Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
À vezetés alkotókészsége Hevesben is elterjed Fegyelem és fantázia lijdonság: a hasogatott tólia A hasogatott fólia alól kikerült a korai karalábé a hatvani kísérleti telepen. (Fotó: Tóth Gizella) Tréfálkozásaink mélyén mindig rejlik igazság, ezért az ugratás mögött fölsejlett a valóság is, amikor a vállalat vezetője úgy mutatta be a vendégeknek a termelési igazgatót, mint „a mi nagy organizátorunkat és impro- vizátorunkat”. Az organizá- tor, azaz a szervező ipari, termelői készség képesség •jelölése, ám mit keres mellette, hozzá kapcsolva a művészet terepéről kölcsönvett fogalom, az improvizátor, azaz a rögtönző, az előzetes felkészülés nélkül is előadni — dönteni, cselekedni — tudó? A társítás nem az igazgatói szeszély szülötte; a gyakorlat tükre. A nagyvállalat termelési igazgatójának — s persze, szinte mindenfajta vezetőnek — gondolkodásmódjában, cselekvési stílusában, irányítói eszközeiben édestestvérként jelen kell lennie a fegyelemnek és a fantáziának, a szervezői szigorúság, nak és a rögtönzési bátorságnak. Sokféle vizsgálat, elemzés nyomán ma már tényként áll előttünk az a korábbi feltételezés, hogy hatékonyságbeli gondjaink egy része nem technikai, technológiai adottságaink gyatraságára vezethető vissza, hanem az irányítás — s ami döntő alkotóeleme, a szervezés alacsony színvonalára. Lecsupaszítva a sok ágra bontható gondolatot: nem elég rugalmas a termelőhelyek többségének vezetése. A változó feltételek és körülmények nem csupán feltételezik, hanem egyenesen megkövetelik a folytonos igazodást, aminek minősége — azaz hatékonyságának milyensége — egyben a munka végső eredményének meghatározója is. Ha e minőségből hiányzik az összetevők némelyike — így például a következetesség a technológiai fegyelem számonkérésében, vagy éppen a hirtelen támadt akadályok legyűrésének képességé — akkor a végeredmény sem lehet az, amit vártak. A tetszetős célok eli— Ma már csak annyira, és arra vállalkozunk, amire képesek vagvunk. Új szervezeti felépítéssel, és modern technológiák bevezetésével korszerűsítettük termelésünket. Felfrissült, megerősödött a műszaki gárda, a lakásépítésben sikerült biztosítani az ütemességet, a folyamatosságot Feladataink is igen lel- kesítőek, biztatóak. Termelésünket 1978-ban nem kevesebb, mint. százmillió forinttal kívánjuk növelni. Nem lesz könnyű, de nem tartjuk lehetetlennek. — Mire lenne a legna- gyobb szükségük? — Pénzre! És nem is kevésre. Van egy 127 millió forintos fejlesztési pályázatunk az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban. — És milyenek az esélye. ik? — Valószínű csak a felét kapjuk meg. — S mire költenék a pénzt? — Az utolsó fillérig gépekre. Mert hiába a sok jó szakmunkás, a tehetséges műszaki gárda, a lelkesedés, ha nincsenek megfelelő gépeink, berendezéseink. Kifelé a hullámvölgyből A fenti beszélgetést lapunk múlt év december 11—i számában megjelent írásunkból idéztük. Kérdéseinkre akkor, és most is Rakusz József igazgató válaszolt. Az újabb beszélgetés témája sem változott: ez alkalommal is a megye legnagyobb építőipari szervezetének munkájáról eredményeiről, terveiről és gondjairól érdeklődtünk az igazgatótól. — A tárca egyik hivatalos közleményében is olvashat■ érésekor ezért derül ki gyakran, nem olyan vonzóak, mint amilyennek távolról látszottak, sőt, átlagosak, tizenkettő belőlük éppen egy tucat. Ilyenkor sokan hajlanak arra, külső körülményekben, adottságokbar) keressék a tervezett és a ténylegesen élért eredmények különbözőségének okát, holott a magyarázat másban rejlik. Abban, hogy a vezetés a fegyelem és az alkotás ötvözése, egyszerre tudomány és művészet, azaz egyik órában jó tisztviselői pontosságot, a másikban kifinomult ráérzési képességet követel, ám a vegyítésnek e készsége olykor hiányzik a cselekvőkből. Napjainkban a vezetéstudomány mind nagyobb figyelmet szentel az irányítók — jobb kifejezés hiján — lelki fölkészültségének. E fogalmon az emberi tulajdonságokat, az idegi teherbíró- képességet, a kapcsolatteremtés igényét, az úgynevezett vezetési technikák elsajátításának gyorsaságát, azaz seregnyi jellemzőt értve. Nem valamiféle divatirányzat követése ez a vezetéstudományban — bár mint fiatal tudományág ilyesmitől sem mentes —, hanem a fölhalmozódott gyakorlati tapasztalatok szintézise. Sokszorosan bebizonyosodott ugyanis, hogy a rátermett vezető csodákra képes. Csodák persze nincsenek, de egy-egy termelőhelyen a hosszú ideig tartó kínlódás, helyben járás után annak tűnik a gyors fejlődés, a sikerek és a kudarcok arányának látványos változása, ám csupán annyi történt, hogy a vezetés — gyakran az új vezetés — tenni kezdte a dolgát. Akkor követelte meg a fegyelmet, amikor annak volt az ideje, s akkor nyitott utat az alkotó, demokratikus eszmecseréknek, amikor a feladatok azt megkövetelték. Nem cserélte föl e kettőt, s e csere-bere következetlenségeinek elkerülésével máris tűk, hogy végre a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat is kezd kilábalni a több éve tartó hullámvölgyből. Konkrétan miben jelentkeznek a változások? — A bevezetőben említetteken túl új vállalkozási rendszert dolgoztunk ki, és vezettünk be. Ennek eredményeként a korábbi százról harmincöt—negyven munkahelyre koncentráltuk termelésünket. Új osztályokat szerveztünk, amelyek külön-külön és együtt is felelősséggel tartoznak a kivitelezési munkálatok előkészítéséért, a határidők tartásáért, a jó minőségért, az ésszerű anyag- és az ösztönző bérgazdálkodásért. Bevezettük a minőségi bérezést, módosítottuk az utoljára 1972-ben megállapított normákat, készleteinket az engedélyezett mennyiségre csökkentettük, megteremtettük a tárgyi és a személyi feltételeit az építés és a szerelés szalagszerű végzésének, 1977-ben hatszázalékos bérfejlesztésre került sor. — A szanálást végző bizottság jegyzőkönyvében több kritikai megjegyzés olvasható a vállalati vezetés színvonaláról, módszereiről. .. — Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium ellenőrzési osztályának szakemberei a napokban fejezték be az utóvizsgálatokat és ezzel kapcsolatban a következőket rögzítették írásos jelentésükben : „ ... a vállalati vezetés a termelés és a gazdálkodás javítását szolgáló feladatokat megalapozott, céltudatos előrelátással és intézkedésekkel valósítja meg. A gazdasági vezetésnek sikerült megteremtenie, illetve biztosítania az egységek összhangját, a párt- ég az állandóság biztonságérzetét adta a közösségnek, de úgy, hogy nyilvánvalóvá tette: az elvek állandóak, a gyakorlat mindig más. A vezetés alkotókészsége — megengedve a leegyszerűsítést — a feladat-meghatározásban, fegyelme a végrehajtásban ölt formát Csakhogy itt nem lehet éles határvonalat húzni, s nem is indokolt, mert adott körülmények között a rögtönzés a helyes, az egyetlen lehetséges megoldás, a másik órában viszont s más ügyben már hiba, korábbi mulasztások látszatkozmetikája. A fegyelemmel hasonló a helyzet A vezetőnek, a vezetésnek képesnek kell lennie arra, hogy ráérezzen, mikor kívánatos a fegyelemnek a tudatra épülő elemeit, s mikor a kényszerítő jellemzőit előnyben részesítenie. Hiúság lenne úgy vélekedni, hogy bármiféle végleges szövegű forgatókönyv kezébe adható az organizátoroknak és improvizátoroknak, azaz a különböző vezetői posztok betöltőinek. Éppen az munkájuk szépsége, vonzereje — s persze, nem kevésbé súlya, felelőssége —, hogy dolgok sorában maguk határoznak, önállóan döntenek, folyamatosan beleavatkoznak egy élő, mozgó, változó szervezet sorsába, sőt, bele kell avatkozniuk abba. Ahogy a szobrászt kötik az anyag tör- vériyszerűségei — azaz a feldolgozhatóság fegyelme — úgy szükséges igazodniuk törvényekhez, jogszabályokhoz, objektív adottságokhoz az irányítás részeseinek. S amint a szobrász a holt anyagból művet formál tehetségével, alkotói sugallatával, s az ezek mozgatta vésővel, az irányítók tehetsége, alkotói készsége, s az ezek vezette cselekvése is művet hoz létre; egy olyan közösséget, mely tudja, mit akar, s azt hogyan érheti eL " Lázár Gábor mozgalmi szervek közötti helyes kapcsolatokat”. 60+10 millié — A változások egyértelműen biztatóak tehát. De vajon elegendőek-e hitelpályázatuk pozitív elbírálásához? — Igen. S ennek mi kétszeresen is örülünk. Egyrészt, mert saját erőforrásaink ma még nem elegendőek a gépparkunk bővítéséhez, másrészt — legalábbis mi úgy érezzük — a megajánlott hitel egyben a bizalom jele is. Mert ha nem bíznának bennünk, akkor nem is adták volna. — Végül is hány milliót kaptak? — Hatvanmilliót a minisztériumtól, tízmilliót pedig Heves megye Tanácsától. Ezúton is köszönjük a pénzt, meg a bizalmat is. Mindent elkövetünk azért, hogy ez az gnyagi és erkölcsi támogatás mielőbb a megye hasznára, javára váljon. .— Ezt annál is inkább elvárják önöktől, mert a vállalatra főszerepet osztottak például a megye lakásprogramjának megvalósításában, nem is szólva az olyan fontos beruházásokról, mint a megyei kórház, vagy az iskolák, az óvodák építése. — Munka, feladat valóban van Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban is. SŐt! A felsőbb szervünk döntése értelmében 128 lakást Budapesten is meg kell építeni. Mégpedig gyorsan és kifogástalan minőségben. 97 helyett 120 — A vállalat idei terve nem kevesebb, mint 100 millió forinttal magasabb a tavalyinál, Sikerül teljesíteni. A polietilénből készült síkfóliát évek óta használják Magyarországon a zöldség- termelésben. A PVC-fóliát azonban kevésbé. Ez utóbbi nálunk nem olyan népszerű még, mint a nyugat-európai országokban, vagy éppen a távoli Japánban, pedig legalább olyan jó minőségű és ugyanúgy hasznosítható mint a másik. Nemrég a PVC-fólia újszerű alkalmazásáról érkezett hír, és nem véletlenül volt nagy visszhangja megyénk határain túl is annak a kísérletsorozatnak, melynek kedvező eredményeit mutatták be Hatvanban. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karának zöldségtermesztési tanszéke Nyeste István docens vezetésével 3 éves kutatómunka eredményeként kidolgozta az úgynevezett hasogatott fóliás eljárást, a korai primőr zöldség-, valamint a virágtermelésben. A zöldségtermesztési tanszék a főiskola műszaki tanszékének tanáraival összefogva olyan gépet szerkesztett, amely alkalmas a PVC- fólián réseket vágni és ezzel nagyüzemi termelésre alkalmassá tenni. A gép a fólián centiméterenként 2—3 centi — Muszály teljesítenünk! Ebben az évben már úgy kell dolgoznunk, hogy 1978-cal végleges búcsút vegyünk a veszteséges gazdálkodástól. — Hogyan sikerült az első negyedévük? — Szemben a tavalyi 97 milliós termeléssel, az idén az említett időszakban 128 millió forintot érő munkát végeztünk. Az igen jelentős felfutást száz százalékban a termelékenység növelésével értük el, hiszen gépparkunk és a létszámunk is azonos a korábbival. —Mi a helyzet a jelentősebb beruházásaikon? Számíthatnak-e nagyobb anyagi megbecsülésre a vállalat dolgozói? — A lakásépítés a program szerint halad, a tervezettnél is előbbre járunk a kórház építésén, és tartjuk a határidőket a kékesi tévétorony, a gyöngyösi gabonasiló, valamint az egri 24 tantermes iskola kivitelezési munkálatain is. Ez év október 30-ára minden körülmények között szeretnénk elkészülni a gyöngyösi művelődési ház építésével is. Ami pedig dolgozóink anyagi, erkölcsi megbecsülését illeti:a kilátások biztatóak, minisztériumunknak is az a véleménye, hogy dolgozóink többet érdemelnek a jelenleginél. — Mindent összevetve: 1978. a fordulat évét ígéri a vállalatnak. — A nehezén valóban túlvagyunk, s bár gondjaink, problémáink is vannak még bőven, de valamennyien azon a véleményen vagyunk, hogy 1978-cal nemcsak szavakkal, vágyakkal, hanem a munkájával is új életet kezd a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. Koós. József hosszú réseket hasít, Ennek előnyeiről Nyeste István így beszél : — A hőmérséklet változására a fólián hasított rések zárulnak, illetve kinyílnak. A PVC hidegben összehúzódik, ilyenkor a rések kevésbé szellőztetnek. Melegben viszont kitágul, enged feszességéből, a rések így kinyílnak és fokozzák a levegőátbocsátó képességét. Előnye az is, hogy a réseken keresztül a csapadék, vagy az öntözővíz könnyen bejut a növényhez. A hasogatott fólia a zöldségtermelésben éppúgy felhasználható, mint bármely lyukas fólia. Fektetésére a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán már korábban gépet szerkesztettek, amely a kereskedelemben is kapható. Ezt egyébként bármely közepesen felszerelt termelőszövetkezeti műhelyben a talajművelő gépek elemeiből házilag is el lehet készíteni. A hasogatott fóliás termelésre irányuló kísérleteket a gyöngyösiek a Borsodi Vegyi Kombináttal együttműködve végzik, a fóliát ugyanis . a kombinát biztosítja. A tavalyi és az idei kísérletekről Nyeste István így vélekedik: — Tavaly a korai káposztaféléken és a primőr salátán próbáltuk ki a hasogatott fóliát. Azt tapasztaltuk, hogy ezzel a módszerrel 6— 8 nappal hamarabb szedhettünk primőrt, mint máskor. A tavalyi kísérletet azonban az emlékezetes májusi jégverés miatt nem tudtuk befejezni. Egy bizonyos, a hasogatott fóliás takarással primőr fejes salátát is 6—8 nappal hamarabb szedhetünk, ami a piaci ellátás szempontjából nagy előny. Kísérleteink kiterjedtek a paradicsom és a fűszerpaprika helyben vetésére is, melyeket szintén hasogatott fóliával takartunk. Megállapítottuk, hogy a takart növények magassága, száruk vastagsága erőteljesebb volt és több levél fejlődött rajtuk. A takarás nemcsak a hidegtől véd, hanem elősegíti a helyben vetett paradicsom és paprika biztonságosabb kelését, gyorsabb fejlődését. Az idén több fajtával folytattuk kísérleteinket. Fejes salátából például 9, karalábéból 5, kelkáposztából 4, fejes káposztából 5, karfiolból 3 fajtát ültettünk ki. Helyben vetést végeztünk petrezselyemmel, sárgarépával, zöldbabbal, uborkával, paradicsommal és paprikával. A tavasz eddig nem kényeztetett el túlzottan jó időjárással. Márciusban például a hőmérséklet 11-szer fagypont alá süllyedt, ami a szabadba kiültetett növények leveleit teljesen tönkretette. A hasogatott fólia alatti növények azonban nem károsodtak. A takarás tehát védelmül szolgált a hideg ellen. Áprilisban csupán nyolc alkalommal emelkedett a napi középhőmérséklet 10 tok fölé, a többi napokon viszont gyakran előfordult fagy is. Növényeink a hasogatott fólia alatt azonban ellenálltak a hidegnek. Ennek köszönhető, hogy május közepéig befejeztük a saláta és a korai karalábé s^cdcsct A kísérletek tehát biztatóak és indokolják, hogy a hasogatott fólia minél szélesebb körben elterjedjen. A gyöngyösiek által kidolgozott módszert már kísérletileg 10 hektáron alkalmazzák a kábái Vörös Csillag és 5 hektáron a szolnoki Lenin Termelőszövetkezetben, eddig sikerrel. Nemcsak a korai primőr zöldségtermelésben értek el vele kedvező eredményeket, hanem néhány dísznövény, mint például a tulipán, a török és Margit- szegfú, a margaréta, és a kardvirág termelésében is, melyeknek tenyészidejét lerövidíti és így hamarabb piacra kerülhet valamennyi. Előnye tehát a koraiság,' különösen a zöldségtermelésben, hiszen ezzel a módszerrel lehetőség nyílik arra, hogy a szabadföldi áruk megjelenése és a fólia alatti hajtatás közötti időszakban is friss primőrök kerüljenek a piacokra, az üzletekbe . A kísérletek alapján a hasogatott fólia egyaránt felhasználható a nagyüzemi és a háztáji termelésben is. A nagyüzemekben az úgynevezett fóliafektető gép használata lehetőséget nyújt nagy felületen való alkalmazásé-; ra. A háztájiban pedig viszonylag kis befektetéssel a családtagok széles körű foglalkoztatását segíti elő. Heves megyében nagy múltja van a korai primőr- zöldség-termelésnek. Ea azonban mindig sok kézi munkaerőt igényelt, ami ma már egyre inkább csökkenőben van, így veszített jelentőségéből. A hasogatott fólia amely géppel gyorsan fektethető, hozzájárulhat ahhozj hogy megyénkben is mielőbb elterjedjen, és segítse a nagy múltú korai primőr- termelés újbóli kibontakozását. Metifusz Károly Kötözik a szőlőt A kellemetlen, esős időjárás ellenére is megkezdték a visontai Keménység Termelőszövetkezet asszonyai a szőlő kötözését. (Fotó: Perl Márton). Á hitel a bizalom jele is Új életet kezd a régi vállalat A «ÜS ?,
