Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-31 / 126. szám

vedd esti külpolitikai kommentárunk: Madarat tolláról... A KÍNAI KÜLÜGYMINISZTERNEK az ENSZ- közgyűlés rendkívüli, leszerelési ülésszakán elhangzott felszólalása általános megütközést keltett. A kínai dipiüirác'a vezetője ugyanis azt a képtelenséget akar­ta elhitetni az ülésteremben jelenlevő 149 országot képviselő küldötte.-;ke!, hogy „a kínai kormány és a nép mindig is a teljes leszerelés mellett foglalt állást és p >zi*ív lépéseket tett megvalósításáért”. Tekintsünk el most a részietekbe menő cáfolattól. Elégedjünk meg annak megállapításával, hogy a nukleáris fegy­verkísérletek megtiltását, vagy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló megállapo­dások egyikén sem látható a kínai képviselő kézjegye. Márpedig ez aligha véletlen, miként az sem, hogy a kínai kormány nem küldte el megbízottait a jelenlegi leszct elf sí ülésszak előkészítő bizottságába sem, ahol pedig előadhatta volna kormánya javaslatait a leszere­lés előmozdítására. HÜANG HU A MOST SEM HASZNÁLTA FEL az ENSZ tekintélyes fórumát a kínai leszerelési elképze­lések ismertetésére. Enelyett egészen más, sajátos, koncepciót tükröző javaslatokkal állt elő. Egyebek kö­zött arra szólította fel Nyvgat-Európa és a harmadik világ országait, nogy a fegyverkezés fokozásával vála­szoljanak a „hamis' leszerelési javaslatokra, s külön is figyelmeztette a Nyugatot az enyhülés „veszélyeire”, nem nagyva kétséget az iránt, hogy e veszély forrásá­nak a Szovjetuniót tekinti, ezért tartja szükségesnek a kínai fegyverkezés fokozását is. Különös módon ugyanezekre az okokra hivatkozva sürgette a NATO fegyverkezésének fokozását washing­toni sajtókonferenciáján Luns főtitkár, s ebben a szel­lemben nyilatkozott Zbigniew Brzezinski is a múlt hé­ten vegei, ért pekingi és tokiói látogatását értékelve. Az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, miközben a Szovjetunióval szembeni keményebb vo­nal mellett kötelezte el magát, kijelentette: „egy erős és elkötelezett Egyesült Államok egyúttal a kínai érde­keket ir szolgálja. Mindent egybevetve alapvető és hosszú távú közös érdekekkel rendelkezünk”.(!) AZ ESEMÉNYEK ES AZ IDÉZETT BESZÉDEK ismeretében ez iránt aligha lehetnek kétségeink. Egy ismert közmondással szólva, madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg. Kanyó András Ceausescu Új-Delhiben ÜJ-DELHI Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államelnök, kedden több indokínai or­szágot érintő hivatalos látó. gatása végeztével, úton ha­zafelé, rövid időre megállt Üj-Delhiben. Indiai tartózko­dása alatt Ceausescut fogad­ta Morardzsi Deszai, indiai miniszterelnök. Tárgyalásu­kon elsősorban India és a román államfő által meglá­togatott országok kapcsolatá­ról volt szó. Külügyminiszteri találkozók az ENSZ székhelyén Andrej Gromikö, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere New York­ban megbeszélést folytatott Feleke Gedle Giorgisz etió- piai külügyminiszterrel. A meleg, baráti légkörben zaj­lott találkozón véleményt cseréltek a kétoldalú együtt­működés kérdéseiről, vala­mint a kölcsönös érdeklődés­re számot tartó nemzetközi problémákról. A külügymi­niszterek megvitatták az af­rikai helyzetet is. Andrej Gromiko találkozott Carlos Rafael Rodriguez- zél, a Kubai Kommunista Párt KB PB tagjaval, minisz­terelnök-helyettessel, aki a közgyűlés rendkívüli leszere­lési ülésszakán résztvevő ku­bai delegációt vezeti. A kül­ügyminiszterek a kétoldalú kapcsolatok kérdésein kívül megvitattak néhány nemzet­közi problémát, egyebek kö­zött a leszerelés problémakö­rét. Elítélték a Szovjetunió­nak és a Kubai Köztársaság­nak tulajdonított afrikai ese­ményekkel kapcsolatban ki­bontakozott amerikai propa­gandakampányt. A fegyverkezési verseny megfékezésének és a nukleá­ris háború kiküszöbölésének kérdése állt az el nem köte­lezett országok külügyminisz­terei New York-i tanácsko­zásásnak középpontjában. A külügyminiszterek a ta­nácskozásról kiadott nyilat­kozatukban követelték a fegy­verkezési verseny megszün­tetését. Felszólították a köz­gyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakát arra, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket eb­ből a célból. A tanácskozás részvevői megerősítették azt a havannai nyilatkozatban már hangsúlyozott követe­lést, hogy haladéktalanul szüntessék be a nukleáris fegyverek gyártását, és kezdjék meg a már meglevő készletek megsemmisítését. NATO-napirend II washingtoni csúcs TEGNAP ÉS MA WA­SHINGTONBAN TARTJÁK csúcsértekezletüket a NATO- országok állam, és kormány­fői. Az atlanti tömb ilyen magas szintű tanácskozásai általában mindig jelentősnek szánt katonai-politikai dön­tések meghozatalának fóru­mai. Az előzetes, kiszivárog­tatott hírek arról tanúskod­nak. hogy május két utolsó napján Washingtonban olyan határozatokat hoznak, ame­lyek a NATO egész további tevékenységét befolyásolhat­ják. Jövőre harminc éve lesz már, hogy az Egyesült Álla­mok megszervezte az atlanti szövetséget. Azóta természe­tesen sok minden változott, bizonyos mértékig módosul­tak a tömbön belüli erővi­szonyok is. A világban be­következett változások kö­vetkeztében a NATO fokoza­tosan kénytelen volt módo­sítani katonai doktrínáit, ez azonban nem változtatott a katonapolitikai tömb jelle­gén. azon. hogy továbbra is ez az agresszív blokk az enyhülési folyamat kiteljese­désének, katonai térre való átvitelének legnagyobb aka­dályozója. A mostani csúcsértekezle­tet megelőzte a hadügvmi- niszterek tanácskozása. Ezen a brüsszeli összejövetelen a résztvevők elé egy 2000 ol­dalas iratcsomag került, mely tíz fontos katonai té­mát tartalmazott. Az okmá­fàMsmsw 1978. májas 31., szerda nyok mindegyike a tömb fegyveres erőinek növelését, az anyagi erőfeszítések foko­zását írja elő. Az egyes haderőnemek fej­lesztése, a katonai vezetés, a hadtáp- és fegyverzeti kérdé­sek voltak a középpontban, erre dolgoztak ki a munka- csoportok előzetesen külön­böző ajánlásokat. A tíz pont közül az utolsó a NATO eu­rópai harcászati erőinek mo. dernizálását, elemzi. Hogy ez atlanti nyelven mit jelent, ma már a világ jól tudja: az USA-atomarzenál két újabb tagjának, a neutronbombá­nak és az úgynevezett RRR- fegyvernek az elhelyezését Európában. A neutronkérdés­ben a határozat még várat magára, de közismert: igen befolyásos hívei vannak Nyu­gaton a nukleáris fegyver­kezés e fajtájának. Termé­szetesen, a NATO fejleszti hagyományos erőit is. A szervezet úgynevezett Euro- csoportja több fegyverfajta gyártására fogadott el aján­lásokat. így többek között el­határozták a Lynx-helikop- terek. Mark—46 harckocsik, a Swingfire levegő-levegő rakéta gyártásának beindítá­sát (A NATO európai tag­államai — mindenekelőtt az NSZK. Franciaország és Nagy-Britannia — arra tö­rekszenek. hogy a szervezet régóta hangoztatott törekvé­se. a fegyverzetek szabványo­sítása ne csupán az észak­amerikai monopóliumok számára, de nekik is hasznot hozzon.) Carter elnök májusban le­velet intézett szövetségesei­hez. A részleteket ugyan nem hozták nyilvánosságra, de annyi kiszűrődött: az Egyesült Államok elnöke közölte szövetségeseivel, hogy a Szovjetunióval szemben a „szilárdság stratégiáját” kö­veti. Ennek h stratégiának máris számos jele van. Erre mutat a SALT-megbeszélé- sek elhúzódása, az a haloga. tás, amelyet a bécsi közép­európai csapatcsökkentési megbeszéléseken alkalmaz­nak a nyugatiak, s a leszere­lést szorgalmazó szólamok mögött alkalmazott konkrét fegyverkezési lépések. Ennek megnyilvánulása az a dön­tés, amellyel hamarosan az NSZK területére vezényelnek egy újabb USA-dandárt — összesen vagy 8000 katonát — és az a terv. amely az NDK ha­tárai közelébe irányít egy holland dandárt is. (Ez a terv akkor valósulhat meg, ha Bonn vállalja az akció 100 millió márkás költségeit.) A KATONAI ERŐFESZÍ­TÉSEK FOKOZÁSÁT jelenti, hogy a NATO tagállamai évente továbbra is 3 száza­lékkal növelik katonai kiadá­saikat. Ez egyre nagyobb gazdasági megterhelést je­lent a kisebb és fejletlenebb atlanti országok számára. Különösen súlyos megterhe­lés ez a két délkelet-európai NATO-állam: Törökország és Görögország számára. A két szomszéd ország ismert konf­liktusa amúgy is súlyos problémát jelent a szövet­ségnek. Görögország tovább­ra is távol tartja magát a NATO katonai szervezetétől, Törökország pedig az ameri­kai fegyverembargó miatt azzal fenvegetőzik. hogv la­zít eddigi egyoldalú elköte­lezettségén. Valószínűleg a napirenden szerepel majd Spanyolország Zárt ajtók, mögött megkezdte munkáját a NATO-esúcs Fielt«! András, az MTI tu­dósítója jelenti: Carter amerikai elnök — a közelmúlt időszak amerikai megnyilatkozásaihoz viszo­nyítva — mérsékelt hangú beszédben nyitotta meg ked­den a NATO washingtoni csúcstalálkozóját. Az elnök megismételte az ismert nyu­gati álláspontot, amely sze­rint a Szovjetunió, a varsói szerződés katonai ereje „ve­szélyesen” növekszik, ezért a NATO-nak minden területen fegyverkeznie kell, beleértve a nukleáris fegyvereket. Car­ter ugyanakkor arról beszélt, hogy országa továbbra is a SALT-egyezmény megköté­sére törekszik, célja az eny­hülés, a közép-európai had­erő csökkentése. Carter emlékeztetett rá. hogy Amerika máris növelte európai csapatai számát, most korszerűsíti harcászati nukleáris erőit, és „fenn fogja tartani hadászati egyenlőségét a Szovjetunió­val.” Az elnök szerint a NATO „nem lehet közömbös” a Szovjetunió, Kuba „afrikai szerepével” szemben, és üd­vözölte „egyes NATO-tagok béketevékenységét Afriká­ban” — legutóbb Zairében. Az elnök a SALT-tárgyalá- sok folytatását ígérte, s egy­úttal biztositotta szövetsége­seit: Amerika tekintettel lesz érdekeikre. Felidézte, hogy a NATO új javaslatokat tett á bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokon. Carter szerint e javaslatok „pozitív ^elle- műek”, s ilyen választ már­nának rájuk. Az enyhül • iez arra is szükség van, nogy mind a NATO, mind a var- i szerződés országai maradék­talanul végrehajtsák a hel­sinki tanácskozás ajánlásait — mondotta Carter. A megnyitó ünnepségen felJ szólalt Juseph Luns, a NA­TO főtitkára, és Bülent Ece­vit, török kormányfő, a NA-; TO-tanács soros elnöke is. A NATO csúcsértekezlete ezután zárt ajtók mögött folytatta munkáját. Összehangolt támogatás a Nyugat-barát afrikai rendszereknek Washington és Párizs ösz- szehangolt katonai támoga­tást készül nyú jtani Nyugat­barát afrikai rendszereknek, ha azok „közösen védekeznek” — jelentette ki Guiringaud francia külügyminiszter a The Washington Postban kö­zölt nyilatkozatában. E „vé­dekezésre” a miniszter sze­rint azért van szükség, mert a Szovjetunió és Kuba által (haladó) afrikai országoknak nyújtott támogatás „meg­bontja az egyensúlyt” a föld­részen. A francia külügyminiszter nyilatkozatából kitűnt, hogy Washington és Párizs még szélesebb körű, közös afrikai beavatkozásban állapodott meg, Guiringaud nyilatkoza­tából viszont nem volt vilá­gos, milyen gyakorlati lépé­seket tervez a két ország, de célzásaiból fegyverszállítá­sokra, az eddiginél is erő­sebb nyugati diplomáciai beavatkozásra lehet követ­NATO-tagságának kérdése is. A csúcs előtt néhány nap. pal a Cambio—16 című mad­ridi hetilap megírta: várható, hogy a washingtoni csúcsér­tekezlet résztvevői feljánlják a belépést a Suarez-kor- mánynak. Könnyen elképzel­hető, hogy a spanyol közép­jobb kormányzat megragadja az alkalmat, s felhasználva a jobboldali Népi Szövetség esetleges támogatását, jelen­legi parlamenti többségének birtokában eléri a belépést. Ez azért is valószínűnek tű­nik, mert a jelek arra mutat­nak: ma a választásokon Suarez már nem kapna több­séget. A NATO pedig, mint ahogy Haig tábornok, az eu­rópai atlanti erők főparancs­noka biztosította a spanyo­lokat: ..garancia a baloldali fordulattal szemben...” Végül, de nem utolsósor­ban a washingtoni NATO- asztalon ott lesz Afrika is. A legutóbbi zairei francia—bel. ga—amerikai akció után mind világosabbá válik: az atlanti stratégák bármikor készek arra. hogy katonai in­tervenciót hajtsanak végre a multinacionális monopóliu­mok gazdasági érdekei és a Nyugat stratégiai céljai meg. védésére. A NATO állítólag kész lenne arra. hogy egv ál­landó „rohamdandárt” hoz­zon létre ilyen célra. A FORRADALOMEELE- NES ERŐK világméretű tá­mogatása, fegyverkezés, s ugyanakkor szólamok a bé­kéről. az emberi jogokról. Az atlanti csúcs résztvevői ugyanis nem mulasztják el. hogy az Egyesült Államokban járván, ne látogassanak el New Yorkba, ahol azokban a napokban ülésezik az ENSZ- közgyűlés rendkívüli. lesze­relési ülésszaka. Az üres szó­noki fordulatok azonban nem lehetnek elés erősek ahhoz, hogy a világ figyelmét elfor­dítsák a realitástól. Miklós Gábor keztetni az afrikai földré­szen. „A NATO nem hagyhatja figyelmen kívül kelet-euró­pai államok törekvéseit, hogy destabilizálják a világ olyan részeit, ahol nyugati érdekek forognak kockán”, — fogal­mazott Guiringaud, aki meg­beszélést folytatott e kérdé­sekről Vance amerikai kül­ügyminiszterrel. Amerikai részről további fenyegetések hangzanak el Kubával és a Szovjetunióval szemben az afrikai kérdések kapcsán. Robert Byrd, a sze­nátus demokrata frakciójá­nak vezetője kedden arról beszélt, hogy korlátozni kell a szovjet—amerikai kereske­delmet és be kell zárni Kuba washingtoni diplomáciai ér­dekképviseletét. Aldo Moro elrablói és gyil. kosai az olasz demokráciát szeretnék lerombolni; a „vö­rös brigádok” cégére mögött valószínűleg a kommunisták kormányzati szerepét meg­akadályozni igyekvő külföl­di titkosszolgálatok is meg­húzódnak — mondotta töb­bek között Enrico Berlin- guer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára egy barcelo­nai nagygyűlésen. Berlinguer beszédében fő­leg az olasz belpolitikai hely. zette! foglalkozott: a barce­lonai nagygyűlést, amelyen felszólalt, az Egyesült Kata­lán Szocialista Párt (PSUC). a spanyol kommunisták ka­talán regionális pártja ren­dezte. A gyűlés első szónoka Antonio Gutierrez Diaz, a PSUC főtitkára volt, őt ko­Mintegv harminc chilei po­litikai fogoly csatlakozott kedden ahhoz az éhség- sztrájkhoz, amelyet bebör­tönzött és eltűntnek nyilvá­nított chileiek hozzátartozói immár nyolcadik napja foly­tatnak. hogy ezzel kénysze­rítsék a kormányt: adjon felvilágosítást az eltűnt ha zafiakról. Hétfőn több mint száz tüntető asszony vonult a santiagói igazságügyi palota Szadat sajtóértekezlete Szadat egyiptomi elnöls kedden délben Kairó mel­letti rezidenciáján öt hónap óta először nemzetközi sajtó­értekezletet tartott. A más­fél órás sajtókonferencián, amelyet az elnök többször is az Egyiptomban jelenleg zajló „demokratikus párbe­széd” újabb eseményeként! emlegetett, élesen támadta a külföldi sajtót, amiért sza­vai szerint — nem fest hite-' les képet az egyiptomi álla­potokról és kétségbe vonta a május 21-én megrendezett népszavazás demokratikus jellegét. Az elnök hosszan és szen­vedélyesen bizonygatta, hogy az egyintomi nép rendkívül széles demokratikus jogokat élvez, s olyan alkotmánnyal rendelkezik, amely „felül­múlja sok nyugat-európai országét is”. Ezzel a demok­ráciával azonban — állította az elnök — többen visszaéld tek, megkísérelték, „hogy sa­ját érdekükben aknázzák ki a demokratikus légkört”. vette a szónoki emelvényen Enrico Berlinguer, aki a hall. gatóság nagy meglepetésére katalán nyelven kezdte el be­szédét. és elmagyarázta, hogy ősei katalán származásúak voltak. Aldo Moro meggyilkolásár ról Berlinguer hangsúlyozta,' hogy ezzel a bűntettel elkö. vetői az olasz demokráciát akarták lerombolni. „A kon­zervatív csoportok, a belső és a nemzetközi reakciós erők, valamint azok az anti- kommunisták is, akik bemocs­kolják jelképeink vörös szí­nét — mondottá —, minden eszközt igénybe veszne!*, hogy megakadályozzák a kommunista pártokat új sze­repük betöltésében, meg akarják bontani a demokrati­kus erők egységét”. elé felvilágosítást követelve szeretteiről. További ezer chilei asszony egy tilt? • uó dokumentum aláírásává fe­jezte ki szolidaritását a sztrájkolókkal. Pinochet tábornok a tilta­kozó mozgalommal kapcso­latban egy sajtóérteke, er» kijelentette: „semmiféle ár­nyalásról” nem lehet zó, emíg — mint hangoztató. — ..az éhségsztrájk résztvevői templomokat tartanak elfőg-í lalva.” Berlinguer: Áldó Horo gyilkosai az olasz demokráciát szeretnék lerombolni Chilei politikai foglyok éhségsztrájkja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents