Népújság, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

oldaBnezetbol

A FELÜLNÉZETBŐL való elismerésnek gyakran lehetünk tanúi, különösen a jelesebb állami ünnepek idején hosszú a névsor. Azonban a felülnézetből történő elismerésnek az ellenpólusa is megjelenik, ha nem is mindig nyomtatásban, az előző névsor mellett. S ha van értékelés felülről is, alulról is, akkor lennie kell oldalnézetnek is. Fölfigyeltem legutóbb dr. Rózsa Józsefnek, a Munkaügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztálya vezetőjének egy megjegyzésére, amelyet népszerű hetilapunk munkatársának kérdésére adott: „...Meg aztán nemigen bontakozott ki nálunk az oldalnézetből való elismerés, az, hogy a kollégák is megbecsüljék a másik munkáját” — mondta többek között. A hozzáértő és szimpatikus főosztályvezető megjegyzése helytálló.

De ő sem tudott receptet adni, mindössze annyit mondott, hogy a munkahelyeken kell kialakulnia a megfelelő légkörnek, s a jó atmoszféra megteremtésében sokat segíthet a párt- és a szakszervezet. Nyilván nem könnyű és egyszerű dolog ez, nehéz a három különböző alapállásból érkező értékelést a legideálisabb közelségbe hozni. Aligha lehetne „intézkedésekkel” kérni és követelni a vélemények azonosulását.

Az alábbi esetet egy építőipari vállalatnál jegyeztem föl. Kerestem ugyanis egy olyan szocialista brigádot, amelyet példaképül állíthattam volna a többi kollektívák elé, de ha nem is példának, legalább a munkamódszereik népszerűsítésére gondoltam. A szakszervezeti bizottság tisztségviselője sokáig meditálgatott a brigádlisták fölött, míg megnevezett egyet, olyan szakembereket, akik a befejező munkákat végzik az építkezéseken, általában lakásoknál. Mielőtt a megnevezett brigádot fölkerestem volna, elhatároztam, hogy nem csupán a „Hallgattassák meg a másik fél is” elvét követem, hanem a harmadik felet is — tehát alul-, felül- és oldalnézetből is tájékozódom.

Felülnézetből. A brigád főépítésvezetője mondta: —

Kitűnő .társaság, sok ilyen

kollektívára lenne szüksége a vállalatnak. Rájuk mindig lehet számítani, fegyelmezettek, munkájuk mennyisége és minősége kifogástalan. Elmondhatom azt is, hogy nem csupán a termelésben jeleskednek, hanem a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom további két követelményének is rendben eleget tesznek. Erről a brigádról példát vehet bármely kollektíva.

ALULNÉZETBŐL. Két új

lakót kérdeztem meg az új városnegyedben, akik nem oly régen költöztek be azokba á lakásokba, melyeknek belső, befejező munkáit az említett, példának állított kollektíva tagjai végeztek. Az egyik III. emeleti lakás tulajdonosának felesége mondta: — Higgye el, örülünk az új lakásnak, bár megjegyzem, hogy az árával már a csillagos eget súrolják, hiszen ez a másfél szobás 370 ezer forintba került, s ebből a beköltözés előtt 100 ezret le kellett szurkolnunk. Ennyi pénzért kifogástalan munkát várnánk. Nézzen körül a szobában, mit szól a tapétához, ferdén áll a minta, s néhol hólyagos is. Vagy nézze az előszoba pvc-padlóját, dim- bes-dombos, mert alatta hagyták a kavicsdarabokat, hol meg hólyagos, mert nem került alá egyenletesen a ragasztó. — Földszint, 1-es lakás tulajdonosa: — Most már nincs különösebb panaszom, ami hiba volt, azt gyorsan rendbe hozták. (Sok javítani való akadt?) Különösen a beépített bútorzattal voltak bajok, az egyik szekrényt ki sem lehetett nyitni. (Summázva, hogyan értékelné a szakemberek munkáját?) Elégtelen osztályzatot adnék, hiszen itt nincsenek fokozatok, valami vagy kifogástalan, vagy hibás.

