Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
A fák: meg nekünk is teremnek Q Kétágú völgy, amit a Bükk idáig nyúló dombjai kerítenek. Egyik völgyben a falu, másikban a bányatelep házai sorakoznak. Felső-Magyaror- szág legjobb minőségű szenét fejtik itten, ezért aztán Éger- csehi a félrehúzódottsága miatt meg ezen a rejtőzködő tájon belül sem maradhatott sokáig észrevétlen. Igaz, a sínek útját máshol húzták meg é» a vasút öléből is kiesett, jó szenét hát légi úton küldi a távolabbi, mónosbéli rakodóig. A völgység felett, dombok között feszülő sodronypályán e csendes hét végi déleíőttön is fürgén szállnak tova a szénnel telt csillék. Ember alig jár az utcán, viszont annál népesebbek a kertek Égetik a tavalyi gazt, ásóznak, magot, hagymát duggatnak, fákat ültetnek. Csúcsforgalom van a Fekete Gyémántban is. Hét végi, ünnepváró jó hangulat. Régi barátok, ismerősök köszöntének, rokonokként parolázunk. — Milyen viszonyban vagytok mostanában a közművelődéssel? — tudakolom, s úgy néznek rám, mint ájtatosok a templomban káromkodóra. —■ Nagyon is jó viszonyban — mondja egy negyvenen túli vájár. — Lehet itt a Gyémántban sakkozni, rexez- ni, kártyázni. Elüldögélünk a pohár mellett, beszélgetünk, vitatkozunk, kitárgyaljuk a napi politikát, meg a szakmai dolgokat Vagy ez tán nem közművelődés.. ?! Ez is az, de jóval több is ennél. Én pedig azt a többet keresem. Mindenekelőtt a közművelődési bizottság tevékenysége érdekel: mit csinálnak? hogyan működnek? mit tesznek a művelődési lehetőségek bővítéséért? — Közművelődési bizottság nálunk nincs, nem működik — Kelemen Béla, a szakszervezeti bizottság titkára mondja ezt az aknairodán. — Pedig ez a testület lett volna hivatott irányítani-szervezni a területi munkát. — Két éve született kormányhatározat a közművelődési bizottságok létesítéséről A számát mindenesetre feljegyeztem: 10035/1976. /XI. 13. Mt. 4. Egy másik határozat: 25002/1976. az Országos Köz- művelődési Tanácsé, ez a bizottságok működését szabja meg. — Nem tudok ilyen bizottságról Egercsehiben. Igaz, hallottam olyasmit, hogy létezik nálunk, legalábbis alakulási jegyzőkönyv készült, ami ott van Egerben, az SZMT kulturális, agitációs és propaga idaosztályán. Én ezt a jegyzőkönyvet nem láttam, nem is tudom, kik a tagjai, hányán vannak. Az akna vezetői közül senki nem tud erről — Mi történik tulajdonképpen Egercsehiben? — A művelődési ház korábbi igazgatóját leváltottuk, pénzügyi szabálytalanságok miatt. A tartalmi munka sem volt mindenben kifogástalan A művelődési ház vezetésével Poó* Györgyöt bíztuk meg, aki itt kábelvulkanizáló és másodéves az egri főiskola népművelési szakán, amit levelező úton végez. Ebből is látható, hogy új alapokra kívánjuk helyezni a közművelődési tevékenységet. Szervezeti változások előkészületei is folynak: 1980-ig közös fenntartásba kerül a művelődési ház és a könyvtár, amelyek a továbbiakban területi jelleggel működnek majd. Abban is változás lesz, hogy a korábbiakhoz képest a művelődési ház vezetője nem tiszteletdíjasként, hanem függetlenített emberként, főállásban végzi munkáját Minden törekvésünket egy cél vezérli: kimozdítani holtpontjáról a közművelődést Érdemi közművelődési munkára, szolgálatra van szükségünk ... 0 Recsken, az ércbányászok kultúrotthonában mozgalmas, pezsgő élet zajlik Jóval a nappalos sikta után vagyunk. Népesek már a klubszobák, termek. Erős itt a kultúra vonzása, nagyon sokan fáradt testtel is betérnek az otthonba, hog> könyvet cseréljenek, szórkoztató műsort lássanak- hallgassanak, vagy egy-egy filmet, kiállítást megnézzenek. Közhelyként hangzik, hogy a recskiek saját otthonuknak érzik a kultúrotthon! Gondos mecénás a rézércmű. s ez a gondosság minden területen kamatozó. Nézzünk hát körül: mi is van, milyen közművelődési lehetőségek la találhatók e helyen? Van a kultúrotthonban egy 250 embert befogadó nagy terem színpaddal, öt szépen, ízlésesen berendezett klub- helyiség, s itt található a könyvtár is, 3880 kötettel. Ott tartanak, hogy mindez már kevés a recskieknek. Ezért is kezdtek hozzá az otthon bővítésének, amelyet 1980-ig elvégeznek. Az ércbánya telepén a közművelődés szolgálatában van még egy 60 fős oktató- és egy 25 személyes tanácskozóterem, ahol helyet kapott az 1650 kötetes műszaki könyvtár is. Hármasban beszélgetünk a közművelődés recski dolgairól. Partnereim: Gál Mihály, a rézércmű szakszervezeti bizottságának titkára, a köz- művelődési bizottság társelnöke, aki egyben a művelődési otthonnak is igazgatója, s ezt a tisztét harminckét éve tölti be, lelkiismeretesen és fáradhatatlanul végezve munkáját. Tóth István a személyzeti osztály vezetője, s emellett a közművelődési bizottság titkára. Gál Mihály: — Nem törekedtünk arra, hogy mam- mutbizottságot alakítsunk. Testületünknek mindössze hét tagja van. Ki-ki tudja a dolgát, s eszerint végzi a munkát. Tóth István: — Legelőször is elkészítettük a középtávú és az éves közművelődési tervezetet. Fontos célként rögzítettük : biztosítanunk kell dolgozóink politikai, szakmai műveltségi szintjének folyamatos növelését. Továbbá súlyt helyezünk — az önképzés keretében — a növekvő szabad idő értelmes eltöltésére, a korszerű természettudományos ismeretek iránti érdeklődés felkeltésére, a művészeti, olvasási és egyáltalában a kultúra iránti igények kielégítésére. Gál Mihály: — Ügy állítottuk össze a terveket, hogy azok emberközpontúak legyenek. A kultúra terjesztésében nem ragaszkodunk merev formákhoz Lenin mondta, hogy a kultúra csak akkor tölti be igazi szerepét, ha az emberek vérévé válik. Éppen ezért merünk az emberekre építeni Nem „felsőbb kijelölésű”, meghatározott témákhoz próbálunk közönséget, sőt, közösséget toborozni, hanem adott közösséghez mérni, igazítani a témákat Ehhez oda kell figyelni az emberekre, hallgatni arra, miről beszélgetnek, mi foglalkoztatja őket. — Milyen konkrét feladatokat tűzött maga elé a közművelődési bizottság 1978- ra? — Vájár szakmunkásképző tanfolyamot kell indítani segédvájáraink részére. Ismeretbővítő oktatáson vesznek részt a robbantómesterek, az ércelőkészítő, valamint a kutatófúráshoz áthelyezett dolgozók részére. Tovább folytatjuk az „Ismerjük meg társműveinket” című akciónkat, hogy dolgozóink minél szélesebb körben megismerjék hazánk történelmi nevezetességeit, ezen belül is a bányászati muzeális értékeket. Lesz biztonságtechnikai továbbképzés, bányamentő tanfolyam. — Múlt évi adataink szerint 106 azoknak a dolgozóknak a száma, akiknek hiányzik az általános iskolai nyolc osztálya 4 termelés korszerűsítésének, új technológiák bevezetésének nélkülözhetetlen eleme ez az alapiskolázottság. Még ösztönzőbbé tesszük a továbbtanulás lehetőségét ezért, hogy minél többen pótolják a korábban elmulasztottakat. Gondoskodunk arról, hogy rendelk®- zésre álljanak a különböző oktatáshoz szükséges segédeszközök (filmek, írásvetítő stbl). — A szakmai képzést saját oktatói gárdánk látja el Van egy 20 fős TIT-csoportunk, amely a szakoktatás mellett a tudományos ismeretterjesztést is feladatának tekinti. Kétszer rendezünk vetélkedőt szocialista brigádoknak. S szeretnénk elérni, hogy már 1980-ra minden brigádtag olvasója legyen a könyvtárnak. — Végezetül: hogyan foglalhatók össze eddigi működésük tapasztalatai? — Nálunk