Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-14 / 87. szám
A realitásokhoz igazítva AZ ORSZÁGGYŰLÉS 1977. DECEMBERI ÜLÉSÉN, az 1978-as terv elfogadásakor, immár hagyományosan, meghatározta az árak alakulását is. Ezt a tervtörvény így tartalmazza: az egy lakosra jutó jövedelem 7—7,4 százalékkal emelkedik, miközben a fogyasztói árszínvonal megengedett emelkedése nem haladhatja meg a tervezett 4 százalékot. A kettő különbsége adja az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedésének mértékét, amely — az idén 3—3,4 százalék lesz. — Ezúttal annak megvilágítására törekszünk: miért van szükség a világpiaci árakkal arányos belső árakra; miért kell szükségszerűen a világ- piáci körülményekhez igazítani a hazai termelői és fogyasztási körülményeket. Nem kisebb súlyú kérdés, hogy a változó-növekvő árak miként illeszthetők életszínvonal-politikánk kereteibe? A kiinduló pont: a szocialista termelési viszonyok árutermelő jellegéből következően a termékek munka- ráfordításai közvetlenül az árakban fejeződnek ki. Ha valamely termék előállításéValódi sikereket Olvastam az újságban, hogy egyik vállalatunknál az „évfordulóra” teljesítették egész éves tervüket. Valójában az utolsó pillanatban készültek el, s másnap reggel az üzemi ünnepségen már ott csillogott a húsz vadonatúj masina, amelyek a tervezettnél két hónappal előbb készültek el. Am a következő napon, amikor a berendezések csomagolás előtti próbaüzemére került a sor, kiderült, hogy a húszból 12 gép üzemképtelen, illetőleg gyártáshibás. (Utóbb a jónak bi- zonyultakból is kettőt visz- szaküldtek a külföldi partnerek. (De ez most már lényegtelen, túl voltak az ünnepen, és a gyártók amúgy is hozzákezdtek a hibák kijavításához. Ugyancsak egy ünnepre készült el a modern lakótelep mutatós épülettömbje. De a kapkodva felhordott homlokzati festék néhány hét után lehullott, a szőnyegpadlót egy lakásban ragasztás helyett már csak leterítették és levált a tapéta, hiányzott az ajtókilincs. Természetesen ünnepeinkre nem az ilyen és ehhez hasonló esetek jellemzőek. Berendezések, üzemcsarnokok, épületek, közintézmények készülnek el határidő előtt egy7egy évforduló alkalmával, melyek erkölcsi értékük mellett anyagi megtakarítást, jelentős hasznot is hoznak. Mindezekért vezetőt, munkást egyaránt elismerés illeti, hiszen nemegyszer az előbbre hozott határidő áldozatokat, komoly erőfeszítést is kíván. A fentiekhez hasonló esetek azonban emlékeztetnek egy ajándékokban gazdag, bensőséges karácsonyra, vagy születésnapra, amit egy durva, ízléstelen ajándék, vagv egy váratlan családi incidens miatt inkább elfelejteni igyekszik az ember, mintsem emlékei közt megőrizni. Mégha a jó szándék meg is volt. Ugyanúgy teszik kétségessé még a valódi sikerek értékét is a hanyagul, kapkodva összeállított gépek, a csak egy napra lebetonozott utak, a pergő vakolatú házak. Sokba kerülnek e kétes ünnepi „ajándékok”, hisz az általuk okozott veszteség nemcsak forintban mérhető. Érdemes lenne olykor az ünnepi igyekezet helyett egész évben pontosabban, ésszerűbben — magyarul, jobban dolgozni. Méltóbb így az ünneplés. És hasznosabb is! ______,________ (cziráki) n ak költségei arányosan jelennek meg az árban, akkor helyesen tükrözik annak valódi értékét. Az árképzés és az árpolitika mellőzhetetlen feladata tehát, hogy a társadalmi termelés költségeiben végbemenő változásokat az árak változásai kövessék — különben az árak és a ráfordítások közötti szoros összefüggés meglazul, torzul, s előnytelenül változik az érték megítélése. Azaz: fiktív árak esetén nem lehet megtudni az árakból, hogy mi mennyibe kerül valójában. Ha a valóságos ráfordítások például egy fogyasztási cikk esetében nem fejeződnek ki az árban — a fogyasztók sem érzékelik mi mennyibe kerül a társadalomnak, az országnak — kövekezésképpen nem tudnak alkalmazkodni a lehetőségekhez. A szükséges takarékossági törekvések el- mar.adhatnak, miközben az állam, a költségvetés egyre nagyobb terheket vállal magára. Ezért indokolt követni az árszínvonalnak az olyan változásokat is, amelyek az arak növekedését is maguk után vonhatják. Ezen a ponton találkozik az árpolitika a hatékonyság igényeivel. UGYANIS AZ ARAKNAK — a maguk lehetőségeivel — szoros közük van ahhoz, milyen hatékonysággal termelünk. Az árakat meghatározó tényezők a termelésben gyökereznek — s természetesen vissza is hatnak rá. Gondoljunk csak azokra a tapasztalatokra, amelyeket az állami támogatások, kedvezmények elszaporodásával szereztünk. A túl „olcsó” anyagok, beruházási eszközök, energia- hordozók nem szorították rá a vállalatok nagy részét arra, hogy az anyagokat a lehető legtakarékosabban, a legkorszerűbb eljárásokkal a legkorszerűbb cikkekké dolgozzák fel. Ennek hatásait a sok helyütt elmaradott termék- szerkezet, a pazarló energia- és anyagfölhasználás sajnálatosan őrzi még napjainkban is. Aligha kétséges: a reális árakon értékesített, vásárolt nyersanyagok, energiahordozók, gépek mellett kiderül, hogy mit érdemes, mit nem érdemes termelni; olyan tervek készíthetők, amelyek a realitást veszik figyelembe. És ez nem csupán a vállalatok működése szempontjából létfontosságú, hanem az egész társadalom, a népgazdaság szempontjából is. Természetesen a termelői árak változását követnie kell a fogyasztói árak idomulásának — hiszen mint már indokoltuk —, nem szakadhatnak el azoktól. Ez nem jelenti azt, hogy minden termelői árváltozást azonnal és maradéktalanul érvényesíteni szükséges a fogyasztói árakban — ezt az életszínvonalpolitikai célokkal kell összehangolni. A tervgazdálkodás előnye és lehetősége, hogy a változtatást csak olyan mértékben közvetítjük, engedjük meg, hogy az ne sértsen más fontos érdekeket, ne rójon aránytalanul nagy terheket egyetlen fogyasztói rétegre sem. Ám az árpolitikának ez, a funkciója igen érzékeny és nagy figyelmet igényel : a fogyasztói árak változatlanságát csak az állami költségvetés terhére lehet megvalósítani. Ez olyan többlet, ami mérsékli a fejlesztési és életszínvonalpolitikai feladatok teljesítéséhez rendelkezésre álló központi forrásokat. Mindezekre tekintettel — amint azt 1974-ben elfogadott hosszú távú árstratégiában a párt és a kormány — az árrendszert folyamatosan úgy kell továbbfejleszteni, hogy az árak kifejezzék a nemzetközi árviszonyok által is indokolt ráfordításokat, a fogyasztói árszínvonal változása pedig legyen összhangban az életszínvonal-emelés céljaival. AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSE pedig megvalósítható a növekvő árszínvonal mellett is, ha az árak emelése tervszerűen szabályozott és a fogyasztók pénzbevételei gyorsabban emelkednek, mint az árak. Matkó István Portáldaruk exportra- mBi T A Magyar Hajó- és Darugyár daru és kazán gyáregységében az első negyedévben tizenöt darab öt, illetve tizenhat ton nás portáldarut szereltek ossz e Kuba, valamint a Szovjetunió részére, három darabot pedig összeszerelés nélkül szál lítottak Marokkóba. Képünkön: Szőnyi Imre és Pál László a tizenhat tonnás portáldaru forgó alvázát szereli. (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) Domosz3ó3 jubileum A főbb Mátra- vidék borért Tíz esztendeje folyik céltudatos összehasonlító kísérletezés a Gyöngyös—-domoszlói Állami Gazdaság e célra kije, lölt területén, s ez idő alatt 39 fajta borszőlő és 16 csemege tulajdonságait mérték fel az itt dolgozó szakemberek. A legfontosabb megfigyelési szempont mindenkor az volt, hogy a frissen telepített hibridek a gazdaság szőlőterületén, a Mátra alján mennyire bírják a klímát, talajadottsá. got, illetve nagyüzemi művelésük miként oldható meg, figyelemmel a gépesítésre. Az különösen fontos, hogy egy- egy szőlőfajta jól tűrje a kombájnos szüretet, egy ilyen nagy teljesítményű gépet ugyanis vett két esztendeje a gazdaság, csak tavaly a többszöri jégverés miatt nem tudta hasznosítani. Több mint ötszáz hektáron termeszt szőlőt ez a gazdaság, s ahogyan Prjevara János igazgató mondotta, a kísérleti •telepen jól helytálló fajták folyamatosan felváltják a haszontalanabbakat. így javul, így válik gazdaságilag ki fize, tődőbbé a vállalkozás, a Mátra vidéki borászat. A fajtaváltásokat célzó összehasonlító kísérlet természetesen tovább tart. Sőt az idén növelik három hektárral a kijelölt földterületet, s már megkezdték a zömmel fehér, új hibridek telepítését. Jövedelmezőbb a búzánál Napraforgó, r • Ügy is nevezik: napvirág, másuttt meg kenyérvirág, leginkább azonban napraforgónak emlegetik, mert a napfényre feltűnően érzékeny növény. Nemcsak ez a jellegzetessége, mint azt a megfigyelések igazolják, hanem már csaknem negyed- százada a legfontosabb hazai olajnövényünk is. MŰBŐRTŐL A KOZMETIKÁIG Magyarországra valamikor az 1500-as évek derekán került akkoriban, amikor Európában is elterjedt. Sokáig nem is értékelték túlzottan, míg nem 1863-ban a katasztrofális aszály idején terelődött rá a figyelem, mert. hogy akkor csak ez a növény adott kielégítő termést. Aztán úgy látszik, jobb esztendők következtek, mert megint csak kevésbé lett fontos, mint annak előtte. 1932-ben a Uuna-Ti- sza közi Mezőgazdasági Kamara főtitkára hívta fel rá ismét a figyelmet. Rámutatott, hogy a napraforgó, még az átlagos minőségű homokon is megadja a közepes termést, ahol a kukorica gyengén fejlődik. Ügy tűnik. napjainkban újabb karrier előtt áll a napraforgó. Nagyüzemeink felismerték a jelentőségét ennek fontos ipari növénynek. Szakmai körökben úgy tartják — éppen az utóbbi évek tapasztalatai alapján —, hogy termelése megfelelő hozam esetén a búzánál és a kukoricánál is jövedelmezőbb. Érdemes tehát foglalkozni vele, annál is inkább, mert az utóbbi években hazánk lemaradt a napraforgó-termelésben. Nehéz a felzárkózás az Európában már előbbre tartó Románia és Jugoszlávia mellé. A hozamok növelése pedig legalább olyan fontos, mint a vetésterület növelése. Tavaly az országos átlag hektáronként megközelítette, sőt megyénkben túl is szárnyalta a 15 mázsát, ami az 1976-os 13.6 mázsával szemben előbbre lépést jelent. Gazdaságaink 1980-ig 17 mázsás átlagtermést irányoztak elő. Szükség is van a napraforgóra, hiszen, hogy mi minden készül belőle, azt egész sor termék bizonyítja: margarin, ételzsír. szappan. Ezeken kívül textil-, bőr-, műanyag-, gumi- és festékipari, továbbá gyógyászati és kozmetikai nyersanyag is. Aztán fontos állati takarmány a napraforgó-pogácsa, amely 35—30 százalék fehérjét tartalmaz, és kiváló abrak a a napraforgódara is. Hogy mennyire sokoldalú növényről van szó. az is igazolja, a naoraforgóhéj- ból viaszt is előállítanak, ami főleg cipőkrémek készítésére alkalmas. A szára és héja pedig fűtőanyag. OLAJGYÁR A TISZA-PARTON 1980-ban megkezdi működését a Tisza-parti Martfűn újra hazánk legkorszerűbb növényolajgyára, amely a mostaninál 40—50 ezer hektár többletnapraforgot igényel a nagyüzemektől. Ezért már az idei terv az olajipari növények, főleg a napraforgó-termelés egyenletes fejlődésével számol. Ennek érdekében a vetésterületet a tavalyi 141 ezer hektárral szemben 145 ezer hektárra növelik gazdaságaink. Heves megye gazdaságai is megértették az országos törekvést. és a tavalyi 3870 hektárral szemben az idén 4510 hektárra növelik a napraforgó vetésterületét. Emelni akarják az átlagtermést is hektáranként 17 mázsára, amit csak az agrotechnikai fegyelem betartásával érhetnek el üzemeink. Ma már a növényi olajmag termelésének csaknem 50 százalékát a termelési rendszerek adják. Ezek jelentősége és felelőssége a termelés fokozásában az idén is növekszik. A legnagyobb területen Heves megyében is a nádudvari rendszerben részt vevő gazdaságok foglalkoznak napraforgó-termeléssel, de felzárkóznak melléjük a bajai rendszerhez csatlakozott szövetkezetek is. A napraforgó- termelés gépesítése ma már megoldott, hiszen a búza és a kukorica betakarításához használt kombájnok helytállnak a napraforgótáblákon is. NÁLUNK IS NÉPSZERŰBB LESZ Miután világszerte csökken az állati eredetű zsiradékok fogyasztása, vele együtt növekszik a növényi olajok, főleg a napraforgóolaj felhasználása. Ennek eredményeként fokozódik a növényiolaj-exportunk is. Tavaly például 40 ezer tonnát exportáltunk Ausztriába, Svájcba, a Német Szövetségi Köztársaságba és Olaszországba. Rajtuk kívül vásárol tőlünk Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, valamint Románia is. Lehetőségeink tehát adottak az export további fokozására. csak üzemeink éljenek is vele, a vetésterület, illetve a hozamok növelésével. Itthon a napraforgóolaj a kedvező törekvések ellenére sem áll olyan nagy becsben, mint •más országokban. A megrögzött fogyasztói szokások miatt még mindig szívesebben használnak konyháinkon sertészsírt. holott a napraforgó- olaj kalóriaértéke azonos vele. A napraforgótermelés távlatait világszerte éppen a rohamosan növekvő étolaj fogyasztás határozza meg. M;nt azt az MSZMP Központi Bizottságának .március ' 15-i ülésén is aláhúzták, a hazai fogyasztói igények ellátására és a kivitel teljesebb kihasználására, a növényolaj-termelést fejleszteni kell! A napraforgó tehát előnyös helyzetben van. mivel olaja nagy biológiai értékű és az egészséges táplálkozásban előtérbe kerül. A 80-as években várhatóan nálunk is nagyobb elismerése lesz, mint most... _ Mentusz Károly rru - r • F a r I isztujito tanácskozás Tisztújító közgyűlést tar- tott csütörtökön déle >tt a gyöngyösi főiskolán az Agrártudományi Egyesület Heves megyei Szervezetének gépesítési szakosztálya. ,A megjelent szakemberek előtt Koós Viktor főtanácsos, a szervezet megyei titkára mé . tatta a szakosztály feladatait Ezután dr. Turányik Be i tanszékvezető főiskolai adjunktus tartott előadást a szovjet mezőgazdasági gépek szerepéről a magyar mezőgazdaságban. A hozzászólók javasolták a gépesítési szakosztály által is támogatott megyei mezőgazdasági gépjavító kö.zpont létrehozását, ahol a termelési rendszerekben részt ’ vevő, illetve a rendszereken kívüli gazdaság gok erő- és munkagépeinek rendszeres karbantartásával foglalkoznak. A tisztújítás során újjáválasztották a szakosztály veze. tőségét. Elnök Joó Imre, a Heves megyei AGROKFR Vállalat igazgatója, titkár pedig Nagy Iván, a megyei tanács mezőgazdasági osztályú, nak szakfelügyelője lett. Fiatalok tervezték Tanulószekrénvsor J Szegedről Az „alkotó ifjúság” pályázaton sikerrel szerepelt termékből többféleképpen összeállítható tanulószekrény soit alakítottak ki a Tisza Bútor ipari Vállalat szegedi gyárában. A gyermekszobába.' illetve felnőttek lakószobájába is jól beilleszthető, tölgyfa utánzat ú műanyaggal bontott berendezés fő elemei a polcos ruhásszekrény, a fiókos kisszékrénysor és a. magas polcrendszerbe beépítet t fiókos tanulóasztal. Ebből a viszonylag olcsó gyermekszo- babútorből az idén háromezer garnitúrát gyártanak. JÉÉ0 1978. április 14„ péntek
