Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

A moszkvai 81. számó kórház vendégei voitak A magyar—szovjet barát­ság jegyében, a Szakszerveze­tek Heves megyei Tanácsa nőbizottságának szervezésé­ben 60 nődolgozó —, közöttük harmincötén, a Mátra hegyei közt lakó egészségügyi dolgo­zók a tüdőgyógyintézet ápoló­női, asszisztensei, gyógyszeré­szei, orvosai — indultak Moszkvába. Gazdag programjukban a történelmi nevezetességek megtekintése, s egy baráti ta­lálkozó szerepelt többek kö­zött. A 29. kerületben levő 81. számú kórházban sok, a hi­vatásukkal, szakmájukkal kapcsolatos felvilágosítást hallhattak a kórház igazgató­főorvosától és az osztályok megtekintésénél az orvosok­tól, nővérektől. Többek között ebben a kórházban működik a híres szemészet, ahol a világ min­den tájáról, Amerikából és Angliából is gyógyítanak be­tegeket. Virággal és hevesi hímzés­sel díszített terítővei ajándé­kozták meg az ott dolgozókat. A búcsúvacsorán a csoport tagjai már arról beszélgettek, jó lenne szabadságukat Le- ningrádban tölteni, — itthon pedig így búcsúztak egymás­tól: „Először mentünk el Moszkvába, de reméljük, nem utoljára!” Erdős Tivadarné Gyöngyös (WZ tetet Sokszor olvastunk, hallot­tunk a télen a magyarorszá­gi turistaházak (siralmas) helyzetéről. Legtöbbnek nem volt gazdája, nem hozták rendbe az épületeket, sőt né­melyiket be is zárták. Így aztán a szegény turisták sok helyen nem tudtak megszáll­ni, és tovább- vagy hazamen­tek ... Bezzeg nálunk, a Bükkben, nem ilyen szegé­nyes a helyzet a turistaházak és a szálláslehetőségek körül. A világ minden részén iri­gyelhetnek bennünket, akko­ra turistaházunk van ... Most olvastam az Esti Hírlapban (1978. márc. 29., 7. old.). A pálya széléről című rovatban: „Az Eger városától északke­letre levő, 669 méter ma­gas, a Várhegy oldalán 1925- ben épült, 540 méter m a- g a sb an fekvő várkúti turistaházat rendbe hozták. Ismét várja a látogatókat." ... Amikor a turistaház 1925- ban megépült, még nem volt 669 méter magas ... A hiány­zó emeleteket most, a rend­be hozás alatt húzhatták fel. Ki is megyek megnézni rövi­desen. Addig is kiszámítot­tam, hogy ha egy emelet kb. 4,5 m magas, akkor a tu- ristáházunk 669 méterében legalább 148 emelet van. Per­sze a talaj sziklás, elbírja. Aki az utolsó emeleten la­kik. éppen 1209 méterre van a tenger szintje felett (540+ -f 669=1209). Ez ma Magyar- ország legmagasabb épülete. De tudtommal az egész vi­lágon sincs ezt megközelítő magasságú épület... Meg kall becsülnünk! Most már nem szabad megengedni, hogy újból elhanyagolódjék. Kár, hogy jelenleg ..Étkezési lehetőség nincs — főzni le­het”. Következő fejlesztési programnak ajánlanám egy jó konyha berendezését. Eb­ben a nagy épületben elfér­ne . Vagy tán nem is olyan nagy? Esetleg a Várhegy ma­gasságát tévesztették össze az épület magasságával? Nagyon is lehetséges... De akkor vissza az egész csodálkozás­sal L (DR. SZEMES—VARGA) Az „Olvasó munkásért” Fejlődik a megye tanácsi könyvtárhálózata Elkészült a megye tanácsi könyvtárhálózatának 1977. évi statisztikai elemzése, s vele egyidőben megszülettek az 1978. évi fejlesztési tervek is. Az elmúlt évben 144 taná­csi könyvtár (városi, közsé­gi fiók) állt szolgáltatásaival a megye lakosságának ren­delkezésére. 