OLDALNÉZETBŐL. Hasonló munkákat végző, másik kollektíva vezetőjétől érdeklődtem a példaképnek említett csoportról. A különben ugyancsak elismert szakmunkás csak lassan melegedik bele az értékelésbe: —

Mit is mondjak? Értik a mesterségüket, jók a versenyben is, de... annyira

nem jobbak a többinél, mint ahogyan futtatják őket. Akad ott is annyi kifogásolni való, mint a többinél. Csak magának mondom, maradjon köztünk, azt is hallani, hogy a főnökség favorizálja őket, hiszen tudja, hogyan van az, a mi vállalatunktól is kell egy olyan brigád amelyik magasabb elismerést is kap. Abban a brigádban van egykét ember, azok tudnak helyezkedni, a fölöttesek nyelvén beszélni. Ez az én véleményem. (Fölvennék velük a versenyt mennyiségben és minőségben?) Bármikor állnék eléje a társaimmal együtt.

Így fest az értékelés felülnézetből, alulnézetből és oldalnézetből. Nem tudom, miért van ez így. Visszaem- lékszem, hogy gyerekkoromban a szomszéd cipész dícsé- rően emlegette a szemben lakó ácsmester tudományát, kifogástalan munkáját, de a falu másik végén dolgozó szakmabeli mestertársát elmondta mindenféle kontárnak. Miért volt ez úgy akkoriban ? Erre többé-kevésbé tudjuk a választ. A tőkés társadalom aki bírja, marja erkölcseiben leiedzett a másik ember munkájának alábecsü- lése. Olykor a létfönntartás is rákényszerített embereket, hogy másokat, mások munkáját szapulják, és a magukét állítsák előtérbe. Ma azonban nem kell féltenie senkinek sem a megélhetését, munka nélkül aligha marad bárki is hazánkban. »

MI VOLNA HAT A JŐ?

Nyilvánvalóan az, ha a három oldalról érkező értékelés, elismerés közeledne egymáshoz, ha nagyobb lenne az összhang, ha nem térnének el egymástól ennyire a különböző irányból — alulról, felülről, és oldalról — érkező vélekedések. Mit lehetne végül is mondani, tanácsolni? Többet nemigen, mint amennyit a minisztériumi főosztályvezető mondott, sokat segíthetnének a pártós a szakszervezetek a munkahelyeken, hogy olyan köz- szellem alakuljon ki, amelyben természetessé, nélkülözhetetlenné válik az oldalnézetből való elismerés is.

Gazdagh István

)

Háromszáz bányászlak

Az V. ötéves terv végéig;^ kedvezményes akció kereté- ' ben, 300 lakást épít ^»yön. j gyösön dolgozóinak a R ira- alji Szénbányák Vállalat.

Képünkön a nemrég át- , adott Kálvária-parti báJ tj nyászlakások sora látható. , (Fotó: Szabó Sándor) ] i

Cél: oz egy

Azt már megszoktuk, hogy megkérdezik tőlünk az üzletben:

— Lehet két dekával több?

De hogyan fogadná bárki,

ha a mellének szegeznék a kérdést :

— Lehet csekélyke harmincmillióval több?

Hát még, ha az illető csak úgy mellékesen hozzáfűzné:

— Mert tetszik tudni, ágy lenne kereken egymilliárd.

Meghökkentő szám. Egymilliárd. Mennyi az? Borzasztóan sok. De mennyi? Ki tudja ezt a számot maga elé képzelni valamilyen anyagban megtestesítve? Mondjuk: egymilliárd darab egyforintos érme hány vagont töltene meg?

