Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-06 / 80. szám

Megyeszerte megünnepelték április 4-ét {folytatás az 1. oldalról) százalékos emelkedése kizá­rólag a termelékenység nö­vekedéséből származott. Az idén tovább haladunk az úton ! Országosan az ipari termelésnek öt és fél, a me­zőgazdaság hozamának há­rom, a nemzeti jövedelem­nek öt százalékkal kell nö­vekednie, az egy főre terve­zett reáljövedelem-növekedés pedig három százalékkal több az előző évinél. Megyénkben ugyanekkor az ipari terme­lés hatszázalékos emelkedé­sét irányoztuk elő, a mező- gazdaságban pedig szeretnénk kissé túllépni az országos szintet. És ezek a feladatok reálisak! Fegyelmezett, szor­galmas munkával, széles kö­rű társadalmi összefogással megoldhatjuk őket. Beszélt az ünnepség szóno­ka építőmunkánk külső fel­tételeiről is, megállapítva, hogy pártunk, kormányunk fontos eseménynek tekinti a közelmúltban véget ért bel­grádi találkozót, s hazánk en. nek szellemében a jövőben is mindent megtesz az európai béke és biztonság érdekében. — Az enyhülés ellenfelei­vel vívott küzdelemben nagy jelentősége van a szocialista testvérországok összehangolt külpolitikájának, s ezen be­lül rendkívül fontos szerep­pel bír a Szovjetunió, a kis és nagy népek barátja, segí­tője — mondotta Szeliczki József. — Nekünk, magya­roknak is történelmi tapasz­talatunk, hogy e szövetség hiányában nem léphettünk Szeleczki József, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja, ünnepi be­szédét tartja. volna a szocializmus útjára Alapvető érdekünk tehát a testvéri összefogás ápolása, a magyar—szovjet barátság. Szeliczki József lelkes taps­sal fogadott beszéde után Borisz Alekszejevics Kuli- csenko alezredes emelkedett szólásra, Megköszönte a szí­vélyes fogadtatást, s ígéretet tett arra, hogy a szovjet har­cosok, tisztek a magyar nép­hadsereg katonáival együtt mindent megtesznek békés építőmunkánk feltételeinek védelme érdekében. Majd fel­csendült az Internacionálé, amivel az ünnepi nagygyűlés első része befejeződött. Ezt követően a felszabadulás esz­meiségét, hangulatát idéző, gazdag és értékes műsorral szerzett maradandó élményt az ezerkétszáz főnyi hallga­tóságnak a Hatvani Kama­razenekar, a Bajza József Gimnázium leánykara, a fü­zesabonyi áfész férfikórusa és a művelődési központ irodal­mi színpada. Hazánk felszabadulásának 33. évfordulójáról egyébként Heves megye minden váro­sában, községében, a külön­böző üzemekben, iskolákban ünnepség keretében emlékez­tek meg az elmúlt napokban, s mindenütt megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, a szovjet katonasírokat Koszorúzás az egri Felszabadulási Emlékműnél Vaskó Mihály, Schmidt Rezső és Habéra László a megye kommunistáinak képviseletében koszorúz az egri Felszabadulási Emlékműnél hogy az enyhülés eredmé­nyeivel, a záróokmány adta lehetőségekkel élni, s nem visszaélni kell. A gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés szélesítése erősíti a kölcsönös bizalmat, hozzásegíti az államokat egy­más lehetőségeinek, gondol­kodásának jobb megismeré­séhez, egyben megteremti az emberek közötti kapcsolatok bővítésének anyagi és intéz­ményes kereteit. Hangsúlyoz­tuk és a jövőben is hangsú­lyozni fogjuk, hogy az eny­hülés normái megkövetelik az egymás belügyeibe való beavatkozásról, a szuvereni­tás és az egyenjogúság meg­sértéséről való lemondást. Fel kell számolni a hideghá­borús korszak maradványait, a lélektani háború és az ideo­lógiai diverzió megengedhe­tetlen eszközeit. Különösen fontos ez most, amikor az enyhülés előrehaladása — a hidegháborús körök aktivi­zálódása következtében — le­lassult, ellentmondásosabbá vált, s a korábbi eredmé­nyek megszilárdítása, a ko­rábbi megállapodások tarta­lommal való megtöltése ke­rült előtérbe. EURÓPÁBAN SEM KÉP­ZELHETŐ EL tartós enyhü­lés a fegyverkezési verseny megállítása nélkül. Azt vall­juk, hogy a politikai enyhü­lést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, meg kel! akadá­lyozni új tömegpusztító fegy­verek —mint pl. a neutron­fegyver :— gyártását és beve­zetését. A magyar diplomácia — a rendelkezésünkre álló keretek között — ezen a té­ren is aktív szerepet játszik. Támogatjuk a Szovjetunió, a varsói szerződés leszerelési javaslatait. Európa és a vi­lág népeivel együtt mi is azt kívánjuk, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok leszerelési . tárgyalásai ered­ményre vezessenek, s mi­előbb létrejöjjön a hadászati fegyverek korlátozásáról szó­ló megállapodás, ami eddig sem a Szovjetunió hibájából késett. Hazánk képviselői megfelelően tevékenykednek mindazokon a leszerelési tár­gyalásokon, amelyeknek — az ENSZ-ben és másutt — ré­szesei vagyunk. A bécsi had­erőcsökkentési tárgyalásokon — ahol megfigyelővel képvi­seltetjük magunkat — arra törekszünk, hogy rábírjuk a NATO-országofcat- az egyol­dalú előnyök szerzésére irá­nyuló, eleve kilátástalan kí­sérletek feladására, s meg­állapodás jöjjön létre az egyenlő biztonság alapján. A A helsinki záróokmány adta kereteket is igyekszünk fel­használni allhoz, hogy előse­gítsük az európai katonai enyhülést. A Magyar Népköztársaság tehát — a többi szocialista országgal együtt — azon munkálkodik, hogy az eny­hülés előrehaladjon és minél több területre terjedjen ki. Ez vezetett bennünket a kö­zelmúltban véget ért belgrádi találkozón is. Ezt a találkozót a záróok­mány végrehajtása fontos ál­lomásának tekintettük, így is készültünk rá. Ugyanakkor, mindig hangsúlyoztuk: a kül­ügyminiszterek megbízottai- nak találkozója nem igényel­het magának a helsinki csúcstalálkozóhoz hasonló szerepet, nem módosíthatja a záróokmányt, ' szigorúan tar­tania kell magát a 35 állam vezetői által közösen megha­tározott keretekhez, s fő fel­adata az enyhülés előmozdí­tása. Ebből kiindulva a. belg­rádi tanácskozáson részt vett küldöttségünk, a többi szo­cialista , ország képviselői­vel együtt, mindvégig arra törekedett — és előterjesz­tett javaslatai is ezt szolgál­ták —, hogy a találkozó alko- tóan járuljon hozzá az euró­pai biztonság és együttműkö­dés fejlesztéséhez. Ahhoz, hogy így legyen, vissza kel­lett utasítani a helsinki szel­lemmel ellentétes törekvése­ket. A résztvevők többségé­nek akarata, az enyhülés to­vábbviteléhez fűződő érdeke jut kifejezésre abban, hogy a találkozó — bár nem kis ne­hézség, gyakran éles viták árán — végül is teljesítette feladatát, megfelelő alapot ad a záróokmány maradéktalan végrehajtásának további munkálataihoz. A rövid, de előremutató záródokumentum megerősíti a helsinki, záró­okmány történelmi jelentő­ségét, hosszú távú érvényét, a benne kifejezett politikai egyensúlyt. A résztvevők megállapodtak, hogy a kö­vetkező két évben három szakértői tanácskozást tarta­nak, majd pedig 1980 végén a belgrádihoz hasonló talál­kozóra kerül sor Madridban. A 35 ország Helsinki óta el­ső ízben tartott közös tanács­kozását tehát mi hasznosnak tekintjük, a szocialista orszá­gok — közöttük hazánk — Százak és százak sétáltak már délután három óra körül az egri Felszabadulás tér fe­lé. Az érkezőket pattogó üte­mű térzene fogadta, a dísz­egyenruhás katonazenekar egymás után játszotta az is­mert forradalmi indulóinkat A hétfői koszorúzási ünnep­ség kezdetére a megyeszék­hely lakóinak, dolgozóinak, diáktársadalmának ezrei vet­ték körül a tavasz zöldjével borított dombon magasodó emlékművet. Pontban négy órakor tisztelgésre lendültek a piros-fehér-zöld színű és a vörös zászlók, felhangzottak a magyar és a szovjet himnusz hangjai. Ezekben a percek­ben fedetlen fővel, mozdulat­lan tisztelgéssel adóztak a résztvevők a hősök emléké­nek. Az emlékmű talapzatához vezető lépcsősornál felsora­koztak a koszorúzők, me­gyénk párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetői, az if­júság, a fegyveres erők és a megyeszékhely képviselői. A hála és az emlékezés koszo­rúját a megye kommunistái nevében Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első tit­kára, valamint Habéra Lász­ló, az egri járási pártbizott­ság első titkára kísérte az emlékműhöz. Ezután dr. Var­ga József, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke és Kovács Bertalan, az egri járási hivatal elnöke koszorúzott. A Hazafias Nép­front nevében Jenei János megyei titkárhelyettes, Fiala Tivadarné, a megyei bizott­ság elnöke, illetve Veres Ist­ván, a városi bizottság titká­ra helyezte el az emlékmű ta­lapzatánál a koszorút. Az if- júkommunásták virágkoszo­rúját Nagy György, a me­gyei úttörőelnökség elnöke. Vass József, a KISZ egri városi bizottságának titkára és Kiss Barnabás, a járási KISZ-bizottság titkára kísér­te a talapzathoz. A Szakszer­vezetek Heves megyei Taná­csa nevében, a szervezett dol­gozók képviseletében Dorkó József vezető titkár, Orosz Laszione. az SZMf KJSZ- titkára és Bukta Tibor. " a közalkalmazottak megyei bi­zottságának titkára tisztel­gett a koszorú elhelyezésekor. Lerótták kegyeletüket az em­lékműnél a fegyveres testü­letek képviselői is, a koszorút Virágh László ezredes, hely­őrségparancsnok, Pálinkás Ferenc vezérőrnagy, a me­gyei rendőr-főkapitányság vezetője és Józsa. György, n munkásőrség megyei pa­rancsnoka helyezte el. Az egri Felszabadulási Em­lékműnél rendezett koszorú­zási ünnepség az Internacio- nálé hangjaival fejeződött be. A nap folyamán koszorú­kat helyeztek el a megye- székhely lakóinak, dolgozói­nak, diákságának és a fegy­veres testületek képviselői az ismeretlen szovjet katona népkerti sírjánál, illetve az elesett szovjet katonák dísz­sírhelyénél, az Állami-teme­tőben is. Koszorúzás! ünnepség, hálatüz Kékesen — Befejeződött a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata A kékestetői ünnepség elnöksége és a résztvevők egy csoportja Szeszélyes áprilisi időjárás fogadta az április 4-én meg­rendezett mátrai Csillagtúra résztvevőit. Ennek ellenére a fiatalok százai vágtak neki a Mátrafüred—Kékestető kö­zötti szakasznak. S legalább ennyien keltek útra a megye küldöttségeinek tevékenysé­gét igen eredményesnek tart­juk. Igaz, a belgrádi találkozó eredményesebb is lehetett volna, ha a tőkés világ szél­sőséges köreinek biztatására a nyugati képviselők egy csoportja nem kísérletezett volna azzal, hogy a tanács­kozást az emberi jogok állí­tólagos védelme ürügyén a szocialista országok rágal­mazására, a belügyeikbe va­ló beavatkozásra, a gyanak­vás felszítására használja feL Nemcsak saját érdeke­ink védelme, hanem a hel­sinki szellem megóvása, az európai biztonság & együtt­működés ügye is azt kíván­ta, hogy a szocialista orszá­gok, a találkozó valamennyi józanul gondolkodó résztve­vőjével együtt határozottan tat vessenek az ilyen törek­véseknek. Szeretnénk, ha a kampányok szervezői ráéb­rednének, hogy ami nem si­került Bedgrádban az ezután sem, Madridban sem fog si- ( kerülni. A BELGRÁDI TAPASZ­TALATOKAT IS hasznosít­va folytatjuk küzdelmünket az enyhülés erősítéséért, a helsinki záróokmány végre­hajtásának meggyorsításáért, az európai biztonság és együttműködés történelem­formáló folyamatának to­vábbviteléért. A magyar nép, Európa és a világ népei szá­mára nincs más ésszerű al­ternatíva. különböző településeiről mo­torkerékpárral, autóbusszal, sőt — autóstoppal, hogy a kora délutáni órákra megér­kezzenek az ország legmaga­sabb pontját jelző kőoszlop­hoz, illetve a közelében levő Felszabadulási Emlékműhöz. A Mátra ösvényein, a szer- pentines műúton szinte özön­löttek Kékestető felé a túrá­záshoz öltözött fiatalok. A hegytetőn, az emlékmű előtti térségen polbeat-énekesek, forradalmi dalokat sugárzó hangszórók fogadták őket — és a korábban érkezők, akik már egy kissé kifújták magu­kat, s az ünnepségre készü­lődtek. A Felszabadulási Emlékmű talapzatánál pontosan dél­után négy órakor sorakozott fel a díszelnöfcség, amely­nek a tagjai között volt Vi­rág Károly, a megyei párt- bizottság titkára, Köpf Lász­lóvá, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, valamint Szalag István, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se. Ott voltak Gyöngyös, va­lamint a gyöngyösi járás párt- és tömegszervezeti ve­zetői, a fegyveres erők kép­viselői. Az ünnepi esemény részvevőit Patócs László, a gyöngyösi városi KISZ-bi- zottság titkára köszöntötte, majd Szánthó Márton, a me­gyei KISZ-bizottság titkára mondott beszédet. Egyebek között kiemelte: dát, vegyük át a ma is al­kalmazható tapasztalatokat. Amikor vállalkoztunk arra, hogy tovább visszük a hala­dás és a szocializmus fáklyá­ját a szabadságért küzdött elődeink útján, akkor azt ha­tároztuk el, hogy naponta megvívjuk a harcunkat a ta­nulás és a munka frontján. Ezzel hajtunk fejet a hála és a szeretet örök mécsese előtt a hősök emlékére. Beszéde végén a megyei KISZ-bizottság titkára beje­lentette, hogy befejeződött a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata. Fellobbant a hálatűz, majd sor került a koszorúzásra. A megyei, a járási és a városi pártbizott­ság nevében Virág Károly, Pethes István és Kónya Lajos helyezte el az emlékezés ko­szorúját. Az ifjúkommunis­ták koszorúját Köpf Lászió­né, Hermész Mátyás és Pa­tócs László kísérte a talap­zathoz. Elhelyezték a hála és a kegyelet virágait az egri és a hatvani városi, valamint a hevesi járási KISZ-bizottság képviselői, s a vállalatok, üzemek, intézmények dolgo­zói, fiataljai, köztük a mát­raházi SZOT-üdülők KISZ- szervezetének tagjai is. A kékestetői koszorúzási ünnepség — amelyet ifjúsági találkozó követett — díszsor- tűzzel, illetve a DIVSZ-in- duló hangjaival ért véget.-dr — Amikor a forradalmi ifjúsági napok, rendezvényein emlékezünk történelmi örök­ségünkre, akkot tettekkel, személyes munkánkkal példát adunk és magunk mondjuk ki, hogy az évszázadok alatt felhalmozódott tennivalók sorát még korántsem' oldot­tuk meg teljesen, minden megtett lépés újabb felada­tokat hozott. Nemzetünk, if­júságunk fejlődésének leg­főbb forrása: a saját mun­kánk. S nekünk, magyar fia­taloknak a munkában, a ta­nulásban, az a kötelességünk, hogy merítsünk a történelmi ‘múltból, ragadjuk meg a számunkra követendő pél­Az évforduló alkalmával ünnepi megemlékezésekre, koszorúzásokra került sor megyénk valamennyi telepü­lésén. TUDÓSÍTÁS: Moldvay Győző Szilvás István FOTÓ: Szabó Sándor Szántó György HmüsinCh 1978. április 6,, csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents