Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-28 / 99. szám

Hogyan sikerült az első negyedév? / Tapasztalatok a Bénában, Apcon, Gyöngyösön, Egerben Kockázatveszeiy a Tisza mentén Marad-e a kedvezőtlen adottság... Ezekben a napokban ün­nepeljük a tavalyi munka (sikereit, miközben már me- gyeszërte javában dolgozunk az idei feladatokon, amelyek a korábbiaknál még inkább próbára teszik az üzemeket, vállalatokat. Az 1978-as esztendő első hónapjainak teljesítményei­ről a napokban érdeklődtünk Heves megye legkülönbözőbb munkahelyein. Dinamikus fejlődésről ad~ tak számot a Finomszerei, vénygyárban. Mint Mézes Tibor műszaki igazgató el­mondotta: a vállalat terme­lési értéke 14,9 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló idő­szakéhoz képest, alaptevé­kenységének árbevétele el­érté a 270 millió forintot, s arányosan gyarapodott a nyereség is. Kedvezően ja. imit a termelékenység, a kül­földi értékesítés. A dollárel­számolású export csaknem kétszeresére, a rubelben fi­zetett kivitel több, mint egyharmadával emelkedett. A tőkés megrendelőkkel folytatott kereskedelemben jelentős szerepük volt az év első hónapjaiban bevezetett új gyártmányoknak. Tovább bővült a Mecman-kooperá- cióban készülő pneumatikus automatika elemek választé­ka: az 1600-as hengercsalád­ból három, á 165-ösből öt átmérőtípus, s a 344 és 345 jelzésű szelepekből ugyan­csak öt változat sorozatgyár­tását tudták indítani. A múnkahéngerekhez 40 féle felfogóelemet képesele már .adni, a csatlakozó szerelvé­nyekből pedig — az ' ISO szabványnak megfelelő kivi­telben — 14 variáció megva­lósítása sikerült, Apcon, a Qualität Könnyű- fémöntödében — Szűcs Lajos gazdasági igazgató tájékozta­tása szerint — a termelés 3,5 ; az export 2,5 százalékkal volt A hideg időjárás sem szeg­te kedvét annak a 250 mező­gazdasági szakembernek, akik csütörtökön délelőtt Pest, Csongrad, Békés, Szol­nok és Heves megyéből ér­keztek Hatvanba, hogy jelen legyenek egy országos bemu­tatón. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karának kísérleti telepén ugyanis csupa újdon­ságot láthattak az érdeklő­dők. A prim őrt ermelés kor. szerű módszerét, az úgyne­vezett hasogatott folia fel hass. válását tanulmányozták a szakemberek. Az Agrártudományi Egye­sület Heves megyei Szerveze­tének, valamint a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának ren­dezvényén Hodáézy Miklós, a főiskolai kar igazgatója nyitotta meg. A termelő- és fogyasztási szövetkezetek, az élelmiszeripari vállalatok képviselői előtt Koós Viktor főtanácsos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője méltatta az újszerű fóliás termelés jelentőségét. Rámu­tatott: a nagyüzemekben, il­letve a háztáji gazdaságok­ban egyaránt elősegíti, hogy a korai zöldségfélék hamar piacra kerüljenek. A gyöngyösi főiskolai kar zöldségtermesztési és műsza­ki tanszéke, a Borsodi Vegyi Kombinattal együttműködve hároméves kísérletsorozat után dolgozta ki az úgyneve­zett hasított fóliás termelési módszert Ennek lényege, hogy a hagyományos síkfó­lián egy centis távolságon­ként két-hérom centis hasí­tékot vágnak, amely az alá­ültetett primőrpalánták fo­lyamatos levegőztetését, a nápfénv illetve a csapadék­víz bejutását segíti elő. Elő­nye a hagyományos eljárás, sál szemben, hogy meggyor­sítja a növények fejlődését, ét êiàêl két-tarom hátiéi ha­nagyobb, mint a korábbi esz­tendő azonos időszakában. Az előbbivel elégedetlenek, mert, sajnos elmarad a ne~ gyedévi tervtől. A külföldi értékesítés viszont mégha, ladja az időarányosat, külö­nösen a tőkés piacon javult. Termelési feladataik