Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-23 / 95. szám
Harmincezren a munkaakcióban VIT-műszakok a megyében A KISZ Központi Bizottságának felhívására az ország — a megye — szinte valamennyi üzemében, vállalatánál, termelőszövetkezetében VIT-műszakot tartottak szombaton délelőtt A Lenin születésének 108. évfordulóján megszervezett munkaakcióban az ifjúkommunisták mellett részt vettek az idősebb korosztályhoz tartozók is. Ki az üzemben, ki pedig a lakóhely, a környezet szépítésében vállalt önkéntes munkát. Munkájukkal valamennyien az Antiimperialista szolidaritás, béke és barátság jelszó jegyében’ meghirdetett nemzetközi akcióhoz, s a XI. havannai VIT sikeres megrendezéséhez nyújtottak segítséget. Heves megyében április 22-én harmincezren álltak a munkapadok mellé, csatlakoztak a fiatalok által kezdeményezett társadalmi munkaakcióhoz. A végzett munkáért járó összeg, s a termelés értékének jelentős részét a kubai VIT költségeihez való hozzájárulásra fordítják majd, de jut a pénzből a helyi ifjúságpolitikai célok, valamint szociális feladatok megvalósítására is. Ezrek az egri ISépkertben és a Kőlyuktetőn Egerben reggel hét órakor találkoztak a VIT-műszak résztvevői a város parkjában, a Népkertben. Előkerültek a szerszámok, megtörtént a munkabeosztás, megkezdődhetett a közkedvelt pihenőpark rendezése, csinosítása. Az üzemek, vállalatok dolgozói mellett ott voltak a város vezetői is a munkálkodók között, s természetesen a KISZ-szervezetek tagjai is. A kora reggeli órákban megkezdődött a VIT-műszak a megyeszékhely üzemeiben is: o Finomszerelvény gyárban kétezren, a Csepel Autó gyáregységében hatszázan, a dohánygyárban, a HÁÉV-nál, a KAEV-nál, a Volánnál és az ÉMÁSZ-nál több mint háromszázan vállaltak részt a napi feladatokból. A város diáktársadalmának képviselői — mintegy háromszázan — az Eger szomszédságában létesítendő kőlyuktetői szabadidő-központ tomakertjében dolgoztak. Ezt a 20 hektáron elterülő pihenőparkot egyébként május 1-én szeretnék átMunka közben.., adni a városlakóknak, illetve a megyeszékhely környékét felkereső turistáknak. Ma, vasárnap reggel tovább folytatódik az ifjúkommunisták által kezdeményezett munkaakció: a tervek szerint kétezer fiatal dolgozik majd a Szépasszonyvölgy, illetve a Csebokszári-lakóte- lep csinosításán. Csaknem háromezren a bélapátfalvi nagyberuházáson A hét végén is mozgalmas volt a bélapátfalvi nagyberuházás területe. Gépkocsik fordultak sűrűn súlyos rakományaikkal a kiterjedt építkezésen, daruk emelték szédítő magasságba terheiket, hegesztők szikraesője pattogott a fémszerkezetek között, szerelés zaját röpítette mesz- szire a bükki szellő. A bányai létesítményektől egészen a leendő cementgyárig, egyetlen munkahely sem maradt üresen. Zsaluzatot készítettek, betonoztak, kábeleztek, építők nyomán serénykedtek a kisebb nagyobb berendezésekkel még teljesebbé tenni a majdani üzemrészeket. Alkalmazottak, műszakiak társultak a munkásokhoz — például a 31. számú Állami Építőipari Vállalat főépítés- vezetősegének egész „vezérkara” csizmát húzott, sisakot tett a fejére ezen a napon, hogy beállhasson a sorba — katonák között pattogtak a munka vezényszavai, szovjet és lengyel dolgozók osztoztak a feladatokon. A cementmalom készülő épületében a szerelők — a GFV emberei — már forgatták a „malomtestet”, a hatalmas acélhengert, másutt azt mutatták a takarítók: rendben a gyár „szíve”, jöhetnek majd a szerelők a vezérlőterembe is. A kivitelezőket járván, Búzás Sándor, a nagyberuházás pártbizottságának titkára elégedetten mondta, hogy a hét közi 3476-os átlaglétszámból csaknem 2900-an bejöttek erre a napra is, jó néhá- nyan már a reggel hat órakor kezdődött műszaknál előbb. Nem kevesebb, mint 17 vállalat gárdája állt „csatasorba”, hogy ezzel a munkájával is gyorsítsa a nagyberuházás megvalósítását. Az önkéntesek — ahogyan értesültünk — műszakjai bérét felajánlották a VIT- alapra, másrészt pedig a cégek ifjúságpolitikai feladatainak valóra váltásához. A műszak végén kedves köszönet volt mindezért az egri, Hámán Kató Megyei Üt törőház együttesének — az építkezés „főterén” adott nívós térzenéje. Sírokban Társadalmi munkát — az idén már a második ilyen műszakot — vállalták teg'Az egyik cementmalom nyakcsapágyának beállítását végzik a GFV „Kozmosz” ifjúsági brigádjának tagjai a szovjet vezetőszerelő irányításával. A gyöngyösi tsz KISZ-esei mindenütt ott voltak Egy kis túlzással: akár egy hadműveletre, úgy készültek fel a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz ifjúkommunistái a szombati VIT-műszakra. Még- a „harcálláspontot” is kijelölték, és így mindenki tudta, hogy az offenzíva szervezője, Boldog Károly, az ifjúsági szervezet titkára hol érhető el a legkönnyebben. Maradva ennél a hasonlatnál : szövetséges csapatok is érkeztek, méghozzá a legkritikusabb területre, a Kis- halászi-dűlőbe. A honvédség KISZ-esei itt álltak csatasorba a tsz-belíekkel együtt. Kemény munka várt rájuk. A 2,40-es sortávolságú szőlőből kellett 4,80-as sortávolságú táblát kialakítaniuk. Most derült csak ki, annak idején milyen jó mélyre beásták azokat a fránya karókat. Volt is mit erőlködniük, nyögniük, verejtékezniük, mire a célba vett karókat sikerült kiráncigálniuk a földből. Ide csakugyan ember kellett, méghozzá nem is akármilyen. Egy másik csapat a gazdaság gépüzemében a kombájnnak „esett neki”. Egyetlen tennivalójuk volt: darabjaira szétszedni a gépezetet, hogy kimentsék belőle még azokat az alkatrészeket, amiket érdemes, hogy a többi a MÉH-telep valamelyik csendes zugában várja a további sorsát, a beolvasztást. A virágkertészetben dolgozó KISZ-tagok a soron levő munkálatokat folytatták ezen a hét végi napon, a központ adminisztratív beosztású dolgozói pedig igyekeztek rendet rakni és rendet teremteni munkahelyükön és környékén. Arra a kérdésre pedig: hová teszik a munkájukért kapott forintokat, azt válaszolták, hogy a sástói KlSZ-tá- bor megépítésének elősegítésére jól jön az a kis pénz. Ugyanis a VTT-alapra már nincs gondjuk, azt már korábban előteremtették A forgalom egyre növekszik Út nélkül Aligha szükséges bizony-, gatni, hogy a közúti közlekedésben hazánkban is igen számottevő mennyiségi és minőségi változás történt az elmúlt években. Ma már túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a közutak „termelése” népgazdaságunk egyik igen fontos ágazatává fejlődött, hiszen az utakon bonyolított teher- és személyforgalom egyre jobban tudja segíteni, vagy rontani gazdasági életünk munkáját. Azzal sem mondunk újat, hogy a gyors, a biztonságos és gazdaságos közlekedésnek igen sok nélkülözhetetlen „kelléke” van. Ezek közül is az egyik legfontosabb az út. Pontosabban fogalmazva : közútjaink minősége, teherbíróképessége és a forgalom biztonsága. Nem kivétel ez alól Heves megye sem, ahol az országoshoz hasonlóan évről évre nagyobb forgalmat bonyolítanak le az utakon. Sőt! Amint a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium egyik felméréséből megtudtuk: az országos közúti forgalom „tabelláján” megyénk fő közlekedési útjai a negyedik, az alsóbbrendű úthálózatunk pedig a hetedik helyen áll. Szállítani való van. illetve lesz tehát bőven, a hagy kérdés „mindössze” az, hogy útjaink bírják-e majd a strapát, a nagy igénybevételt? Jó úton haladva A KPM Egri Közúti Igazgatóságához — mint a köz-; utak gazdájához — több mint 1100 kilométer hosszú út, 387 híd és 2400-nál is több áteresz tartozik. Sajnos az 1100 kilométernyi szakasznak ma még a fele sem — elsősorban a teherbírás, szempontjából — felel meg a követelményeknek és a hidak 34 százaléka is 1945. előtt épült. Mindezek ellenére is jogosan mondhatjuk azonban, hogy jó úton járnak megyénk útépítői. Értve ezt elsősorban arra, hogy például a IV. ötéves tervben tervezett 700 millió forinttal szemben több mint egymilliárd forintot fordítottak Heves megye közútjainak korszerűsítésére, bővítésére, a hidak felújítására, karbantartására. A jelentős fejlesztések eredményeként a mai hármas út megyei szakaszán összehasonlíthatatlanul gyorsabb és biztonságosabb lett a közlekedés, mint a régeb- bin volt. A Mátra és a Bükk fő útjai is új burkolatot kaptak, számos községben kerültek felújításra a közutak, a hidak és az átereszek is. További pozitív változásokat ígérnek az újabb tervek, célkitűzések. Mint lapunkban is beszámoltunk róla : már megyénkben dolgoznak a Budapestet Miskolccal ösz- szekötő autósztráda építői, és ha a tervezettnél lassabban is, — a közelmúltban foglal koztunk a gondokkal —, de készül a 25-ös számú út egri négysávos átkelési szakasza is. Az egri közúti igazgatóság idei tervei között szerepel A Fémmunkás Vállalat dolgozói jövő heti beemelésre készítik elő a távolsági szalaghíd utolsu 50 tonnás szerkezetét (Tóth Gizella felv). nap Sírokban, a Mátravidéki Fémművek törzsgyárának dolgozói is, több, mint 1300Í. an. A termelő és a kiszolgáló szervezetek kollektívái egyaránt azon voltak, hogy hasznos legyen a műszakjuk. Ami sikerült is, hiszen — amint értesültünk — a nap folyamán 570 ezer tubust, 115 ezer aerosolos palackot, háromezer méter kerékpárláncot és 1,2 kilométer ipari láncot gyártottak, mintegy 1,6 millió forintos értékben. A műszakban élen jártak azok a szocialista brigádok, amelyek egyébként néhány nap múlva, a május elsejei ünnepségen veszik át eddig mutatott — elmúlt évi — teljesítményeik jól megérdemelt erkölcsi és anyagi jutalmait. A szombati termelés is jelentősen elősegítette a sirokí gyártmányokkal kapcsolatos megrendelések biztosabb, jobb kielégítését Másrészt a dolgozók, esedékes munkabérüket felajánlották különböző szociális célokra, első^ sorban a környező iskolák, óvodák, bölcsődék támogatására. nine» kiüt még egyebek között a kápolnai vasúti felüljáró munkálatainak a megkezdése, bekötő utat kap a hatvani ifr júsági tábor, úgynevezett kapaszkodósávokkal gyorsítják a forgalmat a 3-as úton, sor kerül a 25-ös számú út kerecsenül szakaszának korszerűsítésére, valamint a Márkáz—Verpelét, a Visznek —Tarnaörs közötti út felújítására és hat híd rekonstrukciójára is. Ameddig a takaró ér Az útépítéshez, az utak karbantartásához köztudottan igen tetemes milliókra van szükség, ezért az építők is csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takaró ér. Vagyis egyszerre nem jut valamennyi korszerűtlen út, híd bővítésére, felújítására. Nehezíti továbbá a gondokat, hogy az egri közúti igazgatóságnak ma sincs még — szintén anyagiak hiánya miatt — saját keverőtelepe, és az öntött aszfaltot előállító gépe sem. így aztán az is előfordul, hogy pénz ugyan lenne a kátyúk eltüntetésére, az útpadkák megerősítéséhez, de aszfalt és megfelelő gépek hiányában a munkálatok elhúzódnak, a felújítások lassúbb ütemben haladnak § kívánatosnál. A fejlesztés n élkülözh etetlen A Magyar Szocialista Mun« káspárt Heves megyei bizottsága mellett működő gazdaság- és szövetkezetpvuanai bizottság a közelmúltban tartott ülésén értékelte a megye közúthálózatának műszaki színvonalát, az eddigi fejlesztések eredményeit, es megtárgyalták a legfontosabb feladatokat is. A szakemberek kivétel nélkül azon a véleményen voltak, hogy mivel a közutak az elkövetkezendő években egyre nagyobb szerepet Kapnak a szállítások bonyolításában, ezért megyénkben is mindent el kell követni, Hogy a tervezett útépítések, beruházások, felújítások határidőre és jó minőségben valósuljanak meg. Út nélkül nincs kiút ugyanis, vagyis az egyre nagyobb igénybevételnek csak akkor tudnak közútjaink megfelelni, ha a karbantartásukról tervszerűen gondoskodnak, és ha nem maradnak el az újabb fejlesztések, a korszerűsítések sem. Koós József <11 WWW® 1978. április 33., vasárnap i
