Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-31 / 126. szám

Érvényesülés és hivatás ffÁnyagiasság"— vagy erkölcsi érték Június közepén megkezdi az eredeti Levi Strauss farmer, nadrágok gyártását a Május 1. Ruhagyár marcali gyáregysége. Az özem a Levi’s-cégtől kapja az alapanyagot és az összes kellékei. Marcaliban már az idén több százezer, jövőre neU:g egymillió darab farmer készül. Ennek hatvan száza'ékét visszavásárolja az amerikai cég, négyszázezret a hazai piacon értékesítenek. Képünkön: próbagyártás az új üzemrészben. (MTI fotó — Bajkor József felv. — KS) EGTiK kiváló közgaz. DÄSZUNK írja tanulmányá­ban a bér és a béren kívüli tényezők szerepéről, hogy a bér vonzerje mind a foglal­kozás-, mind a munkahely- választásban (és annak vál­toztatásában) sokkal nagyobb 3 fiatalokra, mint a kevésbé vállalkozó szellemű, nehe­zebben alkalmazkodó idő­sebbekre. Ez a jelenség ne­menként is módosul. Megfi­gyelték, hogy a fiúk inkább a jobb keresetet nyújtó szak­mákat, a lányok a kedvező munkakörülményeket - része­sítik előnyben. Ha gyorsan és felületesen ítélnénk, azt kellene monda­ni, hogy ezek szerint a fiata­lok ..anyagiasabbak”. Külö­nösen, ha figyelembe vesz- s/.iik, hogy manapság a kö­zép- és felsőfokú képzettsé­gű szakemberek munkahely­változtatásának 86 százalékát nem a vállalat, hanem a munkavállaló kezdeményezi. Ha viszont nemcsak a puszta tények, hanem az összefüg­gések megértése vezet ben­nünket, akkor be kell sétál­nunk a realitások világába, amely fiatalra és idősre egy­aránt hat cselekvéseinek és törekvéseinek kialakításában. Egyáltalán nem arról van szó. hogy „a mai fiatalok anyagiasak”. A fiatalok munkahelyi vagy hivatásbe­li magatartását nem lehet megérteni és tanulmányozni a teljes életkörülményeik számbavétele nélkül, életsza­kaszukból következő sajátos gondjaik és konfliktusaik is­merete nélkül. Azokon a té­nyezőkön túl, amelyek álta­lában befolyásolják a mun­kahely-megválasztást — mint amilyen például a kere­set, a végzett munka társa­dalmi presztízse —, a fiata­loknál különösen fontos, hogy milyen lehetőségek kí­nálkoznak családi életük, •háztartásuk berendezésére, leendő gyermekeik ellátásá­ra és nevelésére. TÉNY. HOGY MINÉL MAGASABB szakképzettségű fiatalokról van szó, annál későbbre tolódik ki és vi­szonylag egyszerre jelentke­zik náluk az önálló háztar­tás, családi élet berendezésé­nek összes anyagi és egyéb gondja. Az egyetemet és fő­iskolát végzett fiatalók zö­mének a 24—34 életévekben kell kialakítani végleges munka- és hivatáselképzelé­seit, megkeresni és megtalál­ni azt a tevékenységi kört. amely legjobban megfelel hajlamuknak, képességeik­nek és nagyobb távon is biz­tosítja jövőjüket. Ezek te-, hát a keresés és önkipróbálás évei. Amikor tehát a statisz­tikusok megfigyelik, hogy a többszöri munkahely változ­tatás zöme a húsz és harminc év közötti foglalkoztatottakra jut, nem szabad az egyszerű anyagiasságra szűkíteni a je­lenség okait. De természete­sen nem szabad figyelmen kívül hagyni sem. Sőt! Éppen amiatt, hogy az életberendezés gondjai na­gyon is előtérbe kerülnek és materializálódnak, a jellem, erkölcs, látókör nagyon is közrejátszik abban, hogy a fiatal milyen irányba hajlik. Az a törekvés erősebb-e ben­ne, hogy távlatokban gondol­kozzék, a hivatásszeretet és hivatástudat szavára hall­gasson, avagy pillanatnyi előnyök és érvényesülési le­hetőségek szerint döntsön. Sajnálatos és megütköztető példa akad éppen elég. Hi­szen hány és hány fiatal ele­ve azért választ jó keresettel kecsegtető pályát, hogy mi­nél könnyebben és minél ha­marább megszerezze azokat az eszközöket és javakat, amelyeket maid környezete a „siker jeleinek” fog fel. S kétszeresen súlyos az eset, ha a pályaválasztás egyetlen indítéka az anyagi szempont,, s az eredmény a hivatásbeli közömbösség. Amikor a munkahely-változtatásnak, az áll hatat! a óságnak , szinte kizárólag forintban, címben. rangban megadható magyará­zata van, de semmi köze a hivatásbeli igényekhez. Ami­kor az elmélyedést, energiát, kockázatot, kitartó munkát követelő és hosszú távon gyümölcsöző szakmai munkát minden belső konfliktus nélkül cseréli ' el valaki rögtön átváltható anyagi előnyökre. Hiszen szó se róla. találkozni ilyenekkel sok helyen. De látni a követ­kezményeket is! A morális .