Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

Pénz és szakember kellene Mérlegen megyénk közművelődésügye Fejkendős műszerészek Bugyi Istvánné gyújtöeltónállás osztályozása közben (felső). Katona Jánosné a festésre váró fojtótekercsekkel (középen). Őszi Istvánné elektromos úton fojtótekercseket (alsó). Ezzel a közérdeklődésre számot tartó témával a már­ciusi megyei tanácsülés fog­lalkozott. A résztvevők azt vizsgálták, hogy a közműve­lődési törvény hatályba lé­pése óta eltelt másfél eszten­dő, valamint a középtávú fejlesztési terv elfogadásától számítható , három év során milyen eredmények szülét* tek, s melyek a ma is meg­oldásra váró gondok. Malmi Éreltjés Az állami irányítás szín­vonala javult, bár a folya­matos irányító-ellenőrző munka terén — különöskép­pen falun — még bőven akad tennivaló. Kedvezően formálódott a gazdasági ve­zetők szemlélete is: ezt jel­zi az, hogy pillanatnyilag tizennégy függetlenített nép­művelő tevékenykedik az üzemekben, a vállalatoknál. A munkásművelődést ma már komolyan veszik. Ez megmutatkozott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom hatvanadik évfordulójá­nak tiszteletére rendezett ak­ciósorozat folyamán. A ter­melőegységek szocialista bri­gádjai vállaltak védnökséget a Sorsforduló című országos képzőművészeti pályázat fe­lett. Munkás—művész talál­kozók műteremlátogatások, gyári tárlatok szolgálták a látáskultúra fejlesztését. Ve­télkedősorozatok, komplex ismeretterjesztő előadássoro­zatok, vitával egybekötött filmnapok szélesítették az érdeklődők látókörét. A felnőttoktatás, ha lassan Is, de csak haladt. Az 1976 őszén indult Mindenki isko~ tójában az 1976/77-es tanév ben mintegy százhúsz dolgo­zó vizsgázott sikeresen At- káron. Kiskörén, Pétervásá- rán. Markazon, Apcon, Is­tenmezején, Egercsehiben és Kerecsenden. Az viszont to­vábbra is ' aggasztó, hogy a termelőszövetkezetekben te­vékenykedők körében még mindig igen nagy az ötödik és a hatodik osztályt el nem végzettek száma. Tény az újratermelődés is, s ezekről a fiatalokról semmiképp nem szabad lemondani. Biztató, hogy a művelődés igényét egyre több helyütt keltik fel. A megye , könyv­tárhálózatában nőtt a mun­kás olvasók száma. Ott van­nak az amatőr művészeti csoportokban, s a színházi előadásokon, sőt a koncer­teken is. Feladat azért van. Meg kellene szüntetni a kampány jellegű szervezési gyakorla­tot. A művelődési otthonok ne csak egy-egy alkalom, neves ünnep esetén mozgó­sítsanak, hanem rendszere­sen törődjenek a fizikai dol­gozókkal, mert csak így ala­kíthatják ízlésüket, gyara­píthatják tájékozottságukat. Iliiéi parkol Az utóbbi időben erősödött a megye klubmozgalmának tanácsi patronálása. Jelenleg a városi tanácsok és a járá­si hivatalok a mostani hely­zet felmérését végzik. Az ér­demi munka szintje változó, s elsősorban attól függ, hogy a klubvezető komolyan ve­szi-e megbízatását. Támoga­tásban, szakmai útmutatás­ban nincs hiány, hiszen a továbbképzésről a Megyei Művelődésügyi Központ gon­doskodik, A vendéglátóiparral együtt­működve városainkban szesz, mentes szórakozóhelyek léte­sültek. ahol a fiatalok kultu­ráltan tölthetik el szabad ide­jüket. Ifjúsági park készül, illetve már működik Füzes­abonyban, Hevesen, Gyön­gyösön, Egerben, Karácson- don. Hatvanban és Porosz­lón. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a közoktatás és a közművelődés kapcso­latának erősítése, bár még kísérleti jellegű, ám a gya­korlatban bevált. Ilyen komplex intézmény van pél­dául ^árudon, ahol a könyv­tárhasználat a tanítás szer­ves részévé vált, és megol­dották a diákok zenei képzé­sét, ezenkívül filmklubot, s mintegy tizennyolc kiscso­portot szerveztek. Megyénkben mintegy száz nőklub tevékenykedik. A lá­nyokat és asszonyokat első­sorban a díszítőművészet és a praktikus ismeretszerzés vonzza, azaz a foglalkozáso­kon szerzett tudást szeretnék otthon, a háztartásban hasz­nosítani. Ez érthető, mégis az eddiginél jóval többet le­hetne tenni a közéleti-poli­tikai nevelés érdekében. Ter­mészetesen csak úgy, ha érvé­nyesítik a fokozatosság el­vét, és megtalálják a leg­célravezetőbb módszereket. Ez a megállapítás egyébként más területre is érvényes, mindenüt* sokkal tartalma­sabb, hatékonyabb tevékeny­ség formálódhatna, ha a ré­gi, az elavult fogásokat, mel­lőzték, s meglelték a sokkal többet ígérőket. Ez legalább annyira feladata az elméleti, a kutató népművelőnek, mint a gyakorlatban munkálko­dónak. Rossz tárgyi feltéíeitii Az ötödik ötéves tervben százmillió forintot költhe- tünk közművelődési beruhá­zásokra. Ez előrelépés az elő­ző. tervidőszakban felhasz­nált huszonkétmillióhoz ké­pest. Nyolc intézmény épül. A gyöngyösi művelődési központ október harmincig, a szihalmi községi klub­könyvtár június 30-ig elké­szül. Folytatódik a megye- székhelyen létesítendő ifjú­sági ház építése. Besenyőte­lek nevelési központjának átadási határideje 1979. Hat­vanban hozzáfognak az if­júsági és úttörőház kivitele­zésének előkészítéséhez, amely a leendő városi mű­velődési központ első ütemét képezi maid. Füzesabony­ban a nagyközség — saját erőbő] — bibliotékát létesít. Mindez jó hír, elégedettek mégsem lehetünk, mert me­gyénkben a közművelődés tárgyi feltételei meglehető­sen rosszak. A művelődési- otthon-hálózat hiányos, hi­szen az alsófokú központok közül tizenhét nem rendel­kezik ilven intézménnyel. A korszerűségi szint —' egy 1972-es vizsgálódás szerint — mindössze 43.9 százalé­kos. Tegyük ehhez hozzá azt is. hogv az azóla eltelt hat esztendő során a hoívzet még tovább romlott. Megdöbben­tő az idegenforralom szem- poniából jelentős községek valamint az üdülőkörzetók sorsa. Az itt járó külföldi turisták igen torz képet al­kothatnak kulturális áldo­zatvállalásunkról. Elég csak Bükkszéket Szilvásváradot, vagy Parádot említeni! A könyvtárak egv része — ígv a horti. a tarnaioieszi, az erdőtóiki a kompolti a köm- iői és a siroki — iobb körül­mények közé került, ám saj­nos. nem ez a jellemző. A távlati megoldás pénz­kérdés, sok-sok millió szük­séges ahhoz, hogy a jövőt jélentő komplex létesítmé­nyek megszülessenek. Ter­mészetesen . a társadalmi erők összpontosításával ad­dig is sokat tehetünk. A ta­nácsi. a vállalati, a szövet­kezeti és egyéb szervek ke­zelésében levő termeket a művelődés javára is hasz­nosíthatják, s esetleg közö­sen fenn is tarthatják. , Kevés hozzáértő A fenti nehézségeket csak súlyosbítja az, hogy a járá­si székhelyeken és a falvak­ban még a függetlenített alkalmazottak között is ke­vés a szakképzett népműve­lő. Meghökkentő, de így van: az intézményhálózatban dol­gozó ötszázhúsz munkatárs közül háromszáztizenkilen- cen csak általános iskolai, vagy érettségi bizonyítvány- nyál rendelkeznek. Ráadásul jó néhányan fő­állásban! A községekben még ma is dívik a protekció, a sógorság-komaság a mérv­adó a felvételeknél, s nem a széles körű tájékozottság, és a diplomával társult gaz­dag ismeretanyag. Vannak korlátozó rendeletek, de nem tartják be ezeket, s így gya­rapszik a munkát gátló, vagy csipetnyi eredményt produkáló. a gimnáziumi végzettségű, képesítés nélkü­li fiatalok száma. Mondhatná valaki: a fel­sőoktatási intézmények kép­zési keretszáma sem a nap­pali, sem a levelező tago­zatokon nem elégíti ki a megyei igényeket. Nos. ez tény, de az is igaz, hogy a tapasztalatokban bővelkedő pedagógustáborból kell biz­tosítani az utánpótlást, s nem tébláboló, hozzá nem értő if jakból ! A tanácsülés egyébben megállapította, hogy a meg­lévő gondok ellenére is fej­lődött szűkebb pátriánk köz­művelődésügye. Lényeges, minőségi ugrásra azonban csak akkor számíthatunk, ha javulnak a tárgyi és személyi adottságok, azaz lesz elég szakember és jóval több (Tudósítónktól) Sikeresen befejeződött a tavaszi vetések első forduló­ja a füzesabonyi járásban. A tervezett 14 ezer 700 hektár­nyi tavaszi vetésből öt és fél ezer hektáron került földbe eddig a vetőmag. Elvetettek többek között 150 hektár borsót, ennek zömét a feldebrői Rákóczi Termelő- szövetkezet termeli. A terve­zett 2 402 hektáron kerüli földbe a tavaszi árpa, amely mindenhol szépen ki is kelt. Zabot a káli és feldebrői kö­zös gazdaságok vetettek, terv szerint 106 hektáron. A közö^ gazdaságok 937 hektáron végezték e] a lucer_ na telepítését. Burgonyater­meléssel zömmel a háztáji gazdaságok foglalkoznak. A tervezett 247 hektáros vetés- terület túlnyomó részén már földbe kerültek a vető­gumók. Befejeződött a cukorrépa vetése 600 hektáron. Sikeres volt ez a munka Poroszlón. ahol a termelőszövetkezet 250 hektáros vetésterületével a járáá legnagyobb cukorrépa- termelő nagyüzeme. A napra­forgó tervezett 1600 hektáros területének felén került föld­öt esztendő nem nagy idő, mégis sok változást hozhat egy település életében, az ott élők gondolkodásában, életvi­telében. Erre példa , talán Boldog, ahol egy évtizede el sem tudtak képzelni ipari üzemet, ma pedig már csak­nem kétszáz munkással dol­gozik a Kőbányai Porcelán- gyár 5-ös számú egysége, amelyet 1973-ban alapítottak. — Televízióhoz, rádióhoz szükséges híradástechnikai al_ katrészekkel foglalkozunk, s huszonötmillió forintra lehet becsülni az itt végzett munka értékét — fogad ■ bennünket kis szobájában Kovács Lász­ló üzemvezető. — Szovjet, angol exportra is dolgozunk, lebontott profilunk pedig a nagy mennyiségben érkező gyújtóellenállasok, fojtóte­kercsek forrasztása, osztályo­zása, festése, bemérése. Mind­ez csak kézzel végezhető, fi­gyelmet követelő, asszonykéz­hez illő babramunka, ezért Olyan sok itt a nő... ! Szalagszerűen, fázisonként végzik dolgukat a kis telep munkásai a nemrég bővített üzemcsarnokban. Bugyi Ist­vánné például higanygőz-el­lenállásokat osztályoz, amikor ott járunk. — Miért jó ez a munka ne­künk? Merthogy megvan be­lőle havonta a kétezer fo­rint — fordítja ránk arcát a fekete fejkendőből. — Külön­ben van háztájink is, ahol ta­vasztól késő őszig elvégzem a tennivalókat. De az kijön a szabad időből. Vagyis akkor palántázok, öntözök, akkor gyomtalanítok, szedem, pia­colom a termést, a zöldséget, amikor az üzemben letelt a munkaidőnk. Még valamit hadd tegyek hozzá! Amit az osztályozással, válogatással keresek, az mindig biztos. A kinti eredmény nem annyira. Nemrég például lefagyott többfelé a gyenge, fiatal pa­lánta. Foghatnak újra hozzá. — Sa családi otthon mind­ezt nem sínyli meg? . — Úgy vagyunk, hogy ná­lunk már mindenki tudja a maga dolgát, aztán el is végzi. A főzés marad leginkább rám. Azt meg akként osztom be, hogy fussa a napból. ★ Fiataiaob korosztályhoz tartozik Katona Jánosné, aki előtt glédában, festésre várva sorakoznak az URH-fojtóte- kercsek. Vajon az eddig job­bára végzett paraszti munka után hogyan sikerült a kéz­be a vetőmag. Befejezte ezt a munkát a füzesabonyi Pető­fi Termelőszövetkezet 328 hektáron. A zöldségfélékből 850 hek­tárból eddig 172 hektáron fe­jezték be a vetést. Ebben a munkában a mezöszemerei- ek járnak az élen. A tervezett 200 hektárból 115 hektár kon­zervgyári zöldséget, borsót vetettek. A második forduló legna­gyobb munkája a kukorica vetése lesz. csaknem hatezer hektáron. Feldebrőn. Mező- tárkányban és Füzesabonyban ez a munka is kezdetét vet­te. Vetésre vár még 146 hek­tár szója, amelyet a sarudi és a mezőszemerei közös gaz. daságok termelnek. Talajba kerül 1 284 hektár silókukorica és á 'melegebb idő beálltával 261 hektáron ültetnek dohányt Feldebrö. Kál, Besenyőtelek termelő­szövetkezetei. A kedvező idő­járást, a felmelegedést vár­ják a kertészettel foglalkozó szövetkezetek, hogy a dinnye és a szántóföldi zöldségfélék palántái is mind a helyükre kerüljenek. Császár'István ügyességet, gyakorlatot igény­lő műszerészkedésre átállnia? — Az biztos, hogy jó pár hétbe telt, • amíg megtanul­tam ezt a pepecselést, s így van ezzel mindannyiunk, aki csak elszegődött az üzembe mondja, úgy tapadva a kezé­ben lévő kis tekercsre, mint­ha élete múlna a pontosságon. — Az volt egyébként mind­annyiunknak a tanulóidő, az inasiskola. Nem is igen keres­tünk, mert termelés, teljesít­mény után fizetnek. Néhá­nyan akkor itthagytak ben­nünket. De aki bírta, aki ma­radt, az szépen belejött a munkába, s most már igen­csak hozza a megszokott át­lagot. Nekem igazán jól jött az üzem. Ingázást nem vállal­nék a család miatt! ★ Késouu Kovács László egy másik, világos és tágas mű­helybe kalauzol. — Tavaly nyáron létesítet­tük. Ez az ifjúsági műhely, ahol az utánpótlást neveljük. Most üzért üres, mert a fiata­lok rövidített műszakban, dél­előtt dolgoznak. Jélenleg ti­zennégyen vannak, s mind olyanok, akik elvégezték Bol­dogon a nvolc általánost, de nem vették fel őket valami­lyen középiskolába, vagy pe­dig nem kívántak tovább ta­nulni, ipari szakmát választ ni. Persze, ha jól megnéz az ember, a fiatalok műhe­lyének úgy is haszna lehet, hogy fölkelti bennük az ér­deklődést az elektromű­szerész szakma iránt, vagy bemeri a csomagolásra váró (Fotó: Szabo Sándor) valami más mesterség felé so­dorja őket. Innen bármikor mehetnek, legfeljebb folytat­juk helyben a toborzást. Ez a műhely elég tágas, kétszer annyian elférnek a munka­asztaloknál, mint ahányan itt foglalkoznak. ★ Ahogy széttekintünk az üzemben, feltűnő a rend, tisz­taság. Vagy inkább termé­szetes? Hiszen csupa női arc a munkadarabok felett. De ahol szükséges, ott a védelmi „fegyvereket” is bevetette a vezetőség. Bizonyos részlettel adatokat, mint például a fes­tés és a szárítás, üvegbura alatt, s elszívó berendezés közbeiktatásával végeznek az asszonyok. Végezetül ejtsünk szót a brigádmozgalomról, amelynek a csírái fölfedezhetők az if­jú üzemben. Kilenc csoport tűzte ki cé­lul a szocialista cím megszer­zését, egy közülük az ifimű­hely. Hu vágyuk beteljesül? Minden bizonnyal nem, csu­pán a termelés javára szol­gál. hanem emberileg is kö­zelebb hozza egymáshoz a fejkendősöket, szorosabbra főzi kapcsolatukat. Moldvay Győző ,Némüfőii€} 1978. április 20., csütörtök pénz... Pécsi István Sikeres rajt Öt és fél ezer hektáron vetettek el eddig a füzesabonyi járásban <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents