Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

Kuba tjjjyoyww t cywyyc •. Csehszlovákia író és művei Ha valaki megkérdezné, mi a legjellemzőbb Onelio Jorge Cardoso kubai novellistára, talán azt lehetne kiemelni, hogy kiváló elbeszélő, derűs, szeretetre méltó egyéniség, szerény ember. Ezeket a tu­lajdonságait növekvő népsze­rűsége sem nyomta el. Mű­veit oroszra, németre, bol­gárra, kínaira, románra, esehre fordították. Novellái a határokon túl is ismertek, keresettek. Románia Az első román elektroni­kus számítógépet a temesvári műszaki egyetem kollektívá­ja készítette 15 évvel ezelőtt. Ezt követően az országban megindult a komputerek so­rozatgyártása. A román számítógépgyár­tás rohamos fejlődése 1970- ben kezdődött a bukaresti elektronikus számítógépgyár átadásával. Az üzem fő ter­méke a Félix C—256 típusú számítógép, mely másodper­cenként kb. 150 000 művelet Született mesemondó. Mű­vei tiszták és egyszerűek. Szereplői halászok, szénége­tők. Főleg novellákat ír. Sze­rinte ez a legtermészetesebb önkifejezési mód. A mély, örök emberi érzések ábrázo­lása közben nemcsak a tra- gikomikumot észleli, novel­láinak vonzereje az eredeti humor. A neves író most filmszö­vegkönyvet készít az új ku­bai falusi települések kiala­kulásáról, az új paraszti élet­formáról. elvégzésére képes. Ezt a tí­pust elsősorban a népgazda­ság kulcságazataiban alkal­mazzák. A Félix C—512-es számító­gép, melyet szintén a buka­resti gyárban fejlesztettek ki, elődje teljesítményének két­szeresét nyújtja. A jelenlegi ötéves terv a román számítógépgyártás je­lentős növelését irányozza elő, nagy figyelmet fordítva a szocialista országokkal, köztük a Szovjetunióval íoly_ tatott együttműködésre. Kis repülőgépek nagy gyártója A csehszlovák repülőgép- ipar nem foglalkozik „szu­pergépek” gyártásával, de van egy olyan terület, ahol a csehszlovák repülőgépgyár­tás megelőzi a többszörösen nagyobb államokat is. Ez a terület a könnyű sport- és gyakorló-, valamint a kis szál­lító repülőgépek gyártása. A csehszlovák repülőgép- ipar a huszas években indult fejlődésnek számos különbö­ző típusú polgári, katonai és sportgépet állítottak elő. A csehszlovák repülőgépipar ígéretes fejlődését a második világháború és a vele járó náci megszállás állította meg. 1945 után a felszabadult országokban államosítják a repülőgépipart. A csehszlo­vák repülőgépipar a Szovjet­unióval együttműködve vált a szocialista tábor fontos re­pülőgépgyártójává. A cseh­szlovák ipar szovjet segítség­gel megbirkózott az igényes sugárhajtású repülőgépek — elsősorban a híres MÍG 15, 19 és 21-es típusú gépek — gyár­tásával is. A csehszlovák re­pülőgépgyártás legfőbb terü­lete azonban ebben az idő­szakban is a könnyű sport-, IS éve a számítógépgyártás ^VVWWVSAAAAAA/WNAAAAA/WNAAAA/WVWWWNAA/WSAAAAA/WWVAA/WWWWWWWWWWWVAAAAAA/WWVV Turbóiét L—410 (Fotó: CTK — KS) gyakorló-, turista- és utas- szállító gépek gyártása ma­radt. A sportrepülőgépek között is kitűnik a Z 26-os Trenér sorozat. Ennek a gépnek a különböző változatai több mint huszonöt évig életké­pesnek bizonyultak. A LET Kunovice Vállalat Blanik L—3 elnevezésű vi­torlázó repülőgépe volt a vi­lág első teljesen fémből ké­szült, nagy sikerű, szériában gyártott vitorlázógépe. Je­lenleg a világ több mint öt­ven országában több mint kétezer-ötszáz Blanik gép van. A gyakorló repülőgépek kategóriájában a legnagyobb számban eladott gépek világ­rekordiát egy másik csehszlo­vák gép tartja — az első csehszlovákiai tervezésű su- gárhajtásos repülőgép, a Delfin L—29. A Delfin utód­ja az L—39 Albatros, amely megkétszerezte a pilótaképzés eredményeit és lehetőségeit, s amely egy párizsi kiál'úáJ son „a kiállítás legszebb re­pülőgépe” elnevezést kapta. A sikeres gépek közé tar­tozik az L—410 Turbóiét ne­vű kis utasszállító repülőgén. Ennek a 15—19 utast szállító gépnek a fel- és leszálláshoz megfelel egy normális füves repülőtér is, sőt a Szovjet­unióban végzett próbákon elegendőnek bizonyult a gép rajtjához egy köves, kiszáradt folyómeder. M. R. i Lengyelország A mezőgazdaság Jelene és jövője NDK A városépítészet - közügy A városépítészet, a lakás­építés közügy a Német De­mokratikus Köztársaságban: nemcsak törvény , biztosítja tervszerű végrehajtását, de a helyi államigazgatási szervek és a lakosság széles rétegei is mindent megtesznek az épü- lő-szépülő városi települése­kért; Az első szocialista vá­ros, az 1950-ben megalapított Eisenhüttenstadt lakótelepén ma 47 ezer lakos él. A kor­szerű városépítészet itt ki­próbált módszereit alkalmaz­ták azután az ország többi vidékein, például Hoyers- warda és Schwedt városok­ban. Gyors ütemben épül a ..vegyészváros” Halle-Neu­stadt, ahol 1980-ban már csaknem százezren élnek majd. Nagy gondot fordítanak a történelmi városok emlékei­nek megóvására, a hozzájuk csatlakozó városközpontok jellegzetes kialakítására. En­nek szép példája a kari- marx-stadti főtér, a drezdai Prager Strasse, Berlinben pedig az Alexander-platz környéke. A lakásépítési program sze­rint 1990-re minden család korszerű, olcsó lakással ren­delkezik már a Német De­mokratikus Köztársaságban. Amíg 1956 és 1976 között 1,6 millió lakást építettek, vagy korszerűsítettek az országban, 1990-ig hárommillió új ott­hon átadása a feladat. Berlinnek igazán vonzó nagyvárossá való kiépítése az egész ország szívügye. Min­den megyéből munkások ez­rei jönnek a fővárosba, hogy részt vegyenek a berlini építkezésekben. A városköz­pont befejezésén, a világhírű Charité klinikanegyedének kialakításán, az Akadémia tér műemlékeinek korhű helyreállításán, szállodák, áruházak építésén kívül a fő feladat itt is a lakásépítés. Az NDK fővárosának épülő ke­rületében 77 ezer új — köz­tük 20 ezer korszerűsített — lakást adnak át 1980-ig. A IX. kerület a végleges kiala­kítás után több mint száz­ezer embernek nyújt majd otthont. A közművesítés, a közlekedési csomópontok, a pályaudvarok létesítése tel­jes erővel folyik. Tíz kilomé­ter hosszú autópálya köti ösz- sze az új kerületet a város­központtal. Sorra épülnek a lakónegyedek kiegészítő léte­sítményei : iskolák, óvodák, sport- és kulturális intézmé­nyek. A IX. kerületben meg­épült 35 ezer lakáshoz 30 is­kolát, 23 tornacsarnokot, 30 bölcsőde-óvodát, 12 vásár­Szovjetunió A népművészet mesterei­nek alkotásai az embernek a szépről való elképzeléseit gazdagítják, ezért érthető, hogy egyre fokozódó érdeklő­dés mutatkozik irántuk. A népi alkotóművészet folyta­tásának biztos’tására a Szov­jetunió minden köztársasá­gában tucatnyi különleges szakiskola működik. Ilyen a Kalinyinról elnevezett Moszk­vai Iparművészeti Középis­kola is. Szövet- és szőnyeg­szövőket, hímzőket, csipkeve­rőket, szobrászokat képeznek itt ki A középiskola feladata, hogy megtanítsa a hallgató­kat alkotni. Természetesen nem minden ember képes az élet alkotó megfigyelésére. csarnokot, 8 klubot, 6 hét végi vendéglátóhelyet, 6 pos­tahivatalt, két szakorvosi rendelőintézetet, két gyógy­szertárat, két áruházat, to­vábbá egy-egy filmszínházat, főiskolát, zeneiskolát, sport- csarnokot, uszodát építettek. Kinek a munkája szebb? Ezért a jelölteknek szigorú felvételi vizsgát kell tenniük. A Szovjetunió többi középis­kolás tanulójához hasonlóan foglalkoznak fizikával, ké­miával, földrajzzal és idegen nyelveket is tanulnak. A tanulók sok időt töltenek a műhelyekben, ahol megta­nulják a választott szak fogá­sait, az ott dolgozó mesterek munkáján keresztül pedig bepillantást nyerhetnek az alkotó munka világába. Évente hosszú hónapokat töltenek a híres népművésze­ti központokban. Palehben, Hohlomában Dimkovóban, Vologdában. A népi iparművészet ha­gyományai évszázadokon ke­resztül alakultak ki. A hall­Az elmúlt években a len­gyel mezőgazdaság teljesí­tette tervét, az állattenyész­tés pedig túr is teljesítette. A mezőgazdasági termelés azonban nem fejlődött egyenletesen: az elmúlt öt­éves tervidőszak első évei­nek jó eredményei után — részben a kedvezőtlen idő­járás miatt — 1975»—1976-J ban visszaesett. Ez különö­sen sújtotta a kisparaszti gatókat a népi hagyományok tiszteletére, és az új