezés szakaszának tekinti mindkét termelő- szövetkezet! Megállapodás szerint, az első három turnus lefutása után összeülnek a szakvezetők, értékelik a libavendégeskedés gyakorlati tapasztalatait, s amennyiben az kölcsönösen kifizetődő, vállalják a Továbblépést. Ez pedig nem lehet más. mint hogy bővítik Görbe-érben a libanevelésre alkalmas területet. fejlesztik a nevelés technológiai feltételeit, s a legmegfelelőbb szakembereket összpontosítják erre- az üzemágra is. Nem más diktálja az egészet, mint az új lehetőségek hasznosításának vezérelve, valamint az a szándék, hogy az egyesült termelőszövetkezet és a népgazdaság több jövedelemhez, több. külföldön is szívesen fogadott szárnyashúshoz jusson. Az üzemi balesetek kivizs. gálásában részt vevő vezetők többsége — tartva az erkölcsi. anyagi felelősségtől — nem tárja fel a balesetben szerepet játszó vállalati, vezetői mulasztást, így a balesetek megelőzésére sem mindenütt tesznek intézkedést. Az ellenőrzések megállapították, hogy a balesetek 6—10 százalékát a vállalatok elmulasztották bejelenteni. A munkavédelmi felügyelők munkája hatékonyabbá vált az elmúlt évek során. Tavaly körülbelül 5500 üzemi baleset kivizsgálásában vettek részt. Ellenőrizték — a többi között — a délutáni, az éjszakai műszakokat és a reggeli műszakkezdést, különösen a jármüveket, a diákfiatalok foglalkoztatását. 2111 esetben tiltották meg a'z üzemveszélyes gépek működését. Az előző évekhez ké- pest nőtt a figyelmeztetések, ' a fegyelmi felelősségre vonások és a feljelentések száma. Mindez gyors, határozott intézkedést igényel az irányítóktól, a vállalatoktól, a szövetkezetektől, az intézményektől és a szakszervezetektől egyaránt. Szabó Gabriella Közgazdászoknak Mintegy nyolcvan külföldi résztvevőt várnak az augusztus 7. és 19. között — hetedik alkalommal — megrendezésre kerülő közgazdasági nyári egyetemre. Eddig a Szovjetunióból, az NDK-ból, Lengyelországból, Bulgáriából. Csehszlovákiából, Kínából. Olaszországból, az NSZK-ból. az Egyesült Államokból. Kanadából, és Svájcból jelezték részvételi szándékú kát közgazdászok, pénzügyi és üzemi szakemberek. A TIT budapesti szervezete és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem a program keretében üzem- és gazdaságlátogatásokat szervez. (moldvay) JüwmM0J 1978. június 20., kedd jé