ma­radéktalan megoldásáról kaptunk információt Kad­lak István gazdasági igazga­tóhelyettestől, a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyárában. Ahogyan elmon­dotta: cementőrlésben 3420, égetett mész gyártásában pe­dig 3303 tonnás többlettel zárták az I. negyedévet! Ugyanekkor más vállalatok­nak végzett ipari szolgálta­tásokból 13 millió forinttal sikerült felülmúlni eredeti termelési programjukat. Ter­melékenységük jelentősen meghaladta az előirányzot­tat, gyári eredményük nem kevesebb, mint 11 millió forinttal nőtt a tervezetthez képest. Az Egyesült Izzólámpa- és Villamossági RT Félvezető és Gépgyára tavalyi negyedéves teljesítményét 70, idei ter­vét 29,8 millió forintos érték­kel növelte az esztendő első három hónapjában! — ér­tesültünk Temesi Elemér főkönyvelőtől. Elképzelések szerint alakult az export, amely — erőteljesebben a szocialista, kisebb mérték­ben a tőkés piacokon — az összes értékesítés 60,7 száza­lékát jelentette. A termelés- növekedés teljes mértékben a termelékenység javulásá­nak következménye, a jöve­delmezőség várható 11—15 százalékos színvonalának el­érését az önköltségcsökken­tési intézkedések segítették. Az Országos Érc- és As- ványbányák Mátrai Művei~ nél Róza Vince vezető köny­velő kérésünkre azt a választ adta, hogy termelésük 37.6; marabb kerül a saláta, a ko­rai karalábé, a piacokra és az üzletekbe. A részt vevő szakemberek ezt követően meghallgatták Nyeste István tanszékvezető főiskolai docens előadásai, amely a hasogatott fólia fel- használásának kísérleti ta­pasztalatait «elemezte a pri- mőrzöldség-termelésben. Ez­után Schuszter László né, fő­árbevételük 38,9 millió fo­rintos volt, ami erőfeszítése- 1 ik ellenére is, sajnos alatta maradt a tervezettnek. Meg- | elégedésre csupán az adhat I okot, hogy exportfeladataikat ! hiánytalanul teljesítették: ólomszínporból 631, cinkszín- porból 1583 tonnás mennyi­séget küldtek bérkohósításra Bulgáriába. S reményt keltő, hogy az első két hónap ked- j vezőtlenebb tapasztalatai után márciusban észrevehe' tőén javult a termelés, terv­szerűbbé, szervezetebbé vált a munka, ami a kezdetieknél feltétlenül jobb eredmények­hez vezethet a továbbiakban. Az Agria Bútorgyár ered­ményeit Csordás Mihályné közgazdasági csoportvezető ismertette. Ahogyan elmon­dotta: a tavalyihoz képest 10,4 százalékkal nőtt a ter­melésük, s nyolccal az árbe­vételük — a szerződésköté~ seio elhúzódása miatt azon­ban, sajnos mindkettő vala­mivel kisebb a tervezettnél, csak a jövőben igazodhat jobban a programhoz. A ta­valyinál mérsékeltebb volt az export, ezen belül viszont megháromszorozódtak a nyu­gati piacra történő szállítások. A negyedév során három új termékükből kettő — az Adonis garnitúra és a Toncsi heverő — sorozatgyártását sikerült megkezdeniük, de előkészítették másik cikkük — a szállodai ágy — II. fél­évi szériájának indítását is. összeállításunkat a teljes­ség igénye nélkül vetettük papírra, természetesen nem adhat igazi képet Heves me­gye iparáról. Az igazán szép „bizonyít­ványért” azonban még sok a tennivaló, az eddiginél ko­molyabb törekvésekre van szükség ! iskolai docens ismertette azo­kat az eredményeket, melye­ket a hasogatott fólia alatti dísznövény termelésben elér­tek. Aláhúzta, hogy például a tulipán, a pünkösdi rózsa ezzel az eljárással két héttel hamarabb hoz virágot, mint egyébként. így korábban pi­acra is kerül. Az újszerű eljárás — amely gazdaságos, lerövidíti a ter­melésre fordított időt — ha­zánkban jelenleg egyedülálló. A kísérletek biztatóak és megvan minden remény ar­ra, hogy már a közeljövőben tért