Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-09 / 58. szám
I Lorenzaccio — Reviczky Gábor 1. Alfred de Musset Lorenzacciója, ez az ötfelvonásos, shakes peare-i ihletésű romantikus darab várja az egri közönséget. A szín: Firenze, az idő 1536. A nagy múltú reneszánsz város felett Alessandro Medici mocskos árnya lebeg. Tettei bepiszkítanak mindenkit és mindent. És az a kétségbeejtő, hogy ez a fattyú, ez a bűnre termett főúri haramia mindent megtehet, a hatalom tébolya minden mércét ledönthet nála. S minő csapása a sorsnak: itt lenn; emellett a szörnyeteg mellett. Az ő véréből való Lorenzo, aki testben és lélekben nemes, akire hallgatna Firenze, ha jól és pontosan tudná, miként, hogyan hajthatna végre nagy tettet ilyen rothadás között egy igazi férfi. Lorenzo részt vesz Alessandro orgiáiban, maga gyűjti neki az áldozatokat, a lányokat, az asszonyokat, a férfiakat is, mert ezen az áron szerzi a bizalmat ahhoz, hogy leszámolhasson Alessandróval. Am Lorenzo túl későn, túl hite- szegetten tölti be történelmi szerepét, hogy megtudja: semmit nem oldott meg azzal, amit későn cselekedett. Alessandro halála már nem hozhat szabadságot Firenzének és becsületet önmagának. Ha Lorenzo oldaláról teszem fel a kérdést, miért is kell a mai színpadra ez a nehézveretű színmű, nem tudok egy szóban választ adni. Ha csak azt nem mondhatom, hogy a pokoljárás, a megtisztítás, a bűnnek meg- csapatása és az igazságtétel kockázata, az addig eljuttató küzdelem, vagy az értelmetlen öldöklés és áldozatvállalás indokai hozhatták színre e drámát. És a nagy igény nagy sodrású előadást eredményezett. 2. Ehhez a drámához sok jó színész, gok kiérlelt jellemalakítás szükséges, mert a romantikus szépelgéstől sem mentes költői fogalmazásokat, Musset korának szkeptikus és kiábrándult vallomásait úgy kell átadni, hogy közben az erkölcsi tisztító szándék, az okítás jóindulata és némi színrehozatali célzatosság is érvényesüljön. Érvényesülhessen a látvány okozta hatáson túl is! Beke Sándor rendezői elképzelése nagyon sok értéket hozott ki a színészekből, összhangot teremtett a lehetőségek határain belül a jellemek között. A küzdelem végig úgy folyik le, hogy a harc, a sorsok csatája félelmet ébreszt bennünk. Érezzük, hogy Alessandro veszedelmes féreg, aki tudja, mennyit vehet el az asztalon és mennyit rabolhat el az ágyban mindazoktól, akik tőle függnek. Fel sem merül benne a gondolat, hogy neki bántódása eshetnék, hiszen olyanok és úgy veszik QJÉHÍ& 1978. március 9.» csütörtök Bemutató a Gárdonyi Géza Színházban Heves megyei tapasztalatok is Musset: Lorenzaccio A kismamák helyzete a gyes körül a testi felvértezettség gyűrűjével, hogy nagyon nem kell aggódnia az életéért. Gátlástalansága okából már azt hisszük, hogy a páncélinget is csak a nagyobb maskara láttatása parancsolja rá, bár azt a dráma egyik hevült pillanatában aggódva keresi. Ennek a „vérnősző baromnak” — nem éppen véletlenül jutott eszünkbe Arany János fordítási szószedete a Hamletból — nincs más mértéke a maga romlottságán kívül. A Strozzí-lány, Caterina Sode- rini, vagy Cibo márki felesége, Cíbo bíboros sógornője neki csak a test zsákmánya és meg se gondolja, hogy velük és általuk családok becsületét tapossa sárba. Lorenzo mindezt látja. Ügy tesz, mintha ez a szíve és szája ize szerint való lenne. Mondataival leleplezi és feltárja magát, de csak úgy és annyira, amennyire azt veszély nélkül teheti. A bohózat kegyetlenül förtelmes, ő vezeti be Alessandro csapdájába Firenze legbecsültebb áldozatait, hogy aztán maga is áldozattá váljék. Ehhez teremtett atmoszférát a vendég Jan Hanák díszlete, amelyben Hyeroni- mus Bosch fantasztikús középkori látomásai tűnnek fel egy-egy arcélben. Ehhez ad fogódzót a nyitó látvány, ahol a félszáz szereplő állóképe egy színes orgia villódzását vezeti be. Ehhez járul a Selmeczi György által összeállított zenei tartalom is, amely nemcsak a táncokat támasztja alá, de azt a légkört is idézi, ahol ezek a zenei anyagok felhangozhattak. Ehhez a rendezői felfogáshoz csatlakozik Somoss Zsuzsa koreográfiája is, amely nem egy részletében a tobzódó udvar lelki állapotát és idegi izzását jobban jellemzi, mint maga a dráma; szöveg. Mindenki, aki a színen van és a színre érkezik, engedelmeskedik a rendezőnek. Nincs túlzás, nincs küógás a sorból, a játék attól válik nyomasztóvá és elhihetővé, hogy az egyes hősök létezésük fontosságának megfelelően vesznek részt a küzdelemben. (Ha valaki mérceként elfogadja az öreg színházi tapasztalatot, miszerint a közönség akkor kezd köhögni, vagy tüsszögni, amikor lélek és idegzet szerint nincs benn a színpadi akcióban, akkor ez az előadás százszázalékos.) Mégsem vagyunk a teljes elégedettség önkéntes áldozatai. Azon most nem is lehet vitatkozni, hogy ez az egyébként ötfelvonásosnak megírt dráma, az eredeti időtartammal és szöveggel a mai közönség számára elviselhetetlen lenne. Azt sem vitatjuk, hogy némely átütemezd, átrendezés indokolt a lélektani hatás magasabb fokra emelése érdekében. De egy megjegyzés — rendezői is, dramaturgiai is, stílusvita is — idekívánkozik. A színpadon más a naturális, ami magától értetődőt és természetest jelent ez alkalommal és más a színpadi naturalizmus, az a láttatási forma és szemlélet, amely az eleven, a színpadon kívüli, tehát a szürke ‘hétköznapok embereinek viselkedését teszi át a deszkára. Mire gondolok most? Néhány megoldásra, amely az árnyak dik- ciók között bennragad a produkcióban. Nem akarom azzal kezdeni, hogy a mai szex milyen mértékben törjön be egy XVI. századot feltámasztani kívánó darabba, és azzal sem, hogy az ágy körüli világot hogyan kell ízlésesen a közönség elé hozni, s hogy ezzel mennyire jellemezhető a züllött hatalom. Ez felfogás és ízlés dolga, bár nézetem szerint ezúttal valamivel ebből több volt a kelleténél. De ez a két gyilkosság így. ebben az egy darabban! Ilyen beállításban, a második emberölés ráadásul így, a rivaldába kihozva: szeplők, amelyek nem a legjobbkor esnek, mert a darab hangulata, a színészek által megteremtett légkör tönkretételére esnek. Ma már ezer és egy módja és árnyalata adódhatik egy-egy jelzésnek, a színpadi tér felhasználásának, hogy ilyen fogásokat ne kelljen alkalmaznia a rendezőnek. 3. A népes szereplőgárdával ez alkalommal részletesen nem tudunk és nem is kívánunk foglalkozni, hiszen egy újságcikk terjedelme ezt nem teszi lehetővé. Mégis távirati stílusban a legfontosabbakról: Reviczky Gábor nagy-nagy hiány pótlására érkezett a színházhoz. Orgánuma, testi felépítettsége, szellemi rugalmassága és akrobatikus mozgáskészsége egyaránt arra képesíti, hogy nagy alak- zatú drámai hősöket jelenítsen meg. Arcán a hangsúlyos beszéddel egyidőben és teljesen azonos ritmusban jelennek meg a kifejező vonások, hogy egy-egy lelki tartalmat tisztán és jelentőségének megfelelően érzékeltessenek. Végisküzdi, végigverítékezi ezt a játékot, mert a lélek küzdelmét belülről viszi véghez, önmaga helyett kínlódik és önmaga miatt bukik el. Alessandrót Blaskő Péter alakítja. Vannak ennek a küzdelmesen érlelődő színésznek olyan pillanatai, amikor a néző ámulva figyeli, mekkora mélységekig akar lehatni ez a jellem. Egész testével bennremeg abban a figurában, amelyért küzdelembe megy, néha és néhol önmaga legjobb szándéka és adottságai ellenére is. Nem szeretheti a közönség ezt az Alessandrót és mégis részvéttel nézzük vergődését nem egy pillanatban, mert a figura vétke mögött azokat a nagyobb árnyékokat látjuk, akik őt mozgatják. Nem szörnyű, hogy ennek a figurának megadatik — hányszor ismétlődik ez a történelemben? —, hogy azt teszi, amit akar? És ez a figura úgy fél, hogy nem is akarja jelezni. Mintha a homlokán néha azért mégis összeszaladnának a ráncok és olykor kitágult szemmel üresbe Tévedne a tekintete, mert el kell jönnie annak a halál- tánc-motívumnak, annak a végső bokázásnak, amely már nem enged feloldozást. Gyöngyössy Kati a Marchesa szerepében két-három fontos jelenet kulcsfigurája. Vagy inkább azzá nő. Ahogyan kérleli Alessandrót, társát a bűnben, ahogyan érzékelteti, mekkora öröm lenne számára is, ha jobbá nemesedne ennek a jósághoz már tompa és hülye hercegecské- nek a lelke, és hogy mekkora lelkesedéssel segítené ebben a lehetetlen helyzetben az ő testi uralkodóját — ezek világító pillanatai az előadásnak. A csapatmunkában részt vevőket az elismerés hangján említjük. Kisebb-na- gyobb részben, de mindenütt a rendezői elképzeléseket szolgálva hatottak: Csiszár András, Dariday Róbert, Kulcsár Imre, Simon György, Fehér Tibor, Matus György, Utes József, Somló István, Péva Ibolya, Máté Éva, Moll Zsuzsa, Ábrahám István, Palóczy Frigyes, Szili János, Blaskó Balázs, Csapó János, Csiszár Nándor, Gyártván János, Kanalas László, M. Szilágyi Lajos, Kuna Sándor, Bánó Pál, Mátyás Jenő, Nádassy Anna és Gyarmathy Ferenc. 4. A díszletek ismételt említése önmagában véve dicséretet jelent, de ezt annak okából tesszük, hogy a játék végére, még egyszer felhívjuk a figyelmet. Művészi ötlet és erkölcsi igazságtétel, ahogyan a zérókép szereplői elé a félhomályban leereszkedik a Bosch-motí- vumokat kiegészítő pár figura, jelezvén azt a hangsúlyt, amit az egész játékban alkalmazott a rendező. És itt nyugtatjuk a jelmeztervező Helena Bezakova kitűnő munkáját is: remek színérzékkel adott egy jelmezgarnitúrát, amiben az alapszín az a bizonyos lobogó biboro- si anyag, amit Cibo kardinális és társa hordott. Kitűnően sikerült erőpróbán van túl ez az együttes, egy sor jellemszínészt vonultatott fel és nem egy művész jelesen vizsgázott. Beke Sándor pedig olyan rendezői egyéniség, aki egy ilyen nagy képességet és gyakorlottságot kívánó művet alapszövetében és mondanivalójában helyesen feldolgozva vitt közönség elé Ez a munka egy megújuló és erősödő színtársulat távlatait nyitja meg a művészek és a közönség előtt. Végül is a rivalda mindkét oldalán egymásért vagyunk! A Hazafias Népfront Országos Elnöksége mellett működő nő- és rétegpolitikai munka- bizottságon idén gondosan felmérik a kismamák helyzetét,. s a gyes hatását a családok életmódjára. Az elemzéshez felhasználják a Hajdú, a Csongrád, a Heves és a Somogy megyei tapasztalatokat, valamint az e témakörben eddig elkészült tudományos munkákat. Mindenekelőtt az a közös cél, hogy a nemzetközi elismerést kiváltó szociálpolitikai kedvezmény, a gyes kedvezőtlen társadalmi hatásait kiszűrjék. Éppen ezért a népfront felkarolja és közkinccsé teszi az országban már fellelhető, követésre méltó tapasztalatokat. Sok vállalat például a hároméves otthoniét idején sem felejtkezik meg róluk: találkozókat, klubesteket szerveznek a gyes-en levő női dolgozóiknak. Ugyancsak jótékonyan hat a nők lakóhelyi közéleti szerepének erősítése, s ebben a körzeti népfrontbizottságokra vár a főszerep. A téma megvitatásánál elemzik a Vas, Borsod, Tolna megyei tapasztalatokat és a fővárosi összegzéseket.. Követésre méltó Borsod megyei megoldások: Miskolcon gyermekmegőrzőt szerveztek, ahol a szülők felváltva vigyáznak a kicsinyekre. amíg az édesanyák a lakóterületi klubban tartózkodnak. A népfront szeretne hozzájárulni az ifjúság lakótelepi Hál’ istennek, itt a kikelet, költőiesen szólva : tavasz van, egyre nagyobb nálunk az idegenforgalom. A minap is örömmel láttam, hogy a gyönyörű egri dómot több turistacsoport vette körül, elismeréssel nézegették, és nagy figyelemmel hallgatták az idegenvezetők magyarázatát. Magam is csatlakoztam az egyik csoporthoz, éppen akkor kezdődött a tanulságos történet A fiatal idegenvezető a tolmácshoz fordult, és közölte vele, hogy most pedig bemutatja a dómot. A tolmács lefordította, és a prémeskucs. más fejek az idegenvezető felé fordultak, tekintetükben élénk érdeklődés. Gondoltam, meghallgatom, mit mond az idegenvezető, biztosan sok olyat tud, amit én még nem. hatása közéleti tevékenységének erősítéséhez is. Javaslatokat készítenek a fiatalok lakóterületi népfrontfórumainak megszervezésére. A célok valóra váltásához ifjúsági klubok megnyitását szorgalmazzák, mindenekelőtt az új lakótelepeken. A lehetőség sok helyütt adott, csak élni kellene vele — mondották a Hazafias Népfront Országos Tanácsának illetékesei. Nagy teret, figyelmet kap a cigány lakosság társadalmi helyzetének elemzése is. Sza- bolcs-Szatmár, Borsod, Zala, Tolna és Baranya megyék tapasztalatait összegzik mindenekelőtt a falusi környezetben és telepeken élő cigánycsaládok életmódjáról. Az elmúlt évek tanulságai alapján mérlegre teszik: az egykoron putrikban élő cigánycsaládok milyen gyorsan és mennyire tudtak beilleszkedni a falusi közösségbe. Kedvező és kedvezőtlen jelenségek egyaránt akadnak. Szabolcsban, ahol az összlakosság 6—7 százaléka cigány nemzetiségű, a férfiaknak már 80, a nőknek pedig 26 százaléka rendelkezik munkaviszonnyal. Baranyában eddig több mint ezer putriból költöztették ki a lakókat, új, korszerű otthonba. A még meglevő 42 telepből 1980-ig további 19-et megszüntetnek. A társadalmi gondoskodás eredményei tehát kézzelfoghatóak. ám az emberek gondolkodásmódjában lényegesen lassúbb a változás. És ő haladéktalanul, kimerítő részletességgel adta meg értékes felvilágosítását: „Ez itt egy nagy épület, tetején zöld kupolával.” Nocsak! Az ember nap mint nap többször elmegy mellette, előtte, mögötte, olykor rá is néz, de nem látja a dolognak a lelkét. Sekélye», szűk gondolataival holmi művészeteken mereng, a lényeget azonban képtelen a maga teljességében megközelíteni. Erre jó egy ilyen kitűnő idegenvezető, aki segít megtenni a nehéz utat a megismeréshez, és sok tudást, a szakirodalom magabiztos ismeretét sejtető leírását adja a dómnak: Nagy épület, tetején zöld kupolával. Ez ágén. Ki hitte volna! (ku-ti) Farkas András 1. Meglehet, minden a ko1 1 szos zokni miatt történt. Van nézet, miszerint nagy világtörténelmi döntések születtek egyszerűen azért, mert a fejedelem od- vas foga sajogni kezdett vagy mert a királynő kidobta a soros szeretőjét. Bár Galamb esetében az a tény, hogy minden zoknija piszkos volt, és ezt esak reggel vette észre, amúgy semmi rendkívülit nem tari almazott. Berúgta a kupacot az ágy alá, jobb belsővel, lazán, fölhúzta a sízokniját, — sítalpai úgyis a zálogházban —, és elment dolgozni. A székház kapujában elfogta a szokásos idegesség, ebben sem volt semmi rendkívüli. Szép székház volt egyébként, üveg, beton, vörös futószőnyeg, fikuszok, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Az osztályvezető, ugyancsak a nagykönyv receptje szerint, enyhén kopaszodó, sötétöltönyös alak, aki joviálisán vállon veregette Galambot: — Nézze, fiam, most, hogy leszerelt, szépen beletanul a szakmába, aztán majd meglátjuk.. — Galamb idegessége azóta fokozódott. Félt, hogy beletanul abba a hogyishívjákba. Egy nagy szobában ült, ahol nyolc órán át cincogtak a számológépek és a nők. — Mit szólsz az esti filmhez, én elaludtam rail a neked egy rövid sas- soon állna jól anyósom derékban svájvolt pogácsarecept villanyóra telefon teiHALCAMA ERZSÉBET Sí lefon telefon kávé két cukorral. — Hogy mi folyt az egyébként szép székházban, ki tudja. — Az az érzésem — mondta férfiasán búgó hangon az osztályvezető — magából még csoportvezető is lehet. Galamb lábát törni kezdte a jégzokni, már fűtöttek, ősz volt, mélabús félhomály, forró radiátorok, forró kávészag. A lába két forró cipó két nedves és szűk tepsiben. Klárika asztalhoz hozta a kávéját. Két cukorral. Marika műanyag blúza hátborzongató sercegést produkált. A vakaródzástól. Baba föltette a szemüvegét, riadt, buzgó szemei két akkorára nőttek, az ura helyében én is otthagytam volna, ki bírja ilyen szemek mellett egy életen át. Nórika halkan, de kitartóan köhécselt, minden köhintés- nél kecses hengert formált tenyerével a szája elé, mintha trombitálni készülne, egyszer csinálná másképp. Galamb hátán folyt a víz, nyögve próbálta megmozgatni besült lábujjait, de a sízokni nem engedett Ablakot kéne nyitni, de Rózsikénak megfájdul a füle, Rózsika nem bírja a huzatot. Na nem, csoportvezető, az soha. Így történt, hogy Galamb rendkívüli okokra hivatkozva (mi a rendkívüli a világon, kérdi Ő) kikérte a szabadságát és kiment az ügetőre. Amikor estefelé hazasánti- kált, nem vöt egyetlen vasa sem, viszont rátalált a nagy halom koszos zoknira. Komoran bámulta, eljövendő életének, de legalábbis a következő napoknak baljós jelképét látta benne. — Se ingem, se gatyám, szavalta ma. gában, magányos vagyok, mint egy nyárfa. Vagy _ még inkább, mint egy fenyő. — Elérzékenyült saját szomorú sorsán, való igaz, az a szépfenekű lány egész egyszerűen szóba se állt vele. Megfoghatatlan. Mióta leszerelt, megváltoztak a lányok is. Az egész világ. Hová tart ez a nyomorult világ? önsajnálatának mélypontján meghallotta kint Barabás bácsi szöszmötölését és erről eszébe jutott Kántor Karcsi. A gondolattársítások néha döbbenetesek. Elektromos zárlat az agyban? Vagy mi? Barabás bácsi, házigazda és uzsorás egyfelől és Kántor Karcsi, a hűséges katonapajtás másfelől. Mikor elváltunk, emlékezett Galamb precízen, Kántor Karcsi a következőket mondta: — bármikor jöhetsz, ha eszedbe jut, mindig szívesen látlak. — Nahát ez az Kántor Karcsinál egy hétig talán még tovább is kihúzza. Ha azok a csomagok odava- lósiak voltak, márpedig ehhez nem férhet kétség, akkor feltétlenül kihúzza. Házikolbász, füstölt disznósajt, sült csirke, sötétpiros sonkaszeletek. Bor, demizsonban. Szép sötétpiros sonkaszeletek, néhány ráütött tojás, sózott vö. röshagyma, bor... Galamb nyelt egyet, és kirohant Barabás bácsihoz. — Barabás tata — kezdte, de aztán körbeszimatolt a konyhában. — Elégett a pirítása. — Csakhogy rájött — dicsérte az öreg. A csapnál ka- pargatta a szenet a piritósról. — Nagy hírem van. Eladó a Szerelmi kalauz. Kétszázötven, — Már nem vagyok vevő. Galamb várakozott kicsit, talán nem hallott jól. — Kétszáz — próbálkozott újra. ... (Folytatjuk) Nagy épület, tetején zöld kupolával
