Népújság, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

Népgazdaságunk,

versenyképességünk

IV. Helyünk a világban

A versenyképesség nem. csak a termékszerkezet ála- kulása során szenved csorbát, hanem a napi gyártásában is. Több munkát, anyagot, energiát fordítunk egy adott termék gyártására, mint amennyit a piac elismer, a vevő megfizet. Figyelembe véve, hogy a rövid- és középtávon megszüntethető termékek köre viszonylag szűk, az erőket a meglevő termékek gazdaságossá tételére kell összpontosítani. (A fokozott takarékosságot a gazdasági fejlődés nehezebb külső és belső feltételei szintén indokolják. Az olcsó és korlátlan nyersanyag- és energia beszerzési lehetőségek a szabad munkaerőforrások kimerülése, a korlátozott felhalmozás).

A feladatok és a lehetőségek egyaránt nagyok. A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint 1971-ben Franciaország 136, Csehszlovákia 89, Ausztria 49 százalékkal haladta túl a magyar ipar termelékenységi szintjét. Más módszerrel ugyan, de ehhez hasonló következtetésre jutottak a Nehézipari Minisztériumban. A nemzetközileg élenjáró vállalatok < 1975. évi termelékenységi szintjének a bányászat 52 százalékát érte el, a villa- mosenergia-ipar 47, az alumíniumkohászat 59, a vegyipar 42 százalékát. A nehézipari átlag 45 százalék. Némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk: nálunk átlagosan két munkás termel annyit, mini a gazdaságilag fejlett országokban egy.

Miből adódnak ezek a nagy különbségek? A magyar munka technikai felszereltsége, a munkaerő képzettsége ennél lényegesen kisebb távolságot indokolna. Következésképpen a harmadik tényező: a termelés elmaradott szei'vezettsége az alacsony termelékenység fő oka. Ebben döntő a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés elmaradottsága. Döntő, de nem kizárólagos. Nem lebecsülhető a szűk termelési keresztmetszetek, a vállalatok közötti kooperációs zavarok, s az alacsony fokú szakosítás (a szerszámok, alkatrészek, anyagok szétforgácsolt, kisüzemi „saját” gyártása) termelékenységet rontó hatása sem.

A magyar ipar több száz- milliárd forint értékű álló alapjait nem használjuk ki (megfelelően. Például, egy összehasonlítás szerint az átlagos műszakszám hazánkban magasabb volt, mint Jugoszláviában, a munkarenden belüli gépkihasználás viszont már déli szomszédainknál volt kedvezőbb 1976- ban. A magyar gépiparban ellenben az átlagos műszakszám is, a munkarenden belüli gépkihasználás is alacsonyabb, mint Jugoszláviában, és alacsonyabb mint a Szovjetunióban. A termelő berendezések munkaidőalapjának több mint egynegyed része nálunk a veszteségidö

A gépek és berendezések, valamint a munkaerő rossz kihasználása gyakran egy tőről fakadnak. A szervezetlenség a veszteségidők közvetlen okozója, de a munka- fegyelmet bomlasztó hatása sem lebecsülhető. Hasonló jellegű „normalazító” a kínálatot messze meghaladó munkaerő-kereslet. El kell érni, hogy a munkahelyek száma — jelenleg mintegy százezerrel több a rendelkezésre álló munkaerőnél —, csökkenjen. Üj munkahelyek beruházással is csak a régiek megszüntetésének arányában létesüljenek.

Nemzetközi mércével mérve is igen magas hazánkban a foglalkoztatási szint, 5,1 millió a keresők száma. Az ismert demográfiai viszonyok, az érvényes munkaügyi és szociális szabályozók (nyugdíjkorhatár, gyermek- gondózási segély, stb.) mellett 1990-ig nem növekedhet a dolgozók száma. Ha számolunk további létszámarány-változással, a nem termelő ágasatok javára, a termelő ágazatok rovására, akkor különösen fontos a munkaerő- és munkaidőgazdálkodásra, a termelékenység emelésére nagyobb figyelmet összpontosítani.

Csupán néhány elgondolkodtató adat, amely utal a lehetőségekre. Sokszor elmondtuk már, hogy a dolgozók 20, százaléka — egymillió ember — anyagmozgató.

És ez a szám az utóbbi években sem csökkent, sőt 1972, és 1977. között 7 százalékkal növekedett, miközben az ösz- szes fizikai dolgozók létszáma stagnált, az alaptevékenységben foglalkoztatottaké pedig csökkent. Szinte kiált ez az anyagmozgatás, a szállítás, a raktározás átfogó szervezése és gépesítése után.

Az alapvető termelő folyamatok gépesítése az utóbbi öt évben jelentősen előrehaladt. így 1977-ben a minisztériumi ipar fizikai dolgozóinak fele már gépek, berendezések mellett dolgozott. Ez az arány azonban még mintegy 3—4 százalékkal alacsonyabb annál, amely az NDK iparát a hetvenes évek első felében jellemezte.

A hazai gépesítés előrehaladása nyomán 1972 és 1977 között 14 százalékkal növekedett az ipari karbantartók és javítók száma. Tegyük hozzá: 1972-ben a fizikai

dolgozók 46 százaléka végzett kisegítő tevékenységet s ez az egyébként is magas arány 1977-ig 49 százalékra

növekedett. Sajnos ma még nagyberuházások, az • átfogó rekonstrukciók is csupán az alaptevékenységet fejlesztik, a kisegítő létszámot nem csökkentik.

Napjaink egyik különös ellentmondása abból adódik, hogy az emberek túlnyomó többsége nem ismeri a „miből éljünk” kérdést. Az anyagi gondokat általában ma már nem a szó szerinti megélhetés, hanem a másod- sőt esetenként a harmadrangú szükségletek kielégítése okozza. Az ország számára viszont izgalmasabb kérdés a „miből éljünk”, mint valaha is volt. Az ellentmondás feloldása, az eladósodási folyamat feltartóztatása feltételezi, hogy a népgazdaságunk „miből éljünk” kérdésének megválaszolása személyes üggyé, nemzeti üggyé váljék.

Nemzeti üggyé válhat néhány honfitársunk sikere, vagy kudarca a sportban. Miért ne válhatna azzá a közös tevékenységünk, a magyar munka, amelytől népünk boldogulása függ.

Kovács József (VÉGE)

Rázzák a meggyet

Új gépek, friss telepítés a Csányi Állami Gazdaságban

Amikor néhány héttel ezelőtt Preszter István igazgató átvette a „kiváló vállalat” kitüntető oklevelet a Pénzügyminisztérium mezőgazdasági főosztályának vezetőjétől, utalt arra, hogy a cím kötelez, s a Csányi Állami Gazdaság tudja még fokozni termelési eredményeit. Vázlatosan a jövendőről is szót ejtett, megjelölve az előrelépés módját, lehetőségeit mind a zöldség, mind a gyümölcs termesztésében. Kiadós esők után látogattunk el ismét Csányba. hogy most már közelebbről megvizsgáljuk: mit tettek, mit tesznek a kitüntetett gazdaságban a többért, a jobbért? Kezdhették volna panaszkodással, mert a kipalántázott paradicsom csaknem 30 százaléka lefagyott, s jégkár miatt csökkentek az almába veteti remények. De ezeket éppen- csak érintették a vezetők. Szívesebben beszéltek például a zöldségfélék újféle hasznosításáról.

EXPORT

ÉS IIÜTÖHÁZ

Korábban szinte minden paradicsomtermésüket a Hatvani Konzervgyárnak szállították a csányiak. Oda utazott a zöldbab is! Az üzem azonban rugalmas, nem csupán a maga profitjára tekint. Így vált lehetővé az idei esztendőben, hogy 800 vagon tervezett paradicsomból ötvenet exportáljanak a Német Demokratikus

Köztársaságba, mégpedig a Hungarofruct k öz vet í tésével. Babból, ismerve a jó tőbeállást, szintén gazdag termés ígérkezik. Ezért a gazdaságosságot fontolgatva, úgy határoztak, hogy az ipar, a piac mellett hűtőházi kapacitás után néznek, tekintettel a mélyhűtött zöldségek nagy keresletére, a külföldi érdeklődésre. Kitűnő partnernek ígérkezik ebben a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet, amelynek elnökével. Frecska Sándorral, ötven vagon zöldbabra kötöttek megállapodást. Az állami gazdaság csak szállítja szövetkezetieké a mosás, vagdalás, hűtés, tasakolás dolga, ahogy mondják: legalább húsz százalékkal nő így a nyereség, s egyetlen üzletféllel kell tárgyalni.

JÖNNEK A GÉPEK

Gyümölcsöt 403 hektáron termel a Csányi Állami Gazdaság, s ennek a kézimunka- igénye évről évre súlyosabb gondot jelentett. Különösen az alma kívánja tneg a törődést. A jégkár ellenére 400 vagonnyit remélnek belőle, ami megér némi áldozatot Ezért vettek 850 ezer forintért az idén új válogató gépsort, amely különböző méret szerint osztályoz óránként 6—8 tonna almatermést. S várják mindennap azt az önfelszedő, beszállító kocsit, ami tovább fokozza a termelékenységet, miközben sok emberi erőt szabadit fel. Húsz hektáron sorakoznak a gazdaság meggyfái, amelyeknek a „kopasztását” ottjártunk alkalmával indították. Az idén már itt is gép segít- kezik! A korszerű, Dánszent- miklósról bérelt masina óránként ötven fáról rázza, szüreteli le a meggyet, anélkül, hogy bármilyeh károsodást okozna. Ugyancsak olasz pneumatikus metszőollók könnyítik meg az asszonyok, lányok mindennapi tevékenységét kint a bokrok, fák között.

A CSONTHÉJAST

KERESIK

Monok Mihály,- a gazdaság fiatal főkertésze, találkozásunk alkalmával arról is tájékoztatott bennünket, hogy jelentős telepítéseket irányoztak elő a közeli esztendőkre. Alakul mór ötven- hektárnyi diófaültetvényük. S ezt az idén őszibarack-, meggy-, valamint szilvaligetek meghonosítása követi, összhangban az országos igénnyel. A kereskedelem ugyanis a csonthéjas gyümölcsök. befőttek iránt tanúsít mind nagyobb érdeklődést. Ilyen módon pár év alatt 150 hektárral nő meg a Csányi Állami ■ Gazdaság hasznot hozó földterülete, s a meggy nagyobb mennyiségű termesztése kapcsolódik üdítőital-programjukhoz. Ebből nyernek majd alapMi újság a Mátrában?

Kevés az olcsó szálláshely — Jobb ellátás — Gondok és tervek

Éppenhogy megkezdődött az igazi turista- es idegenforgalmi szezon, sokakat érdekel ilyenkor, miként, is készülték fel a Mátra üdülőhelyein. településein a hosszabb-rövidebb időre érkező vendegek fogadására : milyenek az étkezesi, szórakozási és szálláslehetőségek, milyen változások történtek a Mátrában a tavalyi szezon óta.

E kérdésekre elsőként a Heves megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala gyöngyösi Mátra Tourist kirendeltségen kerestük a választ. Juszt Judit megbízott kirendeltségvezető némiképp zavarban van. Mindössze kétféle prospektust ajánlhat, abból is az egyik nagyrészt Eger látnivalóit ismerteti. Megnyugtat: azért bárki jöjjön be irodájukba, nem sajnálják az időt, töviről hegyire elmondják, mit érdemes megnézni ezen a tájon. Am azért rossz hír is akad. A gyönyösi építőkszállót viharkár érte, így még júniusban sem fogadhat vendégeket. Ez napi 90 olcsó szálláshely kiesését jelenti. A 45 személyes mátraíüredi diákszállót tavaly felújították, három faház is került mellé. Hely azonban már csak a fizetővendégszolgálat szobáiban akad. Az olcsóbb szálláshelyek — beleértve a sástói kemping faházait is — már az egész szezonra foglaltak. A mátraszentim- rei turistaházban sajnos változatlanul csak a konyha működik.

A bakancsos turisták ha nem is örömmel, de megértéssel fogadták az olcsó szálláshelyek árainak április 1-vel történt 25—30 százalékos felemelését. Ám joggal elvárják, hogy az áremelés nyomán gyorsabb ütemben folytatódjék az, épületek felújítása, a szolgáltatások színvonalának javítása. Az idei szezon kellemes meglepetést tartogatott az autósok számára: Mátra- füreden teljesen elkészült az erdei tornapálya, a 10—13-as kilométerszelvények között új autóspihenőket, szalon- názóhelyekét, labdapályákat találnak.

A mátrafiiredi Avar Szálanyagot. hogy az idén 28 millió palack tételszámban forgalmazandó, szőlőlé izü Traubisoda melle újabb izek, zamatok társuljanak. A telepítési akció természetesen folyamatos, s érdekessége, hogy a tervezett őszibarackból 30 hektárnyi olyan fajta lesz. amely gépi rázással takarítható be, csupán a konzerviparnak szállítják.

K ÉTEMBERES

Ahogyan gépesítenek,

amennyire igyekeznek termőterületüket növelni a gazdaság dolgozói, úgy terjed ki figyelmük az időjárási tényezőkre. Ezek közül is a zöldség- és gyümölcsfajták tenyészidejére jellemző csapadékszegénység izgatja fantáziájukat. Ahógy mondják: háromszáz milliméternyi csapadékkal, esővízzel nem lehet igazán jó minőséget produkálni Pedig a komoly nyereség abban van! Hogy a szárazság, a baj elébe menjenek. most kezdték meg 178 hektárnyi almáskert csepegtető öntözésének az építését. A szomszédos hatvani Lenin Termelőszövetkezel vízbázisára alapított csőhálózat a gyümölcsfák alján húzódik végig, s automatikusan hullatja cseppieit tövükre. Ha elkészül, két ember elegendő az öntözőrendszer gondozásához. S a kétemberes vállalkozás, szakértői vélemény szerint, tíz esztendős átlagban 30 százalék terméstöbbletet ígér. Érdemes hát költeni rá, mint ahogyan eddigi korszerűsítő munka iuk elismerése benne foglaltatik ama oklevélben, amely nemrég „kiválónak” minősítette az ország legkisebb állami gazdaságát.

Moldvay Győző

ló igazgatója, Csercsics Márton azzal fogad, hogy már az első negyedévben 80 százalékos kihasználtságot értek el, s jövő márciusig majd minden szobájuk elkelt. A vendégek dicsérik, a családias hangulatot, az. udvarias kiszolgálást, a FIP- KEGA, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége védnöki táblájával büszkélkedő konyha ízeit. A kényelem teljes. A 210 —300 forintos szobaárakban benne van a most elkészült uszoda, az infralámpás napozó (a szolárium) használati díja. de á szaunázás sem kerül sokba. A szálloda' bisztróját átszervezték, olcsó árakkal a turisták kiszolgálására is igyekeznek berendezkedni.

A megyei idegenforgalmi hivatal sástói kempingjének gondnoka, Aranyi László, a vendégek régi kívánságának teljesüléséről tájékoztat. A kemping sportpályákkal, játszóterekkel, elkerített

homokozóval gyarapodott, így a tavi csónakázást és a kilátótorony nyújtotta örömöket kedvelő felnőttek mellett a gyerekek is jobban érezhetik magukat itt. A 116 helyet kínáló faházak közelében 60 személyes motelt építenek. Jövőre elkészül, s már bővítését is tervezik. A gondnoki iroda melletti kisvendéglő tisztán, frissen festve, olcsó és választékos ételekkel várja a sátorozókat reggel 8-tól este 8-ig.

Irány a Kékes! Az ország legmagasabb pontján mindeddig nem volt könnyű egy tál ételhez, egy pohár italhoz jutni. Most ott áll a tavaly augusztusban megnyitott teraszos, 150 személyes épület, a parádi áfész 39. számú bisztrója. Panorámás ablakaiból csodás a kilátás, a hangulatos, fabo- ritású helyiség ideális pihenő- és étkezőhely. Az étlap gazdag, egyebek között pirított májat, süli oldalast kínál 13.30-ért, illetve 14.60- ért. Szünnap nincs, disco csalogatja a vendégeket. Si- mor Lajosné üzletvezető elégedetlen a forgalommal, amely 200—250 ezer forint körül mozog havonta. A téli szezon jobb: a síelők, szán- kózók és a Dózsa sportolói ’ valósággal megszállták az éttermet. Mások viszont alig ismerik. Nincs még telefon, s az áfésznek arra sem akadt pénze, hogy legalább némi propagandával, újság- hirdetéssel felhívja a figyelmet bisztrójára. A gyenge indulás után Simorné szakképzett személyzetet verbuvált ide. ám ha nem történik valami, nem lesz könnyű megtartani őket... •

Párád felé tartva au,tóbuszok sokasága jelzi, érdemes megállni a Hunaarho- tels Vörösmarty turistahá- zánái., Amikor belépünk. Fekete Dezső, a miskolci 40. számú általános iskola tanára éppen a vásárlók könyvét kéri Kántor János üzletvezetőtől. Százhatvan gye" rekkel érkeztek. A gyors, udvarias kiszolgálásért, s a kitűnő kosztért szeretne köszönő sorokat beírni.

— Turistaházunk, éttér' műnk nyereséges! — újságolja az üzletvezető: — Igaz. ráköltöttek az utóbbi években ötmillió forintot. A faházak többsége már központi fűtér ses, hideg-meleg víz csaknem mindenütt van. A korábbi gazdától örökölt „bádogházakat” korszerű, ízléses csehszlovák faházakra cserélték. Amikor kevés a turista, tanfolyamokat rendeznek. vagy sportolókat fogadnak. Csupán szervezés kérdése. .. Erdei tornapálya és fedett kondicionáló edzőterem építését tervezik. Éttermük 12—32 forintos áron főként frissen sült ételeket kínál, de amint az üzletvezető mondja, ha valaki tejbegrízt kér vagy más ételt, amely nincs az étlapon, kívánsága szerint elkészítik. A 104 személyes turistaház vezetője nemcsak jó vendéglátó szakember, sportoló és természetbarát

hogy a turista törzsvendéggé váljon a Vórösmai tyban.

A parádi áfész főkönyvelőnője nem valami vidáman fogad. Ágasvári turistaházuk tavaly szeptember óta zárva. Nincs út, nincs víz, ki kellene cserélni az áramfejlesztőt. Míg be nem zárták, az ételt szamárháton kellett odacipelni — panaszkodik. Parádfürdői turistaházuknak viszont a konyháját záratta be a KÖJÁL néhány hete: kicsi a hűtőberendezés, legalább 200 ezer forintot kellene költeni a legszükségesebbekre, a korszerűsítésre, bővítésre. Három év alatt több mint félmilliót költöttek a két házra, mégsem boldogulnak velük. Megszűnt a 12 százalékos preferencia, csak nőtt a ráfizetés.

Keseregve beszélnek minderről. jóllehel az áfésznek egyebekben nincs miért szégyenkeznie. Néhány éve még a csodálatosan szép parádfürdői strandra, a Csevice gyógyvizére, a Cifra-istállóra, a Kocsimúzeumra, a Palócházra. vagy a sas vári üveggyárra kíváncsi turista a parádi Kakukk éttermen kívül alig talált, elfogadható étkezési lehetőséget, s üzletekben is szűkölködött a környék. Nagy áldozatok árán sokat tett azóta az áfész a kirándulókért, az üdülőkért. A SZÖVOSZ által ígért mozgóbüfét. illetve üzletautóbuszt ugyan nem kapták meg. de Parádfürdőn. Mátra- derecskén, Recsken kétszázkétszáz négyzet méteres,

idénycikkekkel is ellátott, ABC-áruház-bisztró kombinátokat építettek. Parádsas- váron büfét és ajándékpavilont nyitottak. Kékestetőn a már említett éttermet. Most Párádon egy 630 négyzetméter alapterületű ÁBC-áru- ház építésébe fogtak, amely naponta 14 órán át tari; majd nyitva. Am az üzletek ellátásával bőségesen akad gondjuk: az' idén gyengébbnek ígérkezik a tavalvjnál a zöldség- és a sörellátás. Os'“ tetszik. nagykereskedelmi partnereik nem fordítanak megkülönböztetett figyelmet a mind kedveltebb ' üdülőterület ellátásába.

Kőrútunkat Egerben, a megyei idegenforgalmi hivatalban -fe’eztük be. Vértes End- réné hivatalvezető-helyettes a mátrai kirándulások egyik kiindulópontiául Egert “S Szilvásváradot ajánlotta. Szi’- vásvárad ugyan már a Bükk egyik idegenforgalmi központja, ám az április végén megnyílt 90 személyes Hotel Lioicai és a renébe hozott Matyi turistaház némileg enyhítheti a mátrabeli zsúfoltságot. Az autós turisták számára valóban elérhető innen Párád, a Kékes, a kisná- nai vár, a Szlovák Múzeum, a feldebrői templom s a többi látnivaló.

A fejlesztések nyomár Eger is mindinkább támaszpont ia lehel a Bükk mellett a mátrai idegenforgalomnak: tavaly elkészült a Mekrspv

u. 2. szám alatt, egv 88 személyes furistamotel, amelyet 3x100 férőhelye» úiehb épületekkel bővítenék a következő esztendőkben.

A strand közelében diákszálló énül, s ezers^eníélves- re bővítik a kővágókért! kempinget. A kellemetlen hírek ellenére is úgy tetszik, mindent egybevetve az idei szezonban némiképp javultak a turizmus feltételei a Mátrában. i

Kovács György Attila J