nem volt szükség különösebb szemléletváltozásra a hibás megrögződé- sek kiigazítására. Korábban is volt egy jól működő oktatási bizottságunk, amely jő előiskolája a mostani köz- művelődési bizottságnak. Tudjuk és hisszük, hogy csak akkor lehet valamit igazán csinálni, ha mélyen átérez- zük küldetésünk szükségességét, teljesen egyetértünk vele és aszerint dolgozunk- Amit pénzben, energiában befektetünk a közművelődésbe, nem ablakon kidobott érték, minden visszatérüL Valóban és ténylegesen visz- szatérül, mert a szellemi igények felkeltése, kielégítése, mindnyájunk művelődése kamatosán visszahat a termelésre Ez lassú folyamat, nem megy egyik pillanatról a másikra, kicsit a faültetéshez hasonlít, amellyel mindig a jövőnek is dolgozunk. De nem kizárólagosan a jövőnek A fák még nekünk is teremnek... Pataky Dezső Virágkertészet, erdőteíepités Mezőszemerén (Tudósítónktól) A mezőszemereí Rima mente Termelőszövetkezetben aa idén 215 hektáron foglalkoznak kertészeti növények és zöldségfélék termelésével. A 110 hektáron termelt zöld-í borsót a konzerviparnak szál-- lítják. Százöt hektár terüle-i tét tesz ki a vegyes zöldség»: félék kertészete. Szerződést kötöttek a Hat"* vani Konzervgyárral, mely-J nek paprikát, paradicsomod termelnek. A helyi lakosság ellátására és a környező községek, városok piacaira ia többféle zöldárut szánnak aa idén is. Bódi István kerteszméruötí irányításával jól felkészül-i tek az idei évre Kikeltek ésj megerősödtek már a palám! ták a fóliasátrakban. A ker-j tészet dolgozói azt tervezik! hogy jó időjárás esetén már4 április közepén ki is ültetik azokat. Űj üzemágként kísérleteznek a virágkertészetteU Az elmúlt télen 100 négjH zetméter alapterületű fóliasátorban termeltek tulipánt! és jácintot. A virágokat aí közelmúltban értékesítették! Tovább folytatják kísérlek teiket, kardvirágot, krizan-’ témot és szegfűt termelnek! Jelentősen növelik majd et virágkertészet alapterületét, Kapcsolatot teremtenek az Óbudai Termelőszövetkezettel, ahonnan a szakmai t*J pasztalaton kívül a krizaiH témtöveket is beszerzik.' Előbb 1200, később pedig háromezer négyzetméterre növelik a virágkertészet területét. Távlati tervük egy, félhektáros fóliatelep kiépítése lesz. Az itt termelt virágok értékesítésére a közeli városok, nagyközségek üzleteivel kötnek szerződést. A tervek között szerepel még újabb erdőtelepítés is a szövetkezet mélyebben fekvő, eddig hasznosithatatlaw területein. Még az idén 1® hektáron telepítenek nyárfát a most kitermelt erdők, er* dősávok helyén. Császár István IKREK A Gyöngyösi Városi és Járási Tanács Bugát Pál Kórházának szülészeti-nőgyógyászati osztályán az elmúlt évben 1350 újszülött látott napvilágot. Mint dr. Pál Sándor osztályvezető főorvos elmondotta, nagy gondot fordítanak a koraszülések megelőzésére. Ez annál is inkább indokolt, mert minden tizedik kismama koraszüléssel hozza napvilágra gyermekét. A szüléseknél gyakorta szükséges a sebészeti beavatkozás is, ennek ellenére — ez az orvosok legnagyobb öröme — az utóbbi tíz évben egyetlen haláleset sem fordult elő az osztályon. Az itt dolgozók mindennapi felelősségteljes munkáját mutatjuk be most képriportunkban. Dr. Szecskó József orvos és Horváth Katalin - ápolónő az egyik kis koraszülöttet inkubátorba helyezik el (jobbra). Együtt. A gyöngyösi kórházban született ikrek — Gábor és Krisztina — a legjobb helyen: édesanyjuk, Baranyi Györgyné karjaiban (fent). í jDj élet született Dr. Kálmándl Sándor a szülésznő, Szontágh Arpádné asszlsztalásával világra segítette az ikerpár elsőszü- lött tagját, Baranyi Gáborkát (Szabó Sándor képriportja)
