Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
Zászló az antennán Szállítás a föld alatt A zászló önmagában igaz. Arról tanúskodik, hogy akik kiérdemelték, azok a megye legjobbjai. Az antenna is igaz, mert azok, akik kiérdemelték ezt a minősítést, tv- sek, rádiósok, magnósok, a GELKA gyöngyösi szervizének dolgozói, az is igaz viszont, hogy a zászlót, a vörös selyemből készült, aranybetűs szimbólumot aligha tűzhetnék ki a háztető gerince fölé magasodó antennájuk hegyére. ■' ■ ■ ■ Ennyi a tény, a kérdés pedig: hogyan lehet eljutni egy ilyen minősítésig, és hogyan ért egyet ezzel a közvélemény? ■ ■PB ' A Mundiál lázában él az egész szerviz. Mindent megszerveztek, mindent jól végiggondoltak, hogy a kedves ügyfelek megelégedettségét újból kivívhassák gyors, precíz és udvarias szolgáltatásaikkal, amelyeknek most egyetlen fokmérője van: ho- 1 gyan hozza az argentin képet a tv? Talán furcsa, de nekik is van tűrési százalékuk. A központ évente majdnem negyven panaszt engedélyez. Ezek közül előfordulhat olyan is, hogy a kedves ügyfél a műszerész magatartását kifogásolja. Utóvégre a műszerész sem gép. I Itt jut eszünkbe: észrevet- ' fék már, hogy az utóbbi időben hogyan jelentkezik ; jbe a szerviz telefonon? I — Jó napot kívánok, itt a GELKA-szerviz, tessék peu roncsolni! I így. A hívó fa meg sem Szólalt, már udvarias, kedves hangú szöveg fogadja Megüti az alaphangot Legyen bár a vonal túlsó végén a legzaklatottabb idegállapotban is bárki, meg- hökken, érzi, neki is hasonló módon kell tárgyalnia. De itt is mindig ilyenek az ügyfelet fogadó, kedves hangú ifjú asszonnyok, lányok? I — Előfordul sírás is, ideg- feszültség közöttük is — mondja Horváth Gyula, a szerviz vezetője — A múltkoriban többen hiányoztak, a bent lévőkre annyi teher hárult, hogy ebéd után már alig bírták tartani megukat ■ ■ ■ ■ Az elmúlt évben nagyjából harmincezer készülék fordult meg a műszerészek keze alatt. Megtörtént olyan, hogy anyaghiány miatt néhányat nem tudtak megjavítani a készülékek közül. Ezeknek aránya az öt százalék körül mozog. Főként a régebbi típusú tv-k és rádiók okoznak gondot. Az ilyen anyaghiány általában úgy alakul ki, hogy a gyártó cégek késnek a megrendelések teljesítésével. De mi van olyankor, amikor az a fránya masina két perccel azután, hogy a szerelő elment, megint csődöt mond? — Van ilyen, sajnos, még olyan is, hogy például egy képcsőcserét itt bent, a műhelyben kell megismételnünk, mert az új képcsőről is kiderül, hogy nem kifogástalan. Az ilyenről az ügyfél nem is tud. Ennek a példának megfelelően bármikor előfordulhat bármelyik alkatrésznél, hogy egészen rövid idő alatt tönkremegy. Ennek pedig nem a műszerész az oka. — A műszerészek tehát soha nem marasztalhatók el semmiféle okból? — Ezt senki sem állítja, senki sem mondhat ilyet. Az emberi gyarlóság alól ők sem mentesek. De általában a szakmai precizitás, a kulturált magatartás jellemző rájuk. — Divatos szakma még ma is a tv-szerelöi? Jut eszünkbe most a kérdés. A válasz pedig így hangzik: — Ma már a háztartási gépek vonzzák inkább a fiatalokat, mert ott lehet a nagyobb keresetre számítani. Gondoljuk el, ma a háziasszonyoknak mennyire fontos, hogy az automata mosógépük, mondjuk ne hagyja őket cserben. Volt a szerviznek nem is olyan régen, egy nagyon korszerű megoldást tartalmazó kezdeményezése. Azt javasolták, a sok tetőantenna helyett építsenek a városban egy vagy két erősítő állomást, onnan kábeleken vezessék el a jeleket a vevőkészülékekig. Minden leegyszerűsödött volna ennek nyomán. — A javaslatunkat az illetékes szervek elvileg helyesnek és jónak tartották, csak éppen az anyagiak ... Az ingatlankezelő már azonban nemcsak a felújításra kerülő épületek központi antennáit rendeli meg nálunk, hanem szerződik velünk a berendezés karbantartására is. A lakónak csak egy telefonjába kerül, vagy beszól hozzánk, és mi megyünk, a hibát megszüntetjük. A központi erősítőnek, hadd térjek még vissza ehhez, olyan jó tulajdonsága is volna, hogy az idők folyamán szinte tetszés szerint lehetne bővíteni a csatornák számát, a különböző adók vételi lehetőségének növekedésével. Van egy sajátos protekció is a GELKÁ-nál. Akinek valamilyen átalánydíjas szerződése van náluk, annak a más jellegű bejelentéseit is soron kívül kezelik. így akarják elhinteni a közvéleményben, hogy az átalánydíj hasznos az ügyfélnek is. Add a neved! Ezt a mozgalmat a gyöngyösiek körében a Sterec-brigád kezdeményezte, amelynek Fozinay Oszkár a vezetője, ök így vállalnak garanciát a saját munkájukért. Az Orfeus brigád tagjai pedig élükön Soltész Jánosnéval, az átalány- díjasok körét igyekszik bővíteni és az ő számukra teremtik meg azt a bizonyos belső protekciót Mérni szokás a javítások időtartamát is, hogy legyen lehetőség az összehasonlításra. Ennek mutatószáma most a gyöngyösieknél 1,8 nap, ami az engedélyezettnek nagyjából a kétharmada csupán. — Ha valamilyen okból a rossz készüléket nem tudjuk kijavítani, akkor a harminc- egyedik napon már adjuk is a csereutalványt minden különösebb nehézség nélkül — teszi hozzá az előbbiekhez a szerviz vezetője As • bizonyos vörös színű zászló a megye legjobbjának szóL Ha még azt is megjegyezzük, hogy az országos összevetésben a szocialista munkaversenyben a negyedik helyet vívták ki, akkor válik ez a minősítés nagyon figyelemre méltóvá. Nem rendkívüli emberek a gyöngyösi GELKA-szerviz dolgozói, de törekszenek ar-. ra, hogy minél jobban kiérdemeljék a közvélemény elismerését. Ezt a törekvésüket jelzi a zászló, de jelzi az ügyfelek nagy többségének az egyetértő véleménye is. U Molnár te rent Az első modem olajszállító csővezetéket 1865-ben egy Sydsle nevezetű fiatal amerikai műszerész tervezte meg a pennsylvaniai Titusville és az ettől 100 kilométerre fekvő olajfinomító között. A XX. század utolsó harmadára a világ fejlett ipari körzeteiben a szénhidrogének (olaj és földgáz), továbbá a vegyipari termékek egy részének fuvarozásában már mindenütt általánossá vált a csővezetékes szállítás. Sőt: az utóbbi évtizedben már gyorsuló ütemben folyik — Amerikában, Európában, Latin-Amerikában, Észak- Afrikában és a Közel-Keleten — a nemzeti hálózatok összekapcsolása a transzkontinentális rendszerekké. Például a Nyugat-Dél-Észak- és Kelet-Európát egymással és Szibériával összekötő nagy teljesítményű földgáztáwe- zeték-rendszer első teljes körének kiépítése tervek szerint a 70-es évek végére befejeződik. Európában jelenleg a legnagyobb földgáztáwezeték-épí- tés Orenburg és Ungvár között folyik. Ez a vezeték 2750 km hosszú és évi 28 milliárd köbméter földgáz szállítására lesz képes. Épül napjainkban egy nagy vezeték Észak- Afrika és Szicília között is, a „Transmediterrán” — 2500 km hosszban, évi 11,5 milliárd köbméter hordképesség- gel. S épül egy kisebb vezeték Trieszt és Karlsruhe között, a „Mokka”, 650 km-es hosszban, 6 milliárd köbméteres kapacitással kEtmuxiö KM HOSSZŰ CSŐ A világban jelenleg működő nemzeti és nemzetközi szénhidrogén, illetve vegyipari termékvezetékek hosz- sza már megközelíti a 2 millió kilométert. Az USA-ban például a 70-es évek közepén már 420 ezer km földgáz, 160 ezer km kőolaj és 110 ezer km termékvezeték létezett. A Szovjetunióban a földgáz-távvezetékek hossza meghaladta a 100 ezer km-t, az NDK-ban a 14 ezret, Csehszlovákiában a 8 ezret, Romániában a 7 ezret, Magyarországon a 6 ezret. A kőolajvezetékek hossza általában mindenütt'a földgázvezetékek hosszának 30—40 százalékát teszik ki. A világ csővezetékei évente átlagosan 40 ezer kilométerrel „nőnek”. Különösen felgyorsult a földgázvezeték építése. Ennek egyik oka az, Kiváló kotrómester A gépet már messziről látni. A daru szinte percenként magasba emelkedik, aztán a rajta csüngő kötélen levő vonóveder „lebukik” a csatornába, megmarkolja az iszapos, sáros földet, és a partra emelL Meg- számlálhatatlanul, egymás után ismétlődik ez a művelet naponta a kiskörei határban, a Tarnaszentmiklós felé vezető műút mellett. A gabonatábla szélén dolgozik a kotrógép, és a három kilométer hosszú csatornát tisztítja meg a sártól, a hordaléktól, hogy szabad utat adjon a víznek. Kezelője Bódi Ottó, keménykötésű munkásember, aki sok évvel ezelőtt a cipészszakmát hagyta ott Kiskörén, hogy újat keresve megtalál - |ja önmagát. Ügy tűnik, sikerült Családjában sohasem volt ismeretlen a munka. Apja kubikosként ment nyugdíjba es ősei is jó nevű ácsok, kőművesek voltak, akik nem sajnálták az időt a munkára. Kiskörei házában ma is őrzi a cipészmesterség szerszámait, de az már a múlté, mert helyette betölti életét a gép, a motor. A naptól cserzett, barna arcú ember munkahelye mindig' az ég alatt van. Sokszor küszködik az időjárás viszontagságaival, nyáron a gyakori 35 fokos kánikulában; télen meg a fagytok széltől hideg határban dolgozik. — Nem könnyű munka az enyém — magyarázza Bódi Ottó, — de azért sok öröm van benne. Szinte úgy ismerem ezt a vidéket, mint a tenyeremet. A másik oldalon — mutat át kezével — van a Hevesi Állami Gazdaság rákháti telepe, nemrég ott csatornáztunk. Kevés falu van már a hevesi járásban, ahol ne fordultam volna meg. A Hanyi-sajfoki Vízgazdálkodási és Talaj- védelmi Társulatnál dolgozom 16 esztendeje, itt lettem kotrómester, itt tanultam a szakmát. Már az ötvenes évek végén felhagytam a cipészettel, és elmentem Salgótarjánba, a csatorna- és vízvezetéképítö vállalat kirendeltségéhez, kubikosnak. Fiatal házas voltam akkoriban, hiányzott a család, ezért két év után otthagytam Nógrádot és hazajöttem. Akkoriban már Kiskörén megalakult a víztársulat, a mainak tulajdonképpeni elődje, s melynek több mint tíz esztendeje Hevesen van a központja. Kubikos lettem, vagyis lényegében az maradtam, ami korábban voltam. Évekig csatornaőrként tevékenykedtem, a vízszolgáltatást ellenőriztem többedmagam- mal a kiskörei öntözőfürt- néL — Hogyan lett kotrómester? Legyint egyet, és rávágja: — Véletlenül. Nagyon érdekeltek a gépek, így átkértem magam motorkenőnek az egyik kotrógéphez. 1971- ben tanfolyamra mentem Szegedre és fél év alatt letettem a kotrómesteri vizsgát. Amikor visszajöttem egy K—500-as magyar gépet kaptam a társulattól. Az első munkám Tiszanána határában volt, ahol csatornát építettünk. Dolgoztam Átányban és Zaránkon is, főleg meliorációs munkákon. Ez a szovjet gép, amin most dolgozom, a második. Tarnabodról vette a víztársulat éppen négy esztendeje, azóta már megszolgálta az árát, amibe került. Ügy hallottam, az idén ősszel újat kapok. Szeretem ezt a gépet, nehéz lesz tőle megválnom. Annyira hozzám nőtt. Olyan, mint a gyerek, ha az ember jól ellátja, nincs vele gond. Óránként 22 köbméter a teljesítménye, de én 30—35 köbméter földet is kitermelek vele. Bódi Ottót nemrég Kiváló kotrómesteri címmel tüntették ki. — Sáros, piszkos a mi munkánk — mondja —, a gép irányítása pedig nagy figyelmet igényel, de anyagilag elismerik. Tavaly például nyolcezer forint nyereséget kaptam. Bizony „ki is van a szemem” az utóbbi időben érzem, hogy sokat gyengült. i Télen sokat szenvedünk a hidegben. Nagyon kell vigyázni az egészségre Azért, ha sok is a nehézség, leküzdjük. Nagyszerű érzés volt átvenni a miniszteri elismerést, a kiváló munkáért. Másodszor lettem kiváló dolgozó, ami azt bizonyítja, észre veszik munkámat, érdemes hajtani, lelkesedni és jól dolgozni. Szép ez a Tisza menti vidék, legalábbis nekem. Június végéig itt csatornázunk, aztán továbbmegyünk a kiskörei határ túlsó részére, Hatházra, ahol meliorációs munka vár. , Menfitsz Károly -•»I*-« V ,ÍMW hogy a földgázszállítás az egész világon új szakaszba lépett, mindenütt nőttek ugyanis a felhasználás és a kitermelés közötti távolságok, tehát több és hosszabb vezetékekre van szükség. A nagy távolságú szállításokat egyébként azzal lehet gazdaságossá tenni, ha növelik a vezetékek szállítóképességét: a kompresszorok teljesítményét, a csövek átmérőjét. NINCS FORGALMI DUGÓ À csővezetékes szállítás azonban a távolságok növekedése, az építési költségek emelkedése dacára is változatlanul tartja jelentős gazdaságossági előnyét a közúti és vasúti szállítással szemben. A csővezetékes kőolajszállítás a vasútinál legalább egy, a közúti szállításnál két nagyságrenddel gazdaságosabb. A földgáz vasúti, vagy közúti szállításához pedig olyan speciális műszaki feltételek szükségesek, amelyek eleve háromszorta, négyszerié költségesebbé tennék a fuvarozást a vezetékes továbbítással szemben. Nem szólva arról, hogy a 1 jelenleg szállított földgáz és kőolaj mennyiségét a mai távolságokra mással mint zárt csővezetéki rendszerrel gyakorlatilag nem is lehet eljuttatni. Az utóbbi két évtizedben a földgázfelhasználás világméretekben jelentős növekedése a csővezetékes szállítás kifejlesztése nélkül be sem következhetett volna. A hagyományos szállítási módokhoz képest a csővezetékes szállítás üzembiztonsága óriási, amit az utóbbi években rohamosan kifejlesztett csőszállítási automatika rendszerek tovább növeltek. Nagy előny még, hogy az effajta szállítást nem befolyásolja az időjárás, nem gátolják a forgalmi dugók, s nem szennyezi a környezetet. EGY LAKOSRA 1000 KG KŐOLAJ Az utóbbi két évtizedben a magyar népgazdaságnak kevés ágazatában sikerült úgy követnie a nemzetközi fejlődési folyamatokat, mint éppen az energiaszerkezet átalakításában. A magyar népgazdaság energiaszerkezetének korszerűsítési terve, s ezen belül különösen a földgázprogram — másfél évtized eredményei tanúsítják —a legmegfelelőbb időpontban és a magyar gazdaság lehetőségeit tekintve a leggazdaságosabb fejlesztési irányokat jelölte meg Ennek eredményeként a 70-es évek ; közepére már a hazai energiamérlegben is a szénhidrogének vették át a vezető szerepet. A kőolajfelhasználás 10 év alatt hazánkban több mint a háromszorosára nőtt: az egy lakosra jutó kőolajfogyasztás az 1965. évi 360 kg-ról 1000 kg fölé emelkedett. E növekedés alapját természetesen főleg a kőolajimport bővítésének lehetősége teremtette meg, hiszen a hazai termelés, a rendelkezésre álló készletek miatt különösen nem bővíthető. Áz importált olaj túlnyomó része a Szovjetunióból a Barátság vezeték- rendszeren érkezik. Az 1962 szeptemberétől működő Barátság I. és az 1972-ben üzembe lépett Barátság II. vezetéken eddig, együttesen kb. 60 millió tonna olaj érkezett hazánkba. A hazai kőolajipart kiszolgáló, kiépült rendszerbe kapcsolódik most majd be az új nagy teljesítményű, nemzetközi importvezeték, az Adria, évi 10 millió tonnás kapaci- tássaL (Ennek fele tranzit lesz Csehszlovákiának, Százhalombattán át a jugoszláviai Krk szigetétőL ahová a közel-keleti olaj majd befut) Az ország többi kőolajvezetéke (az Algyő—Százhalombatta, a Százhalombatta —Szőny, a Bázakerettye— Csepel, az épülő dél-zalai vezeték, s még néhány kisebb ág, főként Nyugat-Du- nántúlon) a szállított meny- nyiségeket tekintve nemzetközileg nem jelentősek ugyan, de ma már egymással összefüggő rendszerré kapcsolva a hazai olajipar, korszerű, a termelés biztonságát és gazdaságosságát egyaránt elősegítő hálózatát adja. KÉNYELMESEBB ÉLETVITEL Á hazai földgázvezetékhálózat (a felhasználói kör sokrétűségéből adódóan is) a gerincvezetékekkel, a leágazó és elosztó rendszerrel együtt ma már túllépte a 6 ezer km-t. E hálózat kiépülése tette lehetővé, hogy ma már csaknem 200 település, ezen belül mintegy 50 nagyváros bekapcsolódhatott a vezetékes gázszolgáltatásba. A háztartások 70 százalékában, (a PB-gázzal együtt) már ott a gáz. Ennek hallatlan előnyeit a gazdaságos és kényelmes életvitel szempontjából aligha szükséges hangsúlyozni. Á földgázfogyasztás Magyarországon ma már meghaladta az évi 6 milliárd köbmétert. 1980-ig a IV. ötéves tervhez képest legalább 70 százalékkal több földgáz kerül majd a fogyasztókhoz. Ennek érdekében veszünk részt az orenburgi távvezeték építésében is. Rövidesen befejeződik a Testvériség harmadik szakaszának bőyí- tése és az orenburgi rendszerrel való összekapcsolása; elkészül továbbá mintegy 1000 kilométernyi újabb elosztóvezeték. 1980-ra a magyar népgazdaság kőolaj-földgáz és termékvezeték-hálózatának kiépítése, az első korszerű, átfogó vezetékrendszer létrehozása befejeződik. A felhasznált földgáz teljes meny- nyiségét, a kőolaj 98 százalékát és a kőolajtermékeknek mintegy a felét már hazánkban is csővezetékek szállítják majd a fogyasztókhoz. Gerencsér Ferenc , Mmmägfö 1978. június 18., vasárnap
