Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-09 / 107. szám

.............. • >. "í ’ '■ÍViííiWl .'í * ” Gibraltár egykor... cs ma A félszigetből sziget lett Az utolsó európai gyarmat A helyet lakosai egyszerű - en csak Sziklának neveik. A szűkszavú elnevezés talá­ló: valóban itt, Gibraltáron, az Ibériai-félsziget déli csücs­kében, csak szikla van. így nyerte elnevezését is a XX. század hetvenes éveinek egyetlen európai gyarmata is. A mórok, akik 711-ben elfoglalták, vezérükről, Ta- rik ibn Szaidról nevezték el. így kapták Herkules egykori oszlopai új nevüket, s let­tek „Tarik sziklái”, azaz ara­bul Dzsebel al-Tarik. AZ UTRECHTI BÉKE Az észak-afrikai hódítók nem az elsők voltak, akik megtelepedtek itt, a Földxö- zi-tenger atlanti kapujánál. Ismerték a helyet az ókor görög és római hajósai, a föníciaiak is. A tengerparti sziklaerődöt a középkor fo­lyamán ostrom alá vették a normannok, a kasztíliaiak, s végül 1462-ben a spanyolok hódították vissza. A terjesz­kedő világbirodalom számára fontos volt az erőd, hiszen délről és nyugatról az osz­mán hajóhadak és az észak­afrikai kalózok fenyegetek területét. A spanyol tirályok uralmának azonban nem a félhold vetett véget: 1701­b.en a brit lobogó kúszott fel a gibraltári erőd ormára, s lett ezzel a szikla Nagy-Bii- tannia legfontosabb támasz­pontjainak egyikévé. Az an­golok hódítását 1713-ban a/ utrechti békével a spanvol uralkodóknak is el kellett is­merniük. A szerződés tize­dik cikkelye szerint: „A ka­tolikusok királya maga és utódai nevében lemond Nagv- Britannia koronája javára Gibraltár városáról és erőd­jéről, a hozzá tartozó kikö­tővel, erődítményekkel és őr­helyekkel együtt.” A város és közvetlen kör­nyéke azóta Anglia birtoka, azaz egyszerűen gyarmata. Igaz, 1969 óta Gibraltárnak alkotmánya van, s hivatalo­san domíniumnak nevezik. A lakosság tizenöt tagú képvi­selőházat választ, s a ^sza­vazások mindenkori győz e- se, a munkáspárt, miniszter, tanácsot alakít. Az ügyeket azonban, úgy mint már töob mint 250 éve, a Londonból kinevezett kormányzó irá­nyítja. VIZET IMPORTBÓL Az egész terület egy 1200. méter széles, 5000 méter hosszú, a Földközi-tengerbe mTúló terméketlen, kopár fél­sziget, ahová a legszüksége­sebb élelmiszereket, s az ivó­vizet is, tengeri úton kell szállítani. Tengeri vagy 1 lé­gi úton, mert a Franco-kor- mány több mint tíz éve fel­jes blokádot hirdetett Gib raltárra, s elzárta a félszige­tet a szárazföldtől. A blokád válasz volt az angolok által rendezett népszavazásra, amelyen 12 ezer szavazat el­lenében, csupán 44 szólt a Spanyolországhoz való csat­lakozás mellett. Azóta a gibraltáriak még több „Bri­tish forever”, ’ azaz „Brit mindörökké” feliratot feste­nek a szűk utcák falaira, s a határon túl élő hozzátaro. zóikkal a lezárt sorompókon keresztül kiabálva közölhetik csupán a családi híreket, mi­vel nincs a szárazfölddel te. lefonösszeköttetése Gibraltár, nak. A szikla, mint mindig, most is a tengerből él. Igaz, a gibraltári hadikikötő ës a légitámaszpont hadászati ér téke az utóbbi időben vala­melyest csökkent, de az it­teniek számára mégis ez az egyik legfontosabb kereseti lehetőség. Ezenkívül termé­szetesen számos kereskedel­mi és turistahajó is megáll Gibraltár védett kikötőjében, s a kereskedelem továbbra is jelentős hasznot hoz, hiszen az egész gyarmat „Duty free” — azaz adó. és vámmente­sek az itt kapható holmik. A kereskedelem uralja a város külső arcát. Minden ház egy-egy bolt, s az utcára kirakott árucikkek csábítva kínálgatják magukat a kü­lönböző egyenruhát viselő tengerészeknek és a turisták­nak. A kényelmetlenségek el­lenére ugyanis továbbra is van idegenforgalma Gibral­tárnak. Az állandóan sütő nap, a Földközi-tenger vize aránylag sok üdülőt vonz ide ma is. Az egyenruhák gya­kori felbukkanása azonban arra figyelmezteti a gibral­tári Main streeten sétálót: Gibraltár a hajdani brit vi­lághatalom egyik utolsó ma­radványa. amelynek megtar­tásáért 1967-ben London a térségbe vezényelte flottáját is. . A félszigeten vannak olyan erők is. amelyek Gibraltár teljes állami függetlenségét tűzték zászlajukra. A több­ség azonban ma már nyil­ván számol azzal, hogy a jövőben hozzá kell szokniuk a Spanyolországhoz való csatlakozás gondolatához. Az, hogy anakronisztikus jelen­ség egy gyarmat Európában, valószínűleg egyre világosabb London számára is. Az is igaz, hogy Nagy-Britannia amúgy sem túl jó egészség­nek örvendő pénzügyeit ala­posan megviselik Gibraltár költségei is. Érthető volt ter­mészetesen a gibraltáriak szembenállása a Franco-re- zsimmel. hiszen még a gyar_ mati uralom is felmérhetet­Még nem dürrögnek a túzokok ■ Késik a túzoknász a Kis- nsági Nemzeti Parkban, ol a madarak dürrögésére ár hetek óta várnak az nitológusok. Az utódlás ztönzésére ugyanis nen sgfelelő a hűvös, csapadé- >s idő, a pusztai csendben napfényes meleg nyújtja alkalmat a túzokkakasok nászához. Ilyenkor ékes tol­lúkat felborzolva járják táncukat a tyúkok körül, megfeledkezve éberségükről, légen ezt használták ki va- ’ úszásukra, most viszont őr­ük párzásukat. Alkalom ez egyben a számbavételre, az állomány gyarapodásának megfigyelésére is. lenül több jogot biztosított számukra, mint a fasiszta rendszer. Ezt akkor el Kel­lett fogadniuk a gyarmat an­gol urainak is. (És persze, az is sokat nyomott a lat­ba — Spanyolország nem lévén tagja a NATO-nak —, nem látták biztosítva a tá­maszpontok jövőjét sem.) tárgyalások A jelenlegi spanyol kor­mány és London között az utóbbi hetekben megindultuk a tárgyalások a félsziget- gyarmat sorsáról. Sokan úgy tartják, Nagy-Britannia és a demokratizálódás útjára lé pett Spanyolország hamaro­san megtalálja azt az utat, amellyel a bonyolult helyze­tet megoldják. Nyilván, át­meneti megoldásokkal kí­sérleteznek majd, s a szik­la különleges helyzete még sokáig fennmarad. A tárgyalások nem kerül­hetik el Gibraltár legneveze­tesebb létesítményét, a szik­laerődöt, a kövekbe vájt ha­dikikötőt, a hadihajók javí_ tódokkjait és a katonai re­pülőteret sem. A Földközi­tengernek a NATO-stratégiá- ban továbbra is nagy szere­pe van. Így aztán valószínű­nek látszik: a szikla átadá­sát már egy NATO-tag Spa­nyolországnak tervezik. Ez azonban, aligha valósul meg rövidesen. A falakon még ott a felirat: „Gibraltár örökké brit marad!”, s a sziklákon még ott élnek Gibraltár hí­res majmai, amelyekről azt mondja a fáma, jelenlétük­kel biztosítják a brit uralom folyamatosságát. Európában itt, Gibraltárban élnek csupán szabadon maj­mok. S . ez kontinensünk egyetlen gyarmata is. Való­színűnek látszik, a majmok megérik a brit lobogó lehú­zását. K. B. Objektiv Mai számunktól kezdődően tiz héten át minden kedd; számunkban a fenti címmel egy-egy hasznos cikket közlünl a kétmilliónál is nagyobb hazai fotótábor Heves megyei „kép­viselői” számára. Reméljük, kis sorozatunk nemcsak sok ér­dekességet, hasznos tudnivalót nyújt a fényképezés szerelme, seinek de újakat is meghódít az objektiv világa számára. (A szerk.) t. Fényképezőgépei vásárolunk Magyarországon kétmillió­nál is több fényképezőgép van forgalomban. A kidolgo­zó laboratóriumok felmérései szerint a felvételek ötven százaléka technikailag hibás. Ez a két adat máris bizonyít­ja. hogy milyen népszerű a fényképezés, s azt is, hogy amatőrjeinknek van még mit tanulniuk. Fényképezőgépet általában az OFOTÉRT szaküzleteiben érdemes vásárolni, mivel itt a legnagyobb a választék, szakszerű felvilágosítással szolgálnak, s mód van a gé­pek szerkezeti kipróbálására. Természetesen mielőtt elin­dulunk már otthon érdmes mérlegelni a különböző szempontokat. Első szempont a pénz. A kereskedelemben delkező alapgép a későbbi­ekben objektívekkel, kere­sőkkel, szűrőkkel, közgyű­rűkkel és még számtalan tar­tozékkal nagy értékű és komplett fotófelszereléssé fejleszthető. Természetesen a felsorol­takon kívül még számos gép­típus kapható a kereskede­lemben, ezek közül a meg­bízható, de kissé borsas árú japán gyártmányú gépek ér­demelnek említést. Ilyenek a Jashyca és az Olympus kü­lönböző típusai. Vásárlás előtt tehát figye­lembe kell vennünk, hogy mennyi pénzt kívánunk erre fordítani, s milyen igényeket támasztunk a fényképező­géppel szemben. Aki évente két-három tekercs filmnél ■sm Különböző típusú fényképezőgépek kapható fényképezőgép típu­sokat áruk és használható­ságuk szerint nagyjából há­rom csoportra lehet osztani. Az első csoportba 100—150 Ft közötti gépeket sorolhat­juk, például az Etűd, a Lju- bitel, a Szmena, a Beirette és és a Certo. Ezek szerény ki­vitelű gépek, elsősorban azoknak ajánlhatók, akik rit­kán fényképeznek, s meg­elégszenek a gyenge feloldó­képességű lencse által raj­zolt kis méretű nagyítások­kal. Második csoportba az 1500—2500 forint közötti áron kapható gépeket sorol­juk. Ilyenek a szovjet gépek közül a Zorkij, a Zenit, a Fed és a Kijev különböző tí­pusai. Ezek a gépek rendkí­vül megbízhatók, s szinte el- nyűhetetlenek. Az amatőrö­ket sokszor évtizeden át ki­szolgálják. Az ilyen gépekkel készült felvételek már jól nagyíthatók, a beállítást távmérő, a helyes expozíciót pedig beépített fénymérő se­gíti. A harmadik csoportba az NDK gyártmányú Practi­ca család széles skálája tar­tozik. Ezek 4—7000 Ft között kaphatók. Előnyük, hogy a kitűnő tulajdonságokkal ren­többet kíván elfényképezni, annak érdemesebb a drá­gább, jobb tulajdonságokkal rendelkező típusok valame­lyikét választania, mert ezekkel sok éven át fényké­pezhet. Mielőtt megvásárolnánk a fényképezőgépet, már az üz­letben érdemes alaposan szemügyre venni. Feltétlenül vizsgáljuk meg az objektívét, hogy a gyártás során a len­csében nem maradt-e légbu­borék. A zárszerkezet mű­ködéséről úgy győződhetünk meg, ha először B-re állítjuk az időskálát, ekkor a redő­nyök, vagy a lamellák addig maradnak nyitva, míg az ex­ponálógombot lenyomva tartjuk. Ezután sorba egyre rövidebb időket állítunk be, s a zárnak is szemmel látható­an rövidebb idő alatt kell le­futnia. A vakuszinkront úgy próbáljuk ki, hogy a villa­nólámpáját az objektív felé fordítjuk. s exponáláskor egy, a hátlapra helyezett vé­kony papírlapon a teljes képméretnek ki kell rajzo­lódnia. A gép alapos átvizs­gálásával későbbi kellemet­lenségeknek vehetjük elejét. (Folyt, köv.) Vida András MH0PZSA'ÜA3 eüRBespT Ö03 sí Akkor történt az eset, ami­kor Dordzs, szerencsétlensé­gére, teljesen egyedül volt otthon. Vízcsobogást hallott. Amint felnézett, észrevette, hogy a központi fűtés egyik csöve szökökúttá változott. Bosszúsan krákogott, a radi­átorhoz ugrott, és a tenye­rével próbálta betapasztani a lyukat, ám a forró víz az arcába spriccelt. Akkor megkísérelte, hogy az ujját dugja a lyukba. Az újjá- nak nagyon melege lett, a szökőkút azonbnn alábbha­gyott. Dordzs szabad kezével a telefonhoz nyúlt, és feltár­csázta a házkezelöség szá­mát, Egy kellemes női hang arra kérte, hogy diktálja be a pontos címét, meg hogy adják oda a golyóstollát. — Nem tehetem. — soha tott a kagylóba Dordzs —, nem húzhatom ki az ujja­mat a lyukból. — Ne viccelődjön — mond­ta szigorú-a a no —, nem magától kértem, hanem mástól. Ismételje meg a cí­met — Egyszer már mondtam. — Akkor nem volt nálam golyóstoll. Különben, ha ma­ga ... Dordzs gyorsan bemondta a címet. Az ujja lassan főtt a csőben. — Gyorsabban! — kiáltot­ta. — Nem bírom tovább! — Ha nem bírja, hát te­gye le a kagylót — mondta a nő sztoikus nyugalommal. — Bírom, bírom! — ordí­totta Dordzs, — Na látja. Szóval mi tör­tént magánál? — Kilyukadt a cső, az uj­jammal tömtem be. De már alig bírom. Már nincs is uj­i.m. — Von — mondta meggyő­ződéssel a nő. — Ha nem volna, folyna a víz. Tehát mit óhajt? — Szerelőt! — bődült el Dordzs. — Rögtön kapcsolom. — Nekem élőben kell, nem telefonon, — A szerelő azt mondja, hogy soká tartana, ar g odaér, jobb. ha elmagyaráz­za, mit kell tenni. — Fő az ujjam ... — A szerelő azt kérdezi, hogy melyik. — A mutatóujjam — nyögte Dordzs. — Azt üzeni, hogy vál­togatnia kellene az ujjait. Dordzs úgy érezte, rögtön elveszti az eszméletét. Hir­telen ragyogó ötlete támadt. Fogait összeszorítva feltár­csázta a mentőket, öt perc múlva megérkezett a men­tőkocsi. További öt perc múltán Dordzs ujját kiszaba­dították a csőből, a lyukat meg erősen betömték. — Hálásan köszönöm — mondta Dordzs —, mindenki­nek el fogom mondani, ho­gyan mentettek meg. — Isten ments, ne tegyel — könyörgött az orvos. — Miért ne? — Mert akkor mindenki a mentőket <ogja hívni a ház- kezelőség helyett! Mongolból fordította: Zahemszky László i műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 „Párhuzamos életraj­zok”. 8.57 Nemzetközi me- sefesztivál. 9.23 Bach-mű- vek. 10.05 Iskolarádió. 10.35 Alekszandrov : Poéma Ukrajnából. 10.42 Donizet­ti: Rita (Opera). 11.40 A Balogh család. 12.35 Meló­diakoktél. 13.52 A döntő következik. 14.49 Éneklő Ifjúság. 15.10 Magyar szer­zők műveiből. 15.44 Ma­gyarán szólva. 16.05 Har­sán a kürtszó! 16.35 Prix Bratislava 1977. 17.07 Fia­talok stúdiója. 17.30 Hol­nap közvetítjük... 18.00 A Szabó család. 18.39 Esti magazin. 19.15 Schubert.: A-dúr szonáta. 19.51 A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünne­pén. 20.21 Népi zene. 21.00 Történt valami? 21.30 Kó­rusok. 22.20 Osváth Júlia és Losonczy György éne­kel. 22.50 Meditáció. 23.00 Szimfonikus zene. PETŐFI 8.33 Orfeusz az alvilágban (Operettrészletek). 9.26 Mo­nológ. 9.31 Derűre is derű. 10.00 A zene huilámhosz- szán. 11.55 Látószög. 12.00 Magyar művek rézfűvósra. 12.33 Arcképek a bolgár irodalomból. 12.50 Hacsa- turián: Hegedűverseny. 13.28 Bélyeggyűjtőknek. 13.33 Tücsökzene. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Har­minc perc rock. 18.33 Be­szélni nehéz. 18.45 Filmze­ne. 19.15 Értelmiségek, dip­lomások, szellemi munká­sok. 19.30 Csak fiatalok­nak! ■ 20.33 Mindenki könyvtára. 21.03 Zenei szerkesztők műhelyében. 22.03 Zenés játékokból. 23.20 Verbunkosok. SZOLNOKI RÁDIÓ 17.00-től 18.30-íg Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti : Varsányi Zsu­zsa — Egészségünk védel­mében. Mit kell tennünk sérüléseknél? Dr. Pénzes Géza főorvos előadása. 18.00 Észak-magyarországi krónika — Ilosfalvy Ró­bert énekel — Lap- és mű­sorelőzetes. .. Tea 8.55 Tévétorna. 9.00 Iskola­tévé. 14.25 Iskolatévé. 16.35 Perpetuum mobile. 17.20 Villanófény. 17.30 Minden­ki iskolája. 18.35 A Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság nemzeti ünnepén. 18.55 Szépen, jól magyarul. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Autók és em­berek. 20.50 Emma (Angol tévéfilmsorozat). 21.35 Há­borús képeskönyv (Dók. film). 21.55 Művészeti ma­gazin. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 „MIDEM” gála. 20.55 Tv-híradó 2. 21.05 Az al­batroszok szigete (Rövid- film). 21.40 Pelîeas és Me- lisande (Francia film). Mumm Q ’978. május 9., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents