Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

Holnapunk hordozói Interjú: Kecsmár Ilonával, a KISZ KB osztályvezetőjével Tízezerből öt ötből egy Csintalan Antalné tizenhárom éve vezeti a A második nemzedék, a fiatal Toldiné brigádot... anyósától vette át a munkát. (Szabó S. felv.) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1978. március 17-i ülésén többek között megtár­gyalta a KISZ-nek a szak­munkástanulók körében vég­zett munkája tapasztalatait, és határozatot hozott a fel­adatokról. Hazánk kétszáz­hatvanöt szakmunkásképző iskolájában több mint száz­hatvanezer fiatal készül ar­ra, hogy az ipar és a mező- gazdaság számos ágazatában képzett szakmunkásként áll­jon a termelésbe. Korosztá­lyukban a magyar ifjúság legnagyobb rétegét képvise­lik. Társadalmunk számára egyáltalán nem közömbös, hogy milyen indítással, mi­lyen útravalóval, milyen tu­dással és szakismerettel fel­vértezve hagyják el az in­tézményeket. * — Tudomásunk szerint a KISZ-KB első ízben tűzte napirendre és tárgyalta meg ily sokrétűen a szak­munkásképzés és a szak­munkástanuló fiatalok helyzetét.. Miért most ke­rült sor erre az elemző vizsgalatra? — Társadalmunk átrétege- ződése. munkásosztályunk utánpótlásának nevelése, munkaerőhelyzetünk indo­kolttá teszi, hogy az elkövet­kező években jobban foglal­kozzunk ezzel a réteggel.' Szakmunkásképzésünk di­namikusan fejlődik. Az utób­bi tíz esztendőben társadal­mi-gazdasági helyzetünk fej­lődése nyomán javult a szak­munkásképző iskoláink hely­zete. Arra is lehetőségünk volt, hogy a KISZ sajátos szemszögéből vizsgálhattuk tanulóifjúságunk helyzetét, s ezen belül a szakmunkásta­nulók rétegére! jellemző dif­ferenciáló tényezőket is ele­mezhettük. — Miben történt előbbrc- lépés, milyen eredmények­ről lehet számot adni? •— Végzős nyolcadikosaink fele szakmunkásképző isko­lákban folytatja tanulmánya­it, kétharmad részük fizikai dolgozók gyermeke. Képzésük MÁJUS 8-A — a Vörös- kereszt világnapja. 150 évvel ezelőtt, ezen a napon szüle­tett Henry Dunant,4a földré­szeket átfogó humanista moz­galom kezdeményezője. Ezért emlékeznek meg az idei vi­lágnapon Dunantról is világ­szerte. Henry Dunant személyes tanúja volt az 1859-es solfe- rinói csata pusztításainak. A helyszíni élmények hamsára megírt „Solferinói emlék” című könyvében két nagy je­lentőségű javaslatot fogal­mazott meg. Az egyik az volt, hogy a háború áldoza­tainak megsegítésére nemzeti és nemzetközi segély csapa to­kát szervezzenek. A másik pedig az, hogy a kormányok képviselői nemzetközi egyez­ményeket írjanak alá a há­borúk áldozatainak védel­méről. Mindkét javaslatnak nagy visszhangja volt. A se­gélycsapatok létrehozását sürgető javaslatára 17 euró­pai ország képviselői 1883- ban megtartották az I. nem­zetközi konferenciát. Az immár 115 éves kezde­ményezés még mindig hódít. Évről évre nő a Nemzetközi Vöröskereszt tagjainak szá­ma. Jelenleg 127 országban működnek tagszervezetek, és körülbelül további 20 ország­ban folyik új szervezetek létrehozása. A taglétszámról nincsenek pontos adataink. A világszövetség főtitkárának tavalyi jelentése 250 millió tagról tesz említést, ami a földön élő emberek mintegy 6 százalékát jelenti. A 250 millió vöröskeresztes kész segíteni a bajba jutott em­bereknek. MEGVALÓSULT Dunant másik kezdeményezése is. JK világ kormányainak többsége 1969 óta középfokú oktatási rendszerünk szerves részévé vált, és ez jelentős ered­mény. Az 1972-es párthatá­rozat pedig gyorsította is ezt a folyamatot, és az 1975—76- os tanévtől kezdve már meg­valósult az egységes szak­munkásképzés. — A legfontosabb okta­táspolitikai kérdésekben te­hát egészséges erjedés ta­pasztalható. De. bizonyára gondok, problémák is . mu­tatkoztak? — Ma még korántsem ki­elégítő a képzés, a nevelés tárgyi, technikai színvonala. Még mindig kevés a korsze­rű, jól felszerelt tanműhely. Az üzemekben például a tangépek Csaknem ötven szá­zaléka húsz évnél idősebb. A szakmát tanulóknak több mint hetven százaléka bejá­ró, ingázó fiatal, és a kollé­giumi férőhelyek száma alig harmincezer. „Örökzöld” probléma a beiskolázottak felkészültségi foka és feltű­nően kevés a lány tanuló. — A szakmunkástanulók­nak, vagyis: a munkásosz­tály utánpótlásának neve­léséből a KISZ eddig is je­lentős részt vállalt. Most, a KB-ülés után milyen to­vábbi sürgős és fontos tennivalók fogalmazódtak meg? — A szakmunkástanulók fele tagja ifjúsági szövetsé­günknek és a tagok csak­nem kilencven százaléka az iskolai KISZ-szervezetek tagja. Világos, hogy elsősor­ban az iskola falat között kell mozgalmi munkánkat fej­leszteni, sokrétűbbé, gazda­gabbá tenni. Legfontosabb feladatunk arra ösztönözni a KISZ-tagokat, hogy alapkö­telességeiket teljesítsék. Te­hát növeljék tanulmányi és szakmai munkájuk színvona­lát, ifjúkommunistához mél­tóan illeszkedjenek be az. is­kolai és munkahelyi közös­ségeikbe. De fejleszteni kí­vánjuk a nyári szakmai épí­tőtáboraink rendszerét is, elsősorban a népgazdaság számára fontos területeken, a kiemelt nagyberuházáso­— közöttük hazánk is —, sa­ját törvényei közé iktatta: a hadra kelt fegyveres erők sebesültjeinek, és betegeinek védelméről; a tengeri had­erők sebesültjeinek, betegei­nek, és a hajótöröttek védel­méről; a hadifoglyokkal való bánásmódról; és háború ide­jén a polgári lakosság védel­méről szóló genfi egyezmé­nyeket. A Magyar Vöröskereszt ré­sze a Nemzetközi Vöröske­resztnek. Nemzetközi munká­jában kiemelkedő jelentősé­ge van annak a támogatás­nak, amit a háborúval, illet­ve természeti csapásokkal sújtott népeknek nyújtott a segélyakciókkal. Általában 20—25 naponként érkezik hozzánk felhívás természeti katasztrófák, illetve fegyve­res konfliktusok kancsán. A Magyar. \Vöröskereszt szinte minden ilyen felhíváshoz kapcsolódott. A közelmúltban segélyeket küldtünk Angolá­ba, Indiába. Mozambikba, Etióniába, Libanonba, Gui­neába. A Palesztin Vörös Félhold delegációja a napok­ban járt hazánkban. Tájé- kozta+ó-ni|'hól megtudtuk, hogv a palesztin nép harcát, a háborús konfliktusok sebe­sültjeinek ápolásával szinte emberfeletti erőfeszítésekkel végzi palesztin testvérszerve­kon, Ugyancsak tovább kí­vánjuk fejleszteni a Szakma kiváló tanulója versenyeket. Emelnünk kell pályaválasz­tási propagandánk színvona­lát. Egyre több, képzettebb propagandistára lesz szüksé­günk az iskolai KlSZ-szerve- zetekben is. — A szakmunkástanuló­nak, mint diáknak és mun­kásnak kötelességei mel­lett jogai és érdekei is vannak. Ilyen esetben mi­lyen úton-módon tud ' a KISZ közvetve vagy köz­vetlenül tenni a szakmun­kástanulóért? — A KISZ- KB ülése az elemzések és a határozatok mellett javaslatokat. és aján­lásokat is elfogadott. Ezek egy része éppen a szakmun­kástanulók érdekvédelmét szolgálja. Tudjuk például, hogy ezek a fiatalok már kezdettől fogva szakszerveze­ti tagok, és a felnőtt dolgo­zókkal azonos jogaik vannak. Kezdeményezzük a SZOT- nál, hogy a sajátosságokat figyelembe véve határozzák meg az iskolai és munkahe­lyi tanuló szakszervezeti bi­zalmiak feladat- és jogkörét. Szorgalmazzuk, hogy a szak­munkástanulókat még in­kább vonják be a munkahe­lyi, közéleti tevékenységbe, hogy minél előbb „tanulják”, értsék, becsüljék az üzemi de­mokráciát. Végül, de nem utolsósorban azt hiszem, az is idetartozik: kérjük az Ok­tatási Minisztériumot, hogy a pedagógusképző intézmé­nyek hallgatói számára te­gyék lehetővé a szakmun. kástanuló intézetekben folyó oktató-nevelő munka sajá­tosságainak megismerését. Talán ezzel is növelhető az ottani nehéz nevelői munka hitele, színvonala, megbe­csülésé, S van még egy „ajánlás”, v ami rendhagyó ugyan, de szót érdemel: a munkahelyi szocialista bri­gádok, ifjúsági kollektívák, sőt még a „mesterek” is áll­janak a tanulók mellé, segít, sék őket aprónak tűnő, ügyes-bajos dolgaik megol­dásában is... zetünk. Kötelességünknek te­kintettük, hogy jelentős se­gélyt küldjünk számukra. Csupán az elmúlt fél évben 10 országba, 18 és fél millió forint értékben továbbítot­tunk segélyeket A Magyar Vöröskereszt ta­valy megtartott V. kongresz- szusa útmutatást adott hazai munkánk további fejleszté­séhez. A kongresszus határo­zata kimondja, hogy „... a Magyar Vöröskereszt sajátos programmal és önálló tevé­kenységgel vesz részt a párt politikájának megvalósításá­ban; hozzájárul a társadalom humanista feladatainak meg­oldásához; elősegíti az ön­zetlenség. a segítőkészség emberi tulajdonságainak mi­nél teljesebb kibontakozását; erősíti társadalmunk erköl­csének szocialista vonásait; szélesíti a közéleti aktivitás társadalmi bázisát.” A Ma­gyar Vöröskereszt alapvető társadalmi tevékenysége: az egészség- és családvédelem. Az egészséges életmódra ne­velés, az egészségkultúra ter­jesztése, a betegségek és bal­esetek megelőzését célzó in­tézkedések támogatása és a környezetvédelem részeként szervezett tisztasági mozga­lom sajátos cselekvésre ösz­tönzi a Vöröskereszt tagjait és aktivistáit. Tízezer szocialista brigád dolgozik az ország különbö­ző kisipari szövetkezeteiben. Közülük öt kapta meg az MSZMP KB jubileumi okle­velét. Az ötből egy a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Május 1. brigád­ja. Amikor a hevesi háziipari szövetkezetét emlegetjük, mindenki szövőnőkre gondol, akiknek kezei között gyorsan surran a vetélő, és színpom­pás vásznak tekerednek a szövőszékre. Vagy olyan asz- szonyokra, akik finom ölté­sekkel varrják a recski kalo. dást, avagy a piros-fehér palóc mintákat a blúzokra. Ez a brigád nem ilyen sze­met is gyönyörködtető mun­kát