★

— Véleményem szerint semmi rendkívüli nincs az elhatározásunkban — mondja Magyart Géza, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese, az áruforgalmi feladatok felelőse. — Az eredeti éves tervünk is tíz százalékkal nagyobb növekedést határozott meg, mint ameny- nyit tavaly elértünk. A fejlődésünk a korábbi években is hasonló arányokat ért el. igaz, azzal meghaladtuk az országos átlagot.

— Az eddigi ütemet az idén tehát még gyorsítani akarják. Nem jelzi ez a töTurjánt változások

Tavasszal megpezsdül az emberekben a vér, ilyenkor legkönnyebb mozgósítani őket! Gyöngyöstarján tanácstitkára mondja ezt, s bizonyításképpen körsétára invitál, hogy számba vegyük az utolsó hónapok eredményét. Mindjárt a szomszédban, a művelődési házban lemérhető, mennyire tud együtt dolgozni a tanács és a település lakossága. Eddig nem volt víz az intézményben. Bevezették. Majd korszerű, hidegmeleg vizes zuhanyozót kapott a Rákóczi úti öregek napközi otthona, amely a megyében elsők között létesült. Mit áldozott erre a közös kassza? Negyedmillió forintot,. De egyik munka sem készül el, ha nincsenek a termelőszövetkezet szocialista brigádjának asszonyai, akik több tízezer forint értékű társadalmi munkával segítették a vállalkozást.

TÍZ CSALÁD IVÓVIZE

Tarjánban 1972 eleién alakult meg a víztársulat, s azóta tizenkét kilométernyi vezeték épült a községben, száz és száz otthont juttatva egészséges ivóvízhez. Sajnos, egy kis település anyagi lehető ségei korlátozottak. emiatt bizonyos falurészekbe mai napig sem jutottak el a lefektetett csövek. Ilyen a Rákóczi út külső vége, ahol tíz család maradt hoppon. Ezek az emberek azonban nem adták meg magukat a

sorsnak.. Ellenszegültek. Jobban mondva: vállalták az áldozatot. Négy-négyezer forintot fizetnek be a társulatnak júniusban, megveszik a vízvezetéshez legszükségesebb anyagokat, s minden földmunkát elvégeznek szabadnapjaikon. délutáni óráikban. Mivel az itt lakók egy része a termelőszövetkezetben dolgozik, onnan is kerül segítség. Önköltségi áron üzembe állítanak egy árokásó gépet, s jön néhány szakmunkás, hogy a csőhálózat és a kifolyók, csapok szerelését elvégezze. Volt óvatos víztársulati ember, aki szalmalángnak vélte a tíz család nekibuzdulását. Most már ennek sem kell aggodalmaskodnia. A Családfők a tanáccsal és a víztársulattal kötött szerződésben szavatolják vállalásaik teljesítését.

UTAK ÉS FENYŐK

A Hősök útján járunk, ahol éppen ezen a .szombaton építettek az utcabeliek kétszázméternyi járdát, miután a tanácc anyagról, szállítóeszközről gondoskodott. Előkészítetnék egy összekötő híd munkálatait is, mégpedig azzal a gondolattal, hogv a következő hét vésőn befejezik, átadják rendeltetésének. Akkor iárdásítanak a Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Rákóczi utcákban. megkönnyítve a háztáji szőlőkbe való kijutást. fis ami vem készül el aznap estig, meghozza egy további

szombat. Ahogyan a tanács által vásárolt négyszáz -fenyőfával történt! Ez a telepítési akció különben sokat fórmái, csinosít majd a községen, ha jól megfogannak és megerősödnek a tűlevelű csemeték. Ültetésüket a művelődési háznál kezdték, később az általános iskola portáján ástak fészket mindenik fenyőnek, majd a környező, keményebb talajú tereket telepítették be, mind-mind társadalmi segítséggel.

VILLANY HARMINC ÉVRE

' A szép változások tavaszát élő Gyöngyöstarján közben lerjeszkedni, növekedni is akar. Egvre több helybéli leány ma már nem Gyöngyösre megy férjhez, hanem onnan hoz élettársat. Persze, ha van otthona! Ezt a folyamatot segítendő, parcelláztatott a közelmúltban a tanácsvezetés. A Szabadság. Tűzoltó, Nefelejts utcákban, valamint a Gömöri-kertben ötvenhat telket mértek ki. amelyekre jövő évben már építkezni lehet. S feltétlenül a község kulturálódásit, jobb ellátását szolgálja mindezek mellett tizenöt kilométernyi villanyhálózat felújítása, átépítése. Igaz, pillanatnyilag talán bosszantó, hogy nap közben nem lehet kávét főzni, televíziózni, de hát fontosabb ennél az eredmény. Az ÉMÂSZ gondos terv alapján úgy cserél vezetéket, úgy

építi, erősíti a meglevő öt transzformátorállomást, hogy legalább harminc esztendőre biztonságos áraméi- , látást kapjon a község, s a faluszélen ne jelentsen gondot a különböző háztartási gépek működtetése

NEM SZŰNT

AZ ÉLETVESZÉLY

Egyetlen dolog nem akar mozdulni a faluban, miután a Hősök utcájában már a föld is megindult, s életveszélybe került néhány család Néhány? Pontosan tizennégy ház, párhuzamosan a csu- szamlásos patakparttal. Hát ennek az ingó-mozgó földnek a megkötését hanyagolják el az üggyel labdázó hivatalok, vállalatok. Valószínűleg az első emberhalálig! Hogy utána rögtön mindegyik próbálja a felelősséget a másikra hárítani. Pedig terv és vízjogi engedély kész. A helyi tanácsnak ígértek anyagi támogatást, s maga is szépen áldoz az ügyért. Van kivitelező, a Fővárosi Mélyépítő Vállalat, amely leállításig a patak mederburkolásán dolgozott. Megmozdulna a tár- sadalom, hiszen eddig sem ' tagadott semmi közös feladatot. És mégsem megy a do- j log, mégsem tudnak ötről j hatra jutni Gyöngyöstarján- ban e kérdés körül. Vajon miért... ?

Ezt kérdezzük, két éven belül harmadszor.

Moldvay Győző

rekvés azt a tényt, hogy az éves terv egy kicsit lazább kereteket határozott meg?

— Hadd utaljak az előbb mondottakra: mindig az országos átlag fölött jelöltük meg a növekedés mértékét. Ha pedig ez így igaz, akkor az óvatosság aligha jellemezhette elhatározásainkat.

— Ezek után azonban újabb

kérdést kell megfogalmaznunk: milyen lehetőségek

adnak alapot a harmincmilliós többlet eléréséhez? Ez mégiscsak jelentős összeg.

— Az első negyedévi eredményeink tettek bizakodóvá bennünket. Nemcsak elértük a harmincmilliós többlethez szükséges növekedési arányt, hanem meg is haladtuk. Áprilisban is ugyanígy zártuk a hónapot.

— Talán furcsán hangzik: megéri-e anyagilag is a t-itl- teljesítést szorgalmazni. Vajon a költségek nem növekednek-e annyira, hogy a végén a nyereség csökkenését okozza a többletbevétel?

— Ha a tavalyi évre gondol, akkor meg kell említenünk, hogy a forgalom emelkedésével azért nem volt arányban a vállalati eredmény. mert rajtunk kívül álló okból növekedtek a költségek. Nem a vásárlói forgalom emelkedése hatott rá.

— A beszerzési lehetőségeik sem. végtelenek. Elég csak a kerettel korlátozott húsra, hentesárura gondolnunk.

— De van kereten kívüli áru is. aminek a beszerzése ugyan nem könnyű feladat, de a kereskedői munka észszerű fokozásával, egy kis fáradozással mégis hozzá lehet jutni.

/

★

Minden kötekedési szándék nélkül hadd említsünk néhány észrevételt, amely jelentős mértékben közrejátszik abban, hogy a kedves vevőnek mi a véleménye a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tevékenységéről.

