Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-11 / 84. szám

Tanítsunk politizálni! À közmondás, amely sze­rint „aki ecet akar lenni, an­nak korán meg kell sava- nyodni” bár nevetségesen hangzik, tartalmában mégis komoly dolgot fejez ki. Azt, hogy valamivé válni, soha­sem lehet elég korán kezde­ni- Társadalmunknak fő cél­kitűzése az, hogy tagjai akar­janak és tudjanak politizál­ni, ahhoz, hogy demokrati­kus rendszerűnkben megta­lálják fi megfelelő helyüket. Ám a kérdés mindig felvető­dik, mikor és hogyan kezd­jük a politizálást. VÁLASZT KERESNEK Gyakran halljuk, amikor szülők beszélgetnek kisgyer­mekeikkel, hogy egy-egy kér­désre úgy válaszolnak: „Te még ehhez kicsi vagy, majd megtudod, ha nagy leszel.” Ezeket a válaszokat többnyi­re kényelmi szempontból ad­ják a szülők gyermekeiknek. Melyik szülő vagy pe­dagógus ne hallotta volna már a kicsinyektől a kérdést: miért kell a pénz, vagy miért kell dolgozni? Ezeket a kér­déseket, tréfával, vagy egy­szerű mondatokkal szoktuk megválaszolni ahelyett, hogy megpróbálnánk gyermekeink értelmi színvonalához mérten meggyőző válaszokat adni. Hogyan is válaszolhatunk ezekre a kérdésekre? Ebben a cikkben azt szeretném el- . mondani, hogy miért kell el­fogadható válaszokat adni a gyermekek kérdéseire. Ha azonban belegon­dol a szülő, hogy a választ mennyire fontos érthetővé terüli, a gyermeki' nyelvre és észjárásra léfordítani, — bi­zonyára elgondolkodik majd azon is, hogy mi lesz a gye­rekéből. És ne felejtsük el,'e kérdések zöme azért vetődik fel a kis emberek fejében, mert ők is választ keresnek arra, mivé váljanak A leg­több fiú azt a szakmát sze­retné kisgyermek korában művelni, amit apja csinált. Annál is inkább, mert min­dig az apa a példakép. S ha megtudja hozzá, hogy apja valamilyen közösségnek a tagja, hogy párttag, vagy a szakszervezet tagja, hogy szakmai egyesületeknek aktív résztvevője, talán ő is tagja akar lenni e kisebb közös­ségeknek. Legyen ez szá­munkra fontos! Iskolai rendszerünkben az utóbbi időszakban már pró­bálták bevezetni olyan tan­tárgyakat, amelyek a gyere­keknek ilyen irányú kérdé­seire adnak választ Ám ha a gyermekek csak az iskolá­ban hallják, tanulják a tár- sadalmi-pwtitikai életet, úgy hiszik majd, ez is csak egy tantárgy, olyan, mint a ma­tematika, vagy a történelem. Pedig sókkal többről van szó. Arról, hogy az iskolában is, a családban is közösségi em­bereket formáljunk gyerme­keinkből. Arról, hogy átérez­zék a közösség gondját, ugyanúgy, mint annak örö­meit. A közös munkát vala­mennyiünknek egyformán kell — kellene — tisztelnünk és szeretnünk. Ezzel szemben áll az egoizmus, az önzés, az egyéni célokért vívott állan­dó és töretlen harc. Társadal­mi jelenség ez az egyes réte­geknél. AZ ÉRDEKEK EGYEZTETÉSE Társadalmi-politikai életre való nevelésünk fő célja in­kább az legyen, hogy tudják a gyermekek egyéni céljain­kat a társadalmi célokkal összhangban kitűzni, hogy e célok valahol találkozzanak a saját maguk és a közösség megelégedésére. Nem ‘ azt mondom, hogy marxizmust és leninizmust tanítsunk a kisgyermekeknek. De azt, igen, hogy úgy tanítsuk-ne- veljük őket, hogy világosan, tisztán és igazul lássák a kö­rülöttük levő világot Hogy tudják: egyszer dolgozniuk kell, hogv leendő munkáju­kért felelősséggel tartoznak majd, hogy munkatársaikért, a körülöttük élőkért, szom­szédaikért, lakóhelyükért, egész országukért. Nem könnyű ezt megtanítani. De fontosabb talán, mint