Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-31 / 126. szám
Érvényesülés és hivatás ffÁnyagiasság"— vagy erkölcsi érték Június közepén megkezdi az eredeti Levi Strauss farmer, nadrágok gyártását a Május 1. Ruhagyár marcali gyáregysége. Az özem a Levi’s-cégtől kapja az alapanyagot és az összes kellékei. Marcaliban már az idén több százezer, jövőre neU:g egymillió darab farmer készül. Ennek hatvan száza'ékét visszavásárolja az amerikai cég, négyszázezret a hazai piacon értékesítenek. Képünkön: próbagyártás az új üzemrészben. (MTI fotó — Bajkor József felv. — KS) EGTiK kiváló közgaz. DÄSZUNK írja tanulmányában a bér és a béren kívüli tényezők szerepéről, hogy a bér vonzerje mind a foglalkozás-, mind a munkahely- választásban (és annak változtatásában) sokkal nagyobb 3 fiatalokra, mint a kevésbé vállalkozó szellemű, nehezebben alkalmazkodó idősebbekre. Ez a jelenség nemenként is módosul. Megfigyelték, hogy a fiúk inkább a jobb keresetet nyújtó szakmákat, a lányok a kedvező munkakörülményeket - részesítik előnyben. Ha gyorsan és felületesen ítélnénk, azt kellene mondani, hogy ezek szerint a fiatalok ..anyagiasabbak”. Különösen, ha figyelembe vesz- s/.iik, hogy manapság a közép- és felsőfokú képzettségű szakemberek munkahelyváltoztatásának 86 százalékát nem a vállalat, hanem a munkavállaló kezdeményezi. Ha viszont nemcsak a puszta tények, hanem az összefüggések megértése vezet bennünket, akkor be kell sétálnunk a realitások világába, amely fiatalra és idősre egyaránt hat cselekvéseinek és törekvéseinek kialakításában. Egyáltalán nem arról van szó. hogy „a mai fiatalok anyagiasak”. A fiatalok munkahelyi vagy hivatásbeli magatartását nem lehet megérteni és tanulmányozni a teljes életkörülményeik számbavétele nélkül, életszakaszukból következő sajátos gondjaik és konfliktusaik ismerete nélkül. Azokon a tényezőkön túl, amelyek általában befolyásolják a munkahely-megválasztást — mint amilyen például a kereset, a végzett munka társadalmi presztízse —, a fiataloknál különösen fontos, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak családi életük, •háztartásuk berendezésére, leendő gyermekeik ellátására és nevelésére. TÉNY. HOGY MINÉL MAGASABB szakképzettségű fiatalokról van szó, annál későbbre tolódik ki és viszonylag egyszerre jelentkezik náluk az önálló háztartás, családi élet berendezésének összes anyagi és egyéb gondja. Az egyetemet és főiskolát végzett fiatalók zömének a 24—34 életévekben kell kialakítani végleges munka- és hivatáselképzeléseit, megkeresni és megtalálni azt a tevékenységi kört. amely legjobban megfelel hajlamuknak, képességeiknek és nagyobb távon is biztosítja jövőjüket. Ezek te-, hát a keresés és önkipróbálás évei. Amikor tehát a statisztikusok megfigyelik, hogy a többszöri munkahely változtatás zöme a húsz és harminc év közötti foglalkoztatottakra jut, nem szabad az egyszerű anyagiasságra szűkíteni a jelenség okait. De természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni sem. Sőt! Éppen amiatt, hogy az életberendezés gondjai nagyon is előtérbe kerülnek és materializálódnak, a jellem, erkölcs, látókör nagyon is közrejátszik abban, hogy a fiatal milyen irányba hajlik. Az a törekvés erősebb-e benne, hogy távlatokban gondolkozzék, a hivatásszeretet és hivatástudat szavára hallgasson, avagy pillanatnyi előnyök és érvényesülési lehetőségek szerint döntsön. Sajnálatos és megütköztető példa akad éppen elég. Hiszen hány és hány fiatal eleve azért választ jó keresettel kecsegtető pályát, hogy minél könnyebben és minél hamarább megszerezze azokat az eszközöket és javakat, amelyeket maid környezete a „siker jeleinek” fog fel. S kétszeresen súlyos az eset, ha a pályaválasztás egyetlen indítéka az anyagi szempont,, s az eredmény a hivatásbeli közömbösség. Amikor a munkahely-változtatásnak, az áll hatat! a óságnak , szinte kizárólag forintban, címben. rangban megadható magyarázata van, de semmi köze a hivatásbeli igényekhez. Amikor az elmélyedést, energiát, kockázatot, kitartó munkát követelő és hosszú távon gyümölcsöző szakmai munkát minden belső konfliktus nélkül cseréli ' el valaki rögtön átváltható anyagi előnyökre. Hiszen szó se róla. találkozni ilyenekkel sok helyen. De látni a következményeket is! A morális .érzéketlenséget, a bürokratikus érdektelenséget, a szakmai hanyatlás jeleit, S legyen valaki agronómus. vagy közgazdász, mérnök vagy államigazgatási szakember, megfizeti az erkölcsi alapokat nélkülöző döntések következményeit. Csak az a baj. hogy előbb a közösséggel fizetteti meg az árat, • mert hivatástudat és hivatásszeretet hiányában lelketlen munkát végez. S végül — ha nem válik cinikussá — megfizeti azzal is, hogy önmagával elégedetlen emberré válik. Nem vitás, hogy elsősorban a társadalmi és gazdasági feltételeket kell olyanná tennünk, amelyben minél kevesebb fiatal kényszerül a hivatást és érvényesülést szembeállítani egymással. De ne álmodjunk arról, hogy olyan ideális viszonyokat valaha is léirehozhatunk, amelyben nincsenek konjunkturális csábítások! Ehhez még olyan szemléletet, közmorált, érték- rendszert is meg kell valósítanunk, amely csökkenti vagy éppen hatástalanítja a konjunkturális csábításokat a fiatalság nagy többségében. A FIATALSÁG ÖNMAGÁBAN nem anyagias, hiszen a legfogékonyabb az erkölcsi értékek iránt és legtöbbre becsüli, ha á'munka kielégíti és tartalmassá teszi életét. De ez nem elvont igazság, A feltételrendszeri is biztosítani kell hozzá. Figyelemmel is, de követelményekkel is. Levi's farmer Marcaliból Keresik a Magyarországoi. készülő Levi’s farmert az üzletekben azok a vásárlók. értesültek a Marcaliban megkezdődött probagyú rt árról. Ez a tennék azonban még nem került forgalomba. A Május I. Ruhuavár szak üzleteiben egyelőre azok. a proLa-á.-.aï icisüüi kikerült iái- nadrágok kaphatók, amelyekhez magyar a'apanvagot használtak tel A mag' ar vállalat ugyanis kooperációs partnerévéi, a Lev Slra ,s —ggei Kötött s z.ődése értelmében tartja magát ahhoz a meaállapodás- '•oz. hogv a -gyártás betanításához magyar alapanyagot használ fel, a csillaghegyi Lenfonó- . . Szövőgyár ..Trapper” elnevezésű farmeranyagát. természetesen a Levi’s márkajelzés nélkül. A márkás- farmernadrágok _ gyártásánál a kooperációs partner által küldött, importból vásárolt indigó anyagot dolgozzák majd fel, mivel ez felel meg a Levi’s márka előírásainak. Ezt az anyagot azonban csak a sikeres próbagyártás után veszik munkába, amikor már a Május 1. Ruhagyárnak a márkás termékek előállítására kijelölt marcali gyárában a gyártási eljárást a szerzőAz időjárás okozta károk közül leggyakoribb a jégeső. amely a legsúlyosabb is, mert az ellene való védekezés eddig még megoldatlan. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomásán működő meteorológiai megfigyelő 34 évi — 1944— 1977 közötti — adatainak : vizsgálása során megállapította. hogy 26 évjáratban kisebb vagy nagyobb jégeső volt. NYOLC JÉGMENTES ÉVJÁRAT Mindössze nyolc évjárat- volt jégesőmentes. Ha ezedésben előírtaknak megfelelően begyakorolták. így a Levi’s farmernadrágok gyártása várhatóan július elején kezdődik meg majd Marcaliban. A márkás termékek 60 százaléka a Levi Strauss-cég két az adatokat csak számszerűen nézzük, sokakban kétkedés vagy túlzottnak látszó bírálat jelentkezhet. Ha azonban tudjuk, hogy egy ilyen meteorológiai állomás éghajlati megfigyelő körzete átlagosan 5 kilométerre terjed ki, akkor már bizonyosait lehetünk abban, hogy a közölt adatok hitelesek. :Az egriek nagyon jól tapasztalhatják azt a