Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

*a/v\aa/vw\aaa/\aaa/\a*/wwsa/vww\aaaaaa/wwv^aaaaäa/vw\a^a/w» összeállításunkban a számítógépek alkalmazásának leg­különfélébb lehetőségeire találhat példákat az olvasó; a számítógép őszintébb adatszolgáltatásra készteti a válla­lati mérlegek készítőit, de segít a nyomozásban is.. . Soro­zatunk harmadik része a titokzatos perui őserdőbe kalauzol. Nyomozó komputer A XX. század hipotézisei III. Városok a dzsungelben Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) 44 mil­lió dollár értékű különleges számítógépet állított üzembe, amely percek alatt megálla­pítja, az azonosításra betáp­lált ujjlenyomat képéről, hogy azzal megegyező szere­pel-e a bűnügyi nyilvántar­tásban. A komputer termé­szetesen az ujjlenyomat tu­lajdonosának az adatait is köz­li, ha azonosságot talál az összehasonlításhoz. Az ujjlenyomat bizonyító ereje abban rejlik, hogy az ujjhegyen lévő vonalak min­den egyes embernél különbö­zőek. Lényeges dolog, hogy az ujjhegyek bőrének rajzolata sem dörzsölés, sem savval való maratás, de még égetés által sem változtatható meg, az újból kinövő bőr lenyo­mata mindig ugyanolyan lesz. E vonalak lenyomata vala­mely tárgyon tehát csalhatat­lan bizonyítéknak számít ar­ra, hogy egy meghatározott ember — és csakis ő — meg­fogta azt a tárgyat. Az ujjle­nyomatok felismerése szabad szemmel — vagy akár nagyí­tóval — kezdetben hosszadal­mas volt és nagy gyakorlatot igényelt. A felismerés mód­szerét igyekeztek tökéletesíte­ni, nagyításokat készítve az ujjlenyomatokról, amelyeket elektronikus gépek azonosí­tottak, előre meghatározott pontok alapján. Ez a mód­szer azonban hibalehetősége­ket rejtett magában, különö­sen, ha a nyomatok nem vol­tak teljesek vagy elnyomód­tak. Az új, jóval tökéletesebb eljárás lényege, hogy az ujj­lenyomat felnagyított képére egy rácsot helyeznek, s az elektronikus gép a lenyomat vonalainak, s a rács vízszin­Eleklronikus per Az igazságszolgáltatás tör­ténetében első ízben az USA- ban került sor arra, hogy egy pert elektronikus berendezés felhasználásával folytattak le. Három Washingtonban ülése­ző bíró képtelefonon hallgat­ta meg a New York-i ügyvé­dek védőbeszédeit. Ezzel lé­nyegesen egyszerűbbé vált a perek lebonyolítása, mivel fö­löslegessé vált, hogy az ügy­védek az esetleg csak 1—2 órát tartó per színhelyére utazzanak, s így most időt ta­karíthatnak meg. Jelenleg New Yorkban, Chicagóban és Washingtonban működik kereskedelmi képtelefonszol­gálat. New York és Washing­ton között egyórai képte­lefonálás 150 dollárba kerül. teseinek és függőlegeseinek szögeit dolgozza fel és hason­lítja össze. Ezek az adatok sokkal megbízhatóbbak az eddig használt koordináta- rendszer „pontjainál”, s a kevésbé tökéletes ujjlenyo­matok esetében is biztos azonosítást tesznek lehetővé. ÖTVEN ÉVVEL ezelőtt a Heves megyei Vízmű Vallalat vizsgálata nem jelentett ko­molyabb akadályt a revizor­nak, ráért tételesen, min­den bizonylatot számszakilag, tartalmilag megnézni, mert akkor a mérleg egy mai mér­leg adatainak huszadrészét sem tartalmazta. Azóta rész­letesebb lett a számvitel, bő­vült a vállalati tevékenység. Mint ötven évvel ezelőtt, úgy most is minden gazdálkodó szervezet — a vállalatok és szövetkezetek is — adott idő­pontra tevékenysége állapo­táról mérleget köteles készí­teni. Ez alkalommal a köny­velési számlák év végi egyen­legei ezer forintos nagyság­rendben mérlegnyomtatvá­nyokra dolgoznak fel mint­egy háromezer adatot. A je­lenlegi gyakorlat szerint két­évenként állami ellenőrzés­sel kell meggyőződni a mér­legadatok valódiságáról, pon­tosságáról. Az ellenőrzést végző revizornak vizsgálata teljessége érdekében vala­mennyi adatot ismernie kel­lene nem is egy, hanem két év vonzatában. Az ellenőrzés­hez a felkészülés időszaká­ban az adott vállalatra vo­natkozóan legalább a me­gyei telefonkönyv adatainak megfelelő számmennyiséget kellene megtanulni. Ha ez megtörtént, ezzel is csak ad­dig jutott el az ellenőr, hogy két év adatait térképezte fel, azokat összehasonlította és az azonos tartalmú, de egymás­tól eltérő számok különb­ségére magyarázatot keresett. Ha nem talált elfogadható okot, azokat a számokat rész­letesebben vizsgálta. Ez a felkészülés is egyoldalú, mert csak az adott vállalat adatait dolgozta fel, hasonló tevé­kenységet végző vállalat ada­tainak ismerete nélkül. A GAZDASÁGI és pénz­ügyi ellenőrzést irányító köz­pont az utóbbi években hasz­nosítja az elektronikus szá­mítógép munkáját úgy, hogy az időigényes, bonyolult szá­mításokat a számítógép nagv sebességgel, teljesen automa­tikusan készíti el. Az éves mérleg és bevallás minden adata lassan már Röviddel a második világ­háború előtt egy dél-perui félvad indiántörzs egyik tag­ja összeszólalkozott a földi­jeivel, és faluját elhagyva ke­letnek indult. A dzsungelén s lakatlan területeken keresz­tül vezető útja több hétig tar­tott, és egy óriási kőváros felfedezésével ért véget. A város a háborítatlan dzsungel kellős közepén terült el. Vé­dőbástyákkal ellátott hatal­mas fal vette körül, a bástyá­kon rejtelmes fehér fény foszforeszkált. A nyitott vá­roskapun belépve ősi templo­mok. paloták, széles utcák tárultak az indián szeme elé. Figyelmét azonban elsősor­ban az kötötte le, hogy a vá­ros teljesen üres volt, nem látott még állatokat, mada­rakat, sőt hangyákat, terme­szeket sem, mégis olyan képet mutatott az egész, mintha csak előző nap hagyták vol­na el a lakói. És volt még valami, ami megragadta a figyelmét: a „zöld pokol”, a mindent elnyelő dzsungel egy bizonyos határon túl nem kö­zelítette meg a város falait. Az indián hazatérve falu­jába hamarosan megbetege­dett. Égett a benseje, haja ki­hullott, teste pedig esténként halvány fényt árasztott. Ha­lála előtt még volt annyi ere­je, hogy utazásáról beszámol­jon a helybeli misszionárius­nak. A pap a feljegyzéseket elküldte Limába Daniel Ruso régészprofesszornak. Az ép­pen Limában tartózkodó Georg Williamson fiatal ame­rikai régész és antropológus is megismerkedett a tartal­mukkal. és elhatározta, hogy haladéktalanul expedíciót szervez a dzsungelváros tü­zetesebb tanulmányozására, amelyről már annyit hallott a különböző indián legen­dákból. Szándékát akkor azonban meghiúsította a má­tíz éve rendszeresen rögzítés­re kerül és a sok adat terüle­ti, ágazati és szektorális cso­portosításban összesítődik, sőt a különféle számok egy­máshoz viszonyítva, azok arányait mutatva, valamint egységnyi mutatók formájá­ban az előbb említett bon­tásban készülnek és válnak hasznosíthatóvá. Az adatok gépi úton történő feldolgozá­sának eredménye, hogy az irányító felügyeleti, érdek- képviseleti szervek a géptől kapott adatok alapján a múlt megítélését, a jövő kialakítá­sát megbízható alapokról tud­ják végezni. Ma már a revizornak sem kell egy-egy vállalat vizsgála­tára való felkészülésnél a mintegy hatezer adat tanul­mányozásával foglalkoznia. A gépi adatszolgáltatás a vizs­gálandó vállalatnak a gaz­dálkodást átfogó, elfogulat­lan megítélését segíti úgy, hogy az összesített adatok le­hetővé teszik az ugyanabba a szakágazatba, szektorba tar­tozó vállalattal való összeha­sonlítást. Amíg ezekkel a gé­pi úton összesített adatokkal a megyei szervek nem rendel­keztek, nem volt szélesebb is­merete a revizornak, mivel megyénkben egy szakágazat­hoz — kevés kivételtől elte­kintve csak egy-egy gazdál­kodó egység tartozott. Nem ismertük az adott szakága­zatban kialakult szakmai sa­játosságait, illetve főbb gaz­dálkodási folyamatokat, jel­lemző adatokat. A SZÁMÍTÓGÉPNEK a mérleg és bevallás adatainak rögzítése után az ellenőrzést irányító központ olyan utasí­tást adott, hogy két időpont­ban vizsgált gazdálkodás eredményeltérésének adatait is mérje, s állapítsa meg, hogv a különbség hogyan oszlik meg volumenváltozás; jövedelmezőség-változás; a tevékenység összetétele; a fel nem osztott költség; illetve az az egyéb ráfordítások szerint. Az ígv kapott mutatókat fo­rintösszegben. illetve száza­lékban adia ki a számítógép Ezekkel az adatokkal ellát­ták a megyei szerveket és az sodik világháború, és sok esz­tendőnek kellett eltelnie ah­hoz, hogy megvalósíthassa el­képzelését Expedíciójával először az indián faluját kereste fel. Az indián holttestének exhumá­lása után lefolytatott vizsgá­latok szerfölött meglepő ered­ményre vezettek: a Geiger- számláló nagy mértékű su­gárzást mutatott. A kutatások arra engedtek következtetni, hogy a sugárzás urántól ered. Hasonló eredményeket hoz­tak az indián kunyhójában végzett vizsgálatok is. Beteg­ségének tünetei most már tel­jesen érthetőek voltak, s ért­hetővé vált az is, miért tor­pant meg a „ragadozó” dzsungel a város előtt. Falait ugyanis valamikor radioaktív ' uránból rakták, hogy meg­védjék az elhagyott telepü­lést a növények, állatok és emberek pusztításaitól... Kik lehettek e város lakói, akik évszázadokkal (sót meg­lehet, hogy már évezredek­kel) ezelőtt ismerték a ra­dioaktív anyagok tulajdon­ságait és hatását? Vajon nem azért helyezték biztonságba az elhagyott várost, mert az volt a szándékuk, hogy visz- szatérnek oda? Williamson még első li­mai útja során megismerke­dett Ruso professzor elméle­tével, amely szerint időszá­mításunk előtt több ezer év­vel — vagyis az Atlantisszal és a Mu nevezetű kontinens­sel egyidőben — Dél-Ameri- kában volt a harmadik nagy civilizáció. Ez nem az atlantok, vagy Mu lakóinak kolóniája volt, hanem független állam. „Amazonia impérium" — ahogy Williamson elnevezte — nemcsak az előbbi két ci­vilizációval állt kapcsolat­ban, hanem más bolygók kép­viselőivel is, akik segítettek megvédeni Amazonia lakóit így rendelkezésre álló ada­tok szinte „odavezetik" a re­vizort, hogy hol keresse a szá­mok elmozdulásának okát. Különféle csoportosításban hasznosnak bizonyultak azok az aránymutató számok melyek az eredményt úgy vizsgálják, hogy például száz 'forint értékű eszköz haszno­sítása hány forint eredményt hozott, vagy az árbevételnek hány százaléka az eredmény. Sokat mutat az ingatlan érté­ke és a bértömeg forintössze­gének aránya, a fel nem osz­tott költség és a termelési költség aránya. Ezek az ada­tok a szakágazat, vagy szek­tor átlagos adataival össze­hasonlítva egy-egy gazdálko^ dó egység esetében könnyeb­ben irányítják a revizor fi­gyelmét oda, ahol indokolt a helyszíni vizsgálatot végez­ni. A számítógépes adatszol­gáltatás az előbb felsorolt adatokon túl több időszak adatait is feltárja, melyek is­meretében nemcsak a gazdál­kodási időszakra vonatkozó mérlegadatok kerülnek ösz- szehasonlításra, hanem figye­lemmel lehet kísérni az előző időszakokról való eltérést. A számítógép adatait a revizor a felkészülésnél, a helyszíni ellenőrzésnél, különféle fo­gyatékosságok felderítésénél, a szabályozók érvényesülésé­nek megítélésénél tudja al­kalmazni, hasznosítani. A KORSZERŰ technika ma már a gazdasági és pénzügyi ellenőrzések munkájában is hasznosul. Az ellenőrzés lé­pést tart a technika fejlődé­sével. A revizor megosztot­ta munkáját a géppel: a munkaigényes részt rábízta az elektronikus számológépre, a döntési jogot fenntartotta magának. Így lehet a kor követelmé­nyeinek megfelelő, megnyug­tató, pontos, minden táma­dást kiálló megállapítást ten­ni a termelés minőségi javí­tása, a felesleges költségek megszüntetése a vállalati eredmények biztonságos nö­velése érdekében. Nemes Gyula, PM Bevételi Főigazgatóság megyei hivatalvezetője az őket fenyegető pusztulás­tól. Innen erednek az elha­gyott, ám a támadások ellen bebiztosított városok... Később az expedíció Peru áthatolhatatlan dzsungelek­kel borított, kevéssé feltárt hegyes vidékein haladt kelet felé. Mikor elérték a négy­ezer méter magasan fekvő területeket, melyeket csupán a helybeli indiánok ismertek, széles lapos térség tárult a szemük elé, rajta művészien formált és jó állapotban meg­maradt kőszobrok sokasága. Embereket, állatokat, mada­rakat ábrázoltak, némelyikük jó pár méter magas volt. Több gigantikus fej a Hús- vét-szigeteken talált óriás­szobrokra emlékeztetett, a leg­érdekesebbbek azonban az ál­latszobrok voltak : ezek nem­csak ma élő állatokat ábrá­zoltak, hanem olyanokat is, melyek több százezer évvel ezelőtt kihaltak, sőt/soha nem voltak honosak Dél-Ameriká- ban. Williamson szerint ez a harmadik civilizáció ismerte a művészeteket, melyeknek egyik vezető ága éppen a kő­faragás volt. Több szobor, melyeket különböző napsza­kokban — vagyis változó megvilágítás mellett — fény­képeztek le, meglepő módon megváltoztatta alakját. Az egyik pl. reggel ifjút, délben érett korú férfit, este öreg­embert ábrázolt. Hogyan ér­te el az ősi szobrász ezt a váratlan effektust? A megvi­lágítás a beesési szögtől füg­gően kiválthat bizonyos vál­tozásokat, ehhez hasonlót eddig azonban sehol nem ész­leltek. A földről ’ és a levegőből készített felvételek összeha­sonlítása is meglepő ered­ményre vezetett. Az egyik szobor a földről szemlélve hímoroszlánt ábrázolt, a he­likopterről készített fénykép viszont nőstényoroszlánt mu­tatott. A férfiak és nők figu­rái ugyanígy „megváltoztat­ták nemüket” attól függően, hogy a földről vagy helikop­terről nézték őket. Sok eset­ben lentről egyáltalán nem lehetett azonosítani a szobro­kat, csupán a légi felvételek hoztak pozitív eredményt. Nem ad ez önkéntelenül is tápot olyan feltételezésnek, hogy a szobrok alkotói tud­ták: lesznek majd egyszer olyan emberek, akik a szob­rokat a levegőből fogják néz­ni? És nem egyértelmű ez a feltételezés azzal, hogy abban az időben már ismerték a léghajókat? Sem William­son, sem expedíciója tagjai számára nem tűnt irracioná­lisnak ez a feltevés. Williamson 1988-ban új ex­pedíciót vezetett Peruba. Ez­úttal jóval keletebbre, a pe­rui—bolíviai határon kutat­ták a vad, ismeretlen terü­leteket. Azon az útvonalon haladtak, amelyen Juan Al­varez spanyol utazó, aki már a XVI. században kereste az indián legendákból ismert, eltűnt kővárost. Néhány nap múlva magányos, befejezet­len piramisra bukkantak. A közelében érdekesen öltözött emberek több méteres szobrai álltak. A helybeli indiánok magyarázatai szerint a szob­rok a piramisok építőit áb­rázolják — az „égből jött’ embereket, akik az űrutazá­soknál használt szkafanderre emlékeztető ruhát viseltek. A mellükre szerelt berendezé­sek az indián szájhagyomány szerint olyan készülékek vol­tak, amelyek megkönnyítet­ték a „más csillagokról” ér­kezett jövevényeknek a lég­zést a földi atmoszférában . . Az esős évszak visszatérés­re késztette az expedíciót. Li­mában publikálták kutatása­ik részleges eredményeit, amelyek a következőkben foglalhatók össze: 1. A Ruso által feltételezett „Amazonia impérium” való­ban létezett. Az indiánok a vidék ősi lakóinak, a csodá­latos civilizáció megteremtői­nek utódai. 2. A gigantikus szobrokat kb. egymillió évvel ezelőtt faragták, bár lehet köztük néhány fiatalabb is. Az expedíció kutatásairól Williamson Az oroszlán ti­tokzatos rejtekhelye és az Ül az égbe című könyveiben szá­molt be. (A Lenlnszkaja Szmena cikke nyomán írta: __ Zahemszky L.) M AI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.57 Hoffmann meséi. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Zenekari muzsika. 11.26 Népi ellen­őrök vizsgálták. 11.41 Don Segundo Sombra. 12.35 Me­lódiakoktél. 14.00 Mindenki könyvtára. 14.30 Sosztako- vics: 1. szimfónia. 15.10 Nathan Milstein hegedül. 15.28 Százszorszép klub. 16.08 Farkas Ferenc—Deve- cseri Gábor: Sportkantáta. I 16.17 Nemzetiségek zenéjé­ből. 16.40 Holnap közvetít­jük. .. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Mendelssohn: III. szimfónia. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Gerillák a Bükkben. 19.58 Népi zene. 20.59 Tölt­sön egy órát kedvenceivel! 22.20 Bach: Motetta. 22.45 Metronóm. 23.05 A Végh- vonósnégyes játszik. PETŐFI 8.33 Vidám katonadalok. 8.43 Slágermúzeum. 9.33 Iro­dalmi évfordulónaptár. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Ifjúsági könyvespolc. 12.00 Népdalok. 12.33 Győri stú­diónk jelentkezik. 12.55 Ránki Dezső zongorázik. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zenés képeskönyv. 14.00 Válogatott perceink. 17.00 Belépés nemcsak tor­nacipőben! 18.00 Mindenki iskolája. 18.33 Hétvégi pa­noráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 04, 07 jelenti. 21.03 Leonie Rysanek éne­kel. 21.23 A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.43 Nóták. 23.20 Vincze Ottó szerzeményeiből. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárás — Ven­dégségben a brigádnál (Be­mutatjuk a mezőkövesdi Asztalosipari Szövetkezet szocialista brigádját. Ripor­ter: Pongrácz Judit — G. Tóth Ferenc és Nagy István riportműsora — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika (Ülésezett Miskolc megyei város tanácsa — A B.-A.-Z. megyei NEB a la­kótelepek járulékos és kom­munális beruházásainak helyzetével foglalkozott — KISZ megyei bizottsági ülés Egerben.) — Dél-amerikai melódiák- — Hírösszefogla­ló, lap- és műsorelőzetes... MAGYAR 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 15.30 Iskolatévé. 16.30 A Magyar Televízió szabad- egyeteme. 17.20 Pergő ké­pek. 18.05 Telesport. 18.30 Akik bátrak kezdeményezni (riportfilm). 19.20 Tévétor­na. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Műkorcsolya VB (párosok versenye). 21.00 Szólítsák be a tanút. 22.10 Unokáink is látni fogják (?). 22.50 Tv- híradó 3. 2 MŰSOR 18.25 Világnézet, 19.00 En français. 19.15 Orosz nyelv- tanfolyam. 19 30 Tv-híradó. 20.00 A modern festészet előfutárai. 20.40 Tv-híradó 2. 21.00 Volt egyszer egy színház... (tévéjáték). Számítógép és az ellenőrzés /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents