Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-09 / 83. szám

A fák: meg nekünk is teremnek Q Kétágú völgy, amit a Bükk idáig nyúló dombjai keríte­nek. Egyik völgyben a falu, másikban a bányatelep házai sorakoznak. Felső-Magyaror- szág legjobb minőségű szenét fejtik itten, ezért aztán Éger- csehi a félrehúzódottsága miatt meg ezen a rejtőzködő tájon belül sem maradhatott sokáig észrevétlen. Igaz, a sí­nek útját máshol húzták meg é» a vasút öléből is kiesett, jó szenét hát légi úton küldi a távolabbi, mónosbéli rako­dóig. A völgység felett, dom­bok között feszülő sodrony­pályán e csendes hét végi déleíőttön is fürgén szállnak tova a szénnel telt csillék. Ember alig jár az utcán, vi­szont annál népesebbek a kertek Égetik a tavalyi gazt, ásóznak, magot, hagymát duggatnak, fákat ültetnek. Csúcsforgalom van a Fekete Gyémántban is. Hét végi, ünnepváró jó hangulat. Régi barátok, ismerősök köszönté­nek, rokonokként parolázunk. — Milyen viszonyban vagy­tok mostanában a közműve­lődéssel? — tudakolom, s úgy néznek rám, mint ájtatosok a templomban káromkodóra. —■ Nagyon is jó viszonyban — mondja egy negyvenen túli vájár. — Lehet itt a Gyémántban sakkozni, rexez- ni, kártyázni. Elüldögélünk a pohár mellett, beszélgetünk, vitatkozunk, kitárgyaljuk a napi politikát, meg a szakmai dolgokat Vagy ez tán nem közművelődés.. ?! Ez is az, de jóval több is ennél. Én pedig azt a többet keresem. Mindenekelőtt a közművelődési bizottság te­vékenysége érdekel: mit csi­nálnak? hogyan működnek? mit tesznek a művelődési le­hetőségek bővítéséért? — Közművelődési bizottság nálunk nincs, nem működik — Kelemen Béla, a szakszer­vezeti bizottság titkára mond­ja ezt az aknairodán. — Pe­dig ez a testület lett volna hivatott irányítani-szervezni a területi munkát. — Két éve született kor­mányhatározat a közművelő­dési bizottságok létesítéséről A számát mindenesetre felje­gyeztem: 10035/1976. /XI. 13. Mt. 4. Egy másik határozat: 25002/1976. az Országos Köz- művelődési Tanácsé, ez a bi­zottságok működését szabja meg. — Nem tudok ilyen bizott­ságról Egercsehiben. Igaz, hallottam olyasmit, hogy lé­tezik nálunk, legalábbis ala­kulási jegyzőkönyv készült, ami ott van Egerben, az SZMT kulturális, agitációs és propaga idaosztályán. Én ezt a jegyzőkönyvet nem láttam, nem is tudom, kik a tagjai, hányán vannak. Az akna ve­zetői közül senki nem tud erről — Mi történik tulajdonkép­pen Egercsehiben? — A művelődési ház ko­rábbi igazgatóját leváltottuk, pénzügyi szabálytalanságok miatt. A tartalmi munka sem volt mindenben kifogástalan A művelődési ház vezetésé­vel Poó* Györgyöt bíztuk meg, aki itt kábelvulkanizáló és másodéves az egri főiskola népművelési szakán, amit le­velező úton végez. Ebből is látható, hogy új alapokra kí­vánjuk helyezni a közműve­lődési tevékenységet. Szerve­zeti változások előkészületei is folynak: 1980-ig közös fenntartásba kerül a művelő­dési ház és a könyvtár, ame­lyek a továbbiakban területi jelleggel működnek majd. Abban is változás lesz, hogy a korábbiakhoz képest a mű­velődési ház vezetője nem tiszteletdíjasként, hanem függetlenített emberként, fő­állásban végzi munkáját Minden törekvésünket egy cél vezérli: kimozdítani holt­pontjáról a közművelődést Érdemi közművelődési mun­kára, szolgálatra van szüksé­günk ... 0 Recsken, az ércbányászok kultúrotthonában mozgalmas, pezsgő élet zajlik Jóval a nappalos sikta után vagyunk. Népesek már a klubszobák, termek. Erős itt a kultúra vonzása, nagyon sokan fáradt testtel is betérnek az otthon­ba, hog> könyvet cseréljenek, szórkoztató műsort lássanak- hallgassanak, vagy egy-egy filmet, kiállítást megnézze­nek. Közhelyként hangzik, hogy a recskiek saját ottho­nuknak érzik a kultúrott­hon! Gondos mecénás a réz­ércmű. s ez a gondosság min­den területen kamatozó. Nézzünk hát körül: mi is van, milyen közművelődési lehetőségek la találhatók e helyen? Van a kultúrotthonban egy 250 embert befogadó nagy te­rem színpaddal, öt szépen, ízlésesen berendezett klub- helyiség, s itt található a könyvtár is, 3880 kötettel. Ott tartanak, hogy mindez már kevés a recskieknek. Ezért is kezdtek hozzá az otthon bő­vítésének, amelyet 1980-ig el­végeznek. Az ércbánya tele­pén a közművelődés szolgála­tában van még egy 60 fős oktató- és egy 25 személyes tanácskozóterem, ahol helyet kapott az 1650 kötetes mű­szaki könyvtár is. Hármasban beszélgetünk a közművelődés recski dolgai­ról. Partnereim: Gál Mihály, a rézércmű szakszervezeti bi­zottságának titkára, a köz- művelődési bizottság társel­nöke, aki egyben a művelő­dési otthonnak is igazgatója, s ezt a tisztét harminckét éve tölti be, lelkiismeretesen és fáradhatatlanul végezve munkáját. Tóth István a sze­mélyzeti osztály vezetője, s emellett a közművelődési bi­zottság titkára. Gál Mihály: — Nem töre­kedtünk arra, hogy mam- mutbizottságot alakítsunk. Testületünknek mindössze hét tagja van. Ki-ki tudja a dolgát, s eszerint végzi a munkát. Tóth István: — Legelőször is elkészítettük a középtávú és az éves közművelődési tervezetet. Fontos célként rögzítettük : biztosítanunk kell dolgozóink politikai, szakmai műveltségi szintjé­nek folyamatos növelését. Továbbá súlyt helyezünk — az önképzés keretében — a növekvő szabad idő értelmes eltöltésére, a korszerű ter­mészettudományos ismeretek iránti érdeklődés felkeltésé­re, a művészeti, olvasási és egyáltalában a kultúra irán­ti igények kielégítésére. Gál Mihály: — Ügy állí­tottuk össze a terveket, hogy azok emberközpontúak le­gyenek. A kultúra terjeszté­sében nem ragaszkodunk merev formákhoz Lenin mondta, hogy a kultúra csak akkor tölti be igazi szerepét, ha az emberek vérévé válik. Éppen ezért merünk az em­berekre építeni Nem „fel­sőbb kijelölésű”, meghatáro­zott témákhoz próbálunk kö­zönséget, sőt, közösséget to­borozni, hanem adott közös­séghez mérni, igazítani a té­mákat Ehhez oda kell fi­gyelni az emberekre, hall­gatni arra, miről beszélget­nek, mi foglalkoztatja őket. — Milyen konkrét felada­tokat tűzött maga elé a köz­művelődési bizottság 1978- ra? — Vájár szakmunkáskép­ző tanfolyamot kell indítani segédvájáraink részére. Is­meretbővítő oktatáson vesz­nek részt a robbantómeste­rek, az ércelőkészítő, vala­mint a kutatófúráshoz áthe­lyezett dolgozók részére. To­vább folytatjuk az „Ismerjük meg társműveinket” című akciónkat, hogy dolgozóink minél szélesebb körben meg­ismerjék hazánk történelmi nevezetességeit, ezen belül is a bányászati muzeális érté­keket. Lesz biztonságtechni­kai továbbképzés, bánya­mentő tanfolyam. — Múlt évi adataink sze­rint 106 azoknak a dolgozók­nak a száma, akiknek hiány­zik az általános iskolai nyolc osztálya 4 termelés korsze­rűsítésének, új technológiák bevezetésének nélkülözhetet­len eleme ez az alapiskolá­zottság. Még ösztönzőbbé tesszük a továbbtanulás le­hetőségét ezért, hogy minél többen pótolják a korábban elmulasztottakat. Gondosko­dunk arról, hogy rendelk®- zésre álljanak a különböző oktatáshoz szükséges segéd­eszközök (filmek, írásvetítő stbl). — A szakmai képzést saját oktatói gárdánk látja el Van egy 20 fős TIT-csoportunk, amely a szakoktatás mellett a tudományos ismeretterjesz­tést is feladatának tekinti. Kétszer rendezünk vetélke­dőt szocialista brigádoknak. S szeretnénk elérni, hogy már 1980-ra minden brigád­tag olvasója legyen a könyv­tárnak. — Végezetül: hogyan fog­lalhatók össze eddigi műkö­désük tapasztalatai? — Nálunk nem volt szük­ség különösebb szemléletvál­tozásra a hibás megrögződé- sek kiigazítására. Korábban is volt egy jól működő okta­tási bizottságunk, amely jő előiskolája a mostani köz- művelődési bizottságnak. Tudjuk és hisszük, hogy csak akkor lehet valamit igazán csinálni, ha mélyen átérez- zük küldetésünk szükséges­ségét, teljesen egyetértünk vele és aszerint dolgozunk- Amit pénzben, energiában befektetünk a közművelő­désbe, nem ablakon kidobott érték, minden visszatérüL Valóban és ténylegesen visz- szatérül, mert a szellemi igé­nyek felkeltése, kielégítése, mindnyájunk művelődése kamatosán visszahat a ter­melésre Ez lassú folyamat, nem megy egyik pillanatról a másikra, kicsit a faültetés­hez hasonlít, amellyel min­dig a jövőnek is dolgozunk. De nem kizárólagosan a jö­vőnek A fák még nekünk is teremnek... Pataky Dezső Virágkertészet, erdőteíepités Mezőszemerén (Tudósítónktól) A mezőszemereí Rima men­te Termelőszövetkezetben aa idén 215 hektáron foglalkoz­nak kertészeti növények és zöldségfélék termelésével. A 110 hektáron termelt zöld-í borsót a konzerviparnak szál-- lítják. Százöt hektár terüle-i tét tesz ki a vegyes zöldség»: félék kertészete. Szerződést kötöttek a Hat"* vani Konzervgyárral, mely-J nek paprikát, paradicsomod termelnek. A helyi lakosság ellátására és a környező községek, városok piacaira ia többféle zöldárut szánnak aa idén is. Bódi István kerteszméruötí irányításával jól felkészül-i tek az idei évre Kikeltek ésj megerősödtek már a palám! ták a fóliasátrakban. A ker-j tészet dolgozói azt tervezik! hogy jó időjárás esetén már4 április közepén ki is ültetik azokat. Űj üzemágként kísér­leteznek a virágkertészetteU Az elmúlt télen 100 négjH zetméter alapterületű fólia­sátorban termeltek tulipánt! és jácintot. A virágokat aí közelmúltban értékesítették! Tovább folytatják kísérlek teiket, kardvirágot, krizan-’ témot és szegfűt termelnek! Jelentősen növelik majd et virágkertészet alapterületét, Kapcsolatot teremtenek az Óbudai Termelőszövetkezet­tel, ahonnan a szakmai t*J pasztalaton kívül a krizaiH témtöveket is beszerzik.' Előbb 1200, később pedig háromezer négyzetméterre növelik a virágkertészet te­rületét. Távlati tervük egy, félhektáros fóliatelep kiépí­tése lesz. Az itt termelt vi­rágok értékesítésére a közeli városok, nagyközségek üzle­teivel kötnek szerződést. A tervek között szerepel még újabb erdőtelepítés is a szövetkezet mélyebben fek­vő, eddig hasznosithatatlaw területein. Még az idén 1® hektáron telepítenek nyárfát a most kitermelt erdők, er* dősávok helyén. Császár István IKREK A Gyöngyösi Városi és Járási Tanács Bugát Pál Kórházának szülészeti-nőgyógyászati osztályán az elmúlt évben 1350 új­szülött látott napvilágot. Mint dr. Pál Sándor osztályvezető főorvos elmondotta, nagy gondot fordítanak a koraszülések megelőzésére. Ez annál is inkább indokolt, mert minden tize­dik kismama koraszüléssel hozza napvilágra gyermekét. A szüléseknél gyakorta szükséges a sebészeti beavatkozás is, ennek ellenére — ez az orvosok legnagyobb öröme — az utóbbi tíz évben egyetlen haláleset sem fordult elő az osz­tályon. Az itt dolgozók mindennapi felelősségteljes munkáját mutatjuk be most képriportunkban. Dr. Szecskó József orvos és Horváth Katalin - ápolónő az egyik kis koraszülöttet inkubátorba helyezik el (jobbra). Együtt. A gyöngyösi kórházban született ikrek — Gábor és Krisztina — a legjobb helyen: édesanyjuk, Baranyi Györgyné karjaiban (fent). í jDj élet született Dr. Kálmándl Sándor a szülésznő, Szontágh Arpádné asszlsztalásával világra segítette az ikerpár elsőszü- lött tagját, Baranyi Gáborkát (Szabó Sándor képriportja)

Next

/
Thumbnails
Contents