bármi más anyagi tényező az élet­ben, fontosabb, mert ebből a tudatból kell származnia ké­sőbben az anyagi haszonnak is. KISDOBOS KÖRTŐL A FELNŐTT TÁRSADALOMIG Léteznek szervezetek, szö­vetségek melyek a közösségi tudat formálásában segítsé­get nyújtanak a szülőknek. Hat éves korban kezdődnek ezek az iskolában, amikor fölkészítik a gyermekeket a kisdobosi tagságra s ez ké­sőbb az úttörő korral folyta­tódik Ne mosolyogjuk hát meg a kék nyakkendőt viselő gyermekeket, ne higgyük azt, hogy mindez gyerekség, já­ték, komolytalan dolog. Mert igenis, komoly ez, — a közös­ségi élet első fázisai, a társa­dalmi tudat kialakításának első lépcsői. Innen vezet az út a Magyar Kommunista If­júsági Szövetségbe, ahol már aktívan politizálnak, amely politikai tömegszervezetnek 800 ezres létszámával számol ez a társadalom, ahonnan a szakszervezetekbe és a párt­ba visz az út. Csak időköz­ben felnőnek a gyerekek. S ha helyesen értelmezzük po­litikai szerepüket, ha támo­gatjuk e szervezetekben va­ló munkálkodásukhoz az igyekezetét, ha elősegítjük, hogy jól érezzék magukat, ha komolyan vesszük őket, ők is tudni fogják felnőtt ko­rukban, hová tartoznak. Lé­nyeges ez ahhoz, hogy azt folytassák, amit mi elkezd­tünk, hogy azt toyábbfejlesz- szék, tökéletesítsék. ' y ■ i/l' " M. M. Hatvan, Heréd, Boldog, Kökényes... Az átállás sikerült Amikor Hatvan/ Heréd, Boldog, Nagykökényes ter­melőszövetkezetei egyesültek, eok" szó esett; a különböző gépparkok összevonásáról, a munkaerők helyes csopor­tosításáról. Csatahyerés múl­hat a „tüzérségen” — mon­dotta is valaki az egyik terv­tárgyaláson. Bottá Antal fenntartási ágazatvézető, aki­re. kiléncvénegy szakember gondja tartozik, így idézi a rajt pillanatait,: — A köz érdekein kívül foglalkoztatott mindenkit a Saját sorsa, boldogulása az új viszonyok között. Hol dolgoz­nak majd. milyen beosztás­ban kamatoztathatják gya­korlatukat. s mennyi lesz a bérük? Persze, számoltunk ezzel ! Már tavaly felvilágo­sítottuk az embereket, igye­keztünk eloszlatni aggályukat. Állíthatóm, nem hiába mo­zogtunk A tartózkodás, ide­genkedés különösen akkor oszlott szét, amikor tények­kel igazoltuk szavunkat... Ahogy egyre inkább mélyre ássuk magunkat’ a témával összefüggő ismeretekben, ki­derül: a dolgozok leginkább annak örültek, hogy munká­juk végett nem kell messzire járni Mert igaz ugyan, hogy Hatvantól egyik község sem esik távol, s a gazdaság gon­doskodott volna saját autó­buszával ide-oda szállításuk­ról is, de hát nagy úr a sok éve»' megszokás, a régi kör­nyezethez, közösséghez való kötődés. Ilyenformán aki akart, maradt a helyén, falu­jában — A személyi ügyek szin­tén megnyugtatóan rende­ződtek — folytatja Barta An­tal. — A társult szövetkeze­tek műhelyvezetői rpűvezető beosztást kaptak, lényegileg azonos jövedelemmel. Nem kerültek hátrányosabb hely­zetbe, ami készséges, jó mun. kára ösztönöz mindenkit. Ez a. kedvező légkör tehette le-' hetévé, hogy korábbi meg­fontolt . elképzeléseinket : az új gazdaság méretéhez szab­va,' s a javításokra, felújítá­sokra összpontosítva, egész gépparkunk sikerrel rajtoljon a kora tavaszi földeken. Körsétánk során kiderült, hogy a hozzáértő szakembe­rek gyarapodása, valamint az ésszerűség alapelve nyomán a gépüzemben meghonosítsák a szakosodást. A szerelők feladatai most a következő­képpen oszlanak meg: Hat­vanban, a Pálkó-tanyán a gépjárműveket, hagyomá­nyos erőgépeket, pótkocsikat javítják. Boldognak jutottak az öntözési felszerelések, ha­gyományos munkagépek, az SZK—5-ös gabonakombáj­nok. Heréd és Nagykökényes gárdája, műhelyei várják az MTZ-ket, a cukorrépa régeb­bi ■ betakarító masináit, vala­mint a borsóművelés gépeit. Kerekharaszton pedig a zárt- rendszerű termelés nagy tel­jesítményű kombájnjai, a ve­tő, az ültető, a növényvédel­mi és magtári szérkezetek nyernek gyógyulást Eközben természetesen arra is törekedtek a ..leninisták”, hogy mindenhová jusson igé­nyes feladati Azaz: sehol se panaszkodjanaK amiatt, hogy esetleg lebecsülnék' képzettsé­güket. a szó nemes értelmé­ben vett rutinjukat. Ugyan­így napirenden szerepelnek indulástól a növénytermesztés sajátos, nagyon érthető kí­vánságai, mert a szakmai irá- ny'tás végső soron azért van. azért dolgozik, hogy az egyes területek, jelen esetben a gépüzem, minél többet produ­kálhassanak. Hogy felkészültek a tavaszi munkákra, némileg érintet­tük már. Nem árt azonban visszatérni a gépüzem haté­konyságát gátló tényezőkre! Az alkatrész és az esetenkénti létszámhiány most is zavarta az egyenletes ütemű munkál­kodást. Emiatt az autók és a pótkocsik egy részének rend­be hozatalával például kissé megkéstek a Leninben. Nagy baj nincs, csak jó,lett volna, ha . hamarabb végeznek, A problémákon miként lettek igazán úrrá? Belső átcsopor­tosítással. Az egyik nagykö­kényest brigád, valamint a boldogi kerület, s Kerekha- raszt segít, amikor itt-ott erőpótlást igényelnek. Mindezek közepette előre tekint a gepüzem, éspedig a munkamorál további javítása végett, s függetlenül a bér­ingadozástól, feszültségtől, amit a napokban rendeztek megnyugtatóan. Céljuk a jó munkahelyi közösség, a jó munkahelyi szellem kialakí­tása, éspedig az üzemi fórum megteremtése révén. Egyszer már találkoztak a szerelők, szakmunkások. S kifejtették véleményüket, gondjukat. A demokrácia ilyesféle megje­lenését a találkozók gyakori­vá tételével bővítik, meghall­gatva, megvitatva minden egyéni sérelmet, javaslatot, valamennyi közös problémát. Bízzunk benne, hogy nem eredmény nélkül.'..! Moldvay Győző AGR0MSEXP0 Egyre több komplett élel­miszeripari feldolgozórend­szert szállít „kulcsra készen’’ az Élelmiszeripari Gépgyár és szerelővállalat: sajtgyárakat exportálnak a Szovjetunióba, kenyérgyárakat Csehszlová­kiába, malomsorokat Irakba és Algériába. Mint az ÉL­GÉP vezetői hétfői sajtótá­jékoztatójukon elmondták, en­nek legyében vesznek részt az e héten nyíló AGROMASEX- PO nemzetközi kiállításon is. A sok új egyedi automata berendezés mellett a már át­adott és a szerelés alatt álló komplett létesítmények ma­kettjeit mutatják be a kőbá­nyai vásárközpontban. Az ÉLGÉP-kiállításon töb­bek között az őrlemények osztályozására alkalmas új technológiát, malomipari tisztítógépeket, tejipari tar­tályokat, programvezéreit sajtkádakat és péksütemény- formázókat láthatnak majd az érdeklődők. Valamennyi berendezés a gyár eddigi fejlesztési munkáját repre­zentálja. Sík Endre elhunyt ! Gazdag életművet, igen sok tanítványt hagyott maga után dr. Sík Endre, a nemzetközi Lenin-békedíjas kommunista tudós, nyugalmazott külügyminiszter, az Országos Béke­tanács elnöke. Fiatalon, az elsők között vitték a frontra, még mielőtt egyetemi tanulmányait befejezte volna. Az első világháború második esztendejében esett orosz fogság­ba. A szovjethatalom egyik első angol nyelvkönyvét ő írta diákjainak. Amikor magyar internacionaüst-’í érkeztek a városba és megalapították a KM? helyi szervezetét, Sík Endre vállalta „Forradalom” című lapjuk szerkesztését. Harminchét éves, amikor életpályát választ. Moszk­vában a keleti egyetem professzora, s 1930-ban kiadták „Faji kérdés és marxizmus” című művét, amelyben az amerikai négerek helyzetéből kiindulva elemzi a problé mát Később minden energiáját Afrika társadalmának kutatására szenteli. A felszabadulás után néhány hónappal hazatér. Nyelvismeretét és nagy műveltségét a diplomáciai életben hasznosítja: a washingtoni magvar követség munkatársa, majd vezetője. Később külügyminiszter-helyettes, maid a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Az MS7M° Központi Bizottsága tagjaként tevékeny részt válla' a közéletben, s nyugdíjazása óta haláláig az Országos Béke­tanács nagy tekintélyű elnöke. Derűjét, anekdotázó kedvét és emberségét őrzik egy­kori munkatársai Munkásságát két visszaemlékezése egé­szíti ki, amelyek a nagyközönség körében is széles körű visszhangra, kedvező fogadtatásra találtak. Nyolcvanhét évet élt, alig valamivel több, mint egv héttel születésnapja után ragadta el a halál. (KS) Szárítók, istállók, üveqbázak Növekvő beruházási kedv a mezőgazdaságban Az elmúlt évtized mező- gazdasági fejlődése számta­lan változást hozott a gazda­ságok életében, a termékszer­kezetben, a termelés módsze­reiben égyaránt. Jelentősen megnövekedett az évi termés mennyisége, amelyről gon­doskodnia — raktároznia, szállítania, esetenként csoma­golnia — kell a termelőnek. A dolgozók száma ugyanak­kor évről évre csökken, így egyetlen megoldás kínálkozott a szövetkezetekben — a gé­pesítés, az iparszerig szako­sított állattartás, .$ jobb mun­kafeltételek biztosítása. Az egyre növekvő beruhá­zási kedvet mutatja, hogy a korábbi éveknél lényegesen több, összesen mintegy 250—300 millió forintot költenek a megye mezőgazdasági üze­mei az idén a műszaki- technikai feltételek fej­lesztésére. A jelenleg kivitelezés alatt álló, illetve most kezdődő be­ruházások összértéke így meghaladja a háromnegyed milliárd forintot. A gabonatermelés gépesíté­se, valamint a termelési rend­szerek működése révén a ter­més lényegesen rövidébb idő alatt kerül a magtárakba, nem beszélve arról, hogy a termés mennyisége Is meg­növekedett. Éz tette mind sürgetőbbé a terményszárítók és -tárolók építését, tekintve, hogy a gabonaforgalmi és malomipari vállalat az aratás ideje alatt ezt képtelen volt felvásárolni, illetve raktárai­ban elhelyezni. Ezért kezdték meg Kápolnán a vállalat ga­bonatároló komplexumának építését, s az építők az idén már a harmadik ütem kivite­lezését fejezik be. Ennek ke­Gyákovics István műhelyvezető D4K- hiészáros János töszerelőíől ■B traktort vesz át rétében a korábbi kettő mel­lé égy újabb 500 vagonos magtárat építenek, sőt már készítik annak a négy, egyen­ként 150 vagonos fémsilónak a terveit is, mely a követke­ző években fogadja majd a termést. Három gazdaságban — a gyöngyösi Mátra Kincse, a domoszlói Mátra Gyöngye és a mezőszemerei Rimamente termelőszövetkezetben — kezd üzemelni az idén új ter­ményszárító berendezés, me­lyekhez korszerű, gépesített terménytárolók is kapcsolód­nak jövőre. A vetőmag vál­lalat termékeik tárolási és kezelési feltételeit kívánja ja­vítani majd az ötvenmillió forintért épülő magtárral' és üzemmel. Az állattenyésztési beruhá­zásoknál még mindig tapasz­talni némi bizonytalanságot. A szakosított telepek költsé­gei évekre leterhelik a gazda^ ságok pénztárcáját, a megté­rülés viszont még az állami támogatás ellenére is bizony­talan. Ezért inkább csak ott fognak jelentősebb fejleszté­si programba, ahol már eddig is jövedelmezőbb volt az ágazat. Hevesen az állami gazda­ság például újabb 600 fé­rőhellyel bővíti tehené­szeti telepét, Zagyvaszán­tó, Tárnáméra, Feldebrö és Tiszanána szarvasmarha - telepei pedig előkészítés alatt állnak. Amennyiben ezek is elké­szülnek, csaknem kétezer fé­rőhellyel gazdagodik a megye mezőgazdasága. Vámosgyör- kön eredetileg egy 420 állat befogadására alkalmas tehe­nészeti telepet kívántak épí­teni, amit végül a sűldőistál- lók bővítésé miatt későbbre halasztottak. Növelik a ser­tésállományt Tiszanánán is, és az ebben az évben befeje­ződő hízótelep bővítésével már 6500 vagasra érett álla­tot adnak át évente a hús­iparnak. A Heves megyei AGROBER kimutatásai szerint a juha- szatot nem fejlesztik olyan mértékben a gazdaságok, mint ahogy több helyen indo­kolt lenne. Mindössze a bél­apátfalvi, pétervásári és fü­zesabonyi szövetkezet javít­ja a tartási körülményeket, s növeli az állományt. Bodony- ban viszont úgy tűnik, a liba­tenyésztés egy újabb köz­pontja alakul ki a jövőben, hiszen megkezdődött az elő­készítése a 200 ezer szár­nyast kibocsátó pecsenyeliba­telepnek. A fokozott gépesítéssel párhuzamosan korszerű - sitik a géptelepeket, s je­lenleg alig találni olyan mezőgazdasági üzemet, ahol ne végeznének leg alabb kisebb felújítást, bő­vítést. Ugyancsak egyre többet fordítanak — főleg azok a gazdaságok, ahol az ágazat­nak hagyományai vannak — a zöldségtermesztés korszerű­sítésére, fejlesztésére. A he­vesi Rákóczi Termelőszövet­kezetben például 22 millió forint értékű növényházat ad­nak, át Nagygomboson és Tarnamérán pedig két újabb paradicsomlényérő állomás könnyíti a Hatvani Konzerv­gyár munkáját. Tarnamérán egyébként már zöldeUnek a palánták az idén kialakított síkfólia-telepen. Elkészültek annak a ne­gyedhektáros kísérleti zöld­ségtelepnek a tervei, melv a Gagarin Hőerőmű hulladék­energiáját hasznosítja majd. Amennyiben a melegvizek beváltják a hozzájuk fűzölt reményeket, úgy a következő években 10—12 hektárra nö­velik a területét. (cziráki) Vezess baleset nélkül! A felszólító mondatot ép­pen huszonöt esztendeje ol­vashattuk, láthattuk először. Plakátok, hirdetések jelezték a mozgalom útra indulását. Hogy miért éppen negyed­százados ez a mozgalom ? Ab­ban az időben kezdett ná­lunk igazán tért hódítani az oly sokat áldott és szidott motorizáció. A huszonöt év alatt hol sikerrel, hol ke­vésbé eredményesen hajto­gattuk. egymásnak : Vezess baleset nélkül ! Az évforduló nem jelent különösebb ünne­pet, hiszen meghirdetése ide­jén csaknem a „huszonnegye­dik órában” született. A mozgalomban minden autótulajdonos részt vehet, és részt is vesz. Tulajdonképpen — túl azon, hogy a jelmondat felszólításának engedni ön­védelem is, •— embertársaink életét is védjük. A mozgalom­ban jól szereplő gépkocs. Ve­zetők a kereknek számító Ju­bileumokon jelvényeket, pla­kettokat kapnak. amelynek rendkívül nagy az erkölcsi ér­téke. De hát kinek is lenne szüksége emiatt anyagi érde­ket figyelembe venni ? Az autóklubok, a közleke­désbiztonsági tanács — és Va­lamennyi közlekedő ember — csendesen bár, mégis meg- ünnepli az idén ezt az évfor­dulót. A jelszó pedig továbbra is: Vezess baleset nélkül! (— ó) jVMmQ 1978. aprliis jíi., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents