Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-30 / 101. szám
Kezükben hatalom, szívükben |á szándék és segítekészség van Beszélgetés Csepelyi Károllyal, a Heves megy ei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével — A Politikai Bizottság döntése alapján, húsz évvel ezelőtt jött létre a magyar népi ellenőrzés. Milyen megbízatással láttak munkához az új típusú állami ellenőrzés hivatásos és társadalmi munkásai? — Ismeretes, hogy az 1956-os ellenforradalom társadalmunk szinte minden területén fellazította 'a rendet, a fegyelmet és különösen a termelésben, a gazdálkodásban szaporodtak el a lazaságok, a sikkasztások és a korrupciók. Pártunk ezért döntött úgy, hogy egy olyan ellenőrzési szervezetet kell létrehozni, amely elsősorban a tömegekre támaszkodik és munkájában messzemenően feleleveníti a' még Lenin javaslatára létesült munkás— paraszt felügyelet hagyományait. A Politikai Bizottság állást foglalt abban is, hogy az új ellenőrzési szervezet állami legyen, de munkájának nagy részét társadalmi megbízatásként, a dolgozók végezzék. A konkrét tennivalókat a népi ellenőrzésről szóló, 1957. évi VII. törvény szabta meg. Eszerint azt a feladatot kaptuk, hogy a dolgozók támogatásával segítséget nyújtsunk az állami szerveknek az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításához, a nép vagyonának védelméhez és a visszaélések leleplezéséhez. A közérdekű bejelentések vagy a vizsgálat során megállapított tények alapján harcoljunk — személyekre és beosztásokra való tekintet nélkül — az ellenséges. a korrupt és bürokrata cselekedetek, elemek ellen. Működjünk közre a feltárt hibák megszüntetésében és ha indokolt, tegyünk javaslatot az érintett személyek felelősségre vonására. — Mit vizsgáltak elsőként megyénk népi ellenőrei? Hogyan kezdték és mennyien vannak ma azok. akik önként vállalkoznak az egyre felelősségteljesebb és sokszor nem is népszerű vizsgálatok elvégzésére? — A törvény érvénybe lépése után, megyénkben 1958 nyarán jött létre a megyei NEB és sorra alakultak meg az alsóbb fokú bizottságok, amelyekbe elsősorban a párt- szervezetek javaslatai alapján kerültek be a kommunisták. az ipari, a mezőgazdasági munkások, a párton- kívüliek, a mérnökök, a nők, a közgazdászok egyaránt. Megyénkben a népi ellenőrzés szervezetében jelenleg mintegy 1500 társadalmi munkás vállal rendszeresen feladatokat, közöttük 146 olyan elvtárs, aki 1958 óta népi ellenőr. Ez úton is köszönet és elismerés murikáj ükért, amelyet nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel végeznek. Én magam 1958 végén kerültem a népi ellenőrzés szervezetébe és jól emlékszem, hogy milyen lelkesedéssel beszélgettünk az első vizsgálatunkról. 1958 nyarán az állományon kívüli bérfelhasználások országos ellenőrzésébe kapcsolódtunk be. — Melyek poltak a nagyobb vállalkozásaik? A népi ellenőrök miben és hogyan tudtak, illetve tudnak hatékony segítséget adni a törvény, a rend védelméhez, valamint gazdasági és társadalmi életünkhöz, munkánkhoz? — Vizsgálataink mindig és mindenben kapcsolódtak a megye gazdasági és társadalmi feladataihoz. Az állományon kívüli bérek vizsgálatát — az igényeknek .megfelelően — több elemző és komplex vizsgálat követte. Például a .gyártmányszerkezet alakulása, az üzem- és munkaszervezés, a fejlesztés, a beruházások helyzete stti. Több vizsgálatunk alapján született, olyan szintű megyei párthatározat vagy állásfoglalás, amely hosszabb távon is megszabta a gazdálkodó szervek, intézmények feladatait. Több fontos vizsgálatot végeztünk továbbá a megyei, tanács felkérésére, illetve a tanácsi rpunka segítése érdekében is. — A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az országos átlagnál Is gyakrabban végez utóvizsgálatot. Vajon miért?’ — Rendkívül nagy szükség van az utóellenőrzésekre, mert a hibák megszüntetéséről ezzel a módszerrel lehet a legjobban meggyőződni. Ezért tettük gyakorlattá munkánkban, hogy visszamegyünk a vizsgált „szervekhez, értékeljük az intézkedéseket és azok eredményeit. Az a tapasztalatunk, hogy a gazdálkodó szervek többségében jó szándékkal veszik javaslatainkat, és gyorsan intézkednek a gondok, a problémák megszüntetése érdekében. Gyakran találkozunk ugyanakkor „visszaköszönő” szabálysértésekkel, hanyagságokkal is, amelyekért elsősorban az érintett területek vezetői a felelősek elsősorban, akik nem állnak hivatásuk magaslatán. Ilyen esetekben természetesen türelmetlenek vagyunk és a pártszervezetek segítségén túl a felügyeleti szervektől is határozottabb intézkedéseket sürgetünk. Azt tervezzük, hogy a jövőben még gyakrabban és rendszeresebben kérdezünk majd vissza. — Mit tesznek vagy mit tehetnek a népi ellenőrök, ha a hiányosságok, a szabálytalanságok feltárása után sem kellően Intézkednek a vizsgált gazdasági egységek, intézmények vezetői? — Ilyen esetekben a felügyeleti párt- és állami szervekhez fordulunk. Szeretném megjegyezni, hogy a népi ellenőrzés állami jellegéből adódik, hogy a hibák megszüntetésére a törvény több lehetőséget is biztosít. Például: amikor a vizsgálat az érvényes jogszabályok megsértését és be nem tartását állapítja meg, abban az esetben a gazdasági vezetésnek kötelességé intézkednie, és a törvényes állapotot visszaállítania. Ezen túl joga van a népi ellenőrzésnek ahhoz is, hogy kártérítési, fegyelmi, ■ vagy végső esetben bűnvádi j eljárást kezdeményezzen. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke zároltathatja a szabálytalanul felhasznált pénzösszegeket és indokolt esetben a felfüggesztési jogát is gyakorolhatja. — Egyben a bizalom jele is, hogy évente egyre többen fordulnak, önökhöz segítségért, s tesznek közérdekű bejelentéseket. A közérdekű bejelentőt a törvény védi, ennek ellenére megyénkben is előfordult, hogy a bejelentő anyagilag és erkölcsileg is hátrányos helyzetbe került munkahelyén. Ma is ez a jellemző még? — Évente valóban több száz közérdekű bejelentésben, panaszügyben kell valamilyen intézkedést tenni, vizsgálni vagy vizsgáltatni. Megyénkben a bejelentők rosszindulatú kutatása, üldözése, szerencsére már nem gyakori. Egy kicsit más a helyzet, amikor a bejelentések egyes személyek vagy a vezetők szabálytalan magatartását kifogásolják. Ha egyre ritkábban is, de ilyen esetekben sajnos még ma is előfordul a bejelentők zaklatása. — Társadalmi, gazdasági éle- tünkben számottevő változások történtek az elmúlt 20 év alatt. A népi ellenőrzés hogyan tud alkalmazkodni a változó körülményekhez és miben látja legfontosabb feladataikat, tennivalóikat? — Pártunk XI. kongresz- szusának állásfoglalása alapján: „...hatékonyabbá kell tenni az egyre nagyobb szerepet betöltő népi ellenőrzést, hatókörét ki kell terjeszteni a társadalmi és gazdasági élet minden területére”. Ennek megfelelően határozták meg legfontosabb tennivalóikat a népi ellenőrzés szervei is. A vizsgálataink színvonalának emelése mellett, növelni kívánjuk munkánk hatékonyságát. A mulasztások, a hibák feltárásán túl, nagyobb figyelmet kívánunk fordítani a jó módszerek széles körű terjesztő-’ sére. Lényegesnek tartjuk továbbá kapcsolataink még szorosabbra fűzését a pártszervekkel, a’tanácsokkal és a munkahelyi kollektívákkal.’ Ez úton is megköszönöm a megyei NEB több mint másfél ezres kollektívájának ed-í digi tevékenységét, lelkesedésükre, szakmai tudásukra ezután is ugyanúgy számí-J tunk, mint eddig. Valameny- nyien érezzük munkánk felelősségét, s mindent elköc vetünk, hogy a párttól, a dolgozóktól kapott bizalomnak a továbbiakban is megfeleljünk. Mégpedig úgy, aho-i gyan a KNEB elnöke mondotta jubileumi megemlékezésében: „Kezünkben hatalom, szivünkben jó szándék és segítőkészség van”. Mun-> kánkban ez vezérel bennünk két az elkövetkezendő években is. — Köszönjük a beszélget test. Koős József Kömlő—közelről Besenyei János: — Jó az új iskola, de a befejezés nem a legjobban sikerült... Szécsi Menyhért a képei között: — Van egy nagy tervem, hozzá is látok, cs várom, jobbra forduljon az idő ... (Fotó: Perl Márton) A kalapról, a zöld posz- " tó öltönyről friár messziről látni: mezőőr közeledik, — Jól gondoltuk? — Jól. Ez a dolgom a téeszben. — Besenyei Lajos tempósan kezet ad, s miközben az út szélére húzódunk néhány szóra, rászól szép vizslájára: — Ide gyere, Krämer. Ülj le. Krämer, a német eb engedelmeskedik, mi pedig Szabó Miklós kömlői tanácselnök társaságában, annak rendje és módja szerint bemutatkozunk. — Jó, hogy jössz, Lajos — mondja az elnök —, éppen kerestünk. Azért, hogy februárban felszólaltál a falugyűlésen. Azt mondtad, hogy amióta a mi áfész-ünk egyesült a hevesivel, fokozatosan romlik az ellátás. Így volt'e? — így— Hát most? — Mit mondjak? — kérdez vissza a mezőőr —, azt, hogy jó nép ez a mi népünk, szorgalmas, megérdemli a becsületes ellátást. És nekünk áz egyesüléskor azt ígérték, hogy jobb lesz az ellátás. Nem lett jobb, rosszabb lett. Pedig, ha főzni akar a háziasszony, ahhoz kell krumpli, zöldség, miegymás. .. Na, nem azt mondom, az utóbbi időben javult valamit a helyzet, ha pedig elkészül az áruház, akkor rendben is lesz minden. De ügy nézem, most. itt is megállt a munka. — .Mit lehetett volna még felemlíteni a falugyűlésen? — Hát... ha több idő lett volna rá, akkor azért még elmondtam volna azt. a bürokratizmust, vagy nem is tudom, minek hívjam, hogy mit csinálnak a tejátvételnél. Mert vagy a tejiparral vagy a tejkezeléssel van probléma, de az nem létezik, hogy februártól júliusig 3,7- ről 3,4 százalékra csökkenjen a zsírtartalom. Ha csak azért nem, hogy soknak találják a beadott tejet... Besenyei Lajos ily módon ßjMm 1878. április 30, vasárnap megmondta a véleményét, amit a tanácsi jegyzőkönyvből félig-meddig már amúgy is tudtunk Szabó Miklós jóvoltából. A tanácselnök megmutatta a tavaly februári, meg az idei falugyűlés anyagát, így aztán fehéren-feke- tén ki van mutatva, mit változtak egy év alatt a gondok. Tavaly azt kérdezték: mi lesz az iskolaépítéssel, elké~ szül-e szeptemberre? — elkészült. Kevés a viz — mondták, és az idei jegyzőkönyv rá a bizonyság, hogy ez most is probléma. Fásítás, virágosítás, a község szépítése? — kérdezték 1977-ben aztán hozzá is láttak, azóta is megy a parkosítás. Nem jó az autóbuszközlekedés, nagy a zsúfoltság — és ma már ez sem probléma, megoldották. — Szóvá tették a járdák felújításának sürgősségét is — mutatjuk az elnöknek a jegyzőkönyvet. — Ezzel most mi a helyzet? — Cement a . raktárban, százezer a zsebben. A válasz mutatja, hogy hiába hűvös, borús áz ég pillanatnyilag Kömlő felett, a tanácselnök bizakodó. Miért az az igaz, hogy a tavalyi, problémáknak nagy részét sikerült megoldani. Az idei falugyűlés rövid krónikája is ezt mutatja. Kiss Jánosné: Köszönet az öregek napközi otthonáért. Himer Miklósné: A termelőszövetkezet Kaffka Margit szocialista brigádja vállalja, hogy patronálja az öregeket. Kiss András: Jő az összefogás, jó,' hogy a földmunkát elvégezte a lakosság a vízmű vesítésre, és hogy ezzel a költségeknek mintegy felét megtakarítottuk, de víz még most sincs, jó lenne meggyorsítani. Besenyei Lajos: Az ellátás. .. — de erről már szóltunk. Cseh József: A közbiztonság nem valami jó, főleg fizetésnapokon. Tolnai Tibor: Tavaly a férfifodrászatot reklamáltuk. most már van. De a cipőjavi- tás még mindig nincs megoldva a községben, pedig a füzesabonyi cipész ktsz vállalta. .. ^ . Ezzel v?ge is á sornak, legjobb,’ha utánanézünk a dolgoknak. Kezdjük a presszóval. A Hóvirágban, a délelőtt ellenére elég nagy a'forgalom. Szilágyi Miklósné azonban szívesen megáll a féldecik porciózásával, a sörösüvegek nyitogatásával, és azt, mondja: — Igaz, amit a közbizton* Ságról mondtak. Legutóbb is ittasan jött be egyik „törzstagunk”, mondtam, hogy nem szolgálom ki. Mire ő: — Jó lesz, ha mégis ad, vagy kikapom a pult mögül... Mire jön az URH, már a pofonoknál tartunk, de én jólmegvagyok 2—3 tasli nélkül. .. Jó lenne valami meg- oldást találni, mert engem ez üldöz el innen. Az a legnagyobb baj, hogy kártyáznak, megy ■■■■a hazárdjáték, két hete is azon vesztek össze, így tört ki a tömegverekedés. ___ B ólogat, az elhők is, tudja, hogy így van, valóban romlott a közbiztonság, főleg a fizetésnapok nehezek, szólt is már, hogy „erősítésre” lenne szükség, most várják az eredményt... Az öregek napközijében Kiss Jánosnét keressük, aki köszönetét mondott a falugyűlésen, de most éppen nincs bent. Helyette, de az ő nevében és a többi öreg nevében most özvegy Tóth Jánosné erősíti meg a szavait. Nagyon jól érzik magukat, szeretik a fiatal otthonvezetőt, Cseh Józsefnét, aki n agyszerű programokkal segít nekik az idő hasznos és kellemes eltöltéséhez. — Legutóbb is — meséli Tóth néni —, pénteken volt egy hete, Debrecenben voltunk kirándulni, voltunk Hajdúszoboszlón, meg a hortobágyi csárdában és a múzeumban. .. A verandán másik nyugdíjas, Fajcsák József csendesen elmélkedik, szájában szőke szivar füstölög, lerí róla a nyugalom, az elégedettség — Ugye, jól vannak itt, Józsi bácsi? — Jól. — Megy a kártya? — kérdezi tőle a tanácselnök. — Ajaj... — és mi magunkkal visszük a válaszát, vissza a falu központjába, egészen az újjáépített, kibővített iskoláig, ahol az udvaron gyerekek játszanak, zsibon- ganak. Besenyei János testnevelő tanár a közelből figyeli őket. Gyors párbeszédet folytatunk vele. — örülnek az új iskolának? — Annak igen. De a befed jezés nem a legjobban sikerült, látják, ott az eresz alatt.? Omlik a vakolat, de van itt egyéb is. A kivitelező, a hevesi építő ktsz jobban is ránk figyelhetne. — Az biztos — mondja az elnök is, és még hozzáteszi: Hát valahogy így nézünk ki ebben a községben... Ezt erősíti meg a község „híres embere”, a 84 esztendős Szűcsi Menyhért bácsi, aki naiv művészként tett szert hírnévre meg a szép nevű élete párja, Madarász Mária: — Jól megvagyunk, jók a vezetőink. Nekünk olyan elnökünk van, hogy bárki bármikor mehet hozzá, az meg segít rajta. Meg aztán, ami nagyon jó, hogy orvost és fogorvost hozott a községnek. De olyan jót, hogy párja nincs, olyan jó annak a keze, még Nánáról és Köréről is idejárnak hozzá. — Ës a munka, a festészet? — Von egy nagy tervem, hozzá is látok, csak várom, hogy az idó forduljon melegebbre. Maguk meg gyakrabban látogassanak el hozzánk, nem rossz hely ez a mi községünk, igaz’e? — néz Menyhért bácsi a feleségére, és Madarász Mária szép arccal, csendes szóval feleli • — Már hogy lenne ros«- ha ilyen sokáig ilyen ..pen megvoltunk benne.. ? j B. Run Tibas J
