Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-18 / 90. szám
Hétfő Mti külpolitikai kommentárunk: Camp David Érdekes hírt röpítettek világgá Washingtonból a hírszolgálati irodák. Eszerint Carter elnök népes kísérettel, tanácsadóinak tegész seregével és kabinettagjaival bezárkózik a Camp David-i elnöki rezidenciára. A gyakorlat célja afféle szuperbizalmas meditáció, ahogy hivatalosan nevezik, önvizsgálat a Fehér Ház és a kormány tevékenységéről, a jövő feladatairól. Az önvizsgálat mindig rokonszenves dolog — ha valóban komoly a szándék a tanulságok levonására, és az ebből következő megújulásra. A szándék komolyságát csak az elkövetkező időszak bizonyíthatja. A tanácskozás okairól azonban jóval többet tudunk. ( A lényeg az, hogy a Fehér Házat aggasztja Carter népszerűségi mutatóinak meglehetősen rohamos süllyedése. Bár az önvizsgálattal kapcsolatos közlemények elsősorban belpolitikai témákat — a dollár helyzetét, gazdasági-szociális kérdéseket említenek, biztosak lehetünk abban, hogy Camp Davidban külpolitikai dilemmák is terítékre kerülnek. E feltételezésre — persze számos egyéb tényező mellett — két döntő alap van: 1. a közvélemény-kutatásokból egyértelműen az tűnik ki, hogy az elnököt elsősorban .,határozatlanságáért, az egyértelmű politikai célkitűzések hiányáért” bírálják. Ezzel összefüggésben elég arra gondolnunk, hogy Carter a minap tért ki — a közismert halasztással — a neutronbombával kapcsolatos súlyos döntés elől. 2. Cyrus Vance amerikai külüsrvminiszter a jövő héten Moszkvába utazik. Az amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása mindig jelentős esemény, most azonban fokozottan az. Egyre világosabb, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet egyik legnagyobb negatívuma éppen az a félhomályos, felemás magatartás, ami amerikai részről a kulcsfontosságú szovjet—amerikai kapcsolatokban jelentkezik. A tanácskozás színhelye tehát Camp David. A világ jól emlékezik arra, hogy — most már csaknem két évtizede — éppen ezen a rezidencián került sor egy olyan tanácskozásra, amely nagy, utólag jórészt beigazolódott, reményekre jogosított a két nagy ország, az USA és a Szovjetunió viszonyát illetően. Jó lenne, ha a jelenlegi önvizsgálat hangulatát kedvezően befolyásolná az, amit „a hely szellemének” szokás nevezni. Harmat Endre ^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AA/WVWVWNAAAAAA. Megmentik-e Morét? Aldo Moro, az olasz Kereszténydemokrata Párt elnöke, akit a terroristák már több mint egy hónapja fogságban tartanak. A legutóbbi közleményük szerint „halálra Ítélték”. (Népújság telefotó — UPI—MTI—KS) Olasz pártmunkásküldötVség látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottságának meghívására április 10— 16. között Magyarországon tartózkodott az Olasz Kommunista Párt pártmunkásküldöttsége. Hodolfo Mechini- nek, a KB propaganda- és sajtóosztálya helyettes vezetőjének vezetésével. A küldöttséget fogadta Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A delegáció megbeszélést folytatott Grósz Károly és Berecz János, a KB osztályvezetőivel. Az olasz vendégek tanulmányozták az MSZMP Központi Bizottságában, pártintézményekben, valamint budapesti és vidéki pártszervezeteknél az agitációs és propagandamunka időszerű kérdéseit. E témakörben az MSZMP és az OKP képvise-; lői megvitatták a két párt együttműködésének további lehetőségeit. A küldöttséget elutazásakor Pálos Tamás, a KB osztályvezető-helyettese búcsúztatta. Hz emberi jogok fórumai A belgrádi találkozó záró- dokumentumának elfogadását követően egyes nyugati küldöttségek és sajtóorgánumok látszatra sajnálkoztak, amiért az okmányba nem került be valamilyen az emberi jogokkal kapcsolatos megállapodás. Az emberi jogok tiszteletben tartása, mint az európai kapcsolatok tíz elvének egyike — a hetedik elv — természetesen szerepei s helsinki záróokmányban, amelynek érvényét a belgrádi találkozó megerősítette. Az erről szóló szöveg — amelyet a dokumentumban bárki elolvashat — elsősorban az emberi jogok már meglévő nemzetközi kötelezettségeire, és dokumentumaira hívja fel az országok figyelmét. Belgrádion az amerikai és néhány más nyugati küldött azonban nem ezt — a valóságos kötelezettségeket és tennivalókat — érintette, hanem azokkal nem Is törődve, valamilyen új fórumot akart teremteni a szocialista országok politikai támadására. Ez — mint várható volt — nem sikerült. Egyes józanabb nyugati vélemények, cikkek maguk is elismerték, hogy éppen a záródokumentummal szemben táplált túlzó és maximalista követelések akadályozták meg azt, hogy az emberi jogok nemzetközi feltételeiről — több más kérdéssel együtt — kölcsönösen elfogadható, konstruktív utalások kerülhessenek be a belgrádi okmányba. Az emberi jogoknak azonban az utóbbi évtizedekben ettől teljesen füeget!énül kialakultak és működnek valóságos, nemzetközi jog szerinti megállapodásai és fórumát Ezek az ENSZ-ben a részt vevő államok önkéntes kötelezettségvállalása alapiín twékonykednek — olyan ellenőrzési. beszámolási rendszerrel, amelv összhangba hozható az állami szuverenitás alapvető szempontjaival. A belgrádi értekezlet utolsó szakaszával szinte egy- időben fejezte be rendes ülését az ENSZ genfi, európai székhelyén két állandó bizottság, amely az emberi jogok nemzetközi betartásának kérdésével foglalkozik. A jogoknak ugyanis két egyezményből álló kódexe létezik és hatályos 1976 óta: a Polgári (személyi) és Politikai Jogok Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya. Hazánk és az európai szocialista országok mindkét okmányt ratifikálták. Az Elnökj Tanács nyomban a hatályba lépésekor kihirdette és a magyar jogszabályok közé is iktatta azokat, mint az 1976. évi 8. és 9. számú törvényerejű rendeleteket. Alkotmányunk 1972-es módosítása azonban mér korábban utalt e két nemzetközi szerződésre, és az ENSZ 1948-as emberi jogokról szóló deklarációjára is, amikor egy külön az emberi jogok tiszteletben tartásánál szóló paragrafust vett fel az állampolgári jogokról szóló fejezet élére. A két bizottság közül a fiatalabbiakat az emberi jogok 1976-ban életbe lépett nemzetközi egyezségokmánya — kódexe — alapján hozták létre. A különböző társadalmi rendszerű országok tizennyolc tekintélyes jogászéból álló választott bizottság a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának végrehajtására ügyel — Emberi Jog Bizottság (Human Rights Committee) néven, s idén január—februárban már harmadik ülésezését tartotta. Feladata elsősorban az, hogy megvizsgálja a szerződésben részt vevő államok jelentéseit arról: hogyan hajtják végre jogszabályaikban és jogalkalmazási gyakorlatukban az egyezségokmány rendelkezéseit. Alaposan tanulmányozza a jelentéseket, szakszerű kérdéseket tehet fel azzal kapcsolatban az illető állam képviselőinek, további felvilágosításokat kérhet, és a jelentések alapján átfogó tanulságokat dolgozhat ki. Ezt anélkül teszi, hogy egy-egy államot konkrétan támadna, vagy elítélne. Ha a gyakorlatban ez az együttműködési forma beválik, tehát konstruktív vitákhoz, és nem ellenségeskedéshez, a bizalmatlanság szításához vezet, akkor ennek az ellenőrzési rendszernek a fejlesztése is elképzelhető. A bizottság eddigi munkája kiegyensúlyozottnak, szakszerűnek mondható. A Magyar Népköztársaság az első országok között volt, amelyek jelentését küldtek: azok közt az államok közt, melyeknek beszámolóit a bizottság előző augusztusi ülésszakán terjesztették elő. A mostani ülésszakon a bizottság újabb jelentéseket tanulmányozott, megállapította továbbá, hogy az egyezség- okmányt eddig 47 ország ratifikálta, s húsz körül van azok száma, akik aláírták, de még nem ratifikálták. A legutolsó Bláíró tavaly éppen az Egyesült Államok volt: a még bizonytalan ratifikálási eljárást pedig csak most, február utolsó napjaiban indították meg a szenátusban. Vannak nagyhatalmak, mint Franciaország és Kína, amelyek alá sem írták, és fejlett nyugat-európai országok, amelyek évek ó*a aláírták, de még nem ratifikálták a dokumentumot. A csatlakozók száma azonban — nem utolsósorban Helsinki felhívására — növekedőben van: jók a kilátások arra. hogv az emberi jogoknak e-va komn- i-omisszumos, kölcsönösen elfogadható kódexe lassan egyetemessé válik. A két egyezségokmány közűi a második, a gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló egyezmény végrehajtására az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa ügyel, annak kell jelentéseket tenni. Erre az okmányra nézve tehát nem hoztak létre új szervet, de a világszervezet közgyűlése legutóbbi ülésszakán határozatot fogadott el, amely szerint a gazdasági és szociális jogok nemzetközi védelmét* ugyan- ölyan fontosnak tartja, mint a politikai és polgári jogok védelmét. Az ENSZ-ben az Emberi Jogok Bizottsága (Commission of Human Rights) az, amely az „öregebbnek” számít: éppen március első felében fejezte be harmíncne- gyedik ülésszakát, ugyancsak Genfben Ez a bizottság olyan régi, mint maga a világszervezet; az alapokmány rendelkezései alapján állították fel, hogy az emberi jogok helyzetével átfogóan és a legkülönbözőbb vonatkozásokban, köztük politikai szempontból Is foglalkozzék. Tagjai nem személyiségek, hanem államok, jelenleg , 32 állam képviselőiből áll. Itt konkrétan is el lehet ítélni. államokat, ha a tagok többsége úgy szavaz, és az ENSZ alapokmánya szerint az elítélés nem jelenti a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elvének megsértését, Így például a bizottság az idén is elítélte az emberi jogok olyan mérvű megsértését, mint a dél-afrikai apartheid, vagy a chilei terror. Foglalkozott továbbá a bizottság az emberi jogok nemzetközi fejlesztésének további kérdéseivel. Így a letartóztatottak kínzását, vagy bármilyen más embertelen bánásmódot elítélő konvenció tervezetével, továbbá a vallási és hitbeli türelemről, a nemzeti és egyéb kisebbségek jogairól készülő nemzetközi deklarációk tervezeteivel. Dr. Kulcsár Péter Az Olasz KP. a terrorizmus ellen Hétfőn délelőtt kétnapos tanácskozásra ült össze az Olasz KP Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett Berlinguer főtitkár és Longo elnök is. Paolo Bufaliní, a párt titkárságának és vezetőségének tagja 42 oldalas beszámoló jelentésben elemezte a belpolitikai helyzetet, szoros összefüggésben a terrorizmussal és Aldo Moro elrablásával. Moro elrablását olyan vízválasztónak nevezte, ami után már nem lehet visszatérni a „régi módon értelmezett normális állapothoz"*} Minden eddiginél vüágosab- bá vált, mekkora szükség vau a valódi társadalmi fordulat» ra a demokrácia megvédései a gazdasági bajok orvoslása, a közrend javítása végett. Á kommunisták a „fordulat, hoz” vezető első lépésnek: tartják, hogy helyet kaptak a kormányt támogató parlamenti többségben. A pártra „újfajta felelősség” hárul annak kapcsán, hogy többé nincs ellenzékben, de még nem került a kormányba. ________________________________________________2* Ü dvözlő távirat Szíriába A Szíriái Arab Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Hafez Asszad köztársasági elnöknek, Lázár György, r nisztertanács elnöke hammed Ali El-Hala niszterelnöknek távii fejezte ki jókívánságait. Interkozmosz-tanácskozás mH loá *H an kezdődött Budapesten Első ízben tartja Magyar- országon tudományos szemináriumát és évj teljes ülését a szocialista országok Inter- kozmosz szervezetének földi erőforrás-kutatási munkacsoportja. A tanácskozússoroza. ton —, amely hétfőn kezdődött meg Budapesten, a TIT Boeskay úti stúdiójában — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és hazánk Interkoz- mosz szervezeteinek küldöttei vesznek részt. Az ünnepélyes megnyitón Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára méltatta a szocialista országok kozmoszku- tatósi együttműködését. Ezután az elnöklő Alekszandr Szidorenko, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, a szovjet küldöttség vezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük Kerpel Róbertét, az űrkutatási kormánybizottság elnökét. Az üléshez kapcsolódva először rendeznek tudományos szemináriumot, amelynek ötnapos programjában mintegy ötven előadáson számolnak be a szakemberek a kutatások legújabb eredményéiről, az új kutatási módszerekről, s az eredmények népgazdasági' hasznosításának lehetőségeiről. A szemináriumon kilenc magyar előadás hangzik el, az űr- és légifelvételek hasznosításáról a vízgazdálkodásban és az erdészetben, valamint a képinformáció elektronikus átviteli módjairól, illetve feldolgozásáról. A tudományos szemináriumot követően április 24-e és 27-e között tart plenáris ülést, a munkacsoport. Ezen rögzítik az egy évre szóló részletes, valamint az öt évre szóló távlati munkaprogramot. Alekszandr Szidorenko akadémikus az MTI munkatársának elmondta: a tudományos és elméleti vonatkozásokon túl rendkívül nagy gyakorlati jelentősége is van annak, hogy a világűrből tanulmányozhatják a földet. Újabban a természeti kincsek kutatásának „tévérzeke. lèses” módszerei a gazdasági tevékenység számos területén szinte meghatározóvá válnak. Ma már kozmikus eszközök segítik a kontinensek közötti távközlést. Az űreszközök — űrhajók, mesterséges holdak —, már most is segítséget nyújtanak az időjárási előrejelzéshez és nagy mennyiségű információt adnak például a környezetszennyeződésekre) is. Ezek az információk is hozzájárulnak a környezetve^ delemmel kapcsolatos gondok megoldásához. A kozmoázku- tatásoknak más gyakorlati hasznuk is van : az óceánok halászai például sok helyen felhasználják a kozmoszból érkezett Információkat a halrajok vonulásának, helyének felderítésében. Aerokozmlkua módszerekkel a hagyományos módszereknél gyorsabb és megbízhatóbb adatokat szerezhet a mezőgazdaság a talaj nedvességéről, a várható terméseredményekről, az erdőgazdaságok pedig az erdők faállományáról, fafajtálról alkothatnak képet. A geológia tudománya a föld szerkezetéinek tanulmányozásában, az ásványi, a nyersanyagok lelőhelyeinek felderítésében használhatja eredménnyel a kozmikus módszereket. A tudomány ily módon olyan lelőhelyek felderítésére is képes, amelyek a hagyományos módszerű kutatás számára imeretlenek maradtak. (MTI) Diplomáciai botrány Pekingben Mint már jelentettük, a Szovjetunió és a szocialista országok diplomáciai képviselői kivonultak arról a bankettről. amelyet Li Hszien- nien kínai miniszterelnökhelyettes, a napokban Sziad Barre Szomáliái elnök tiszteletére adott Pekingben. Az eseményről a TASZSZ szovjet hírügynökség április 17- én az alábbi tudósítást közölte: „Sziad Barre Szomáliái elnök Pekingbe érkezett. A tiszteletére adott fogadáson Li Hszien-nien, a KKP Központi Bizottságának alelnöke a kínai vezetés részéről már hagyományosnak tekinthető, rosszindulatú szovjetellenes kirohanásokra ragadtatta magát Tiltakozásul Li Hszien-nien rágalmazó koholmányai ellen, a fogadásról kivonult a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia és az NDK jelenlevő diplomáciai képviA Szomáliái elnök beszédében helyénvalónak tartotta, hogy támogassa Li Hszien- nien szovjetellenes kijelentéseit. Barre egyenesen odáig mént, hogy Szomália elleni „agresszióval” vádolta a Szovjetuniót, s a közismert tényeket kiforgatva arról beszélt, hogy Afrika szarvának térségében a „bizonytalanság fő tényezője a szovjet és a kubai csapatok jelenléte”. Sziad Barre teljességgel figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy nem Etiópia szállta meg Szomália területeit, hanem ellenkezőleg: Szomália indított hadműveleteket Etiópia ellen. Megpróbálva elfoglalni az ország bizonyos területeit. Közismert tény az is, hogy a Szovjetunió nem harcolt Szomália ellen. Külföldi megfigyelők rámutatnak: a kínai fél a Szomáliái elnök látogatását minden elképzelhető módon szovjetellenes propaganda- kampánynak felszítására igyekszik kihasználni”. (TASZSZ) ,
