Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-10 / 108. szám
r Vasutas-közé piskóta Hatvanban ERDEMES odafigyelni á negyei tanács végrehajtó bizottsága ülésén elhangzott egyik beszámolóra, amelyben az ötödik ötéves terv kiemelt fejlesztési célkitűzéseinek eddigi megvalósításáról tájékozódtak a testület tagjai, összességében a kép nem rossz ugyanis több területen — az időarányt figyelembe véve — előbbre vagyunk: például a célcsoportos lakásberuházások pénzügyi felhasználása tavaly tíz százalékkal haladta meg az éves előirányzatot, s ez lehetővé tette a lakásszám túlteljesítését, illetve a későbbi évek területelőkészítési feladatainak előbbre hozását. Hasonlóképpen a terveknek megfelelően alakult a gyógyintézeti ágy- és a bölcsődei férőhelyfejlesztés, valamint az általános iskolai és szakmunkásképző intézeti osztálytermek fejlesztése is. A beszámolót megelőző vizsgálat megállapította, hogy az 1978. évi tervben jóváhagyott lakásépítési fel- a latok megfelelnek az öté- éves terv ütemének, ugyanakkor az éves óvodai fejlesztési program többet kér, mint amennyi az időarányos lr’jct jség. Itt azért álljunk meg egy pillanatra, ugyanis jelenleg 173 százalékos túltelítettséggel lolgoznak az óvodák azaz a fejlesztés nincs szinkronban az igényekkel, s ez a tény felhívja a figyelmet a tervezés problémáira. A gyermekintézmények létesítése kiemelt programként szerepel a tervekben. Vajon a lakótelepek tervezésekor figyelembe vették-e a várható igényeket? Igaz, a jelentés a bölcsődék építésével kapcsolatban derűlátó, s az is igaz, hogy megfelelő pénzügyi alap nélkül tervezni lehetetlen, ám az összhang mintha még mindig nem született volna meg a tervek és a várható igények között. Ez csak egy példa, s talán nem is a legjellemzőbb. A végrehajtó bizottság ülésén hangsúlyozták, hogy á kiemelt fejlesztési tervek megvalósításának több más akadálya is van. Egyrészt az, hogy a szükséges tanulmányok, tervek — például a 25-ös útnak a megyeszékhelyen keresztülvezető nyomvonalával kapcsolatban — nem készültek, vagy készülnek el határdőre, másrészt pedig, hogy a helyi tanácsoknál ötletszerű, a korábbi elfogadott elképzelésekben nem szereplő célkitűzések látnak hirtelen napvilágot. Amikor már egy konkrét, a szűkebb hazánk fejlesztését átfogóan és részleteiben megfogalmazott terv a megvalósítás útján jár, csak zavarja a munkát a „kívánsághangverseny”, felboríthatja — ha nem figyelnek oda az illetékes vezetők — a megvalósítás körültekintően tervezett és szervezett ütemét Ugyanakkor a megfelelő együttműködés, a naprakészség, az előrelátás, a lehetőségek figyelembevételének a hiánya szintén komoly következményekkel járhat. Heves megyében — a vizsgálat alapján észlelt hibák ellenére — okunk van a derűlátásra, okunk vari hinni Hazánk legnagyobb gazdaságai közé tartozik a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Területileg Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében helyezkedik el. 104 község határában, 86 ezer hektár erdőterületen gazdálkodik. Tevékenységében nagy jelentőségű az export. Az ebből adódó 80 millió évi árbevétel csaknem teljesen a tőkés országokból: Finnország abban, hogy az ötödik ötéves tervet teljesítjük, sőt több ágazatban túl is teljesítjük, azonban okvetlen fel kell figyelni az így félidőben tapasztalt „szóródásra”, azaz: a túlteljesítés és a lemaradás közötti eléggé széles skálára. Nem ismeretlenek az év végi hajrák, amelyek sokszor az év közi objektív nehézségek miatt indokoltak ugyan, de ezeknek a „rádolgozások- nak” is — ha már vannak — bizonyos rendszerben, tehát kapkodás nélkül, az okos, tervszerűség talaján kell folyniuk. NEM EGY szakigazgatási szervnek — jelen esetben a megyei tanács tervosztályának — a feladata az említett problémák megoldása. Közös érdekekről van szó, melynek megvalósítása elsősorban a jó együttműködéstől függ. Az élet, a tanácsi munka minden területén dolgozók együttes, jól összehangolt tevékenységéről kell beszélnünk. Ezt az igényt fogalmazták meg joggal a Heves megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülésén, s ennek körültekintő megvalósítása segítheti elérni maradéktalanul a kívánt célt. bál, Svédországból, Ausztriából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Hollandiából és Görögországból származik. Mint dr. Kovács Jenő igazgatótól megtudtuk, exporttermékeink nagy része papírfa, faszén, trófeás vad, parketta- és bútoralkatrész. Egymillió forint bevételt jelent a KE—2-es kérgező- gép, melyből a szocialista országoknak szállítanak. Hatvanban és környékén négy-öt. ezerre teszik a vasutascsaládok számát. Itt a csomópont is, amely maga kétezernél több embernek ad kenyeret, megélhetést. Éppen emiatt évtizedek óta visszatérő, fel-felvetett kérdés: miért nincs a városban szakmai jellegű iskola, vasutasképző intézet? Szüksége, hiánya az utóbbi esztendőkben különösen kiütközött. Bár növekszik a forgalom, ezzel ellenkező tendenciát mutat a vasutaspálya iránti érdeklődés, csökken a csomópont dolgozóinak létszáma. Nem kendőzte a jelenséget egy nemrég lezajlott ünnepi aktus beszámolója sem. Hatvan úgy nyerte el a „kiváló csomópont” kitüntetést, hogy harminc különleges szakképzettsége* követelő munkakör egész múlt évben betöltetlen volt. Most a szükség parancsára vasutasiskolát kap a város...! Villámakció — Váratlan gyorsasággal követték egymást az események, a vasútforgalmi szak- középiskola letelepítésének különböző állomásai — mondja dr, Máté József, az új-hatvani gimnázum igazgatója. — Az idei esztendő első napjaiban járt nálunk Körmendi Dezső, a KPM oktatási osztályának vezetője. Érdeklődött, hogy tudnánk-e fogadni az új intézetet? Mivel éppen az idén kezdjük felszámolni a gimnáziumi osztályokat, s csak közgazdasági szakközépiskolaként működtünk volna tovább, készségesen vállalkoztunk a feladatra. Ezután a közlekedési minisztérium szerződést kötött a megyei tanács művelődési osztályával, mi pedig februárban szétküldtük a területi jelleggel működő szakközépiskola jelentkezési felhívását Heves, Pest, Szolnok, Nógrád megyék tanácsainak, továbbá részletes tárgyalásokba bocsátkoztunk a működés feltételeiről. Ennek so- ■ rán tisztáztuk, hogy amikor megszűnik egy-egy gimnáziumi osztály, akkor lép helyébe a vasútforgalmi szakközépiskola új tanulócsoportja. Az oktatás céljára külön szaktantermet nyitunk, amelyet a MÄV rendez be szükséges eszközökkel. A szaktárgyak oktatásához is a vasúti gazgatóság biztosít tanerőt. Később a g'yöri közlekedési főiskolán végzett fiatal tanárokkal egészítjük ki testületünket. Az első érettségiző vasútfor- galmisták ilyenformán 1982- ben hagyják el szakközépiskolánkat. Szaktárgyak és főiskola Az 1978 őszén induló hatvani vasútforgalmi szakközépiskolában, a többi rokon intézményhez hasonlóan, változatlanul tanítják a közismereti tárgyakat. Ezekhez társul a szakmai jellegű oktatás, illetve gyakorlat. Négy esztendő alatt így sajátítják el a hallgatók a vasúti forgalommal összefüggő elektrotechnikai, munkavédelmi, közlekedésföldrajzi, személyfuvarozási, kocsiszolgálati, távközlési ismereteket, Az elméleti tudást pedig a hatvani pályaudvaron szerzett gyakorlati tapasztalattal egészítik ki. Hogy négy esztendő sikeres tanulmányai mire képesítenek? Törvény- rendelet szerint: középfokú szakmai végzettséget igénylő vasútforgalmi munkák végzésére, s • a közlekedési miniszter külön rendelkezése szerint meghatározott tisztség ellátására. Ilyen az automata váltóvezérlő, vonatátvevő, raktárnok. A rendelkezés természetszerűleg azt is lehetővé teszi, hogy az érettségit tett lányok, fiúk különböző felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezzenek, ahol magasabb szinten folytathatják tanulmányaikat. Kollégium épül Területi jellegű lesz Hatvan új szakközépiskolája, ezért már a tárgyalások első szakaszában felmerült a kérdés: hol helyezzék el a vidékről jelentkezett fiatalokat? Távlatilag ez a gond megszűnik. — Négy osztályt alapul véve száz diáknak kell otthont nyújtanunk — tájékoztatott bennünket az igazgató. — Az első években még nem tudunk ideális kollégiumi ellátást biztosítani a va- sútforgalmistáknak. Egy részük bejáró lesz, vagy bérelt diáktanyákon helyezkedik el. Az iskola szervezése során azonban határozott ígéretet kaptunk a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumtól, hogy mintegy tizenöt- millió forintos beruházás keretében felépíttetik t nélkülözhetetlenül fontos százszemélyes kollégiumot. Helyét is kijelöltük, éspedig tanintézetünk szomszédságában, a vasúti kertészet területén. , Nincs létszámhiány Kicsit késve, meglepő' ésszerűen született Hatvan vasutasiskolája. Sokan tartottak az érdektelenségtől. Az élet mást bizonyított! Elsősorban azt, hogy Hatvanban és környékén nem szűnt meg a pálya iránti vonzalom. De tanúsította ugyanekkor azt is, hogy jól szervezett, intenzív munkával viszonylag rövid idő alatt megteremthető egy ilyen fontos feladat minden feltétele. Az első osztály indításához húsz diák kellett, aminél már most többen jelentkeztek. S nemcsak a városból. Mint például Bálint Zsolt, Csernák Gyula, Kovács László, Hoffman Gyula. Vass Éva. Elküldte felvételi kérelmét a tarnaőrsi Almádi Katalin, a petőfibányai Úti Mária, a szilvásváradi Szin Lajos, vagy Kodoványi Ferenc, Izrael Erika, akik Abasárról járnak majd be a szakközépiskolába. A szükség szülte? Minden eredmény valamilyen igényhez tapad, örüljünk tehát azokkal, akik elképzeléseik, terveik megvalósulását köszönhetik a szeptember elején nyitó hatvani vasútforgalmi szakközépiskolában. Moldvay Győző Kátai Gábor Észak- és Dél-Európába Faipari termékek tőkés exportra 30 éves az Országos Mentőszolgálat Az utca tömör zaját valósággal kettéhasítja a viijogo, szabad utat követelő hang. Szélső sávba húzódnak a gépkocsik, a járdán lelassul a gyalogosok hömpölygő áradata, sokan megállnak. Villogó kék fénnyel, lobogó piros zászlóval száguld a fehér autó, talán versenyt fut a halállal, az idővel, rohan az életért. A nap 24 órájában, az ország különböző pontjain több ezren tárcsázzák a 04- et, az Élet hívószámát. A jelentkező hang mindenütt ezt ismétli; ..Mentők! Mi történt?” S egy percen belül már indul a gépkocsi. Harminc éve annak, hogy hazánkban állami feladat lett a mentés. A Népjóléti Minisztérium irányításával 1948-ban megalakult az Országos Mentőszolgálat. A jubiláló intézmény három évtizedes múltja elevenedik meg dr. Bencze Béla főigazgató szavai nyomán, akit Budapesten, a Markó utcai központban kerestem fel. Irodájának falán a magyar mentőszolgálat hálózati térképe. Gombnyomásra kigyulladó apró fényes ponloK jelzik a 159 mentőállomást, melyek a megyeszékhelyeken levő mentőszervezetekhez tartoznak. Az egész hálózatott a térkép szívében, a fővárosban levő központi bázis, az Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága fogja össze, irányítja. — Mindössze hetvenhét mentőállomása volt az országnak a megalakulás évében, meglehetősen hiányos felszereltséggel működtek. A 154 mentőautó megjárta a második világháborút, nem kis gondot okozott a 12 típus javítása, alkatrészellátá- tása. De még így is 2,6 millió kilométert tettek meg egy év alatt, 149 ezer embert szállítottak. Mindezt 229 men tó- személyzettel ! Aztán, ahogyan az évek múltak, ha nem is látványosan, de fokozatosan erősödött az intézmény — emlékezik vissza a főigazgató. — Sokat segítettek a tanácsok, a társadalmi szervek. 1954-ben megjelentek a rohamkocsik. Jelenleg Budapesten három, vidéken pedig nyolc Mercedes áll készenlétben : Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Szolnokon, Tatabányán, Pécsett, Szombathelyen, Kaposvárott. Számításaink szerint még legalább öt évbe beletelik, míg minden megyeszékhely vezető mentőállomását el tudjuk látni ezekkel az átépített rohamkocsikkal. Az intézménynek ma már egységes a kocsiparkja: 1300 Nysával rendelkezik, ebből 850 a futókocsi, a többi biztonsági tartalék az állandó készenléthez. Évente 430— 440 új járművet szerzünk be, ugyanis százezer kilométer után lecseréljük őket. Nálunk nem öregedhet el a géppark. A fenntartási költség 464 millió forint volt 1977-ben. — Ma már európai színvonalú a mentőszolgálat felszereltsége az országban: rádiótelefon a mentőautókon, vákuummatrac, lélegeztető ballon, oxigénpalack és más fontos eszközök, melyek az életmentéshez kellenek. De talán az első feltétel: a gyorsaság. .. — Statisztikánk szerint sürgős hívásra a betegek 62,5 százalékát egy órán belül kórházba szállítjuk, a többinél sem lépjük túl a két órát Ha mégis előfordulna, ezért büntetés jár. Ügy alakítottuk ki a hálózatot, hogy az állomások 30 kilométeres távolságra legyenek egymástól, 15 kilométer sugarú vonzáskörzettel. Ezek az állomások tavaly összesen 1 millió 758 ezer beteget szállítottak, 42 millió 860 ezer kilométernyi távolságon. Nincsenek üresjáratok. Itt a fővárosban a diszpécserközpont minden megyei vezető állomással állandó rádió-összeköttetésben van. utasítja, s koordinálja a megyék közötti gépkocsimozgásokat. — Átlagosan hányán veszik igénybe a mentők segítségét? — Megyénként eltérő... Százezer lakosra számítva Budapesten 15 ezer 600, Haj- dú-Biharban 22 ezer, Baranyában 21 ezer 600, Borsodban 20 ezer beteget vittek tavaly a mentők kórházakba, szakrendelésekre. Harminc év alatt az ország lakosságának csaknem háromszorosát — 27 millió 330 ezer beteget — szállítottunk, a gépkocsik 656 millió kilométert tettek meg. — Csillagászati számoki Pedig még a légi mentésről nem is esett szó... — 1957-ben a paralizisjár- vány idején gyermekéletek függtek a mentők gyorsaságán. Ettől az időponttól számítható hazánkban a légi mentés létrejötte. Négy merevszárnyú — Morava és Pilatus típusú — gépünk van, melyek negyven szükségrepülőtéren és a mezőgazdasági gépek kifutópályáin tudnak landolni. Tervezzük egy helikopter beszerzését is az elkövetkező években, megkönnyítené a súlyos, gyors beavatkozást igénylő betegek fővárosba vagy külföldre szállítását. — Nemzetközi hírneve van a magyar meniőszakember- képzésnek, mely világviszonylatban a legjobbak közé számítható... — Minden szerénységünk ellenére nem állíthatom hogy túloz. Valóban 1949. óta folyó mentő- és szakápolóképzésünk külföldön is elismert. 1975-ben az Egészségügyi Főiskolán létrejött a mentőtisztképző szik Munkájuk az orvos és az ápoló között határozható meg A mentőszolgálatnak nemcsak a betegszállítás, a baleseti kivonulás, hanem az elsősegélynyújtás oktatásának módszertani irányítása szintén feladata. (85 ágyas mentőkórbázunkbnn rendszeresen tartunk a vidéki dolgozóknak is szakmai továbbképzést.) Elemi csapás idején a közvetlen embermentésen túl a gyakorlati lebonyolításhoz kikérik szakvéleményünket. Ez történt például a Boráros téri tömeges HÉV- szerencsétlenségnél. Mi —, s ezen az Országos Mentőszolgálat 5700 dolgozóját értem — mindenütt ott vagyunk, ahol emberéletek forognak kockán. Hogy megtarthassák régi jó hírnevüket, az nemcsak a káderképzésen, hanem a technikai feltételek megteremtésén is múlik. Az V. ötéves terv végére befejeződik Budapesten az országos mentőbázis építése, mely a légi betegszállítás és a mentőállomások komplex irányítóközponti» lesz. Koszeru, vezeték nélküli hírközlő hálózat fonja át majd az egesz országot, hogy szükség esetén a legkisebb települések lakóihoz is időben érkezzék » segítség. Horváth Anita 1978. május 10., szerda .»ifajra” Helyett — tervszerűséget