érzéketlenséget, a bürokrati­kus érdektelenséget, a szak­mai hanyatlás jeleit, S le­gyen valaki agronómus. vagy közgazdász, mérnök vagy ál­lamigazgatási szakember, megfizeti az erkölcsi alapo­kat nélkülöző döntések kö­vetkezményeit. Csak az a baj. hogy előbb a közösség­gel fizetteti meg az árat, • mert hivatástudat és hiva­tásszeretet hiányában lelket­len munkát végez. S végül — ha nem válik cinikussá — megfizeti azzal is, hogy önmagával elégedetlen em­berré válik. Nem vitás, hogy elsősorban a társadalmi és gazdasági feltételeket kell olyanná ten­nünk, amelyben minél keve­sebb fiatal kényszerül a hi­vatást és érvényesülést szem­beállítani egymással. De ne álmodjunk arról, hogy olyan ideális viszonyokat valaha is léirehozhatunk, amelyben nincsenek konjunkturális csábítások! Ehhez még olyan szemléletet, közmorált, érték- rendszert is meg kell valósí­tanunk, amely csökkenti vagy éppen hatástalanítja a konjunkturális csábításokat a fiatalság nagy többségében. A FIATALSÁG ÖNMAGÁ­BAN nem anyagias, hiszen a legfogékonyabb az erkölcsi értékek iránt és legtöbbre becsüli, ha á'munka kielégíti és tartalmassá teszi életét. De ez nem elvont igazság, A feltételrendszeri is biztosíta­ni kell hozzá. Figyelemmel is, de követelményekkel is. Levi's farmer Marcaliból Keresik a Magyarországoi. készülő Levi’s farmert az üzletekben azok a vásárlók. értesültek a Marcaliban megkezdődött probagyú rt ár­ról. Ez a tennék azonban még nem került forgalomba. A Május I. Ruhuavár szak üz­leteiben egyelőre azok. a proLa-á.-.aï icisüüi kikerült iái- nadrágok kaphatók, ame­lyekhez magyar a'apanvagot használtak tel A mag' ar vállalat ugyanis kooperációs partnerévéi, a Lev Slra ,s —ggei Kötött s z.ődése értelmében tartja magát ahhoz a meaállapodás- '•oz. hogv a -gyártás betanítá­sához magyar alapanyagot használ fel, a csillaghegyi Lenfonó- . . Szövőgyár ..Trap­per” elnevezésű farmeranya­gát. természetesen a Levi’s márkajelzés nélkül. A márkás- farmernadrágok _ gyártásánál a kooperációs partner által küldött, importból vásárolt indigó anyagot dolgozzák majd fel, mivel ez felel meg a Levi’s márka előírásainak. Ezt az anyagot azonban csak a sikeres próbagyártás után veszik munkába, amikor már a Május 1. Ruhagyárnak a márkás termékek előállításá­ra kijelölt marcali gyárában a gyártási eljárást a szerző­Az időjárás okozta károk közül leggyakoribb a jég­eső. amely a legsúlyosabb is, mert az ellene való védeke­zés eddig még megoldatlan. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri állomá­sán működő meteorológiai megfigyelő 34 évi — 1944— 1977 közötti — adatainak : vizsgálása során megállapí­totta. hogy 26 évjáratban ki­sebb vagy nagyobb jégeső volt. NYOLC JÉGMENTES ÉVJÁRAT Mindössze nyolc évjárat- volt jégesőmentes. Ha eze­désben előírtaknak megfele­lően begyakorolták. így a Levi’s farmernadrágok gyár­tása várhatóan július elején kezdődik meg majd Marcali­ban. A márkás termékek 60 százaléka a Levi Strauss-cég két az adatokat csak szám­szerűen nézzük, sokakban kétkedés vagy túlzottnak látszó bírálat jelentkezhet. Ha azonban tudjuk, hogy egy ilyen meteorológiai állomás éghajlati megfigyelő körzete átlagosan 5 kilométerre ter­jed ki, akkor már bizonyo­sait lehetünk abban, hogy a közölt adatok hitelesek. :Az egriek nagyon jól ta­pasztalhatják azt a gyakran előforduló időjárási jelenséget, hogy például ha a Lajosvá- rosban süni záporeső esik, ugyanakkor a Hatvani- és a Cifra-hőst,yán lakók ennek nyomát sem látják. Pedig ez a távolság 3 km-nél alig több. Így van ez a jégesők­kel is, melyek igen gyakran csak sávosan, alig egy kilo­méter szélességben söpörnek végig a város határán, gyak­ran a borvidékhez tartozó Ostoroson, Novaion. Noszva,- jón és Andornaktályán is. Ebben a tágas körzetben előforduló jégesők mindig el­térőek. Mindezeket figyelem­be véve Egert és körzetét, ugyanakkor a Mátra indákét hazdnlç egyik leggyakoribb jégesös tájának tekintjük. A jégesők főleg a nyári erős felmelegedéseket követő zi­vatarokkor jelentkeznek, amikor a felmelegedett földfelszín légköri felhajtó ereje hat, a csapadékhozó felhőkben, a magasabb ré­szekben az esőcseppek iég- gé fagynak. Tetézi a kárt, ha a jégesőt viharos szél fokoz­za és a jégszemek sűrűn hul­lanak mogyoró, vagy annál nagyobb nagyságban. Megfigyelések szerint a jégesőt hozó zivataros felhők főleg a korai, vagy késő dél­utáni, ritkábban az éjszakai órákban északi irányból tör­nek be Egerbe, főleg az Eged-hegy mögül, vagy Eger- bakta irányából. A kár attól is függ, hogy a jégeső ta­vasszal, vagy nyáron, melyik fejlődési szakaszban éri a növényeket. AMI MÉG PÓTOLHATÓ Az áprilisi jégeső a kony­hakerti növényeket károsan érinti, azok még az év fo­lyamán pótolhatók. A szántó­földi növényekben, a gyü­mölcsösökben és a szőlőkben viszont komoly károkat okoz­hat. A feljegyzések szerint az elmúlt évtizedekben jégeső leggyakrabban májusban és júniusban volt. Egyre gyérül előfordulása júliusban és au­által megjelölt külföldi piac­ra kerül, 40 százalékuk pedig Magyarországon marad. A márkás nadrágok előrelátha­tólag ez év második felében lesznek kaphatók a hazai üzletekben. gusztusban. A nyári hóna­pokban kánikulai időszakok váltakoznak, akkor heves jégesők fordulnak elő és a szőlőkben, gyümölcsösökben nagy kárt okozhatnak,, A szeptemberi, októberi jégeső ma már ritka jelen­ség, de ha előfordul szüret előtt, a legnagyobb kárt okozhatja a szőlőkben. Ilyen esetben a léveszteség elkerü­lésére és a kórokozók által okozott fertőzések megaka­dályozására kényszerszü retet kezdenek a gazdák, akkor is, ha a minőség rovására megy. Érdemes említést tenni a jégeső elleni hajdani védeke­zési módokról és kísérletek­ről. Ezekkel annak kialaku­lását kívánták megakadályoz­ni. Ezek voltak az úgyneve­zett viharágyúk, melyeket valamikor a nagy szőlősgaz­dasá go k ban alka ltnaz lak. Egv-egy ilyen viharágyú vé­dőhatásának körzetéi 50 íol- das szőlőterületen vélték ha­tásosnak. KÍSÉRLETEK RADARRAL Ez a kísérlet a gyakorlat­ban nem vált be. ezért a vi­harágyúkat ma már csak a múzeumok őrzik. Az Orszá­gos Meteorológiai Intézet Ha­zánk legjég jártabb vidékén, Baranya megyében, a Tere- hegyen két év óta folytat kí­sérleteket a radarmegf így il­lővel a jégverés megelőzésé­re. A több-évi kísérlet - vár­hatóan eredményesen zárul majd és a módszer több tog- járta borvidékünkön is elter­jedve, csökkenti a károkat. A régi szőlősgazdák vala­mikor úgy mondták, hogy a jégverés elleni biztosítás fel­ér egy jégveréssel. A szőlő jégverés elleni biztosítása ugyanis abban az időben je­lentős anyagi költséget rótt a gazdákra. A felszabadulás titán azonban a helyzet lé­nyegesen megváltozott. A mezőgazdaságban a jégverés elleni biztosítások is elter­jedtek. A termelés fáradságos munkájának eredménye azon­ban csak a jégesőtől, a rossz időjárástól, valamint a gomba- és rovarkárte' iktől mentes szőlőkben hoz meg­felelő jövedelmet. Dr. I’só Andor Mmm,® 197S. május 31« szerda Rózsa ■ I,ászló Pétervásárán: Méfszázmilliós ÁFÉ&Z-egjpesüBés után Csaknem másfél év telt el azóta, hogy egyesült a tar- naleleszi és a pélervásári áfész A tagság az egyesülés­kor Kovács Gyulát választot­ta meg a szövetkezet elnö­kévé. — Milyen út vezetett az elnöki székig? — Kissé kacskaringós — válaszolt a még csak 35. évé­ben járó elnök. — A nyolca­dik osztály elvégzése után először az épület- és műbú­torasztalos szakmát tanultam ki. A gimnáziumot már le­velező úton végeztem el. a honvédségnél pedig lehetősé­gem nyílt arra, hogy köz- gazdasági technikumi külön­bözetit tegyek. Azt hiszem, a pálya felé ezzel tettem meg az első, és legfontosabb lé­péseket. és ezeknek már egyenes folytatása lett, hogy beiratkoztam a pénzügyi és számviteli főiskolára. Ott ok­leveles üzemgazdász képesí­tést szereztem. Afész-pályaf utasát. Kovács Gyula Tarnaleleszeti kezdte, ahol először könyvelő, majd rövidesen hálózati ellenőr lett. Ezután a belső ellenőri teendőkkel bízták meg és nem sokkal később már ven­déglátóipari csoportvezető. 1973-ban főkönyvelő lett és 1975. január 1-től az egyesült áfész elnöke. — Ennek pedig az a rövid története — mondja —. hogy 8 MÉSZÖV járási vezetői az­, æal bíztak meg, hogy legyek az egyesülést előkészítő bi­zottság elnöke. Ez még 1974 őszén volt, és akkor én két hónap alatt 52 részközgyűlé­sen ,.szerepeltem”, Először az egyesülést szavazta meg a tagság, majd sor került a tisztségviselők megválasztá­sára. Az eredmény ismeretes: Kovács Gyulára esett a vá­lasztás. — Mi volt a nagyobb, a gond. vagy az öröm? — Természetesen örültem, de azt is tudtam, hogy so­kat várnak tőlem. Mi nagy területen dolgozunk. ..biro­dalmunk” Bükkszéktől Sze­derkénypusztáig, Szentdo­monkostól Ivádig tart. Ne­künk — a. 320 dolgozónak és a 6100 szövetkezeti tagnak — az itt élő 15 ezer ember el­látásáról kell gondoskodni. Hogy ez milyen feladat, azt talán érzékelteti, hogy most már 200 millió forintnál tort az éves forgalmunk. Igaz, a hozzánk tartozó 14 község­ben kizárólag az áfész oldja meg az ellátást. — Mit mutat az egyesülés óta eltelt idő: érdemes volt? — Az egyesülés utáni első évet eredményesen zártuk. Forgalmi tervünket 1,5 szá­zalékkal teljesítettük túl, nyereségünk 23 százalékkal magasabb, mint az egyesülés előtt a két szövetkezeté volt. Ez összegbe^ 7 millió 226 ezer forintot jelent, Növeke­dett dolgozóink keresete is, összesen 7,6 százalékkal, tgy természetesen a tagság vé­leménye az, hogy jó volt az egyesülés. — A jó eredmények meg­születésében gyakran vannak gátló tényezők. A pétervásári áfésznél volt-e ilyen? — Azt hiszem — válaszol Kovács Gyula —, hogy leg­nehezebbnek az emberi oldal számított. Sokan kerültek új beosztásba, és az. az igazság, hogy egyesek úgy érezték: presztízsveszteség érte őket, így sértődések is voltak, s ezzel a tényezővel időnként ma is számolni, kell. Márpe­dig úgy érzem. hogy ez minden jó vezetőnek köteles­sége éppen úgy, mint az, hogy csak addig maradjon meg a beosztásában, míg ké­pes annak ellátására, míg bírja szakmai tudással és míg lelkesedni is képes ... Most azonban — visszatér­ve a kérdésre — a minden­napi kisebb-nagyobb felada­tok mellett két fontos dol­gom van. ez pedig a sze­mélyzeti és kádermunka, va­lamint a korszerűsítés. S ha már egyszer a korszerűsítés­ről beszélünk, hadd mondjam gl: Hajdú-Bihar megyében tapasztaltam, hogy az ottani húsipari vállalat előrecsoma­golva hozza forgalomba a nálunk nem különösebben kelendő marhahúst — kitűnő ételreceptekkel ellátva. Az eredmény: egyre többen „megtanulják” szeretni és el­készíteni. egyre kevésbé szá­(Radványi György felv.) ’mit másodrendűnek náluk a marhahús. Gondolom, ha­sonló „tálalásra” itt iá lenne lehetőség, de a végső szó ter­mészetesen a Heves megyei Húsipari Vállalaté. Igaz, sze­mélyes beszélgetésre még nem került sor köztünk eb­ben a kérdésben, de úgy gondolom, nemcsak a péter- vásári áfész körzetéhez tar­tozó lakosság örülne a pozi­tív válasznak ., il. Kun J ibor Jégesők az egri isoraieiéiceii

Next

/
Thumbnails
Contents