gyakran előforduló időjárási jelenséget, hogy például ha a Lajosvá- rosban süni záporeső esik, ugyanakkor a Hatvani- és a Cifra-hőst,yán lakók ennek nyomát sem látják. Pedig ez a távolság 3 km-nél alig több. Így van ez a jégesőkkel is, melyek igen gyakran csak sávosan, alig egy kilométer szélességben söpörnek végig a város határán, gyakran a borvidékhez tartozó Ostoroson, Novaion. Noszva,- jón és Andornaktályán is. Ebben a tágas körzetben előforduló jégesők mindig eltérőek. Mindezeket figyelembe véve Egert és körzetét, ugyanakkor a Mátra indákét hazdnlç egyik leggyakoribb jégesös tájának tekintjük. A jégesők főleg a nyári erős felmelegedéseket követő zivatarokkor jelentkeznek, amikor a felmelegedett földfelszín légköri felhajtó ereje hat, a csapadékhozó felhőkben, a magasabb részekben az esőcseppek iég- gé fagynak. Tetézi a kárt, ha a jégesőt viharos szél fokozza és a jégszemek sűrűn hullanak mogyoró, vagy annál nagyobb nagyságban. Megfigyelések szerint a jégesőt hozó zivataros felhők főleg a korai, vagy késő délutáni, ritkábban az éjszakai órákban északi irányból törnek be Egerbe, főleg az Eged-hegy mögül, vagy Eger- bakta irányából. A kár attól is függ, hogy a jégeső tavasszal, vagy nyáron, melyik fejlődési szakaszban éri a növényeket. AMI MÉG PÓTOLHATÓ Az áprilisi jégeső a konyhakerti növényeket károsan érinti, azok még az év folyamán pótolhatók. A szántóföldi növényekben, a gyümölcsösökben és a szőlőkben viszont komoly károkat okozhat. A feljegyzések szerint az elmúlt évtizedekben jégeső leggyakrabban májusban és júniusban volt. Egyre gyérül előfordulása júliusban és auáltal megjelölt külföldi piacra kerül, 40 százalékuk pedig Magyarországon marad. A márkás nadrágok előreláthatólag ez év második felében lesznek kaphatók a hazai üzletekben. gusztusban. A nyári hónapokban kánikulai időszakok váltakoznak, akkor heves jégesők fordulnak elő és a szőlőkben, gyümölcsösökben nagy kárt okozhatnak,, A szeptemberi, októberi jégeső ma már ritka jelenség, de ha előfordul szüret előtt, a legnagyobb kárt okozhatja a szőlőkben. Ilyen esetben a léveszteség elkerülésére és a kórokozók által okozott fertőzések megakadályozására kényszerszü retet kezdenek a gazdák, akkor is, ha a minőség rovására megy. Érdemes említést tenni a jégeső elleni hajdani védekezési módokról és kísérletekről. Ezekkel annak kialakulását kívánták megakadályozni. Ezek voltak az úgynevezett viharágyúk, melyeket valamikor a nagy szőlősgazdasá go k ban alka ltnaz lak. Egv-egy ilyen viharágyú védőhatásának körzetéi 50 íol- das szőlőterületen vélték hatásosnak. KÍSÉRLETEK RADARRAL Ez a kísérlet a gyakorlatban nem vált be. ezért a viharágyúkat ma már csak a múzeumok őrzik. Az Országos Meteorológiai Intézet Hazánk legjég jártabb vidékén, Baranya megyében, a Tere- hegyen két év óta folytat kísérleteket a radarmegf így illővel a jégverés megelőzésére. A több-évi kísérlet - várhatóan eredményesen zárul majd és a módszer több tog- járta borvidékünkön is elterjedve, csökkenti a károkat. A régi szőlősgazdák valamikor úgy mondták, hogy a jégverés elleni biztosítás felér egy jégveréssel. A szőlő jégverés elleni biztosítása ugyanis abban az időben jelentős anyagi költséget rótt a gazdákra. A felszabadulás titán azonban a helyzet lényegesen megváltozott. A mezőgazdaságban a jégverés elleni biztosítások is elterjedtek. A termelés fáradságos munkájának eredménye azonban csak a jégesőtől, a rossz időjárástól, valamint a gomba- és rovarkárte' iktől mentes szőlőkben hoz megfelelő jövedelmet. Dr. I’só Andor Mmm,® 197S. május 31« szerda Rózsa ■ I,ászló Pétervásárán: Méfszázmilliós ÁFÉ&Z-egjpesüBés után Csaknem másfél év telt el azóta, hogy egyesült a tar- naleleszi és a pélervásári áfész A tagság az egyesüléskor Kovács Gyulát választotta meg a szövetkezet elnökévé. — Milyen út vezetett az elnöki székig? — Kissé kacskaringós — válaszolt a még csak 35. évében járó elnök. — A nyolcadik osztály elvégzése után először az épület- és műbútorasztalos szakmát tanultam ki. A gimnáziumot már levelező úton végeztem el. a honvédségnél pedig lehetőségem nyílt arra, hogy köz- gazdasági technikumi különbözetit tegyek. Azt hiszem, a pálya felé ezzel tettem meg az első, és legfontosabb lépéseket. és ezeknek már egyenes folytatása lett, hogy beiratkoztam a pénzügyi és számviteli főiskolára. Ott okleveles üzemgazdász képesítést szereztem. Afész-pályaf utasát. Kovács Gyula Tarnaleleszeti kezdte, ahol először könyvelő, majd rövidesen hálózati ellenőr lett. Ezután a belső ellenőri teendőkkel bízták meg és nem sokkal később már vendéglátóipari csoportvezető. 1973-ban főkönyvelő lett és 1975. január 1-től az egyesült áfész elnöke. — Ennek pedig az a rövid története — mondja —. hogy 8 MÉSZÖV járási vezetői az, æal bíztak meg, hogy legyek az egyesülést előkészítő bizottság elnöke. Ez még 1974 őszén volt, és akkor én két hónap alatt 52 részközgyűlésen ,.szerepeltem”, Először az egyesülést szavazta meg a tagság, majd sor került a tisztségviselők megválasztására. Az eredmény ismeretes: Kovács Gyulára esett a választás. — Mi volt a nagyobb, a gond. vagy az öröm? — Természetesen örültem, de azt is tudtam, hogy sokat várnak tőlem. Mi nagy területen dolgozunk. ..birodalmunk” Bükkszéktől Szederkénypusztáig, Szentdomonkostól Ivádig tart. Nekünk — a. 320 dolgozónak és a 6100 szövetkezeti tagnak — az itt élő 15 ezer ember ellátásáról kell gondoskodni. Hogy ez milyen feladat, azt talán érzékelteti, hogy most már 200 millió forintnál tort az éves forgalmunk. Igaz, a hozzánk tartozó 14 községben kizárólag az áfész oldja meg az ellátást. — Mit mutat az egyesülés óta eltelt idő: érdemes volt? — Az egyesülés utáni első évet eredményesen zártuk. Forgalmi tervünket 1,5 százalékkal teljesítettük túl, nyereségünk 23 százalékkal magasabb, mint az egyesülés előtt a két szövetkezeté volt. Ez összegbe^ 7 millió 226 ezer forintot jelent, Növekedett dolgozóink keresete is, összesen 7,6 százalékkal, tgy természetesen a tagság véleménye az, hogy jó volt az egyesülés. — A jó eredmények megszületésében gyakran vannak gátló tényezők. A pétervásári áfésznél volt-e ilyen? — Azt hiszem — válaszol Kovács Gyula —, hogy legnehezebbnek az emberi oldal számított. Sokan kerültek új beosztásba, és az. az igazság, hogy egyesek úgy érezték: presztízsveszteség érte őket, így sértődések is voltak, s ezzel a tényezővel időnként ma is számolni, kell. Márpedig úgy érzem. hogy ez minden jó vezetőnek kötelessége éppen úgy, mint az, hogy csak addig maradjon meg a beosztásában, míg képes annak ellátására, míg bírja szakmai tudással és míg lelkesedni is képes ... Most azonban — visszatérve a kérdésre — a mindennapi kisebb-nagyobb feladatok mellett két fontos dolgom van. ez pedig a személyzeti és kádermunka, valamint a korszerűsítés. S ha már egyszer a korszerűsítésről beszélünk, hadd mondjam gl: Hajdú-Bihar megyében tapasztaltam, hogy az ottani húsipari vállalat előrecsomagolva hozza forgalomba a nálunk nem különösebben kelendő marhahúst — kitűnő ételreceptekkel ellátva. Az eredmény: egyre többen „megtanulják” szeretni és elkészíteni. egyre kevésbé szá(Radványi György felv.) ’mit másodrendűnek náluk a marhahús. Gondolom, hasonló „tálalásra” itt iá lenne lehetőség, de a végső szó természetesen a Heves megyei Húsipari Vállalaté. Igaz, személyes beszélgetésre még nem került sor köztünk ebben a kérdésben, de úgy gondolom, nemcsak a péter- vásári áfész körzetéhez tartozó lakosság örülne a pozitív válasznak ., il. Kun J ibor Jégesők az egri isoraieiéiceii
