Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

Kevés cipőt „fogyasztunk’* Cipőink a GCHESBS mikroszkópja alatt Kirakatainkban egyre több a divatos, szép cipő, külföldi megrendeléseket is teljesítünk tekintélyes va­lutaösszegekért, mégis a ci­pőgyártás hibái időről idő­re visszatérnek. Mi az oka a cipőgyártásban tapasztal­ható gondoknak, miért kés­nek a szezonális árucikkek heteket, hónapokat, miért kényelmetlen, merev a láb­belik nagy része, miért nincs elég bőrből készült cipő extra, kis és nagy mé­ret és miért kell az olcsóbb árunak szinte törvényszerűen csúnyának és otrombának lennie? Csupa izgalmas kér­dés, amelyre a választ. a KNEB adta meg legutóbbi vizsgálatával, amelyet a la­kosság bejelentéseire vála­szolva folytatott le a cipő­iparban és a kereskedelem­ben Pontatlan szállítások Magyarország lábbelifor­galma európai méretekben közepesnek mondható. Az egy személyre jutó cipővá­sárlás 2,7 pár, sokkal keve­sebb, mint a környező szo­cialista államok bármelyiké­ben: Csehszlovákiában, 3,9, Lengyelországban 3,8, NDK- ban 4,5 pár az évi átlag. Ná­lunk a cipőforgalom évek óta évi 28 millió pár. A KNEB vizsgálata szerint a stagnálás oka elsősorban a választékhi­ány. A meglévő divatos cipők mellé a vásárló csak akkor vesz újat, ha az fazonban, vagy nyersanyagban eltér az előzőtől. A fazonok azonban ismétlődnek, a bőranyag pe­dig csak nagy ritkán változik. A választékhiány oka az ese­tek nagy részében a szállítá­sok pontatlansága. A vizsgá­lat megállapította, hogy e te­rületen a kereskedelem ki­szolgáltatottja az iparnak. Ha a cipőgyárnak másféle, hasz­not hajtó rendelése van (ex­port), gondolkodás nélkül félreteszi a belső rendeléseket és jelentős eltolódást okoz a szállítási időkben. Szakmai árubemutatókat Megelőzhető lenne ez a helyzet a megfelelő piackuta­tással, hiszen a gyárak az in­formációk birtokában időben elláthatnák a kereskedelmet áruval. A piaci prognózis szerzése azonban még gyer­mekcipőben jár. A szakmai árubemutatókat, amelyet mindkét fél (ipar—kereskede­lem) számára tennék lehető­vé a hasznos és jó tájékozó­dást, sem egyik, sem másik fél nem szorgalmazza igazán. Annak ellenére, hogy a pró­baképpen Kecskeméten és Budapesten megrendezett szakmai cipőkiállítások sike­re is igazolta e módszerek ha­tékonyságát. A bajokat fokozza, hogy az ország bármely területén lévő cipőboltok nagyjából-egészé- ből azonos választékot kínál­nak. Pedig az ország lakossá­gának szükséglete sok szem­pontból eltérő. Nyilvánvaló, hogy elfekvő áru lesz az aranypántos báli szandál ott, ahol vastag talpú, erős láb­belire van szükség. A ne­gatív jelenségeket és lehetet­len helyzeteket próbálják megszüntetni a cipőbörzével. A börze évente két alkalom­mal, január—február és jú­nius—július hónapokban ül össze, az illetékes minisztériu­mok képviselőinek részvéte­lével. Itt tárgyalja meg a ke­reskedelem és az ipar az el­jövendő félév rendeléseit. Ha­bár még távolról sem képes ez a tárgyalási forma minden gondot megoldani, annyi már világos, hogy általa sok kap­kodást, szervezetlenséget, ha­táridő-eltolódást vagy ke­resztbe szállítást lehetne fel­számolni. Némi javulás r- • I fr I // •• Fejlődő üzem Tarnaszentmiklóson A telep nagy területe elle­nére is szerény gazdasági egységnek tűnik a „Metallo- globus” Tarnaszentmiklóson. A 170—180 dolgozót foglal­koztató munkahely évi for­galma azonban már jóval túlhaladja az egymilliárd fo­rintos értéket is! Az árbevételben, a fém­hasznosítás — a fémhulladé­kok szortírozása, darabolása, bontása bálázása — a külön­féle anyagok értékesítése mellett, mind jelentősebb az itteni műhelyek, termelése is. Mint Bana Zsigmond főosz­tályvezető elmondotta: le­mezalakítással hagyományos bádogosipari termékek, s korszerű házgyári elemek tartozékai, újabban pedig kü­lönféle profilanyagok — ál­mennyezeti és térelválasztó idomok — készülnek a tele­pen. Ez utóbbi ■ tevékenységük a könnyűszerkezetes kormány­programhoz kapcsolódik. A „Clasp” angol szabadalom prof'lgazdája a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, amely egyre jobban igényli a görgősorokon, hidegalakítás­sal előállított, bevezetett profilban nem kevesebb, mint 14 fajta idomot és 18 alkatrészt készítenek már. Jellemző a termelésre, hogy az idomanyagok összes hosz- szúsága az idén eléri a 684 ezer métert. A növekvő igények kielé­gítéséhez — folyamatos már az itteni dolgozók képzése. A targoncavezetők után tavaly 10 nehézgépkezelő tett vizs­gát s az idén újabb oktatá­sokat terveznek. Az elképze­lések szerint a hulladékválo­gatók számára indítanak leg­közelebb tanfolyamot, s le­hetővé teszik majd. hogy a lemezalakításban már több esztendeje tevékenykedők szakmunkás-bizonyítványt szerezzenek. • A telep szüntelenül gya­rapszik. Jelenleg éppen egy kétezer négyzetméteres a,lao- teriiletű új csarnok épül, korszerű telefonközpont ki­alakítása van folyamatban, míg a továbbiakban a vasút­állomásra vezető út, illetve a vasúti rakodótér felújítására kerül sor. Tovább nő a gép­park is. Három targonca és új rakodó berendezés, vala­mint több korszerű présgép beszerzésére történt már is intézkedés. A fejlesztések során szó van arról, hogy a pélyi Ti- szamente Tsz női dolgozóinak — elsősorban téli — foglal­koztatására a szövetkezetben kihelyezett összeszerelő üze­met is létesítenek. (— ni) A börzetárgyalások kedvező hatásaiként sorolja fel a KNEB vizsgálati anyaga, hogy csökkent a fekete, fe­hér' cipők túlzott aránya, és az üzletekben megjelentek a szélesebb választékot szol­gáló színes lábbelik. Javulás tapasztalható a kisebb mére­tű gyermekcipők ellátásában is, és nagyobb figyelmet for­dítanak a gyárak a kereske­delem által szorgalmazott kényelmes, kellemes, min­denkor viselhető cipők gyár­tására. E\ közelmúltban létrejött változások azonban — hang­súlyozza a KNEB vizsgálati anyaga — csak a kibontako­zás lehetőségeinek kezdetét jelentik. Sok még a rendezés­re váró feladat és megoldá­suk a vásárlók növekvő igé­nyei miatt egyre sürgetőbbek. Nyárádi Éva Új acélmű épül Dunaújvárosban A Dunai Vasmű területén épül az új Konverteres Acél­mű. A tízmilliárd forintért épülő, majd legkorszerűbb eljárással dolgozó acélmű évente több mint kétmillió tonna finomacélt fog előállí­tani. A Ganz-MAVAG szak­emberei az acélmű csarnoká­nak hetvenöt méter magas tartóoszlopait emelik be. (MTI fotó — Tóth Gyula felv. — KS) Közérdekű kérdések a nuakatervbea Ülést tartott az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja Az idei esztendő első cso­portülését nyitotta meg szer­dán délelőtt Egerben a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának székházában Fio­la Tivadarné, az országgyű­lési képviselők Heves megyei csoportjának vezetője. A rendezvényen megjelent és felszólalt dr. Patkó Benjá­min, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának osztály- vezetője és Jenei János me­gyei népfront-titkárhelyettes is. A résztvevők foglalkoztak a képviselői munka aktuális kérdéseivel, majd megvitat­ták a csoport ez évi munká­járól szóló tervjavaslatot. Az eddigi jó gyakorlatnak meg­felelően az idén is olyan kér­désekkel foglalkoznak képvi­selőink a csoportüléseken, amelyek méltán érintik a vá­lasztókat. Többek között szó lesz a termelőszövetkezetek tavalyi zárszámadásának ta­pasztalatairól, foglalkoznak a postai szolgáltatás kérdései­vel, elemzik megyénk gazda­sági helyzetét és megvitatjuk a lakossági szolgáltatások té­makörét is. Mindezek melleit sor kerül olyan napirendekre is, ahol a soron következő or­szággyűlés várható témái­hoz megyei jellegű, fontos tájékoztatásokat kapnak