hódítson a nagy-, és kis­üzemekben. Gyakran „gyenge” névvel illetik a kedvezőtlen termő­helyi adottságok között gaz­dálkodó szövetkezeteket. Ar­ra alapozzák ezt a megne­vezést, hogy vannak üze­mek, melyeknek gazdálko­dási színvonala, eredményei az átlagosnál alacsonyabbak, és a többséghez képest va­lóban gyengék. Ma már azonban nem ez a jellemző! ALACSONY HOZAM, MAGAS ÖNKÖLTSÉG A megjelölés tehát nem szerencsés. Már csak azért sem, mert a „gyenge” jelző éppen negatív kicsengése mi­att többnyire indokolatlanul bántja az ott dolgozó terme­lőszövetkezeti tagokat. Ugyanakkor megtévesztő, mert a gyengeség több-keve­sebb munkával és segítség­gel általában megszüntethe­tő. A nehézségek javarészt azonban ma is, mint koráb­ban. a mostoha természeti körülményekből adódnak. A megkülönböztetett támoga­tásban részesülő termelő- szövetkezetek kétharmada alacsony termöképességű, rossz vízgazdálkodású tala­jokon, illetve kedvezőtlen domborzati viszonyok között gazdálkodik. A termőhely és a gazdál­kodás mérsékeltebb eredmé­nyei közötti összefüggést jel­zi, hogy országosan a terme­lőszövetkezetek 35 százaléka részesül megkülönböztetett állami támogatásban. Ezek­ben a gazdaságokban a ked­vezőtlen termelési feltételek miatt, az átlagosnál alacso­nyabbak a hozamok, a ráfor­dítási költségek viszont igen magasak. A támogatott szövetkeze­tekben azonban nem csupán a kedvezőtlen termőhely okoz gondot, hanem baj van a munkaerő-ellátással és az eszközök kihasználásával is. Az alacsony gazdálkodási színvonalhoz sokszor hozzá­járul a felkészületlen veze­tés, a szükséglettől elmaradó szakember-, illetve szakmun­kásellátás is. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága 1974-ben megvizs­gálta a kedvezőtlen adottsá­gú szövetkezetek gazdálko­dásának helyzetét, és irány­elveket fogadott el tovább­fejlesztésükre. Ezek alapján a Minisztertanács határozat­ban jelölte meg a fejlesztés feladatait. Azóta több mint három esztendő telt el és to­vábbra is kiemelt feladat marad a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek támogatása. ELTÉRŐ VETÉSSZERKEZET A minisztertanácsi határo­zat alapján Heves megye 17 kedvezőtlen adottságok kö­zött gazdálkodó szövetkezete az ötödik ötéves tervre komplex középtávú fejlesz­tési programot készített. Ezek a tervek azonban nem elég megalapozottak, az elő­rehaladás üteme a lehetsé­gesnél lassúbb. A fejlesztést ezért gyorsítani kell! Mint az MSZMP Központi Bizott­ságának március 15-i ülésén is megfogalmazták: tervsze­rűbben növeljék a kedvezőt­len természeti viszonyok kö­zött gazdálkodó szövetkezetek termelését. Ennek feltétele az adottságokhoz igazodó gaz­dálkodási szerkezet kialakítá­sa, a kiegészítő és mellék- üzemi tevékenység célszerű bővítése és a vezetés megerő­sítése ... Nos, hol tartanak most Heves megye kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó szövetkezetei? Az utóbbi két esztendőben főleg a gépesí­tés korszerűsítésében és az ésszerűbb földhasznosításban léptek előre. Ennek ellenére az adottságoknak megfelelő vetésszerkezet még koránt­sem kielégítő. Lassabban ha­lad a vártnál a szarvasmar­ha-tenyésztés és a juhászat előnyös körülményeinek ki­használása, nem megfelelő az erdőtelepítés és a fafeldol­gozás üteme sem. NAGYOBB GONDOT A TAKARMANY­TERMELÉSRE Az adórendszer jól irányít­ja a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek termelési szer­kezetének átalakítását. A ter­melési adóból visszatéríthető fejlesztési alap kedvezően hat, ugyanakkor visszatérít­hető fejlesztési hozzájárulás­sal eddig még kevés szövet­kezet élt. Az árkiegészítés is kedvezően segíti az adottsá­goknak megfelelő termelési szerkezet kialakítását, főleg az alföldi gazdaságokban. A domb- és hegyvidéki szövet­kezetekben azonban gátolja a vetésszerkezet ésszerűbb módosítását, a kapás és ka­lászos növények csökkentését, a takarmánytermő területek növelésének javára. Holott a kapások és a kalászosok ter­melése inkább az arra alkal­mas völgyekben lenne in­dokolt ! ? Mint a megyei tanács végrehajtó bizottsága a kö­zelmúltban megállapít a. az előrelépés segítené, ha a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságokban a növénytermelés utáni árki­egészítést főleg a szarvas- marha- és juhtenyésztés fej­lesztésére fordítanák. Így a lejtős, az erózió miatt le­pusztult területeken nem fog­lalkoznának kalászosok ter­melésével. A gazdaságokban az utóbbi időben sokat ja­vult a vezetés színvonala. A fejlesztési tervekkel össz­hangban rátermett, képzet­tebb szakemberek végzik az irányítást, melyet a szabá­lyozórendszer is ösztönzőleg segít. Ennek nagyobb ará­nyú kibontakozását azonban csak a következő években várhatják a gazdaságok ÜJ FÖLDÉRTÉKELÉSI RENDSZER A kedvezőtlen adottságú kategóriába nem tartozó gaz­daságok között a növekvő kockázat miatt az ujóbbi időben kialakult egy síkvi­déki körzet, melyhez Visz­nek, Kisköre, Sarud, Porosz­ló. Tiszanána, K ömlő és Nagy füg ed tartozik. Ezeket nem ü jelenleg mértékadó aranykorona, hanem más szempontok alapján kedve­zőtlen adottságúaknak lehet­ne minősíteni. Az említett gazdaságokban ugyanis a kedvezőtlen talajszerkezet és a fokozott belvízveszély mi­att a termelés sokkal kocká­zatosabb, mint más helyen, amit nem. ellensúlyoz a jelen­leg érvényben levő mező­gazdasági biztosítás sem. Ezért indokolt lenne a fel­sorolt gazdaságok besorolásá­nak felülvizsgálata. Ehhez azonban új, földértékelési rendszerre lenne szükség, amely az aranykorona tá- gabb határát, a termelés színvonalát és az eszközellá­tottságot venné alapul. A Ti­sza mentén, a belvízzel foko­zottan sújtott területeken indokolt és méltányos lenne a kedvezőtlen termőhely ki- terjesztése, mert csapadékos időjáráskor — mely elég gyakori — a vízkárok nem térülnek meg az ott gazdál­kodó üzemeknek. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek erősítése tehát, mint a felsoroltakból kitű­nik, továbbra is sokoldalú, és összehangolt munkát igényel. Mentusz Károly Készülődés a tavaszi BNY-re öt ország kiállítóitól már a budapesti nemzetközi vá­sárközpontba érkezett a BNV kiállítási anyaga. Sorra jöt­tek az elmúlt napokban az osztrák, az NDK-beli, a szov­jet, a csehszlovák és a len­gyel kamionok, s a kirako­dást követően, máris meg­kezdték a gépek felszerelé­sét a pavilonokban. A többi 23 országból jelentkezett cé­gek termékei is néhány na­pon belül Budapestre érkez­nek. A vásárvárosban „nagy­üzemben” dolgoznak. Fel­épült az új F-csarnok, már csak a 3700 négyzetméter alapterületű, új létesítmény belgő burkolómunkái van­nak hátra A 42-es pavilon­ban, a vásárlátogatók jobb áruellátására üzletsor léte­sül, a standokat már kiad­ták többek között a BAV- nak. a PIÉRT-nek. az AM- FORA-nak es a COOPTOU- RIST-nak. A tavaszi vásáron kiállító, mintegy 1900 hazai és kül­földi vállalat, már jó ;lőre lefoglalt minden fedett és nyitottkiállítási területet. , 1978. április 28., PQiltck fm. k.) HATVAN MADÄRTÄVLATEÖL. Mező Imre úíi lakótelep, a nagy ABC-áruházzal. . ,-r- .• .... ____ ___________ (Szabó Sándor felvétele) G y. Gy. fl primörzöldség-termelés új módszere û ' ..... • / \ Országos bemutató Hatvanban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents