Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-19 / 91. szám
VILÁG PHOLETABJJU, EGYESÜLJETEK! A termőföldek AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 91. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1978. április 19., szerda, Megölték Aldo Morét? Ülést tart Masgyar Szocialista Manlcäsgsärt Központi Bizottsága Simó Endre az MTI tudó. sítója jelenti: Aldo Moro elrablói kedden röviddel dél után az II Mes- sággero római lap szerkesztőségéhez eljuttatott üzenetükben közölték, hogy túszuk „öngyilkos” lett és holttestét a Rieti közelében levő Duchessa tóba dobták. A „vörös brigádok” 7. számú közleményéről értesülvén a hatóságok azonnal a jelzett helyszínre siettek. Még nincs hír arról, hogy megtalálták volna Morót, sem arról, hogy a közlemény egyáltalán hitelesnek tekinthető-e. Az OKF lapja, a L’Unita, kedden reggel szintén olyan tartalmú telefonhívást kapott, hogy Moro felett hétfőn késő este „végrehajtották az ítéletet”. A „vörös brigádok” mostani közleményében értésre adják, hogy az „öngyilkosság” úgy értendő, mint ahogyan a nyugatnémet hatóságok a Baader—Meinhof csoport bebörtönzött tagjairól állították ugyanezt. (Idézőjelbe tették az öngyilkosság szót.) A közleményben „ön- gyilkossággal” fenyegették meg Andreotti kormányfőt, Cóssiga belügyminisztert és „mindazokat, akik támogatják-a- rezsimet”. Emlékeztetik őket, hogy „megfigyelés alatt” állnak. Kedden délelőtt a Rómát Viterbóval összekötő országúton Rómától alig tíz kilométernyire rábukkantak Moro elrablóinak feltételezett rejtekhelyére. Elrablói — a jelek szerint — egy emeletes házban rejtették el túszukat. A kedden reggel elhagyott lakásban géppisztolyt, pisztolyokat, röpcédulákat, egyenruhákat, lopott gépkocsi- rendszámokat és írógépeket találtak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését április 19-re ösz- szehívták. A Politikai Bizottság a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról szóló előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Gáspár Sándor felszólalása a szakszervezeti világkongresszuson A Prágában vasárnap óta folyó IX. Szakszervezeti Világkongresszus kedd délelőtti ülésén az első szónok Miso Misev, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke volt. Utána Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kapott szót. A kongresszuson részt vevő magyar küldöttség vezetőjeként kifejtette véleményét a szakszervezeti világmozgalom helyzetéről, feladatairól, tájékoztatást adva a magyar szakszervezetek tevékenységéről és törekvéseiről is. Elöljáróban megállapította, hogy ma a szakszervezetek világszerte bonyolult, nehéz feladatok megoldásán fáradoznak. Ezek a feladatok az egyes országokban, a szakszervezeti világszövetség egyes tagszervezeteiben a helyi követélmények és sajátosságok miatt különbözők. A szaKszervezeti mozgalom munkáját tehát a sokféleség is jellemzi, mégis van őket egységbe tömörítő közös nevező: a munkásügy őszinte szolgálata, a jobb, emberibb, kulturáltabb élet lehetőségének megteremtése, a társadalmi haladás ügyének segítése. — Ez a törekvés hatja át — állapította meg Gáspár Sándor — a szakszervezeti világ- szövetség eddigi munkásságát is, és tevékenységét e törekvések elismerése nélkül \ nem lehet reálisan megítélni. A SZOT főtitkára ezután az egész szakszervezeti világ- mozgalom összefogásának szükségességéről beszélt. Kifejtette, hogy ma a sorsdöntő kérdések és gondok nagy része közös az egész nemzetközi munkásosztály, az egész emberiség számára. Mint mondotta, a munkásosztály világméretű küzdelmének bonyolultsága szükségszerűvé teszi, hogy a szakszervezetek megismerjék és hasznosítsák egymás tapasztalatait, egyeztessék nézeteiket, s ezáltal jobban elláthassák a munkásérdekek hazai és nemzetközi képviseletét, jobban szolgálják a világproblémák megoldását. A jobb nemzetközi szak- szervezeti együttműködés mindenkire vonatkozó feltételeiről szólva Gáspár Sándor többek között leszögezte: — Még nagyobb alázattal, még kevesebb önhittséggel kell ügyünket képviselni. Fel kell adni a csalhatatlanságba vetett hitet. A munkásosztály szolgálata nem jjírja el a nemzeti korlátoltságot és az önzést. A felszólalás a továbbiakban részletesen foglalkozott a szocialista rendszerben működő szakszervezetek tevékenységével. A főtitkár többek között elmondta: A szocialista országokban kialakult népi hatalom azt jelenti, hogy a dolgozó tömegek érdekei kielégítésének megvannak a kellő politikai feltételei. Ezek a tényezők közvetve, de óriási mértékben segítik a szakszervezetek munkáját. A szocialista viszonyok között nem egy erős és tapasztalt kizsákmányoló osztállyal, annak államhatalmával szemben kell érvényesíteni a dolgozók érdekeit. — Ellenkezőleg! A szocializmus körülményei között semmi sem korlátozza a szak- szervezetek szabad szervezkedését Ezt követően Gáspár Sándor szólt arról, hogy a szocializmus építését némelykor akadályozta és akadályozza a módszerek helytelen megválasztása, sokféle emberi gyengeség, hiba és a bürokrácia is. Ennek ellenére a szocializmus vonzereje egyre nő a világ haladó embereinek körében, elsősorban azért, mert mindenkinek létbiztonságot és emberhez méltó életet nyújt. Ha nem is egészen kielégítően, de fejlődik a dolgozók szocialista tulajdonosi öntudata és a szocialista demokrácia is. — Nálunk — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor — nincs elvi, politikai akadálya annak, sőt társadalmunk természetéből 'fakad, hogy a dolgozó ember maga alakítsa saját sorsát, és hazájának történelmét. védelmében ÉVRŐL ÉVRE CSŐKKE.N az ország termőterülete, pedig a föld a mezőgazdaság nélkülözhetetlen, mással nem pótolható termelőeszköze. A felszabadulástól 1961-ig, mintegy 100 ezer hektár földet vont ki a termelésből a gyors ütemű iparosodás, az új városok, lakótelepek, közlekedési és ipari létesítmények, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek központjainak építése, Nagyfokú pazarlás volt a földigénybevételnél, gyakorlatilag a termőföldnek nem volt „értéke”. Ez a helytelen szemlélet különösen a jó minőségű földek igénybevételével okozott pótolhatatlan veszteséget. A termőföld védelmére 1961-ben törvényt alkotott az országgyűlés. A pazarlást azonban a törvény sem tudta teljesen megakadályozni. Különösen az átlagosnál jobb minőségű földek túlzott mértékű felhasználásának megakadályozása terén nem bizonyult elég hatékonynak a földvédeln t törvény. Évente még mindig 17—18 ezer hektár föld kerül ki a termelésből és ennek egy része jó minőségű szántóföld. Az év elején hatályba lépett a módosított földvédelmi törvény, amely szigorúbb feltételekhez köti az átlagosnál jobb minőségű földek igénybevételét. A beruházókat gazdaságilag ösztönzi arra, hogy’ a gyengébb minőségű és csak feltétlenül szükséges földet vegyék igénybe, a beruházás megvalósításához. A földet használó mezőgazdasági üzemeket, és egyéni tulajdonosokat pedig arra kötelezi, hogy minden talpalatnyi földet rendeltetésének megfelelően, a jó gazda gondosságával hasznosítsanak. Termőföldjeink azáltal jelentenek valóban nemzeti kincset, ha rajtuk termelés folyik. Mezőgazdasági földjeink döntő hányadán nagyüzemek gazdálkodnak. Országszerte javában folynak az időszerű mezőgazdasági munkák. Most van itt az ideje, hogy üzemeink a gondjaikra bízott valamennyi területet pontosan számba vegyék és azok megműveléséről, hasznosításáról gondoskodjanak. Joggal elvárható tőlük, hogy üzemükben parlagföld ne maradjon. Indokolt ezt hangsúlyozni, mert-az elmúlt öt év átlagában évente mintegy 30—40 ezer hektár föld maradt parlagon, 130 ezer hektár pedig vetetlenül. Ennek mintegy 85 százaléka mezőgazdasági nagyüzemek használatában van. A községi tanácsok és a földhivatalok feladata, hogy a tavaszi határszemléken ellenőrizzék a földek megművelését. A határ tüzetes bejárása, a körültekintő ellenőrzés azért is szükséges, mert még intézkedni ’ehet a mulasztás pótlására, A helyi tanácsok jelentős áiAmi földet kezelnek. Ez a tevékenység azonban sok helyen csak formális. A valóság-' ban ezeknek a földeknek nagy része gazdátlan, parlag. A1 községi tanácsoknak kötelessége, hogy a hasznosítás érdekében mindent megtegyenek. Vegyék számba azokat a lehetőségeket (nagyüzemek, szakcsoportok, erdőgazdaságok, vadásztársaságok, méhészek részére való használatba adás, földcserék, földrendezések, tartós használatba adás, stb.), amelyek révén az egyes területek hasznosíthatók. A mezőgazdasági üzemek parlagföldjeinek többsége kedvezőtlen természeti adottságú, ezért csak gyepesítéssel, vagy erdőtelepítéssel hasznosítható. A megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai a rendelkezésükre álló erdőtelepítési, gyepesítési és meliorációs célú támogatások odaítélésénél vegyék figyelembe a műveletlen földek használatba vételére készített üzemi terveket. Ezzel is segítsék elő, hogy az üzemek kedvezőtlen adottságú földjeiken tervszerűen végrehajthassák a szükséges művelési ágváltoztatást és meliorációt. A MEZŐGAZDASÁGI TERMŐTERÜLET maradéktalan hasznosításához fontos népgazdasági érdek fűződik. Ennek megfelelően, egyetlen nagyüzem, közület, vagy magánszemély sem tekintheti saját ügyének, hogy földjeit megműveli-e, vagy sem. A termőföldek kötelező hasznosítását törvény írja elő, amelynek betartása minden földhasználó kötelessége. A hatóságoknak gondoskodni kell arról, hogy mulasztás esetén ne maradjon el a felelősségrevonás. A* törvényben meghatározott szankciókat következetesen kell alkalmazni, akár mezőgazdasági üzemről, akár más földhasználóról van szó. Lukács Béla Bogy szebb legyen a város... Kegy hét múlva nyit a tavaszi KI Az egri városi tanács Mélyépítő- és Városgondozási Üzemének kertészeti telepén befejezéséhez közeledik az egynyári virágok tűzdelése. Több mint 100 ezer begónia-, sabina- és petuniapalántát nevelnek majd fel. Ezek a virágok az üzletekbe kerülnek (Fotó: Tóth Gizella) A budapesti nemzetközi vásárközpont több kisebb pavilonjában már megkezdődött a beruházási javakat felvonultató tavaszi BNV előkészítése: négy hét múlva, május 17-én megnyitja kapuit a nemzetközi seregszemle. A csaknem 700 magyar vállalaton, intézményen, és szövetkezeten kívül 27 ország és Nyugat-Berlin több mint 1800 kiállítója mutatja be kínálatát. A tavaszi BNV-n, hét szocialista országból több mint száz nagy külkereskedelmi egyesülés, vállalat hozza el a vásárra egy-egy iparág újdonságait. Az iparilag fejlett tőkés országokból mintegy ezer cég árui láthatok majd. • A beruházási eszközök nemzetközi kínálatának hatalmas „kirakata” lesz tehát a vásár, amelyen ezúttal is szakcsoportonként mutatják be a termékeket. Gyarapítsák népünk szocialista műveltségét, tudását!
