Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-18 / 90. szám
A szakmunkásképzés korszerűsítésének útja Az MSZMP Központi Bizottságának az oktatás fejlesztésével foglalkozó 1972. júniusi ülése megszabta a - szakmunkásképzés korszerűsítésének feladatait iskola- rendszerünk jelenlegi keretei között. Azóta a különböző intézmények, oktatástervezéssel foglalkozó szakemberek szá_ 'mos javaslatot készítettek a szakmunkásképzés korszerűsítésére, fejlesztésére. » Milyen tényezők indokolják a szakmunkásképzés mai rerídszerének megváltoztatását? Egyrészt az- hogy átalakulóban van a középfokú oktatás, erősödik a középiskola szakmai jellege. De átalaku. lóban van a szakmai képzés rendszere is, mind tartalmi, ftiind szervezeti vonatkozásban. Fokozódik az igény • a szélesebb alapozó ismereteket nyújtó képzés Iránt, ugyanakkor nagyobb fontosságúvá válik az általános műveltség növelése is. Szükségessé vált a szakmai képzés idejének differenciált meghatározása, a szakmai oktatás többlépcsőssé tétele. Az egyes munkakörök ellátásához. nélkülözhetetlen spe. ciális szakismeretek elsajátíttatását mind jobban a munkahelyek, illetve az ún. poszt_ graduális (utófokozatos) képzés formái veszik át. A tudományos-technikai fejlődés dinamikája- a szakmunkaerő hiányából vagy átcsoportosításából adódó gondok sürgetik a munka melletti szakképzés szélesítését, s mind erőteljesebb a törekvés a második szakma megszerzésére. A szakmunkásképzés távlatait —, ha nem akarunk elszakadni a valóságtól —■ aszerint kell meghatározni- hogy a szakképzés fejlettsége összhangban legyen a gazdasági fejlettséggel. E törekvés hatása a mi oktatási rendszerünkben is tapasztalható. Az iskolarendszerű szakmunkás- képzésben folyamatosan áttérnek az egységes, a korábbinál magasabb általános műveltséget nyújtó oktatásra. A szakközépiskolák pedig az évtized végére két nagy csoportra különülnek. Az egyik csoportba a továbbra is középfokú szakképzést nyújtó szakok (építőipari, kereskedelmi, közgazdasági, művészeti- stb.), a másikba az elméletigényes ipari és mező- gazdasági szakmákra (gépszerelő, villanyszerelő, rádió- és tv-műszerész, kertész, stb.) kiképző iskolák tartoznak majd. Napirendre került a szakközépiskolai szakmunkásképzés folyamatos és fokozatos kiterjesztése. A társadalomnak ma — és a közeli jövőben — az az érdeke, hogy erőteljesen és korszerűen segítse a szakmunkásképző iskolát alap. funkcióinak betöltésében. Nem kevésbé fontosak a helyes arányok a szakmai-gyakorlati, illetve az általános és természettudományos műveltséget nyújtó ismeretek között. Ezeknek a tartalma és mértéke egyrészt a gazdaság struktúrájának fokozatos át. alakulása, másrészt a szakmunkásutánpótlás mobilitási- átrétegződési sajátosságai következtében időről időre szükségszerűen változni fog. E meggondolásokból kiindulva a szakmunkásképző' iskola által közvetített általános műveltségi ismeretanyagot az általános társadalmi szükségletekhez, a szakmai és természettudományos ismeretanyagot pedig a tudományos-műszaki fejlődés hosz- szabb távon áttekinthető távlataihoz kell igazítani. A gyakorlati képzés ismeretanyagának a termeléshez kell kötőd, nie, ahhoz a meghatározott munkakörhöz, helyesebben munkakörcsoporthoz, amelyet a tanuló szakmunkásként majd az üzemben betölt-illetve pályafutása során potenciá. lisan betölthet. A szakmunkásképzés társadalmi szerepe több irányú. Alapvető fontosságú feladat a termelésbe lépő szakmunkásnemzedék alkalmassá tétele arra, hogy — elegendő és megfelelő ismeretek birtokában — belépjen a munka- megosztás adott rendjébe. Ezzel együtt hozzá kell járul, nia a munkásosztály vertikális mobilitásához szükséges társadalmi előfeltételek megteremtéséhez- más szóval ahhoz, hogy a munkások a további tanulás útján értelmi- , ségivé, vezetővé válhassanak. Elő kell segítenie a képességek és készségek kibontako- . zását, a társadalomra nézve hasznos szocialista vonások kialakulását a tanuló személyiségében. A szakmunkás, képzés kulturális és művelődési szerepe, valamint gazdasági feladatai ellentmondásba kerülhetnek "egymással- ha a képzés fejlesztése során az oktatásnak ezt a hármas szerepét nem ismerik fel és az ebből adódó következtetéseket ( nem vonják le. Bár a szakmunkásképző iskola funkciórendszerének kialakítása a szocialista átalakulás kezdeti időszakától fogva tudatosan megfogalmazott politikai célkitűzés volt, a funkciók komplex érvényesítése csak a hatvanas évek végén kezdődhetett meg. Így ez az iskolatípus, amely korábban szinte kizárólag szak. . képzési funkcióját teljesítette, most már részt vállalhatott más, nagy jelentőségű — oktatás. és ifjúságpolitikai — feladatok végrehajtásából is. Ezt azért fontos hangsúlyozni- mert az általános iskolai tanulmányaikat befejező fiatalok .továbbtanulásának és munkássá válásának különbö" ző útjai közül a legtömegesebb, a legjellemzőbb az iskolarendszerű szakmunkás- képzés. A munkásutánpótlás abszolút többsége az iskola- rendszerű szakmunkáskép. zésből kerül ki. A kedvező eredményekkel együtt kevésbé örvendetes jelenségek is tapasztalhatók. Az iskolarendszer mai merev szelektív mechanizmusa (gimnáziumba mennek a legjobbak, a közepesek lehetősége a szakközépiskola és a szakmunkásképzés), amely nem a rátermettség, a képesség- hanem szinte kizárólag a tanul- •mányi eredmény szerint csoportosít, hátráltatja a gyöngébbek felzárkózását. Az iskolahálózat —, bár komoly erőfeszítések történtek korszerűsítésére — a maga túlterhelt pedagógusaival, elavult épületeivel és gyakran korszerűtlen felszerelésével ugyancsak nem mindig alkal. mas a hátrányok kiegyenlítésére. A pedagógia, bármennyire elismeri és tudomásul veszi azt az- igényt, hogy az egyén felkészítésének igazodnia kell az objektív gazdasági struktúrához — tulajdonképpen sohasem mondhat le az egész ember művelésének igényéről. Még akkor sem, ha — tudjuk — a szakmunkásképzésben egyelőre korántsincs megteremtve az általános műveltség és a szakmai képzés harmóniája. Valószínűleg még hosszú ideig feszülnek majd ellentmondások a szocialista embereszmény kialakításának követelményei, illetve a közvetlenebb társadalmi-gazdasági szükségletek kielégítését szolgáló tennivalók között. Ez az ellentmondás azonban a fejlődésnek szükségszerű velejárója. Gál Róbert Új motorpróbaterem ! gyár A VILATI Irányítástechnikai Berendezések Gyárá- most készítik a szovjetunióbeli, Kámai Autógyár motorpróbatermének vezérlőberendezéseit, amely alkalmas a teherautó-motorok kipróbálására, első bejáratására. A készülék teljesen automatikus. Képünkön: Kosztadinovszklné Sinyi Piroska technikus és Nagy József üzemmérnök ellenőrzi a tirisz toros vezérlőberendezéseket. (MTI fotó — Manek Attila felv. — KS) A rendszer tagjaként Orosziban a szőlőre alapoznak Az elnök a szőlőtelepítést ellenőrizte kinn a hegyoldalon, amikor találkoztunk. A hirtelen jött eső azonban megállította a munkát. Mindenki fedél alá kényszerült egy időre, amit beszélgetésre használtunk fel. Gyöngyösoroszi, kis község a Mátraalján. Központjától nem messze esik a határ, melynek legnagyobb részét szőlő borítja Szőlő és bor: olaszrizling, rizlingszilváni, a jól bevált minőségi fajták közé tartoznak és a Február 24. Termelőszövetkezet jövedelmének egyharmadát ezek adják. — Száz hektár termő szőlőnk van — magyarázza NaA KNEB-vizsgálat nyomán Bővülő cipőválaszték, kevesebb reklamáció Jelentős mértékben bővült az Alföldi Cipőgyár és a Fővárosi Cipőbolt Vállalat közösen üzemeltetett boltjának választéka. ' Miután elrendelték az üzletbe szállított cipők minőségének kéthetenkénti felülvizsgálatát, és kilátásba helyezték a hibás tételeket szállító gyáregységek vezetőinek anyagi felelősségre vonását, a korábbi 20 százalékon felüli minőségi reklamáció 5 százalék alá csökkent. A tapasztalatok szerint nemcsak ebben az üzletben, hanem a kereskedelemben áltálában kevesebb a fogyasztói reklamáció — állapították meg egyebek között a KNEB szakértői a lábbeliellátással foglalkozó tavalyi vizsgálat óta élteit időszak eredményeit összegezve, A népi ellenőrök javallatait figyelembe véve a Köny- nyűipari és a Belkereskedelmi Minisztérium külön-külön — de egymással kölcsönösen egyeztetett — intézkedési tervet dolgozott ki a lakosság lábbeliellátásának javítására Közös feladatként ha-- tározták meg a fogyasztói igények pontos . felmérését. Az egyik legnagyobb gond volt, ugyanis, hogy a rohamos divatváltást a cipőgyártás nem tudta követni. Hiányzott az üzletekből a puha bőrből készült, kényelmes cipő is, pedig sok vásárló ezeket keresi. A cipőgyártók és a kereskedők fokozottan gondoskodnak arról, hogy az üzletekben egyaránt megtalálhatók legyenek az olcsóbb és a drágább, a divatosabb és a kevésbé modern, a kis, a közép és a nagy méretű lábbelik Az ipar gondoskodik arról, hogy ez az alapanyaggyártás a cipőipari követelményekkel összhangban fejlődjék. Ennek érdekében egyebek között folytatják a már megkezdett rekonstrukciót, fejlesztik a cipőgyári kaptafagyártást. fokozzák a félkésztermékek előállítására a fejlődő országokkal kialakított koonerációs 'együttműködést. Még az idén korszerűsítik a bőr- és a cipőipari szabványokat. A népi ellenőrök javaslatai alapján az iparvállalatok már lehetővé tették, hogy a belkereskedelem a tavaszi és a nyári exportra szánt modellek közül is rendelhessen. Kedvező változás az is, hogy a nagykereskedelem már rendszeresen bevonja kiskereskedelmi partnereit a megrendeléseknél a választék kialakításába. A népi ellenőrök közreműködésével a jövőben folyamatosan figyelemmel kísérik a cipőellátás - javítására készült intézkedési terv végrehajtását. (MTI) Arany a természetben Az emberiség történetét sokszor befolyásolta az arany. Gazdagságot, hatalmat jelentett —és jelent ma is — birtoklása. Főszereplője az üzleti életnek, sokáig azonos volt a pénzzel. A mindennapi életben az ékszerszerepe a legismertebb, ez szinte egyidős az emberrel, de fogpótlásra is régóta használják. Üjabban a technikában, a bonyolult miniatürizált berendezésekben van egyre nagyobb szerepe. Érdekes azonban az egyik szovjet tudós véleménye, aki- szerint az emberiség kezében felhalmozott arany csupán ezredszázaléka a föld egész aranykészletének. Az arany ugyanis mindenütt itt van körülöttünk a főidőn, sőt a vízben is, csak igep kis mennyiségben. így például a földkérget legnagyobb tömegben felépítő gránit tonnája átlagban 0,5 gramm aranyat rejt magában, 1 köbméter tengervízben pedig mintegy 0,01 milligramm arany mutatható ki. Az ilyen finom eloszlásban található arany kinyerése azonban nem gazdaságos, az ember ősidők óta csak azt az aranyat ismerte, amelyet a természeti erők a geológiai folyamatok során nagy koncentrációban felhalmoztak. Az arany gazdaságosan is kinyerhető mennyiségben a nátriumgazdag gránittípusok megszilárdulásának végtermékeiben, a kvarctelérek- ben jelentkezik. A geológusok ezt a megjelenési típust „idős” aranynak nevezik. Az arany legnagyobb koncentrációban világviszonylatban a vulkáni kőzetekben található, mégpedig az eredeti vulkánoknak mintegy 1000 méterrel a felszín alatt levő zónájában. Ezt nevezik „fiatal” aranynak. Míg az idős arany a környező kőzetekben mindössze 3 grammot képvisel tonnánként, addig a fiatal arany 10 —40 grammra, helyenként 3000 grammra is felszaporodik. Az évforduló tiszteletére: Pélfómiaío társadalmi munka Április 22-én, Lenin születése évfordulójának tiszteletére „példamutató társadalmi munka”-akciót szervez a Hazafias Népfront, a városi tanács, a városi KISZ- bizottság, valamint a városi szakmaközi bizottság Egerben. Az akció reggel 7 órakor kezdődik a Népkertben, és ugyanezen a napon kommunista műszakot tartanak az üzemek dolgozói is. Ennek során az üzem területén és környezetén végeznek majd társadalmi munkát. A városi népfrontkörzetekben, többek között az Orgonás téren, a Kertész utcában, Farkasvölgyben, a Május 1. utcában, a felnémeti művelődési ház környékén, Hajdú- hegyen és a Hadnagy utcában parkgondozást, kertrendezést rendeznek a lakosok. A társadalmi munkaakció szervezői arra számítanak, hogy a lakosság közül sokan vesznek majd részt ezen a szép tavaszi megmozduláson. dasi Kálmán, a közös gazdaság fiatal elnöke. — Tavaly minden idők legjobb termését szüreteltük, hiszen szőlőink hektáranként 96 mázsát adtak Még az öregek sem emlékeznek ilyen eredményre. Az alig ezerötszáz hektá- ras kis gazdaságban; mint a miénk, nagyon fontos ez a növény, hiszen a múlt évben is 45 vagonnal értékesítettünk. Ennek egy része csemege- illetve borszőlő volt. Tavaly összesen 10 ezer mázsát dolgoztunk fel a szüret alatt és érleltünk belőle jó minőségű borokat. Szövetkezetünk tagja a Mátraalji Szőlőtermelési Rendszernek, amelynek vezető és irányító gazdasága a Gyöngyös—do- moszlói Állami Gazdaság. 1975-től tagja vagyunk a társulásnak, melynek számtalan előnye van. Amellett, hogy rendszeres szaktanácsadást kapunk a termeléshez, a partneri együttműködés alapján a bort, mint végterméket rendszeresen felvásárolják tőlünk is. Szövetkezetünknek tavaly félmilliós nyereséget jelentett a rendszerben való részvétel, miután ennyi pénzt kaptunk az állami gazdaságtól. Az orosziak a közös gazdaság középtávú fejlesztési tervét is a hagyományokat folytatva a szőlőtermelés fejlesztésére alapozták. — A közgazdasági szabályozórendszer kedvezően ösztönöz a szőlőtelepítésre — folytatja az elnök. A legtöbb pénzt ezért erre fordítjuk. Negyven hektár nagyüzemi és húsz hektár háztáji szőlőt telepítünk. A háztájit is nagyüzemileg műveljük, ami előnyt jelent a tagoknak. A telepítést most tavasszal megkezdtük, melyhez rendelkezésre állnak a szükséges gépek. Beszereztük a korszerű gödör, és hidrofúrókat is. Ami pedig a fajtákat illeti, az itteni adottságoknak leginkább megfelelő piros traminit, olaszrizllnget és rizlingszilvánit telepítünk. A háztájiba pedig saszlát, mus- kát-ottonelt és Irsay Olivért. Ezeknek a csemegeszőlőknek később is biztos piacuk lesz. A szabályozórendszer alapján negyvenszázalékos állami támogatást kapunk a telepítéshez. 1980-ig tízmillió forintot költünk saját fejlesztési alapunkból az új ültetvényekre. Ezek már a legkorszerűbbek lesznek, mind gépi szüretre alkalmasak. Gyöngyösorosziban az idén a tavalyi jó eredményekre alapozva 70 vagon szőlő értékesítését tervezik. A lehetőségek megvannak ehhez, ha az időjárás is kedvez, meg is valósíthatják. Az új telepítések pedig ha termőre fordulnak majd, még jövedelmezőbbé tehetik a gazdálkodást. (mentusz) Van akció — van szén is Állítólag ismét elindult a régi lemez: tüzelövásárlási akciót szervezett most is a TÜZÉP — de nem lehet kapni szenet. Ha a tény valóban ez, akkor természetesen mosolyoghatunk, vagy bosszankodhatunk, ki-ki vér- mérséklete szerint, lényeg, hogy a konzekvenciát a magunk módján mindnyájan levonjuk, mondván: ez a TÜZÉP, ez a kereskedelem. Mielőtt azonban elhamarkodnánk ezt az egész ügyet, jobb. ha a leginkább illetékestől, a TÜZÉP-től kérdez, zük meg: — Igaz, hogy meghirdették a tüzelövásárlási akciót? — Igaz. — És az is igaz. hogy nem lehet szenet kauni? — Az már nem. — Akkor... ? — A téma évről évre visz- szatér. És a „szöveg’’ is' akció van. szén nincs. — Ezzel szemben? — Akció is van, szén is van. Igaz, hogy nem eger csehi, de szén, jó háztartás szén, amelyet meg is ked veitek a vásárlóink. És neu is véletlenül, mert igazán i minőségű. Pillanatnyilag 2 —30 vagonnal adunk cl be lőle naponta. — És az egeresein? — Csak annyit adhatunk belőle, amennyit mi kapun! Akik ragaszkodnak ehlteí azok inkább kivárják, ami; megérkezik. Az akció énnél ellenére és ezzel együtt to vább tart, ennek során nap 20—30 vagon szenet adunl el. És mert van miből, nyu íróiban ajánljuk mindazok nak. akiket csak érint: Szenet most vegyenek. (kt) 1978. április la, kedd