Kezdjük a kellemesebb m egállapításokkal.

Van már néhány olyan boltja a vállalatnak, ahová szívesen mennek az emberek vásárolni. A hatvaniak a kitüntetett. Marsó-féle brigádot említik ilyenkor, a gyöngyösiek a Mérges utcai új ABC-t és az Olimpia utcai boltot, az egriek pedig a La- josvárosban nemrég felújított. újjávarázsolt üzletet.

Áruválaszték, udvarias kiszolgálás. rend és tisztaság, és általában minden más, ami kell egy jó üzletben, az mind megtalálható ezekben a holtokban.

Lassan már nemcsak ezekben. Egyre több azoknak az üzleteknek is a száma, amelyeknek dolgozói elhatározták. hogv ők sem hagyják magukat. Ügy is segítenek magukon, hogv önkéntes tömörülést hoztak létre, a beszerzést a választék bővítését ilyen módon, öntevékenyen fokozzák.' I 1

De hát a beszerzi Sem csupán elhatározás kérdése Ti venkcvr e kpre«keri^:

lelemény. Egy kis utánajárás és kiderül, hol lehet jő! eladható cikkekhez hozzájut*: ni.

És ha mégse? Ha ugyan azt olvashatjuk a cégtáblán] hogy: belsőségbolt, de belsőség egy gramm sem, legfel-’ jebb ritkán egy kevéske, mutatóban? Vagy ha azt látjuk] hogy a felirat szerint baromfit kínálnak a kedves vevőnek, de bent csupán csirkét lehet venni, mert kacsa és liba egy sem, de még olykor az olcsóbb csirkeaprólék is csodának számít?

Régi alapkövetelmény : á

vásárlót úgy kell tájékoztatni, hogy tudja, mit kaphat bent a boltban. Ami nincs, azt ne kínálja sem a cégtábla. sem a kirakat mellé kihelyezett. sokszínű felirat. És az is lényeges, hogy a kínálat mindig egyenletes 1 égvén, amit tegnap megvásároltam, holnapután is nyugodtan kérhetem.

Ha ez nem egészen így van a boltokban, azért nem minden esetben a bolt vezetőbe a hibás. Országos gondok is feszítenek bennünket, sokszor az a tény is. hogy az államnak nagyon sok támogatást kell nyújtania egyes élelmiszerek mostani árának fenntartásához.

Tudjuk, szinte még át sem látható erőt képviselnek a szocialista brigádok. Az út és a korszerűsített boltok forgalmának növekedését, ugrásszerű emelkedését a kulturált környezet is elősegíti] Van szakmai önbecsülés is.' A sikerre való törekvés szintén szép eredményekhez vezethet. De hát... a jövedelem.

— Az eladókat a forgalom növekedésében a jutalék teszi érdekeltté — mondja Magyart Géza, — Az üzletek vezetőit pedig a célprémium. Jól tudjuk, az anyagi ösztönzést is komolyan kell vennünk. Mindezzel számoltunk akkor, amikor az idei. éves forgalmuk összegét egymilli- árdban jelöltük meg, megtoldva a tervünket azzal a bizonyos harmincmillióval. Meggyőződésünk, hogy ennek az elhatározásunknak mindenekelőtt a vevőink látják majd a hasznát.

Ez csak természetes, tehetjük hozzá, hiszen a nagyobb forgalom több árut. bővebb választékot tételez fel, ha pedig ez így van, a következmény csak az lehet, hogy a kedves vevő örömmel fos a a kosarát, örömmel megy be az üzletbe és jókedvűen távozik onnan, mert mindert meg tudott venni. amit. akart!

Ez csak természetes.

Hogy nem mindig és mindenütt az? Az egymilliárdos forgalom viszont ezt a célt szolgálja. *

G, Molnár Ferenc 1

1

1978. május 28., vasárnap J