kép­viselőink. Terveznek közös rendezvényt a szomszédos Borsod megye országgyűlési képviselőivel is. Az ülésen ezután a tavaszi ülésszakkal kapcsolatos kér­désekkel foglalkozott az or­szággyűlési képviselők me­gyei csoportja. Kísérleti építkezések Megkezdődött az energia- takarékos épületek és szerke­zetek kísérleti programja: kiválasztják és kipróbálják azokat a szigetelési megoldá­sokat, anyagokat, amelyekkel jelenlegi épületállomány és a majdani új létesítményért: energiafelhasználását csök­kentik. Az ország energia- fogyasztásának 40 százaléka múlik ugyanis az épületekben az építő- és építőan.yagípar munkáján. A hosszú távú kí­sérleti program szerint az el­méletileg optimálisnak ítélt szigetelési eljárásokat vizs­gáltatják a gyakorlatban, mert az a cél, hogy megte­remtsék a hatékonyabb szi­geteléssel járó építési költ­ségnövekedés és az energia­csökkentésből eredő haszon ésszerű összhangját. A vizs­gálatok kiterjednek a hézag- tömítés fejlesztésére, a job- ban záródó ablakok és ajtó- szerkezetek kialakítására, a régi épületek szigetelésének kiegészítésére és valamennyi építési módszernél az ener- giacsökkentés lehetőségeinek bővítésére. Hetven szerződött Kevés — — de oda figyelni kell Nem éri el a hetvenet azoknak az idős embereknek a száma, akik élnek a lehető­séggel: tartási szerződést köt­nek idegen házaspárral, vagy rokonokkal. Ezt állapította meg egy tavalyi ügyészi vizs­gálat a megyében, s foglalko­zott a tartási szerződésekkel kapcsolatos minden fontos kér­déssel. Igaz, Heves megye­ben sokkal több idős férfi, vagy nő él egyedül, rokonok nélkül, vagy olyan rokonság peremén, ahol a hozzátarto­zók egyszerűen „elfeledkez­nek” róluk. S a hozzátartozók között szép számmal szere­pelnek jólszituált, anyagiak­ban egyáltalán nem szűköl­ködő gyermekek. Az idősek többsége — gon­dolom az anyagi háttér hiá­nya miatt (nincs mit örököl­ni tőlük...) — nem is talál­nának partnert az emberi kérdéseket leszámítva nem egészen önzetlen tartási szer­ződéshez. (Az „önzetlen” ki­fejezés természetesen az eset­leges. eltartókra vonatkozik.) Tehát: kevesen élnek, vagy élhetnek ezzel a jogszabály biztosította lehetőséggel. Ha kevés is a szamuk, mégis oda kell figyelni, s az ügyészség általános felügyeleti jogköré­ben — ahogy ez kiderült a vizsgálatból — oda is figyel. Bár így tennének mások is... Jóváhagyni — megtagadni :A vizsgált időszakban — 1976-ban — a 67 tartási szer­ződés közül 63-at a tanácsi szakigazgatási szervek jóvá­hagytak, négy elfogadását pe­dig megtagadták. Ez utóbbi­akból csak egy esetben nyúj­tottak be fellebezést. Furcsa história, érdemes lejegyezni: Lőrinci nagyközségben egy tartási szerződés jóváhagyá­sát a tanács alapos indokkal utasította vissza.,özvegy asz- szony kötötte egy fiatal pár­ral. A szükséges megelőző környezettanulmány során kiderült, hogy a férj rend­szeres munkát nem vállal,- a szerződés jóváhagyásának időpontjában éppen börtön­ben ült, jelentős gyermektar­tásdíj is terheli, a feleség ugyancsak nem dolgozik. S ez még semmi ! A házaspár a tar­tás ígéretével beférkőzve az idős asszony bizalmába, ello­pott tőle több mint 16 ezer forintot... A végső megálla­pítás: „A szerződés a tör­vényben meghatározott célját tartósan betölteni nem tud­ná." Természetes hát, hogy az ilyen és hasonló szerződés csak az eltartott — enyhén szólva — hátrányára szolgál­na. Az előbb szó volt a helyszí­ni vizsgálatról, a környezet- tanulmányról,. amely a taná­csok alapvető feladata. Enél- kül jóváhagyni, vagy megta­gadni a szerződés megkötését nagyfokú felelőtlenség lenne. Igen ám, de az. ügyészség megállapítása szerint sok esetben a helyszíni vizsgálat (Tarnaleleszen, Gyöngyös­tar jánban, Gyöngy össolymo- son, Gyöngyösön, Kálban, Füzesabonyban) bár megtör­ténik, de csupán formálisan. Nem elemezték körültekin­tően azokat a tényeket, (a szerződő felek kereseti, va­gyoni és jövedelmi viszonya­it, a lakáskörülményeket, az eltartott részére biztosított elhelyezést stb.), amelyek tartósan biztosítják a szer­ződésben foglaltak végrehaj­tását. Hátsó gondolattal... A vizsgálat egy esetben ál­lapította meg. hogy az örök­lési szerződés megkötésével a felek nem a legbecsületesebb szándékukat leplezték, igye­kezve kijátszani a tulajdon- szerzési korlátozásról szóló rendelkezéseket, s maga a Gyöngyösi Városi Tanács is elmulasztotta a felek tényle­ges szerződési szándékát tisz­tázni. Egy idős ember a fiával kötött szerződést, amelyben a tartás fejében az őt meg­illető ingatlan örökösévé tet­te. Ez így nem is lenne baj, de a tanacs elfelejtett részle­tesebben érdeklődni a körül­mények után. Az eltartott ugyanis a szerződés megköté­se előtt egy hónappal ház­részt vásárolt, melynek meg­vételekor a fia a forgalmi ér­ték 50 százalékának megfele­lő pénzzel is segítette. S mit tesz a „véletlen”: az öröklés tárgyat képező házrész — a kisajátítási zónába esik!... (A szerződés szerint a fiú ál­tal biztosított összeg csak az ingatlan eladása, illetve ki­sajátítása esetén fizeten­dő vissza). Ez még semmi! Megállapította az ügyészség — a tanács helyett —, hogy az a lakás, ahonnan az eltar­tott a megvásárolt házba köl­tözött, a fia szövetkezeti la­kása volt, így az eltartó — a rendelkezések szerint — csak öröklés útján szerezhet újabb ingatlant... lia itt nem volt úgynevezett „hátsó gondolat”, akkor sehol. Egyébként nemcsak a szer­ződés megkötésének körül­ményeit, hanem teljesítését is ellenőrizniük kell a szakigaz­gatási szerveknek, méghozzá evente kétszer. Ez sem törté­nik meg minden esetben, s ha sor is kerül rá, elmarad a nyilvántartásba történő be­jegyzés. Ez pedig mint ahogy mar a korábbiakból is kitűnt, nem valami bürokratikus nyűg, hanem nagyon is élet­szerű halósági munka. S mégis az ellenőrzések formá­lisak, érdemi megállapítások nem születnek, az ellenőrzé­sek alapján intézkedésre a vizsgált időszakban nem ke­rült sor. Befejezésül még egy érde­kes, elgondolkodtató példa. Gyöngyössolymoson egy idős ember, s egy fiatal pár kész­pénzátruházás ellenében tar­tási szerződést kötött, de a szerződést nem nyújtották be jóváhagyásra a tanácshoz. Egy év múlva az eltartott a bírósághoz fordult a szerző­dés felbontása iránti kére­lemmel, de 10 nappal később meghalt. A pert — az örökö­sök folytatták. Az eljárást a bíróság a szerződés jóváha­gyásáig felfüggesztette. Az eltartók a községi tanácshoz fordultak, ahol a szerződést jóvá is hagyták, mert megál­lapították, hogy a fiatal há­zaspár az idős ember haláláig példásan teljesítette eltartási kötelezettséget. Igen: voltart. úgynevezett örökösök, akik úgy látszik, időközben észbe­kaptak, s az addig messziről elkerült idős rokont hirte­len elkezdték szeretni. .. Vajon kiknek a hatására akarta az eltartott felbontani a szerződést azokkal szem­ben, akik szeretettel, becsü­lettel gondozták? Csak talál­gathatunk. .. Mindent összevetve: indo­kolt, hogy bár aránylag ke­vés a megyében a tartási szerződés, teljesítésüket fi­gyelemmel kell kísérni, ta­nulmányozni, értékelni a kö­rülményeket. Természt-e. en akad jó példa is bőven, ae éppen ezért feltűnőek az em­lített jelenségek. Az ember nem akta, amit unott sóhaj­jal egyik irattartóból a má­sikba helyezünk át, de nem -s kincsesbanya, hogy amíg le­het, mindent kipréseljen be­lőle a rokoni szeretet, vagy az idegenek mézzel bevont számítása. A törvény emberi érdekeket szolgál, de nem azokét, akik sima kézzel, felszíni ünnepé­lyességgel ragadják meg a munkában kérgesedet!, támo­gatásért kinyújtott ráncos, öreg kezeket. Kátai Gabor Mmsm£} 1978. március 9„ csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents