Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-17 / 141. szám
A Minisztertanács tárgyalta; Javult a táppénzfegyelem FEJLŐDÉSÜNK jelenlegi szakaszában és a világgazdasági helyzet miatt a feladatok összetetté és bonyolulttá váltak. Ebből következik, hogy az eddiginél szervezettebben és tudatosabban törekedjünk belső tartalékaink feltárására. Ahhoz, hogy minden dolgozó jól el tudja látni feladatát, zavartalan anyagellátást, tervszerű műszaki fejlesztést és a munka jó megszervezését kell biztosítani. Mindezt a vezetők elérhe- tik-e utasításokkal, parancsokkal? Nem, ehhez a munkások, a dolgozók tanácsaira, öntevékeny kezdeményeze- seire is szükség van. Sőt, ennél többre. A vállalatok, a szövetkezetek nemcsak termelő, hanem társadalmi, politikai egységek is. Ezért a dolgozók nemcsak javaslatokat tehetnek, hanem részt vehetnek a döntések előkészítésében, és számos kérdésben közvetlenül, vagy■ képviselőik útján dönthetnek és ellenőrizhetik a végrehajtást. Nálunk az üzemi demokrácia alapja a termelőeszközök társadalmi tulajdona. Az üzemekben, a munkahelyeken a munkás a gazda. Tehát a szocialista társadalom lényégéből következik, hogy az üzemi demokrácia nem kegyes adomány és nem idejét múlt vezetési munkastílus. Ellenkezően, a demokratizmust erősíteni, fejleszteni kell. Hol tartunk jelenleg? Megyénk ipari, építőipari üzemeiben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a mező- gazdaság szocialista szék to" i fiiban hogyan érvényesülnek a jogok és a kötelességek? Milyen intézkedéseket lettek a fórumrendszer kialakításara? Milyen tapasztalatokat lehet leszűrni a fórumok működéséből? Milyen feladatokat kell megoldani az üzemi demokrácia fejlesztése során? Vizsgálatok és gyakorlati tapasztalatok alapján ezekre a kérdésekre keresett választ legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége. Hogyan intézkedett a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének 1018/1977-es együttes határozata? „A vállalatok gazdasági vezetői — az egyszemélyi felelősség következetes érvényesítése mellett — irányító munkájukban fokozottan támaszkodjanak a dolgozók közösségére.” Ez egyértelmű: a munkások az érdemleges beleszólás lehetőségének növekedését tapasztaljak. A gazdasági és a szakszervezeti vezetők megértették a határozat alapvető célkitűzését, politikai súlyát. Vajon az elveket egységesen értelmezik, a gyakorlatban mindenütt jól érvényesül az üzemi demokrácia? A V AlEALATOK, gyáregységek és üzemek többségénél már korábban kialakultak a brigád-, műhely-, osztályértekezletek, a termelési tanácskozás módsEerei. Tanácskoztak a nők, a fiatalok, a művezetők, újítók, egyes kérdéseket az üzemi négyszög, a szakszervezeti bizottság, a bizalmiak, vagy a szakszervezeti tanács tárgyalt Nem követte-e egyik tanácskozás a másikat? Nem fordult elő vajon párhuzamosság? Nem hallottuk-e, hogy jó értekezlet volt, sokan hozzászóltak. Vagy: nem érünk rá vitatkozni, most termelni kelL Mit hagyjunk el, melyik fórumot erősítsük? Ki után igazodjunk? Minden lényeges kérdésben tanácskozni a dolgozókkal, ez az alapja és feltétele, a tömegaktivitás kibontakoztatásának — tanította Lenin. A szocializmus a munkások nagyobb részének közvetlen részvételét és hatékony képviseletét igényli a gazdálkodásban, az igazgatásban és a közélet irányításában is. Ezt a tanítást a mai, sajátos üzemi feltételekre úgy alkalmazhatjuk, hogy a régi módszerekből hagyjuk meg azt, ami jó, ami bevált, de szűntessük meg a párhuzamosságot és a formaságot. A fontos kérdéseket megfelelő időben, kellő előkészítés után a meghatározott fórumok elé vigyük. A vállalatoknál szervezett fórumok megalakításának rendjét, működésük, szabályait, a dolgozók részvételének módját, valamint a fórumokra tartozó kérdések körét a jogszabályok meghatározzák. A helyi körülményeket, a dolgozó csoportok sajátosságait figyelembe lehet venni. Éljünk a lehetőségekkel és a jogokkal, de tudatosítsuk, hogy az üzemi demokrácia felelősséggel is jár, a döntések és a határozatok megvalósítása aktív és fegyelmezett közreműködést kíván Sehol és senkinek sem szabad tűrni, hogy a dolgozók beleszólási jogát csökkentse. Az önkényesség, az igazságtalanság és a törvénytelenség rendszerünk lényegét sérti és nagy károkat okoz. De azt sem engedhetjük meg, hogy bárki vég nélküli vitát folytasson, önmaga, vagy csoportja érdekét a köz érdeke elé helyezze, vagy a vita elhúzásával a cselekvést akadályozza. Ha egy kérdésben vitát indítunk, akkor biztosítsuk annak demokratikus feltételeit, de azt is, hogy a vita lezáruljon. A véleménycsere és a tanácskozás értékét ne a felszólalók számával mérjük, hanem azzal, hogy mit oldott meg, hogyan szolgálta a hasznos cselekvést. AZ ÜZEMI demokrácia érvényesülése és fejlesztése megyénkben kedvezően alakul. De az SZMT elnöksége azt is megállapította, hogy a határozat végrehajtása kezdeti szakaszban tart. Ennek következtében az eredmények is kezdetiek, a lehetőségektől és a szükségestől is elmaradnak. A tapasztalatok hasznosítása a következő időszak egyik legfontosabb feladata. Szükséges, hogy a központi szabályozásokat mindenütt és mindenki következetesen figyelembe vegye és végrehajtsa. Jogos igényként merül fel a vállalati szervezet és irányítás korszerűsége (a döntési hatáskörök decentralizálása, az információ javítása, az érdekeltség fejlesztése.) Több helyen át kell dolgozni a vállalati szervezeti és működési szabályzatot, illetve azt össze kell hangolni a fórumszabályzatokkal, a szakszervezetek működési hatás- és jogköri jegyzékével. Közérthetőbbek legyenek az előterjesztések, kevesebb számadatot, de több megoldási javaslatot tartalmazzanak. A VÁLLALATOK, üzemek készítsenek féléves, vagy éves fórumműködési tervet, hogy az előkészítést és a működést javítsák. A párt- és a tömegszervezeti oktatásban fordítsanak több figyelmet az üzemi demokrácia elméleti és gyakorlati kérdéseire. Tudatosítani kell, hogy az illetékes vezetők az eddiginél jobban és következetesebben vizsgálják a gazdasági intézkedések politikai következményeit. És ne feledjük: az üzemi demokrácia összefügg a pártélet demokratizmusával, az állami a tanácsi és a szövetkezeti demokrácia fejlesztésével. Szakemberek szerint egy nagyvárosi csatornahálózat kialakításának költségei hatvan—nyolcvan esztendő alatt térülnek meg. ugyanakkor a százfős varroda — konfekcionáló üzem — beruházási ösz- szegének másfél, két év alatt vissza kell térülnie a pénztárba, máskülönben létrehozása nem kifizetődő. Ha most ezt a varrodát négy évig építgetik — azaz addig csak kiadás van rá, de haszon, kamat semmi —, aligha remélhető a befektetés gazdaságossága- mivel közben új típusú, termelékenyebb gépek kerültek forgalomba, s ezekkel nem tudnak lépést tartani azok, melyek a Luca székeként épülő varrodában állnak, Ezért — még mindig beérve a nagyon leegyszerűsített gondolatmenettel — , a beruházások két fő csoportját különböztetjük meg. Az egyiknél, nem döntő a megtérülés ideje, mivel olyan társadalmi szükségleteket elégítenek ki. amelyeknél másodlagos a pénzben kimutatható kamat, elég itt az óvodákra, iskolákra hivatkoznunk; a másik csoportba tartozó beruházásoknál viszont jogos követelmény, hogv kifizetődőek legyenek, minél gyorsabban visszatérül.ienek, hasznuk ugyanis elengedhetetlen a termelés további fejlesztéséhez. az életszínvonalpolitikai célok eléréséhez. Kamatra vár tehát a társadalom. s mert számít e bevételekre. nem mindegy, időben. gyakran azon túl kerülnek-e ezek a forintok a közös pénztárba, avagy — mert A rendelkezés lényegét téveszti szem elől az, aki a táppénzfegyelem erősítése céljából hozott kormányhatározatot takarékossági akciónak fogja feL Természetesen jelentős összegekről van szó, amelyek az állami költségvetés kiadási rubrikájában szerepelnek, és nem kevés az az összeg, amely az utóbbi évben más célra maradt meg, mert csökkent a táppénzesek aránya Magyarországon. Pontosan egy fél százalékkal, amely milliókat jelent. A kormányt mégsem a takarékosság vezette akkor, amikor 1977. január elsejétől új szabályozással módosította a táppénzek kifizetésének gyakorlatát. Míg korábban a betegállományba került emberek a megelőző három havi keresetük alapján kapták a pénzt, ezúttal a megelőző év átlagkeresetének 65—75 százalékára jogosultak. Az 1—3 napos betegség esetén a vállalat fizet. A kormányzati intézkedések hatására 5 százalékkal csökkent a pénzkifizetés. Kezd felhagyni egy kis réteg azzal a gyakorlattal, hogy néhány hónapos munka jogán hosszabb időre „beteget” jelentsen s közben kétes forrásokból szerezzen jövedelmei Miután pedig a néhány napos kiírás terheit a vállalati gazdálkodás viseli, az üzem is jobban megnézi, hogy kik azok, akik esetleg maszekmunkát vállalva kétA mezőgazdaság kertészeti ágazatában évente 300— 400 ezer tonna tüzelőolaj vagy ezzel egyenértékű földgáz takarítható meg a föld mélyéből feltörő hévízforrások, vagyis a geotermikus energia szélesebb körű hasznosításával — állapítja meg az a távlati fejlesztési programjavaslat, amelyet a közelmúltban dolgoztak ki az ország legkiválóbb energetikai szakemberei. Az országban több mint egy évtizede kezdődött meg ennek az értékes természeti kincsnek szélesebb körű feltárása és hasznosítása az sajnos, ilyen eset is van — teLjesen elmaradnak. A beruházások befejezetlen állománya emiatt kap kiemelt fontosságot a gazdasági, tevékenységben. Tavaly 181,5 milliárd forintot költötttek a szocialista szektor beruházásaira, s ez nemcsak az 1976. évi szintet, hanem az 1977-re tervezett mértéket is jóval meghaladta. Ennél is gyorsabb tempóban növekedett a befejezetlen — azaz az esztendő végén kivitelezés alatt álló — beruházások állománya. Nehogy félreértés essék: a gazdasági növekedés természetszerű velejárója a nagyobb értékű, bonyolultabb technológiájú beruházások arányának emelkedése, hiszen egy hatalmas erőmű, vegyipari üzem, bauxitbánya nem készíthető el. nem nyitható meg néhány hónap, másfél, két esztendő alatt. Gondunk az; hogv az egészségesnél, az elfogadhatónál — azaz a szükségesnél — nő nagyobb mértékben a befejezetlen beruházások állománya. s ez nemcsak tavaly volt így. hanem hosszú esztendők óta. Ami már a szervezés alacsony színvonalára, az előkészítés, kivitelezés összehangolatlanságára mutat. Olyannyira erre mutat, hogy nem pusztán az újságíró véli itt az okokat megtalálni, hanem például a Nehézipari Minisztérium is, ahol — tiszteletre méltó ön- kritikussággal — széles körű vizsgálat alapján elemezték különböző nagyobb beruházások nemzetközi átlagos, s három napra — színlelt bajjal — táppénzre iratkoznak. Egyszóval javult a morális helyzet. — végül is ez a rendelkezés legfőbb célja. A táppénz az egyetlen jövedelemforrás azok számára, akik betegség folytán keresőképtelenné válnak. A munkásságnak már a kapitalizmus idején kiharcolt joga ez, s e küzdelmet nemes, humanitárius szempontok vezérelték; emberi viszonyokat teremteni azok számára is, akiknek önhibájukon kívül kellett időlegesen letenniük a szerszámot. A szocialista állam mindenki számára olyan táppénzösz. szeget biztosít, amely megélhetést ad akkor is, ha valaki betegsége miatt nem tudja felvenni a munkát. Rendkívül rossz hatással volt az általános 'munkafegyelemre, a közmorálra a szimulánsok, csalók számának elszaporodása. Joggal háborodtak fel a becsületes dolgozók, mert tudták, hogy a korábbi rendelkezések sok kiskaput nyitottak a lógás sajátos formájának: táppénzcsalásnak. Természetesen az egész problémakörnek sok más összetevője is van, társadalmi, szociális, anyagi okok keverednek és hatnak egymásra, amelyek jelentkezési formája más és más a különböző rétegeknél. Ez a tény arra figyelmeztet, hogy a táppénz-ügy nem kezelhető sem pusztán gazdálkodási Alföldön. Szentesen a világ egyik legnagyobb — termál- fűtésre alapozott — kertészeti telepét alakítják ki. A távlati fejlesztési tervjavaslat a geotermikus energia széles körű mezőgazda- sági felhasználásával számok Az elképzelések szerint 1990-ig 440 hektár fóliatelep és 280 hektár kertészeti növényház fűtése valósítható meg a hőforrások 60—90 Celsius-fok körüli vizével. Ezzel a termálfűtéssel évente 400 ezer tonna tüzelőolajat vagyis a jelenlegi árfolyam szerint másfél-kétmilliárd forintot takaríthat meg itthoni tényleges időszükségletét. Egyebek mellett megállapíthatták, hogy hazái viszonyaink között egy-egy erőműnél — gépegységre számítva — a kivitelezési idő 30—50, bizonyos esetekben azonban 100 százalékkal haladja meg a nemzetközi átlagot. Különféle tevékenységi körök termelékenységét ugyancsak összevetették a vizsgálat során, s kiderült például, hogy a fejlett ipari országokban egy-egy munkás műszakonként kétszer, háromszor több acélszerkezetet épít be, mint itthon. Természetesen nemcsak a tényeket, hanem a magyarázatokat is kutatta a vizsgálódás, s e magyarázatok summázata az, amit az előbb leírtunk, a szervezésről, az előkészítésről. Kézenfekvőnek látszik a következtetés, akkor határozottan, s mielőbb javítani kell a mai állapotokon, jobbá tenni a szervezést, célratörőbbe az előkészítést. Az elhatározás ehhez tényleg elengedhetetlen — mert még az is hiányzik sok helyen —, ám önmagában kevés. Valójában ugyanis a beruházási tevékenység tökéletesítése, a befejezetlen állomány elfogadható mértékének megtartása nem építőipari, de még csak nem is termelőágazati feladat. Itt tényleg igaz az össztársadalmi érdekeltség, s vele a cselekvési kötelezettség. A szakemberek „generálorganizációs tervezés” kifejezése, bár csúf. de tartalmilag igaz, mivel felöleli a megközelítéssel, sem üres moralizalással. Adott munkahely dolgozóinak sajátos személyi és otthoni körülményeit figyelembe véve lehet csak tartós eredményt elérni. Természetesen nem arról van szó, hogy az orvos az egyébként is szűkén mért idejében még szociológus, pszichológus vagy szociálpolitikus, de azt sem árt tudnia, hogy az állandó vagy gyakori táppénzes-jelöltek mely körből kerültek ki és milyen idősök. Az sem baj, ( ha az üzem munkaügyi és szociálpolitikai szolgálata időnként közösen áttekinti ezt a problémát, különösen azokon a munkahelyeken, ahol az üzemorvosnak táppénzes állományba vételi joga van. Az egészségügyi kormányzat folytatja a keresőképesség elbírálásának korszerűsítését, annak jogszabályi rendezését 1979. január elsejétől új rendelkezések várhatók. Azért csak fél év múlva, mert a kibocsátók figyelembe akarják venni az egészségügyi intézmények integrációjából adódó kedvezőbb lehetőségeket is. A , várható új szabályozás kiterjeszti a rendszeres orvosi felülvizsgálati kötelezettséget a termelőszövetkezeti tagokra is, továbbá egyszerűsíti a táppénzzel kapcsolatos információs rendszert. az. ország. Természetesen előbb jelentős anyagi erőforrásokkal, beruházásokkal kell előkészíteni a hasznosítást, de néhány év alatt megtérül a beruházás. A 60—90 Celsius-fok körüli termálvíz felhasználására a mezőgazdaság más ágazataiban is kedvező lehetőségek nyílnak: a baromfi-, és sertésnevelő telepek fűtésében, s a szemes és szálas takarmányok, a gabonafélék, a fűszerpaprika és vetőmag szárítására is jól hasznosítható. beruházás valamennyi tényezőjét. S ebben a valameny- nyiben a létesítmény megfelelő területi elhelyezése éppúgy benne van. mint az időben elkészített energiaszállító hálózat, a munkaerő előzetes kiképzése, a szennyvíz elvezetésének, derítésének módja stb. Olyasmi is tehát, aminek látszatra közvetlenül semmi köze a beruházáshoz, a határidők betartásához, a kamatok tervezett megfizetéséhez. Itt, a generálorganizációnál csúszunk el a felületességünk és restségünk banánhéjain. Mert megtesszük végül is mindazt, amit e fogalom követel, csak éppen jelentős időbeni késedelmekkel, s akkor már nem tehetjük meg ugyanúgy, mintha időben cselekedtünk volna. Tavaly az összes beruházás 56,1 százaléka a vállalati hatáskörű volt, s a befejezetlen állomány e területen nőtt a legnagyobb mértékben ! Figyelmeztető adalék a kamatvárás hogyanjához, ahogy az. is, hogy az, összesen 181.5 milliárd forintból 75.5 milliánjot az ipar használt fel beruházásokra. S amíg ez 28.:i százalékkal több az 1976. évinél, az átadások nem érték el azt. a szintet, azaz nagy iramban bővült a befejezetlen állomány, s vele a kamatok késedelme. Ne feledjük: mindannyian várunk ezekre a kamatokra ... ! Veress Tamás Némsw& 1978. június 17„ szombat D/,,..l/."il«nU«ftCcó« Az Építőgépgyártó VálL?arUKUlCn*egeSSeg tálát Emelőgépgyárában elkészült egy új típusú toronydaru első példánya. A gépújdonság egyik érdekessége, hogy önmagát szereli össze, miközben a munkát a darukezelő harmadmagával a földről irányítja. Az elsőnek elkészült FT 40/50-es jelű toronydarut több hónapig tartó alapos vizsgálatnak vetik alá, jövőre pedig már öt darabot gyártanak belőle. (MTI Fotó — Csikós Gábor felvetele — KS) Dr. Fazekas László Kamatra várva S. I. Évi négyszázezer fonna tüzelőolaj- megtakarítás geotermikus energiával Közös feladatunk: Áz üzemi demokrácia fejlesztése