50 ezer beirat­kozott olvasójuk volt könyv­tárainknak, s az év során csaknem 1,3 millió kötetet kölcsönöztek. Egyre több könyvtár él a kiscsoportos foglalkozások adta lehetőségekkel. Jelenleg 65 klub, szakkör működik könyvtári keretek között, amelyek közül néhányat a helyi művelődési otthonnal közösen tartanak fenn. Zenei részlegek tekintetében is je­lentős előrelépés várható az elkövetkezendő egy-két év­ben. Egerben és Hatvanban megkezdték a hanglemezek kölcsönzését is. Zenei klub működik Gyöngyösön és Ka- rácsondon. A Megyei Könyv­tár támogatásával zenei be­rendezést és hanglemezeket kap 1978-ban Mátraderecske, RózsasZentmárton, Sarud, Abasár, Erdőtelek, Kömlő. A meghirdetett „Olvasó munkásért” pályázatra 15 köz­ségből neveztek be. A me­gyei tanács, a szakszervezeti és tanácsi központi könyvtár javaslata alapján négy in­tézményt országos, másik négyet pedig megyei juta­lomra terjesztett fel. Javultak könyvtáraink mű­ködési körülményei is. Fo­lyamatosan fejlesztették és bővítik a jövőben a követke­ző községi intézményeket: Kál, Szihalom, Nagyréde, Szűcsi, Kompolt, Tarnaszent- mária. Szúcs-bányatelep, Vá- mosgyörk, Abasár, Boldog, Heréd, Nagykökényes, Eger- csehi, Pétervására. Bükkszék, Sírok és Szarvaskő községek­ben. Élénk volt a könyvtárosok szervezeti — szakmai tevé­kenysége az elmúlt időszak­ban. Az 1975-ben megalakult megyei könyvtáregyesületi csoport munkáját legutóbb, az országos elnökség is ki­magaslónak ítélte. Az eredmények mellett nem szabad elhallgatni a problémáinkat sem. A leg­súlyosabb az egri Megyei Könyvtár, a gyöngyösi váro­si és a füzesabonyi nagyköz­ségi könyvtár helyzete, de fejlesztésre vár a karácsondí, kerecsendi, egerbaktai, pará- di, felsőtárkányi, kiskörei és poroszlói intézmény is. A megvében dolgozó könyvtárosok szakmai képes­sége, emberi hozzáállása is eredményezte, hogy a könyv­tári kultúra ilyen gyors lép­tekkel haladt előre az elmúlt 10—15 évben. Baranyi Imre Korszerű közművelődés . s k ... óiiiáíj ŰCiOi Mátraszentimrén 1975—77-ben, a Népműve­lési Intézet országos kísérle­tet végzett öt községben, „Családi klub” címen. Mátra- szenitimre is köztük volt, és igen eredményesen zárultak a kísérleti évek. A lakosság érdeklődésére a községi tanács és Gyöngyös város TIT-szervezete támoga­tásával 1977—78-ban is to­vább folytatódnak a „Csalá­di klub” estéi. Az oldott han­gulatú beszélgetéseket ma­gas színvonalú TIT-előadások vezetik be — a legváltoza­tosabb témákban. A családok társalgásának nyugodtságát fokozza, hogy a szomszéd teremben szak­képzett óvónő vagy tanítónő felügyelete alatt beszélget­nek, kézimunkáznak, rajzol- gat.nak a gyermekeik. Elismeréssel kell szólnunk a legutóbbi TIT-előadás ve­zetőjéről, Jekkel Ferenc eÍv­társról, aki a „Hiedelmek — 'okkultizmus, spiritizmus, mágia” látszólagos '„szövevé­nyeibe” világított be a ter­mészettudományos gondolko­dás módszerével. A „Családi klub” idei prog­ramjában még szociológus, pszichológus vendégeket vá­runk, valamint egy kirándu­lás keretében a helyi, pisz- késtetői csillagvizsgálóval és a mellette levő, földrengést jelző állomással ismerkedünk meg. Megyei tanácsunk nemrég a közművelődésről szóló tör­vény megyei tapasztalatairól tárgyalt. Úgy érzem, ez a „Családi klub” közművelődési forma is megvalósítani igyekszik a törvény elgondo­lásait. Id. Zakupszky László. Mátraszentimre Levelek sorokban zeti bizottságok, osztálybi­zottságok jog- és hatáskörét nem ismerik pontosan. Nem tesznek különbséget az egyet­értés és véleményezés között, másrészt nem egyértelmű a jogkörök megosztása a bizal­mi, az osztály- és szakszerve­zeti bizottság között. A bizalmiak véleményét főleg a bérezésnél, jutalma­zásnál kérték ki. Kevés számban ugyan, de előfor­dult, hogy az egyeztetés so­rán a bizalmi és a munkál­tatói jogot gyakorló vezető között véleményeltérés volt. Arra azonban már nem vá­laszoltak a bizalmiak, hogy ez a véleményeltérés hogyan rendeződött. Néhány bizalmi jogkörének gyakorlását formálisnak tart­ja, azért, mert nem jut tudo­mására, hogy álláspontjával egyetértettek-e vagy ha nem, akkor miért. A bizalmiak fontos felada­ta — a munkahelyi demok­ráciának pedig egyik jelentős észköze — a munkaértekez­leteken elhangzott javasla­tok, észrevételek napi mun­kában történő hasznosítása. A munkaértekezletet köve­tően ellenőrizhetik, hogy mi­lyen intézkedések töréntek. Ezzel a jogával a bizalmiak 67 százaléka élt. A törzsgár- daszabályzattal kapcsolatban a bizalmiak 90 százaléka mondott véleményt, 68 szá­zalékuk javaslatát el is fo­gadták. A felmérés alapján az el­múlt évben 97 bizalmi tar­tott csoportértekezletet. Ki­derült az is, hogy a szak- szervezeti bizottságok nem mindenütt fordítanak kellő figyelmet a bizalmiak tájé­koztatására. A munkáltatók egy része nem ismeri, illetve nem érti jól a bizalmiak jog­körét, s úgy érzi, a bizalmi nem a biztosított jogát gya­korolja, hanem „mindenbe beleszól”. A bizalmiak többsége fel­adatát hozzáértéssel és fele­lősséggel látja el. Ahhoz azon. ban, hogy valamennyi bizal­mi ismerje és gyakorolja jog­körét, rendszeres tájékozta­tásuk, oktatásuk elengedhe­tetlen. Váradi Anna, Eger Visszhang A pontosság szerintünk fő követelmény a cikkekben A főiskola, s a főisko­lások mindig nagy örömmel olvassák, ha a megyei újság­ban életükről, gondjaikról, örömeikről tudósítják az ol­vasókat. örömünk azonban nem mindig teljes. Megle­pődve olvastuk a Népújság 1978. III. 22-i számában a „Pályázat, pályázók — zárt kapuk vagy nyitott ajtók” címmel megjelent írást egy főiskolás tollából. Ehhez szeretnénk néhány megjegyzést fűzni. A hitelt érdemlő tájékoztatás kedvéért közölnénk személy szerint is, hogy valójában ki, és ho­gyan nyilatkozott. Cseterki Mária: A cikkben leírtakkal nem­csak, hogy nem értek egyet, de ilyet és ehhez hasonlókat nem is mondtam. Tisztában vagyok a pályázati rendszer hiányosságaival, valamint a megoldási lehetőségek nehéz­ségeivel. Mezei Mária: Bár nem matematika—mű­szaki, hanem matematika—fi­zika szakos hallgató vagyok, de annyit tudok, hogy a két éve kiadott pályázati rend­szert először módosították. A Borsod megyei megállapítás­hoz csak annyit, mivel He­ves megyei vagyok, itt kívá­nok elhelyezkedni. Az pedig már tényleg abszolút tájéko­zatlanságomat bizonyítaná, ha azt mondtam volna: „ ... ezek után miért beszé­lünk pedagógushiányról?”. Cserey Gábor: Bár a cikk írója nem a mondanivalóm lényegét emel­te ki, az újságban megjelen­teket én mondtam, ha nem is ilyen stílusban. Feleségem is ott volt a beszélgetésnél, de o viszont nem szólt hozzá. Továbbra is az a vélemé­nyem, hogy a pályázati rend­szer helyes és szükséges. Ezen belül a kétlépcsős rend­szert tartom szerencsésebb­nek, de csak akkor, ha a rendeletet minden szinten szigorúan, következetesen be­tartják. A rendelet követ­kezetes betartása segítené elő a protekcionizmus visszaszo­rítását, megszüntetését. Levelünk nem elsősorban egyéni sérelmeink orvoslásá­ra hivatott, hanem arra, hogy a pályakezdő pedagógusok gondjairól, a pályázati rend­szerről az olvasó hűbb ké­pet kapjon. Cseterki Mária, Mezei Mária, Cserey Gábor Köszönjük az egri Ingat­lankezelő, -Közvetítő és La­kásberuházó Vállalat dolgo­zóinak. hogy egv évtizede patronálják óvodánkat, s hozzájárulnak az óvoda és környéke szebbé tételéhez. (Egri, Gárdonyi utcai óvoda SZM.) Jól sikerült klubdélutánokat rendeznek a hevesi szociális otthonban. Csapó Jánosné, a a klub vezetője — az inté­zet dolgozója — mindent megtesz, hogy feledtesse az idős emberek magukra hagya­tottságát. Köszönet érte. (özv. Kral Rezsővé, gondozott) a Mátravidéki Erőmű Vörös­kereszt-szervezete a vállalat nyugdíjas nődolgozói és a csányi szociális otthon lakói számára. A kedves találko­zón szovjet vendégek is részt vettek. (Molnár Gyuláné, Lőrinci) A kollektív szerződés vég­rehajtásáról számolt be a vál. lalat dolgozóinak Papp Jó­zsef, a hatvani konzervgyár igazgatója. A résztvevők be­terjesztették a szerződés mó­dosítását szolgáló javaslatod kát, melyek elfogadásáról ké­sőbb döntenek. Uzsonnával összekötött is­merkedési délutánt rendezett A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Heves megyei Bizottsága a szakszerveze* i bizalmiak kibővített jogköré­nek érvényesüléséről felmé­rést készített. Kérdőív segít­ségével 240 bizalmit kerestek meg. (Ködmön László, Hatvan.) A bizalmiak jelentős szá­ma 10 vagy enné] több év óta végzi feladatát és mind­össze 12 százalékuk 1—2 év óta választott tisztségviselő. A kérdésekre adott vála - szókból megállapítható, hogy egyes helyeiken a szakszerve­Reklamáció Meglehetősen sok bosszú. Ságot okozott az egri csebok- szári-lakótelepi háziasszo­nyoknak a tej. A kettős ün­nepre készülve — s lévén elég sok gyerek az itt lakó családokban — bevásárolták a tejet is. előre. Ki Rét, ki négy litert, hogy ne legyen gond a gyerekek ellátása. Már vasárnap reggel sokan tapasztalták bosszankodva, hogy a tej savanyú. Hétfő reggelre meg szinte minden­ki kiönthette, mert használ­hatatlan volt. Alaposabb vizsgálat után derült ki. hngv a tejesz’cskókon szombati szavatosság volt jelölve. Isrv természetes, bogy vasárnan és hétfőn már fogyaszthatatlan volt. A bosszúságot tovább te­tézte, hogy még kedden reg­gel is akadt az ABC-bolt pultjain lejárt szavatosságú, savanyú tej. Hogy ki volt a hibás, azt megállapítani, nem feladatunk. Vagy a tejüzem nem vette figyelembe a szál­lításnál. hogv kétnapos ün­nepre készülnek, vagy a bolt­ban hamarabb került a vá- _ tejügvben sárlók elé a későbbi szava­tosságra biztosított áru. Mindezt bizonyára kiderí­tik az illetékesek, s gondos­kodnak arról, hogy az elkö­vetkező kettős ünnepeken már ne legyen a tej családi bosszúságok forrása. —d.— És sürgős esetben ? A bélapátfalvi tónál épült egy kis házikó, ahová, úgy mondják, a király is gyalog jár. Erre igen-igen nagy szük­ség volt, de kérdem, hogy minek épült, ha az ajtajára kiírták: „Kulcs a tanácshá­zán’’. Ez oda-vissza menetben kö­rülbelül 2—3 kilométer. így mindenkinek a fantáziájára bízom, mi minden történhet ez alatt a kis gyalogtúra alatt a kulcsért indulóval. Szökőné Csizmadia Mária Bélapátfalva Hogyan élnek jogaikkal? MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.40: Franok kamarazenéjé­ből; 9.40: Kácsafürösztő; 10.05: Mindenki iskolája; 10.20: Szüneti mulatságok; 10.35: A repülés szerelme­sei; 10.55: Barokk muzsi­ka; 11.40: A Balogh csa. Iád; 12,35: Tánczenei kok­tél; 13.20: Válaszolunk hall­gatóinknak; 13.35: Népi zo­ne; 14.01: Ezeregy délután; 14.31: Kóruspódium; 15.10: Édes anyanyelvűnk; 15.15: Magyar kamarazene; 15.51: Fucik: Felejthetetlen pilla­nat; 16.05: Egy göcseji nó­tafa: László Imréné; 16.15: Áprilisi bolondságok; 16.35: Két részlet Massnet: Wer­ther c. operájából; 17.10: Remekírók — remekmű­vek; 18.12: A Magyar Rá­dió és Televízió énekkara énekel; 18.30: Esti magazin; 19.15: Világszínház; 20.08; Oj lemezeinkből; 21.12: Ré­gi magyar muzsika: 21.30: Mátészalka ünneplőben ; 22.30: Gordonka- és zongo­rafelvételek; 23.48: Ooerák. PETŐFI 8.33: Dzsesszfelvételek;9.00: Népdalok, néptáncok; 10.00: A zene hullámhosszán; 12.00: Könnyűzene; 12.33; A kultúra párizsi „Vidám­parkja”; 12.53: Operaegyüt­tesek; 13.28: Kis magyar néprajz; 13.33: A kis ké­ményseprő; 14.00: Parkin­son törvénye; 14.35; Két arckép a sport világából; 15.36 : A Magyar Rádió Ka­rinthy Színpada; 16.18: Paul Mauriat zenekara játszik; 16.33: Bajnoki labdarúgó­mérkőzések: 17.25: Ötödik sebesség; 18.33: Nótacso­kor; 19.30: Fény az ember­ben; 20.00: Könnyűzenei olimpia; 20.33: Senki töb­bet? Harmadszori; 21.54: A Rádió dalszínháza; 22.33: Derűre is derű; 23.00: Slá­gerénekesek. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.30: Hírek, időjárás — Zenés hétvége — Közben; El szeretném mondani ... Bodnár Ödön jegyzete *- 18.00: Észak-magyarországi krónika, hazánk felszaba­dulásának 33. évfordulója alkalmából ; ünnepség a Nehézipari Műszaki Egye­temen; Ünnepélyesen átad­ták a mezőkövesdi MAV- állomás utasforgalmi épiile, tét — 18.15: Szombat dél­után. Zenés magazin. Szer­keszti : Antal Magda és Nagy István; — 18.55: Hír­összefoglaló — Lap- és mű­sorelőzetes. Ns­MAGVAS 16.20: Huckleberry Finn és a csirkefogók (Szovjet film); 17.50: Koreában jár­tunk ... 18.45: Párhuzamos találkozás; 19.20: Tévétor­na; 19.30: Tv-híradó; 20.00: Az egymillió karátos ötlet (Olasz—amerikai film); 21.45: Franciaország—Brazí­lia (Labdarúgó-mérkőzés); 23.25: Tv-híradó, 3. 2 MŰSOR 20.01: Petruska (Vásári ko­média); 21.05: Tv-híradó, 2. T ca

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents