Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
Heli külpolitikai összefoglalónk A hét címszavakban: HÉTFŐ: Gustáv Husák, cschszlnváie államfő, hivatalos látogatásra, Bonnba érkezik — .Sikertelen puccskísérlet Szomáliában —' A terroristák eljuttatják Moro ötödik levelét az o'asz hatóságokhoz KEDD: Az űrhajózás napjának előestéjén Leonyid Brezsnyev magas kitüntetéseket nyújt át a Szaljut—Szojuz—Progressz- program résztvevőinek — Az izraeli csapatok csak jelentéktelen visszavonulást hajtanak végre Dél-Libanonban. véres összetűzések Bejrutban SZERDA: Mongol tiltakozás az alaptalan kínai vádaskodások ellen — Fálldin svéd miniszterelnök VSarsóban — A ghanai külügyminiszter Budapesten CSÜTÖRTÖK: Brown amerikai hadügyminiszter nyugat-európai ..neutron- magyarázó körútja” során Bannláaai, az NSZK kancellárjával találkozik, vita a nyugatnémet parlamentben — Carter inflációellenes tervet jelent be PÉNTEK: Tárgyalások Tanzánia fővárosában a rhodesiai rendezésről, Vance és Ou/en afrikai útja — Tito fogadja Ecevitet — A szovjet vezető szervek jóváhagyják a Brezsnyev szibériai útjáról szóló beszámolót SZOMBAT: SZVSZ főtanácsülés Prágában, egy nappal a IX. szakszervezeti Világkongresszus megkezdése előtt — Sziad Barré, Szomáliái elnök Pekingben — Kínai halászhajók behatolása Japán felségterületre A hét 3 kérdése Távoznak az izraeli megszállók? Dél-Libanon egyes körzeteiből távoznak az Izraeli megszállók, akiknek helyét az ENSZ-csapatok katonái veszik át. Képünkön: a távozó izraeli páncélozott harcjármű nyomában a nepáli EXSZ-katonákat szállító teherautó. (Népújság telefotó — AF — MTI — KS) A felelősség áthárítása Chilei kormányalakítás Az űrhajózás napja, amelyet a hé{ szerdáján ismét megünnepelt a világ, a felejthetetlen emlékű Gagarin tizenhét esztendővel ezelőtti, első kozmikus útját idézve, jó alkalom volt az űrkorszak eddigi nagy eredményeinek, s nem kevés kérdőjelének számbavételére. Kérdőjelekért azonban aligha kell a kozmoszba mennünk, elég kínálat van belőlük a világ- politika gyakran kacskarin- gós útjain. Mi az oka annak, hogy Peking százával küldi halászhajóit a Szenka- ku-szigetek körüli japán felségterületre, amikor Szonoda külügyminisztert a kínai fővárosba várják a két ország szerződésének végleges formába öntésére — vagy talán open a zsarolás és nyomás szközét kívánják kipróbálni? Miként lehetséges Transzkel—Bantusztén sza- . írása teremtő patrónusával Dél-Afrikával, az egyetlen országgal, amellyel diplomáciai kapcsolata volt? Hogyan is alakulnak a neutronfrontok a NATO-ban, amelyek minden eddiginél jobban ösz- szekuszálódtak? Kérdőjel még számos akad, de ezúttal olyan kérdéseket érintünk, amelyekre egyértelműbb válaszok lehetségesek. 1. Mi jellemzi az NSZK politikai aktivitását? Első ízben tett hivatalos látogatást az NSZK-ban csehszlovák államfő — s ez a tény önmagában is jelzi a négynapos Husák-út jelentőségét. A kétoldalú kapcsolatokon túl azonban így válhatott kerek egésszé egy folyamat, az európai szocialista országok és Nyugat-Né- metország csúcstalálkozósorozata. Ez megfelel Helsinki szellemének, s különösképpen nagy a kölcsönös érdekeltség a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. A tárgyalások ugyanakkor szerencsére már túljutottak a múltból maradt problémák rendezésén — viszonylag kevés az ilyen „áthúzódó ügyek” száma, s a hangsúly a hogyan tovább kérdéseire helyeződik. Ez különösképpen így lesz Leonyid Brezsnyev május elején esedékes bonni látogatása során, amellyel kapcsolatban már széles körű előkészületek folynak mind a Szovjetunióban, mind az NSZK-ban. A viszonylag hosszabb szünet után sorra kerülő újabb nyugat-európai Brezsnyev-út lehetőséget nyújt a kelet—nyugati kapcsolatok,1 az európai biztonság, a leszerelés legfontosabb kérdéseinek áttekintésére, hogy csökkenjenek a nehézségek az enyhülés "öútvonalán történő haladás korán. Az NSZK szociáldemokran—szabaddemokrata kormánya ezeket a kedvezően fogadott külpolitikai lépéseit a lis 16., vasárnap jobboldali ellenzék heves pergőtüzében teszi meg. A három középső tartományi választásra sandítva, az únió- pártok féktelen demagógiával támadják a Schmidt- kabinetet, s igyekeznek kihasználni egyes felemás, következetlen megnyilatkozásait is. (Ilyen politikai tudathasadás jelentkezik időnként a neutronfegyver ügyében, Bonn sürget is, meg halaszt is, ja és nein helyett „jein”-t mond, vagyis igennemet.) A nyugatnémet belpolitikai csatározások joggal hívják fel magukra a figyelmet, hiszen végső soron ezeknek európai és nemzetközi politikai hatásuk van. Minél következetesebben képviseli a bonni kormány Helsinki szellemét, annál sikeresebben szigetelheti el jobboldali ellenzékét, s egyúttal saját belső helyzetét is erősítheti. 2. Mi a Jelentősége a prágai szakszervezeti világkongresszusnak? A maga nemében páratlan emlékmű alapkövét helyezték el Prágában: a Szakszervezeti Világszövetség új székháza előtt a munkásszolidaritást, a május elsejei gondolatot kívánja jelképezni. Ülésezett az SZVSZ-főta- nács is. majd a ma kezdődő IX. szakszervezeti világkongresszussal teljessé válik a csehszlovák főváros szakszervezeti nagyhete. Már a számok is magukért beszélnek: öt évvel ezelőtt, a legutóbbi várnai kongresz- szuson 180 küldöttség volt jelen — Prágában 140 ország 350 szakszervezeti központjának, tömörülésének delegációját várják. Közöttük Leonyid Brezsnyev közelgő bonni látogatása újból az érdeklődés középpontjába állította a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok kérdését. Bizonyára sokan emlékeznek rá: a kétoldalú együttműködésben mélyreható változást az 1970. évi moszkvai megállapodás hozott, bár több területen még nem a kívánt módon haladnak előre a dolgok. Ha azonban az eredményeket úgy mérjük, hogy honnan indultunk, a változások jól érzékelhetőek. Az NSZK az utóbbi években a Szovjetunió legnagyobb nyugati gazdasági partnerévé lépett elő. De ami nem kevésbé fontos: mindkét országban százezrek tekintik saját ügyüknek az együttműködés fejlesztését. Moszkvában sikraszállnak azért, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása új távlatokat nyisson a kapcsolatok elmélyítésében, a kétoldalú sok olyan küldött, megfigyelő, vendég érkezik, aki szervezetileg nem egyforma módon kötődik az SZVSZ-hez: így van ez, amikor egy-egy országból különböző irányzatok képviseltetik magukat, vagy az olasz és a francia szakszervezetek esetében, amelyek az együttműködés lazább formáit választották. Az SZVSZ kongresszusát azonban éppen az jellemzi majd, hogy a lehetséges ak- cióegységre helyezi a súlyt: azokra a kérdésekre, amelyek kapcsán a legátfogóbb összefogás alakulhat ki. Van miről tárgyalni és van mit tenni, hiszen a szakszervezeteknek és tagságuknak alapvető érdeke a béke és az enyhülés; a leszerelés következetes megvalósítása, s a fegyverkezési hajszából felszabadult összegek megfelelő hasznosítása; a küzdelem a tőkés országokban rohamosan növekvő munkanélküliség, a szorító infláció ellen; a monopoltőke visszaszorítása és korlátozása; a szak- szervezeti jogok biztosítása, amelyeket számos országban a diktatórikus rezsimek lábbal tipornak, s folytathatnék a sort. 3. Miért tárgyal az amerikai és a brit külügyminiszter Afrikában? Ki gondolná, hogy Washington és London afrikai dilemmáit legtalálóbban a régi magyar népbölcsességgel fejezhetjük ki. Mármint azzal, hogy a kecske is jóllakjék, de a káposzta is maradjon meg. Csakhogy ez általában nem járható út... Az amerikai és a brit külügyminiszter — eszközeit és tekintélyét latbavetve — azonban éppen ezen a járhatatlan úton szeretne közlekedni. Maguk is látják, hogy a rhodesiai „belső rendezés” receptje nem jó, ha kirekesztik a megállapodásokból a fekete többség igazi képviselőit, akkor új, még bonyolultabb válsággócot teremtenek. Viszont arra sem hajlandók, hogy tiszta lapot nyissanak, megvonjanak minden támogatást a fajüldöző rendszerektől, s támogassák a Zimbabwei Hazafias Frontot — de folytathatnók: a SAWAPO-t Namíbiában, az Afrikai Nemzeti Kongresz- szust Dél-Afrikában. Így azután maradnak azok a megoldások, amelyek senkit sem elégítenek ki, s a konfliktus további éleződésének veszélyét hordozzák magukban. Az angol—amerikai diplomácia előtt intő példa lehet a Közel-Kelet, ahol a palesztin nemzeti kérdés félretevése, a különalkuk útja elkerülhetetlenül zsákutcába vezetett. Ha Afrika déli részén a valódi megoldások helyett álrendezéseket vagy fél-rendezéseket próbálnak megvalósítani, az eredmény aligha lesz biztatóbb, mint a fekete kontinens szomszédságában elterülő, másik válság- övezetben. Réti Ervin együttműködésnek ugyanis további komoly előrelépésre van szüksége. Az NSZK-ban még korántsem mindenki értette meg, milyen előnyöket kínálnak az átfogó, hosszú lejáratú megállapodások. Egyes nyugatnémet üzleti körökben változatlanul az a törekvés, hogy egysíkú, rövid lejára-; tú, azonnali készpénzfizetéssel járó üzleteket kössenek. Ebben határozott bizalmatlanság érződik. Hogy mi az, ami ma feltétlenül szükséges a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatainak fejlesztéséhez? Mindenekelőtt nagyobb törekvés az enyhülés elmélyítésére, a gazdasági kapcsolatok bővítésére. Nagyobb bizalom egymás iránt. Ez kölcsönös törekvésekkel teljes mértékben elérhető. Önmagában Brezsnyev látogatása is arról tanúskodik, hogy Moszkvában megvan a -hajlandóság. Sergio Fernandez újonnan kinevezett belügyminiszter indítványa alapján Pinochet, a junta vezetője kijelölte az új chilei kormányt. A chilei propagandagépezet a kormánylistát közzétéve diadalittasan hívja fel a figyelmet arra, hogy a szerdán _lemon- dott kabinethez képest — Sergio Fernandez belügyminiszteren kívül — további három „civil” kapott miniszteri tárcát. Külügyminiszterré az éppen Japánban tartózkodó Patricio Carvajal tengernagy helyett Hernan Cubilost, az El Mercurio című lap tulajdonosát nevezete ki Pinochet. A földművelési tárca éléről a diktátor menesztette Mario Mackay rendőrtisztet, a szál. lítási és távközlési minisztérium éléről pedig Raul Var- gast, a légierő tábornokát. Mindkettő helyére polgári politikus került. A többi tárca nem cserélt gazdát. A katonák kirekesztésével a kormányzatból Pinochet azt a látszatot próbálja kelteni, hogy az országban „a helyzet normalizálódik”. Megfigyelők azonban megjegyzik, hogy paradox módon a hadsereg kötelékébe tartozó miniszterek behelyettesítése civilekkel éppen a hadsereg helyze. Napjainkban Nyugaton sokat beszélnek arról, hogy a tárgyalásokon jelentős helyet foglal el majd a neutronfegyver kérdése. Ami Moszkvát illeti, álláspontja jól ismert. A neutronbomba gyártásáról való lemondást szorgalmazva a Szovjetunió az újfajta tömeg- pusztító eszközök veszélyeire hívja fel a figyelmet. Arra, hogy egy újabb fegyverkezési hajszához vezetnek, a keserűséget és bizalmatlanságot kelthetnek a szovjet emberekben a nyugati országok iránt. A Szovjetunióban úgy tartják, hogy a két ország lakói egyaránt nagy árat fizettek a békéért, sok I más népnél jobban tudják, I mit jelent a háború. Éppen ezért a politikai vezetők fokozott felelősséget kell, hogy érezzenek az európai béke és biztonság megőrzése iránt. Vlagyimir Lomejko tét erősíti: a kulcstárcák, így a belügy- és a külügyminisztérium polgári irányítása révén mintegy mentesítik a felelősségtől Chile katona, urait olyan körülmények között, amikor egy sor igencsak homályos ügylet okoz bel- és külpolitikai zavart. Ezek között a legkínosabbnak a Letelier-ügy látszik, de legalább ennyi fejfájást okoz a junta vezetőinek a nemzetközi közvélemény nem szűnő felháborodása a diktatúra ellen. Az AFP által idézett megfigyelők úgy vélik, hogy a kormányalakítás fő célja a felelősség áthárítása a polgári politikusokra, azzal a titkos reménnyel, hogy rövid időn belül bebizonyosodik: „alkalmatlanok a kormányzásra”. Áz Országos Idegenforgalmi Tanács tájékoztatása szerint az év első két hónapjában 779 ezer külföldi érkezett hazánkba, 181 ezerrel több. mint az előző év azonos időszakában. Az idegenforgalomból származó deviza- bevétel 426 millió forint volt, ebből rubel elszámolású 270 millió forint, a konvertibilis bevételek összege pedig 156 millió forint. 1977-ben 2,5 millióval több külföldi járt hazánkban, mint 1976-ban. Több mint 6 millióval (összesen 43,4 millióra) emelkedett a nálunk töltött éjszakák száma, a Oroszlánjaiul Kereszty András, az MTI tudósítója jelenti: Favzeja, az egyiptomi nemzeti cirkusz nős tény oroszlánt ja, látogatást tett a kairói igazságügyminisztérium épületében, majd kifáradva a tapasztaltaktól, békésen visszatért ápolója kíséretében a ketrecébe. Favzeját éppen új mutatványra tanította idomárja, amikor az állat váratlanul gondolt egyet és — a cirkuszporond körül csak tessék-lás_ sék módon felállított ketrecet áttörve — kirándulásra indult. ' Az oroszlán egyszeresük feltűnt a legforgalmasabb téren, az Abbaszija téren. A járókelők meglepetését pánik követte, egy percen belül az oroszlán egyedül maradt. Lehet, hogy Favzeja társaságra vágyott, mert ezután besétált az igazságügyminisztériumba. A minisztérium hivatalnokai az oroszlán láttán bezárkóztak irodáikba, a nap hátralévő részére megszűnt az ügyintézés. Favzeja sorra látogatta az emeleteket (ami a dolgai után járó ügyféllel is gyakran megesik), végül kimerültén leheveredett az egyik hivatal bejárata előtt. Közben a mozgósított rendőrség és a tűzoltóság körülvette az épületet, majd a csoport bekerítette az oroszlánt. Ápolójának sikerült egy nyugtató injekciót adnia az oroszlánnak, „aki” azután engedelmesen visszatért a cirkuszba. Ápolója szerint néhány napig nem lép fel a műsorban, mert ki kell pihennie az élményeit. Pakisztáni ítélet Egy katonai bíróság hat hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetésre és testi fenyítésre ítélte Bhutto, volt pakisztáni elnök pakisztáni néppártjának négy aktivistáját. A vád ellenük: Bhutto halálos ítélete miatt tiltakozásul gyűlést szerveztek. A gyűlésen határozatot fogadtak el tiltakozó akciók szervezéséről. turisták több mint 80 százaléka magánszálláshelyeken lakott. A devizabevétel 14^-15 százalékkal volt magasabb az 1976. évinél, körülbelül 6,2 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt évben 30 százalékká’ több magyar állampolgá" járt külföldön, mint 1976- ban. A szocialista országokat a kiutazók 93 százaléka kereste fel. A tőkés országokba utazók száma az előző évhez képest 16 százalékkal növekedett. utazásaikhoz 3,4 milliárd forint értékű devizát használtak fel. — TERRA — A szovjet—nyugatnémet viszony Üj távlatok előtt Adatok a magyar i degenforgalomról
