Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-09 / 107. szám
Kinek higgyen a tévénéző? Itclet előtt címmel új sorozatot indított a televízió. Megtör, tent bűnesetek feldolgozásával, izgalmat és némi tanulságot igyekszik szerezni a nézőnek. VILLÁMTRÉFÁK FIGURÁJA az, aki így kezdi a felszólalását : „ .. .csatlakozom az előttem felszólalókhoz.. Most mégis ezt teszem, nem is annyira a tréfa kedvéért, még csak azért sem, hogy perue es haragba szálljak két tévébemutatóval, mint inkább teszem azért, hogy megpróbáljak választ adni a címben feltett kérdésre: kinek is higgyen a tévénéző? Árkus József és Rózsa László kollégáim a Népszabadságban — a „hivatalos tévékritikán túl és mellett — alaposan elverték a port az Emma című filmsorozaton és a Franciska címmel bemutatott, Gyárfás Miklós írta tévéjátékon. Rózsa Lászlónak az előbbitől állandó mehet- néke támadt, mármint sétálni, míg az utóbbitól egy időre megrendült a hite önma-, ga szellemi képességében Arkus Józsefnek. Csatlakozom az előttem írókhoz: az Emmától egyszerűen megőrülnék, ha nézném lenne kötelező, a Franciska meg háromnegyed órás áprilisi tréfának tűnt a számomra, kár, hogy május 3- án vetítették. Ám, s ezt nyíltan be kell vallanom, nem is kevés olyan tévénézővel beszéltem, akinek kifejezetten tetszett az Emma és jópofának tartotta a Franciskát. Tévékritikusi „minőségemben” gyakran találkoztam, és minden bizonnyal találkozom is még, azzal a látszólagos ellentmondással, hogy a nézők egy nagyobb, vagy kisebb részének nem egyezik meg a véleménye a kritikuséval, sőt, uram bocsá’, az s n volt és lesz ritka eset, amikor a tévékritikusok is meglehetősen ellentmondásosan, már úgy értem egymásnak ellentmondásosan írnak egy-egy televíziós produkcióról. Kinek higgyen a tévénéző? A SZÁMOKÉRT NEM vállalok felelősséget, csak az arányokért: a Tömegkommunikációs Kutatóközpont egy felmérése szerint a rendszeres újságolvasók majd fele rendszeresen olvas tévékritikát is. Sőt: a nem rendszeres újságolvasóknak is megközelítően ilyen hányada is szembesíti véleményét az újság kritikusáéval. Hány millió ember ez? Gondolom, változó lehet. Egy-egy sikeresebb sorozat, vagy egy bosszantóbbnak ítélt bukás után többen olvassák az újságok televíziós kritikáit, máskor kevesebben, de mindenképpen milliókról van szó. És mennyi a tévékritikus? A tévések szerint talán nincs is, az e műfajjal foglalkozók szerint nem sok. És mégis ők akarják, vagy akarnák elmondani, hogy mit és hogyan lásson, mit és hogyan értsen a néző, mit és hogyan dolgozzon a rendező, színész, a televízió. Áldatlan egy mesterség ez, legalábbis hetenkint szembekerülni az olvasók egy rétegével, miközben a másik réteg igazat ad, hogy a következő héten esetleg fordítva történjék a dolog. És a kérdés még mindig megválaszolatlan : kinek higgyen a tévénéző? Jómagam, ha a képernyő elé ülök: nézőként ülök oda. Megtisztelt a televízió és meghív előzetes vetítésekre, még olyankor amikor műsorra sincs tűzve egy-egy, a televízió által fontosnak tartott produkció. Isten látja lelkemet és televízió bocsássa meg nekem:- alig-alig mentem el ezekre a vetítésekre. Meg akartam és meg akarom őrizni a reveláció erejét, az újdonság varázsát és azt a véleményem szerint szükséges alapállást, hogy látni ugyanakkor lássam, mint az ország több millió nézője. Így aztán én is előzetesekre, természetesen azért szakkönyvekre is hagyatkozottan az első élmény és utólagos gondolkodás után alakítom ki a magam véleményét. S tudom, teszi ezt az is, aki rendszeresen eljár a házivetítésekre: mindig a maga véleményét, a gyakorlaton, a tapasztalaton, az elkötelezettségen alapuló és bizony tévedéseken is átbóklászó véleményén építi fel kritikája váracskáját. Amely néha nem éppen erős falú és nem is mindig bevehetetlen erődítmény. SZÍVE, HITE és tudása szerint orientálni akarja a nézőt a kritikus, befolyásolni a televíziót, a szerzőket, hogy mit igen és mit ne: a közvélemény érdekében. Nem általában a köz véleménye érdekében, hanem a közvélemény alatt a mindig jobbat, szebbet, hasznosabbat, művészibbet és érdekesebbet vágyók érdekében. A néző megnéz egy produkciót, kialakítja a véleményét, azt szembesíti a tévékritikuséval : nem egyezik. Kinek higgyen? Saját magának. A televíziós kritikát is helyes kritikával olvasni, ám a kritika nem a dolgok, a leírtak elvetését, hanem megfontolását és meggondolását jelentik. Ha rendszeresen nem egyezik a vélemény a kritikákká! általában, akkor a nézőben és olvasóban van a hiba: ha rendszeresen nem egyezik a kritikus a közvéleménnyel. akkor a kritikussal. A kritikus híd a televízió és a nézők között, s ezen a hídon oda-vissza járnak! A RÓMAIAK azt mondták, hogy nem lehet nem hajózni. Hozzátehetem : nem lehet nem kritikát mondani. Csakhogy a szó elszáll, a kritikus azonban leírja és az megmarad. Az újságírók, a kritikusok felelőssége a hitel arra, az írás maradandósága, hogy a tévénéző hihet és hinnie is kell a kritikáknak. Általában! És egészséges olvasói kritikával. Mert ugye a kritikus is tévedhet De a néző is! Gyurkó Géza Négy katona. És fából, éhségből, földből formálták őket. Hóviharból és honvágyból és borotválatlan szakáll- ból. És felettük gránátok bőgtek és lecsapódva feketére marták a havat. A négy elveszett arc falamezként merevedett meg az olajlámpa lengésében. De amikor felettük felsírt a vas és félelmetesen vonyított, az egyik faarc felnevetett. A többiek is szürkén vigyorogtak. És az olajlámpa csüggedten lengett. Négy katona. ívbe gördült a szakáll között két lilás vonal: Drágaságom. Itt tavasszal nem *A fiatalon elhunyt Wolfgang Borchert a hitleri évek Németországának egyik legjelentősebb írója. Antifasiszta magatartásáért többször elítélték, majd büntető- századdal a frontra küldték. Balladái tömörségű novellájában a német katonák nyomorúságának ábrázolásával tiltakozik az értelmetlen háború ellen. 1978. május 9., kedd kell szántani a földet. És a kiszikkadt földet trágyázni sem kell. Az egyik óvatosan cigarettát sodort. Remélhetőleg ez nem répaföld. A répát nem tudnám elviselni a halálban. De például mi a véleményetek a retekről? Retek között az örökkévalóság? A lilás ajkak meggörbültek: Csák legalább giliszták ne lennének. Majd ehhez is hozzá kell szokni. A sarokban levő ezt mondta: Abból ugyan nem veszel észre semmit. Ki mondja ezt? kérdezte, aki cigarettát sodort, ki mondja ezt? Hallgattak. És fölöttük az őrjöngő halál rikácsolt az éjszakában. Kékesfeketére tépte a havat. Megint vigyorogtak. A gerendát nézték a fejük fölött. De a gerendák nem ígértek semmit. Az egyik köhögött a sarokban: Na, majd meglátjuk. Nyugodtak lehettek. De ez a „nyugodtak” olyan rekedten hangzott, hogy az olajlámRa meglódult. Négy katona. De az egyik szót sem szólt. Hüvelykujját végigcsúsztatta a fegyveren. Fel, le. Fel, le. Aztán a vállára vette. Semmit sem gyűlölt úgy, mint ezt a fegyvert. Csak akkor fogta kézbe, ha feje fölött golyók süvítettek. A lámpafény csüggedten tükröződött szemébe. Akkor az, aki cigarettát sodort, meglökte. A kicsi rémülten áliáig kapta a fegyvert, a száját körülfogó szakállához. Arcát az éhség és a honvágy faragta ki. Aki cigarettát sodort, ezt mondta: Add csak ide azt az olailámpát. Jó kezdeményezés Kismamák bölcsődében Szombat délután felnőttek, pontosabban kismamák né- pesítették be az új, korszerű egri Ságvári bölcsődét. Egészségügyi dolgozók, akik jelenleg GYES-en vannak, egyébként gondozónők, a megyeszékhely különböző bölcsődéiben. Ahogy dr. Papp Kálmán városi főorvos elmondta, ez az első ilyen összejövetel, amelyet egyébként — az alkalomhoz illően is — most az anyák napi ünnepséggel kötöttek egybe. A több mint 400 egészségügyi dolgozó döntő hányada nő, sokan gyermekgondozási segélyen vannak, viszont nem árt — sőt! —, ha időnként találkoznak, tájékozódnak azokról a kérdésekről, eredményekről, amelyek szakmájukkal összefüggnek, őszinte, az egészségügy minden területét átfogó, a problémákat sem takargató tájékoztatást kaptak a kismamák. A munkához — mondta többek között a városi főorvos — biztosítottak a személyi feltételek. s az ágazat vezetői karöltve a szakszervezettel, eredményesen segítik az egészségügyi dolgozók élet- körülményeinek javítását is. Országosan előkelő helven áll Eger az egészségügyiek lakásproblémáinak megoldásában, a munkakörülmények javítása, ezek tervezése, illetve kivitelezése folyamatban van; az i tapasztal?fj hogy jól érzik magukat á megyeszékhelyen. Az viszont tény, hogy al bölcsődei gondozónők túlterheltek. minden intézmény a férőhelyszám fölött fogad apróságokat, s így is 885 gyere-j két kellene még elhelyeznij Munkájukat mégis közmegJ elégedésre végzik: a dolgozó mamák biztos helyen, jó kezekben hagyhatják kisgyermekeiket — már akiknek sikerült bejutni a bölcsődébe. .. A jól sikerült első összejön vetel stílszerűen „bölcsődés módra” zárult: ezúttal a ma-j mák szórakozhattak a vidámj kedves bábműsoron. Dr. Papp Kálmán tájékoztatja a kismamákat. (Fotó: Tóth Gizella) Huszonhárom csoport a pódiumon K6rusmin8sítő hangverseny Egerben nek tagjai Kaponyí Teréz, Cs. Schwalm Edit és Perl- stein Klára voltak — nemcsak a tiszta hangzásokat, de műsor-összeállításokat is bírálták, azokat értékelve többre, akik híven őrzik a hagyományokat. így a megszerezhető 13 minőségi fokozat közül a komlói férfikar népdalkórus kategóriában diplomás ezüstkoszorút szerzett, a karácson- diak csapata parasztkórus kategóriában diplomás bronzkoszorút. Országosan kiválóan m.'j nősült az egerszóláti és a no. vaji együttes. Országosan jóI szerepeltek az atkáriak, na egerszalókiak, a Gagarin hó- erőműviek, a gyöngyöspataiu ak, a gyöngyössolymosiak. a kerecsendiek, a mezőszeme- reiek, az ostorosiak és a várJ aszóiak. A minősült fokozatot pedig kilencen érték élj így az aldebrőiek, az átányi- ak, az ecsédiek, az egerfar- moslak, az Egri Csillagok Tsz csoportja, az istenmezejiek a makiáriak, a nagyfügediek és a poroszlóiak. , r Uj fantervek szerint oktatják a gyors- és gépírást Mint már hírül adtuk, vasárnap országos minősítővel zárult az a hároméves dalosmozgalom, amelynek során a „paraszt-,”, a „népdal-,” és a „hagyományőrző kórusok” járási és megyei versenyeken adhattak számot tökéletesedő tudásukról. Az egri Megyei Művelődési Központban ezúttal 23, tarka népviseletbe öltözött csoport állt a pódiumra — legjobbjai a megye számtalan nótás kedvű együttesének. Hiszen palócföldön, Hevesben, talán nincs is olyan falu, ahol legalább egy pávakor ne alakult volna az elmúlt néhány évben. Sokuk pedig a büszke 20—25 esztendős múltra tekint vissza. A szakmai zsűri — amely_ Persze mondta a kicsi, s a fegyvert térde közé fogta. Keze kinyúlt a köpenyből, megfogta a lámpát és odatartotta. De a lámpa kiesett a kezéből. És kialudt. Négy katona. A lélegzetük mély volt és magányos vplt a sötétben. A kicsi felnevetett és kezével a térdére ütött. öregem, kilelt a hideg! Láttad ezt? A mécses kiesett a kezemből. Kilelt a hideg. A kicsi hangosan nevetett. De a sötétben szorosan fogta a fegyvert, amit annyira gyűlölt. És amaz, ott a sarokban, ezt gondolta: Senki nincs köztünk, de senki, aki ne reszketne. De aki a cigarettát sodorta, így szólt: Persze, az ember egész nap reszket. A hidegtől. Ettől a nyomorult hidegtől. Megdördült fölöttük a vas, rongyokra tépte az éjszakát és a havat. Tönkretesznek minden retket vigyorgott lila ajka. És szorosan fogták a gyűlölt fegyvert. És nevettek. Kinevették magukat a sötét, sötét mélyében. Fordította: Csányi László Vidéken is szervezzenek magas fokú gyorsírótanfolyamokat, a fővárosiak példáját követve. A tanulók versenyei azt bizonyítják : országszerte sok a tehetséges fiatal, képzésük, továbbkép_ 'Zésük egyéni és népgazdasági érdek — hangsúlyozta Csollány Ferenc, a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének elnöke vasárnap, a szövetség küldött- közgyűlésén. A múlt évi tevékenység és a munkaterv megvitatásakor központi téma volt a gyors- és gépíróutánpótlás. Javasolták: a fiatalok számára tartsanak külön gyakorlóórákat, rendszeresíteni kellene a beszéd- gyorsíró gyakorlatokat, stúdiófoglalkozásokat. A jövőben a gyorsírók és gépírók lapja év elejétől tájékoztat a tanfolyamokról. Ebben az évben a lap júniusi számában ismertetik a tanfolyamokra vonatkozó tudnivalókat. Elmondták, hogy a gyorsírás és gépírás tanárai kutatják. miként segíthetnék a gyorsírás és gépírás oktatását audiovizuális eszközökkel. A közgazdasági szakközépiskolákban, a gép- és gyor-- íróiskolákban és gimnáziumokban új tantervek szerint oktatják majd a gyors- áá gépírást. Tanterv készül a vakok, a gyengén látók, a mozgássérültek gépírásoktatásához és a telexoktatáshoz is. A gimnáziumokban azt vizsgálják: melyik osztályban, hány órában tanítsák a gép. és gyorsírást. A gép- és gyorsíróiskolában szeptembertől naponta tanítanak. \z eddiginél több órában oktatják a gyors_ és gépírást^ az irodalmi, levelezési, gazdasági, jogi ismereteket és természetesen a magyar nyelvet és irodalmat. Az ülésen szó volt arról is,' hogy elkészült az egységes magyar gyorsírás alapokmányának módosítására vonatkozó tervezet, amelyét előterjesztés előtt a szakemberek ismételten megvitatnak. Elismeréssel nyugtázták a hazai és a nemzetközi versenyeken elért eredményeket, amelyek alapján remél*k, jövőre, a belgrádi gépíró-világbajnokságon és nemzetközi gyorsíróversenyen is kimagasló teljesítményeket írnek el a magyar gép- ás gyorsíró bajnokok. A küldöttközgyűlésen .Megválasztották a szövetség vezető szerveit és tisztségvise. lőit. Az elnök továbbra § Csollány Ferenc.