végez, de serény szorgal­muk nélkül megállnának a szövőszékek. Az anyagokat készítik elő a szövéshez. Ma­guk is- szövőnők, s tudják, milyen sok múlik rajtuk a szőttesek, minőségénél, meny- nyiségénél egyaránt. Mert annyi szőttes készülhet el, amennyihez ők előkészítik á fonalakat. Vallatom a brigádnaplót, melynek első lapjait még 1965-ben írták tele. Álljon itt a brigád alapítóinak névso­ra: Morvái Ferencné Mor­vái Ferencné II., Csintalan Antalné — aki 13 éve veze­A CSALÁDVÉDELMI te­vékenység célja, hogy erő­södjenek a családi elet szo­cialista vonásai, hatékonyab­ban érvényesüljön a család tagjainak egymás iránti fe­lelőssége és legyen erőtel e­sebb a család összetartó ere­je. Kétségtelen, hogy a szo­cialista társadalom teremthe­ti meg leginkább a harmoni­kus családi élet objektív és szubjektív feltételeit; A szub­jektív tényezőkön azonban igen sok múlik. Akarunk-e, tudunk-e közösségben élő, közösségért dolgozó emberek lenni? Ezt alapvetően befo­lyásolja a család életmódja, a család tagjainak , egymás­hoz való viszonya, a családi élet minősége. A kérdéshez hozzátartozik az is, hogy tő­lünk függő körülmények ese­tén vállalkozunk-e gyerme­kek fogadására és hevelésére. Azt valljuk, hogy csak gyer­mekekkel teljes a család kö­zössége, amelynek összetartó erejét az emberi egyenrangú­ság, az érzelmi kapcsolatok talaján álló együttélés és a gyermekek neveléséért, egészséges fejlődéséért közö­sen vállalt szülői felelősség adja. De az öregek társadal­mi, szociális problémáinak megoldását is elsősorban csa­ládi keretben tartjuk megol­töje is a brigádnak —j Toldi Jánosáé, Barna Andrásáé, Kecskés Jánosné, Fülöp Ist­vánná. Fiatal asszonyarcok. Azóta már változott a név­sor, Kecskésné, Toldiné nyugdíjba mentek, de he­lyette itt a menye, a fiatal Toldiné, Misi Józsefné, Ve­res Benedekné, Lányi Ist­vánná azóta lettek a brigád tagjai. Néhány ember cseré­lődött, de — és talán ebben rejlik a brigád sikereinek tit­ka — a hagyományai marad­tak ennek a kis csoportnak. Amikor megalakultak, azt vállalták, hogy, becsületes munkával mindig biztosítják a szövődé részére az alap­anyagot. És ennek eleget is tettek. És hogy ez tulajdon­képpen mennyi munkát je­lent, ahhoz elegendő két szám : amikor megalakultak, a szövetkezet, éves terve 17 milliós termelési érték volt. Ma csak kettővel vannak töb­ben, de a termelési érték már az idén meghaladja a hatvanmilliót. Száz és száz méter szőttessel jelent ez töb­bet, s ők ezt a megnövekedett mennyiséget is elő tudják készíteni. A feladatok nőttek, a lét­szám tulajdonképpen maradt, hogyan lehetséges mégis jól dolgozni? A brigádtagok ne­dandónak. Nyilvánvaló, hogy az öregek egy része gondo­zásra szorul. A szinte teljes foglalkoztatottság szüksé­gessé teszi, hogy keressük e probléma intézményes meg­oldását. A Vöröskereszt szép feladatának tekinti, hogy eb­ben részt vegyen. . Humanista feladataink kö­zül talán a legnagyobb je­lentőségű és a legnépszerűbb : a véradómozgalom. Ennek keretében mintegy félmillió véradó önzetlensége biztosít­ja, hogy minden rászoruló haladéktalanul megkaphas­sa az életmentő vért, illetve a különböző vérkészítménye­ket. Az elmúlt évben levett vér közel 90 százalékát térí­tésmentesen adták a vér­adók. Az V. kongresszus ha­tározatában megállapította, hogy a véradómozgalom eredményei, a véradók áldo­zatkészsége lehetővé teszi a teljesen térítésmentes vér­adásra való áttérést. Ennek elérését fontos feladatnak te­kintjük. Megelégedéssel ál­lapíthatjuk meg, hogy a tár­sadalom megbecsüli a vér­adókat, a munkahelyi veze­tők és kollektívák támogat­ják a térítésmentes véradás szervezését. A MAGYAR Vöröskereszt tevékenységére utaló gondo­latok és példák bizonyítják, hogy a dunant_i kezdeménye­zés Magyarországon egy je­lentős tömegszervezet kere­teiben érvényesül. Hazánk­ban több mint egymillió em­ber csatlakozott e humanista j szervezethez. A különböző | szintű vezetőségekben 801 ezer aktivista teljesít közös-, ségi megbízatást. önzetlen i munkájuk jelmondata: „Em-( beriességgel a békéért és aj szocializmusért”. hezen tudják szavakba fog-’ lalni azt, amit tettek, s ami­től tulajdonképpen szocialis­ta ez a brigád. — Kaptunk két gyorsabb; gépet. — ezzel kezdik. De ez önmagában nem minden. — Tulajdonképpen kihasz-' náltuk a munkaidő minden percét. Vagy legalábbis igyekszünk kihasználni... Jó a munkafegyelem ... a bére­zésünk is ösztönöz. Amikor alakultunk, 1300 forint volt a havi keresetünk, most 2500 felett... A teljesítménybér is ösztönzi az embert... termé­szetes, hogy megcsináljuk, amit vállaltunk • •. És valóban természetes^ nek érzik, hogy évről évre többet vállaljanak magukra. Sokat változtak az elmúlt 13 év alatt. S nem csak az­zal, hogy az élszállő évek kemény vonásokat rajzoltak a szájuk köré, jelezve, hogy azért nem volt. könnyű min­den. A brigádnapló bejegy­zései között is nyomon lehet követni e változást. 3965-ben még ilyenek a bejegyzések;. szovjet vendégeink voltak ... kirándulni mentünk ... virá­got ültettünk. Később már gyarapodik a társadalmi munka, patronálnak iskolát, beiratkoznak a könyvtárba, rendszeresen olvasnak, író- olvasó találkozón vesznek részt... színházba men­nek ... A legutolsó bejegy­zések közül: szocialista szer­ződést kötöttünk a járási könyvtárral... megnyertük a vetélkedőt (KISZ-fiatalokat is megelőzve). Kilenc asszony, ma mér közelebb az ötvenhez, mint a negyvenhez. Bár vannak kö­zöttük fiatalabbak is, a leg­fiatalabb 27 éves, javarészt a középkorúak dolgoznak itt. És ez a kor nem jelent aka­dályt, hogy vetélkedőre ké­szüljenek, hogy munkahelyi tornát vezessenek be, hogy havonta találkozva a patro­nált gyerekekkel, maguk is játsszanak. Tizenhárom éve dolgoznak, közben felnőttek a gyerekek, 17 gyereket nevelnek a bri­gádtagok, s már három uno­ka is van. Ellátták a ház­tartást. Otthon is, a :munka- helyen is, igyekeztek teljes emberként elvégezni azt. amit rájuk szabott a sorsuk. A kérdés, természetes á beszélgetés végén: ha vissza­pergetnénk az időt, ugyan­ezeket csinálnák? — Azt hiszem, igen ... Biz­tos, hogy igen! Mi kilencen megtaláltuk a helyünket és önmagunkat is — így búcsú­zott Csintalan Antalné. Deák Rózsi 1978. május 7., vasárnap Varga László A lföröskereszt világnapja írta: Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára

Next

/
Thumbnails
Contents