élet je­lenségeinek alkotó feldolgo­zására oktatják. A hagyomá­nyok ugyanis csak erősöd­nek a megújítás által. A középiskolában a leendő művészeket az elmúlt korok művészi értékeinek gondos megóvására oktatják. Ennek élő illusztrációja a középis­kola története, melyet 1920- ban a szovjet köztársaság életének egyik legdrámaibb pillanatában alapítottak. Kö­rös-körül éhség, rombolás, polgárháború. A fiatal állam ugyanakkor, amikor szinte betevő falatja sem volt. már a jövő nemzedékek szellemi táplálékára gondolt. A kö­zépiskolát eddig mintegy öt­ezren végezték el, Népművészeti szakiskolák a Szovjetunióban (Fotó: APN—KS) gazdaságokat, amelyek az ál­lattartáshoz szükséges takar­mányalapot nem tudták sa­ját erőből pótolni. Mit ismeretes, 1976. dere­kán több agrárpolitikai in­tézkedést határoztak el Len­gyelországban, így többek között a termelői árrendezést, a kisparaszti gazdaságok be­ruházásainak, szakosodásá­nak állami támogatását. Az intézkedésektől a most fo­lyó ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági termelés 16— 19 százalékos emelkedését várják, ezen belül a növény- termelésnek 20—30, az állat- tenyésztésnek 13—16 száza­lékkal kell növekednie. A cél elérése érdekében in­tenzívebbé teszik a növény- termesztést, új agrotechnikai módszereket vezetnek be, tervszerűen javitják a talajt, fokozzák a mezőgazdaság gépesítését. Ez utóbbira an­nál is nagyobb szükség van, mert a mezőgazdaság mun­kaerőtartalékai kimerülőben vannak. A gépesítés részben hazai erőből történik: az 1976—80-as tervidőszak vé­gén már évente 120 ezer traktort kell gyártania a lengyel iparnak. Nő a gépek, a takarmányszárító berende­zések száma. E téren már ta­valy megszülettek az első eredmények: a mezőgazdasá­gi termelést segitő gépek gyártása — az előző évhez képest — 9 százalékkal növe­kedett. , Különösen sokirányú az á segítség, amit az állam — kedvező feltételű hitelekkel, jó értékesítési lehetőségekkel — a kisparaszti gazdaságok­nak nyújt. Ez lehetővé teszi az állattenyésztés, az állati termékek előállítása eddiginél gyorsabb fejlesztését. A kezdet i kedvező tapasztalatok nyo­mán előnyben részesített együttműködési forma az ál­lam és a kisparaszti gazda­ságok között a földbérleti szerződés. E szerint az állam tulajdonában levő földekből jól gazdálkodó parasztoknak bérbe, vagy használatra ki­adnak földterületeket. A hosszabb távra szóló szerző­dések alapján egyre job­ban lehet számítani az álla­mi tervgazdálkodásban a kis­paraszti gazdaságok hoza­maira. A földbérleti . szerző­désekhez kapcsolódik a szer­ződéses felvásárlások rend,, szere, amelynek keretében a kisparasztok által termeit árúk 90 százalékát vásárol­ja meg az állam — a lakos­ság ellátására. A mezőgazdasági termelés gépesítése, modernizálása a szaktudás növelését is szük­ségessé teszi. Az erőfeszíté­sek ellenére e téren még sok a tennivaló, ezért a követke­ző években minden a mező- gazdasággal összefüggő szak­területen a jelenleginél két­szerié nagyobb számú zak- ember képzését, illetve to­vábbképzését biztosítják, Vietnam Gyógyn övényk ertészet A trópusi fáiról, rizster­meléséről ismert vietnami mezőgazdaságban a cukornád, a kukorica, a juta, a batáta, a manióka termesztése is je­lentős. Napjainkban azonban egy­re nagyobb gondot fordítanak a gyógynövénytermesztésre is. Erre — az ország adottsá­gainak megfelelően — főleg a kiskertekben kerül sor. Különösen szívesen foglal­koznak gyógynövényekkel Ho Si Minh-város elővárosainak, környékének kiskerttulajdo- nosai Akad olyan kerület, ahol minden családnak legalá! fi egy négyzetméteres gyógy-, növényparcellája van. A kórházak, falusi egész­ségügyi állomások 30 száza­léka rendelkezik gyógyno- vén.vkerttel. A gyógynövényeket — g hagyományokhoz híven — sH kérésén hasznosítják a min­dennapi orvosi gyakorlatban. Ezenkívül száz iskola tanulói is művelnek gyógynövény­kertet. ' f Tan Dinh megye 32 iskoláű ja közül húszban gyógynö- vény-kertészkednek a fiatal lók. _____ .. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents