Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

^aaaaa/saaa/vaaaaaaaaaaaaaaaaaa^aaaaaaaaaaaaa^aaaaaaaaaa^aaaa# ^ I Szerda esti külpolitikai kommentárunk: 0mmm~ SS telepesek támadása EZÚTTAL A VÉRES AGRESSZIÓ nyüvnvaló cél­ja felől sem lehet kétségünk: Rhodesia megfélemlítés­nek szánta újabb támadását Zambia ellen. Az ürügy hat esztendeje változatlan: Ian Smith fajüldöző kormánya „önvédelmet” emleget, a gerillák elleni megelőző hadműveletről szónokol. Valójában békés falvak mitsem sejtő lakosaira csapnak le minduntalan a Smith-rezsim fegyveresei, közülük szedi áldozatait a terrortámadás, s őket igyekeznek Salisburyben partizánoknak feltüntetni. Most azonban a minduntalan ismétlődő súlyos és véres agressziók történetében új elem a múlt hét vé­gén az — úgymond — belső rendezésről aláírt egyez­mény, amelynek keretében Smith és néhány fekete vezető az ország „társadalmi békéjét” óhajtotta meg­teremteni. Afrikai politikusok körében jogos felhá­borodást váltott ki a megalkúvó nacionalista vezetők paktuma, s a Biztonsági Tanács rhodesiai vitájában Mozambik, Angola, Benin és Kenya képviselője áru­lónak minősítette a fehértelepes kormánynak behó­dolt politikusokat. HÁROMNEGYED ÉV ALATT az ötödik nyílt tá­madás érte Zambiát. Smith azonban csak most elő­ször ismerte be az agressziót. Az is bizonyos mérté­kig újdonságnak számít, hogy a Salisbury vei rokon­szenvező brit és amerikai kormány mérsékelten ugyan, de kénytelen volt rosszallását kifejezni a tör­téntek miatt. Smith szénája amúgy sem áll jól. A Biztonsági Ta­nács kedd esti vitájában a felszólalók egyértelműen a fehértelepes rezsim fajüldöző politikája újabb bizo­nyítékaként élesen elítélték az agressziót. Az úgynevezett frontországok megfélemlítése eddig sem járt sikerrel. Ezután még kevésbé számít­hat Smith arra, hogy az ismételt támadások elretten­tik a hazafiakat Zimbabwe felszabadításától. Ellen­kezőleg, a hazafias front kilátásba helyezte, hogy az eddiginél is hevesebb akciókkal sietteti a Smith- rezsim bukását. SIMTH TÄMAD, SMITH BÄNJA — idézhetnők némileg módosítva a mondást. Az újabb erőfitogta­tás mindenestre arra utal, hogy a fajüldöző rendsze­rek puszta léte szüntelen nyugtalanságot, végső so­ron fegyveres összecsapásokat előidéző tényező az amúgy is robbanékony kontinensen. Ezt a körülményt vegre támogatóiknak is tudomásul kellene venniök. Gyapay Dénes 'iAA/WSAAA/WvAAAAAAAAAAAáAAAAAA(WVAAAAAA/\AWWSAAAA/WA/W>AWW A „Császár” birodalma Harcok Libanonban Dél-Libanonban, Mandzsa- jun körzetében szerdán reg­gel is folytatódtak a fegyve­res összecsapások a jobbol­dali milícia és a baloldali erőkhöz tartozó alakulatok között. A harcoknak — nem hivatalos adatok szerint — öt halálos és nyolc sebesült áldozata van. A libanoni nemzeti-hazafi­as erők központi politikai ta­nácsa szerdán kiadott nyilat­kozatában ismételten leszö­gezte, hogy tartós politikai rendezést Libanonban csak akkor lehet elérni, ha az ösz- szes érintett fél megállapo­dik az ország egységének, de­mokratikus fejlődésének el­veiről, valamint arról, mi­lyen eszközökkel folytatható hatékonyan a harc az izraeli provokációk ellen. A válság rendezése csak politikai úton lehetséges — hangoztatja a nyilatkozat. Átfogó demokra­tikus reformokkal lehe*ővé kell tenni, hogy az ország összes erői egyenjogú és ki­egyensúlyozott képviselethez jussanak. A választásokra Lesz-e baloldali egység Franciaországban? Négy nappal a francia nemzetgyűlési választások baloldali sikert ígérő első fordulója előtt, minden jel arra mutat, hogy csak hétfőn és kedden közvetlenül a kedd esti visszalépési határ­idő előtt dől el. létrejön-e a parlamenti többség megszer­zéséhez elengedhetetlen bal­oldali összefogás a jövő va­sárnapi második fordulóra. A Francia Kommunista Párt titkársága már most be­jelentette: március 12-én este fél tizenegykor, két és fél órá­val az urnák lezárása után Georges Marchais sajtóérte­kezleten kommentálja az eredményeket, majd hétfőn délelőtt 10 órakor összeül a párt központi bizottsága, hogy megvizsgálja az első forduló után kialakult hely­zetet és a szükséges „kezde­ményezéseket”. Tito—Carier tárgyalások A jugoszláv államfő Egyiptomba látogat...? „Konstruktívnak és őszin­tének” nevezte a Fehér Ház szóvivője Tito jugoszláv ál­lamfő és Carter amerikai el­nök keddi tanácskozásait A tárgyalások napirendjén — mint közölte — az Afrika szarvának térségében, vala­mint a Közel-Keleten kiala­kult helyzettel összefüggő kérdések és egyéb nemzetkö­zi problémák álltak. A szovjet—amerikai vi­szonyt érintve Carter — a szóvivő szerint — biztosí­totta vendégét arról, hogy az Egyesüli Államok az enyhü­lés mellett száll síkra „an­nak legteljesebb értelmé­ben”. Carter ugyanakkor burkolt formában az ismert amerikai fenntartásoknak is hangot adott, mondván, hogy az enyhülésnek „természe­tét tekintve átfogónak és kölcsönösnek kell lennie, de­monstrálnia kell a nagyha­talmak kölcsönös mérsékle­tét, valamint a békére irá­nyuló törekvését”. A tárgyalások csütörtökön kétoldalú kérdések megvitatá­sával folytatódnak. ★ Szádat egyiptomi elnök meghívta Tito jugoszláv ál­lamfőt, hogy az általa vá­lasztott időpontban látogas­son el Egyiptomba — jelenti a szerdai Al Ahram. , A baloldali radikális moz­galom vezető szervei is hét­főn délelőtt kezdik meg ta­nácskozásukat és várhatóan a szocialisták vezérkara is ösz- szeül majd Claude Estier, a Szocialista Párt országos tit­kára legúiabb nyilatkozatá­ban azt mondotta, hogy a két forduló közötti visszalépési megállapodás esetén a szo­cialista vezetők készek egy új, baloldali csúcstalálkozóra. A találkozó, amely az első lenne az 1972-es közös prog­ram időszerűsítésére össze­hívott szeptemberi tárgya­lás kudarca után. Estier sze­rint politikai nyilatkozatot dolgozhatna ki. A L’Humanité szerdán Claude Estier nyilatkozatát ismertetve rámutat, hogy a szocialista vezető a közös programról továbbra is el­utasít minden tárgyalást. Az FKP szerint a programmal kapcsolatos tárgyalásra még a második forduló előtt szük­ség lenne, a szocialisták sze­rint a programról tárgyalni már késő, erre csak a má­sodik forduló, az esetlegei baloldali győzelem után ke­rülhet sor Mindazonáltal q L’Humanité továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a márc us 13-i tárgyalásoknak és a 19-5 győzelemnek az a feltételei hogy március 12-én a dolgod zók, a szavazók erőteljes tál mogatásban részesítsék 'ai kommunista párt jelöltjeit, i így az időszerűsítésre vonali kozó javaslatait. A választási csatában minJ den résztvevő kifejtette máu álláspontját. A kormánypár­tok különböző képviselői min­den eddiginél erőteljesebbenl próbálnak a félelem, a bi­zonytalanság érzésére apellálj ni, káoszt, gazdasági csődöt,’ külpolitikai elszigetelődést! helyezve kilátásba FranciaJ országnak a baloldal győzelj me esetére. Bizonytalan még, szól-e ad országhoz az első forduló elpJ estéjén Giscard d’Estai ng köztársasági elnök, aki koJ rábban már világosan jelezte,' hogy a kormánypártok támoJ gatását tanácsolja honfitárj sainak. Kegyelet az elhunytak előtt A gyász jegyében jelentek meg szerdán reggel a Német Demokratikus Köztársaság lapjai. A lapok vezető he­lyen közük a Tripoli közelé­ben hétfőn este helikopter­szerencsétlenség áldozatául esett NDK-küldöttség tagjai­nak nagy méretű fényképét, s a gyászjelentéseket. A Neues Deutschland szalagcíme : „Mélyen gyászoljuk szeren­Nyugatnémet rakéták Afrikában A múlt század végén a Német Birodalom is harcba indult a gyarmatokért. Igaz, a poroszok kicsit elkéstek, mire katonáik és telepeseik hozzákezdtek volna Afrika és Ázsia leigázásához, addigra az élelmesebb angolok és franciák már nagyrészt el­foglalták a „szabad területe­ket”. Akárhogy is, de tény: az első világháborúig mégis voltak német gyarmatok af­rikai földön, s Vilmos csá­szár tengerentúli birodalmát a háborús vereség tette tör­ténelemmé Most viszont egy újabb „császár” jelent meg a fekete földrész szívében, hogy ott gyarmatot alapítson. Igaz, az illetőnek csak a családne­ve utal uralkodóra, de tény, Lutz Thilo Kayser 40 éves stuttgarti mérnök 100 ezer négyzetkilométernyi térség teljes hatalmú urának tud­hatja magát. MI AZ OTRAG? A Magyarországnál na­gyobb terület Zaire-ban, az ország Kivu tartományában van. Mobutu elnök az évszá­zad végéig adja át Kayser- nek, illetve egyszemélyes részvénytársaságának, az OT- RAG-nak az országnyi föld- darabot. De mi is ez az OT­RAG? Miért ír már hónapok óta a világsajtó erről a ti­tokzatos vállalkozásról? Rö­viden, az OTRAG, azaz Orbital Transport und Rake­ten AG olyan nyugatnémet illetőségű magántársaság, amely, mint arról neve is árulkodik, rakéták és mester­séges holdak építésére ala­kult. Az OTRAG elnöke, Kayser 1953 óta foglalkozik rakéta­kutatással Egyetemi tanul­mányai befejeztével két volt náci tudóshoz csatlakozott, akik az ötvenes évek köze­pén már a Bundeswehr szá­mára dolgoztak. Kayser ve­lük együtt kezdett el dolgoz­ni azon a rakétatípuson, ame­lyet ma, mint a „szegény em­ber rakétáját” reklámozza. A londoni Observer című lap szerint a nyugatnémet terve­zésű rakéta azért lehet lénye­gesen olcsóbb a jelenleg lé­tező típusoknál, mert folyé­kony hajtóanyagot használ, s építéséhez számos olyan egy­szerűbb alkatrészt alkalmaz­nak, amely az iparban álta­lánosan használt. A rakéta­építés azonban nagyon is kü­lönbözik más iparágaktól. Ez bizony nem lehet egyszerűen tudományos vagy kereskedel­mi ügy, politikai és katonai kérdések egész sorát veti fel. Az első kérdés az: miként foglalkozhat egy nyugatné- mei cég nagy hatósugarú ra­kéták gyártásával, amikor ezt éppen a NATO országai tiltották meg az NSZK-nak még 1954-ben, az ún. „párizsi szerződésekben”. (A nyugat­európaiak akkor még nagyon jól emlékeztek a V—1 és V—2 rakéták által okozott gyilkos­ságokra, rombolásra, volt hát okuk rá, hogy újdonsült szövetségesüktől megtagad­ják ezt a fegyvert!) A tiltás ténye'azonban aligha akadá­lyozta meg a bonni hatóságo­kat abban, hogy rakétakuta­tásokat folytassanak. Ezt bi­zonyítja Kayser korábbi tu­dományos múltja is. A stutt­garti mérnök ugyanis rakétá­jának kifejlesztéséhez jelen­tős összegű állami segélyt ka­pott, s ingyenesen használ­hatta a Lampolthausenben levő szövetségi rakétakutató intézet laboratóriumait is. En­nek az állami segítségnek az értékét a Spiegel 10 millió nyugatnémet márkára becsü­li. KORLÁTLAN JOGOK .3 KIVUBAN A rakétafejlesztés drága dolog, s elengedhetetlen hoz­zá egy aránylag nagy kiter­jedésű kísérleti telep is. Ezt Kayser vállalkozása ideális helyen találta meg — Zaire- ban. A kivui terület több szempontból is kedvezőnek mutatkozott: 1. Mobutu elnök szinte korlátlan jogokat biz­tosított a 100 ezer négyzet- kilométeren, s az OTRAG embereinek diplomáciai ki­váltságokat adott. 2. A Ka- pani Tono fennsík aránylag ritkán lakott terület, s nagy előnye, hogy az egyenlítőhöz közel fekszik. Ez ugyanis le­hetővé teszi geostacionárius műholdak Föld körüli pályára bocsátását. (Ismert az a tény, hogy ezek a mesterséges égi­testek a legalkalmasabbak felderítő feladatok ellátására, Kayser pedig ilyen műholda­kat akar sorozatban felbo­csátani.) Potenciális vevőkö­rét a fokozottan fegyverkező harmadik világbeli államok­ban, elsősorban az arab olaj­monarchiákban véli meglel­ni. A vevők olyannyira biz­tosnak ígérkeztek, hogy az OTRAG-nak sikerült igen je­lentős kezdőtőkét összeszed­nie. A stuttgarti cég minden lehetséges alkalmat megra­gad arra, hogy hangoztassa: az OTRÁG tisztán kereske­delmi vállalkozás, nem készít katonai célú rakétákat. Ezt az állítást számos tény cá­folja. Az első és legfonto­sabb: manapság aligha lehet különbséget tenni a polgári és a hadicélokat szolgáló ra­kéták és műholdak között. Az OTRAG rakétái, bármennyire „primitívek” is legyenek, al­kalmassá tehetők pusztító nukleáris töltetek célba jutta fására. Hasonló következte­tésre jutott több haladó af­Az Observer ábrája a már létező és tervezett OTRAG-raké- tákat más országok rakétái között ábrázolja. A sorban a szál­lítási kapacitás kilogrammban. rikai állam is. Érthetően ag­gasztja őket, hogy a Kayser- féle „birodalom” határaik kö­zelében létesült, közvetlenül fenyegetve Tanzániát, Ango­lát, Zambiát és Mozambikot. A gyanút alátámasztotta egy Amerikából érkező jelentés. Tad Szüle a New York Times volt sztár-riportere a Pent­house magazinban arról írt, hogy Kayserék Kivuban szárnyas rakétákkal kísérle­teznek. (Érdemes itt hivat­kozni még egy névre: az OT­RAG felügyelő bizottságának az elnöke nem más, mint Kurt Debus, aki már a máso­dik világháborús náci rakéta- k'sérleteknek is vezető figu­rája volt, később pedig Wer­ner von Braunnal együtt az USA-ban tevékenykedett. CIA-KÖZVETlTÉSSEL Az OTRAG amerikai kap­csolataira a minap rámuta­tott a szovjet sajtó is. A TASZSZ egy februári jelen­tésében beszámolt arról, hogy Zaire-ben tovább folynak a rakétatámaszpont építkezé­sei. s a munkában amerikai szakemberek is részt vesznek. Ehhez még egy hírt kell hoz­záfűzni : Szüle szerint az „OT­RAG—Zaire üzlet” a CIA közvetítésével jött létre. Nehezen lehetne persze a nyugatnémet szövetségi kor­mány hozzájárulását tagad­ni. Kayserék ugyan’s minden különösebb nehézség nélkül szállíthatják rakétáikat ki­próbálásra Közép-Afrikába, pedig hasonló „áruk” kiszállí­tását az NSZK területéről a szövetségi törvények külön­leges engedély megadásához kötik. Sőt a bonni kormány 10 millió márkát adott egy, a rakétalőtéren építendő híd­ra — természetesen a fejlődő országok megsegítésére szánt alapokból Az OTRAG-ügy tehát to­vább bonyolódik. Kayser nagyhangú nyilatkozatokat tesz, s sorra járja a lehetsé­ges vevőket „olcsó kémholda­kat” ajánlva. Nagy terve, hogy megépít egy 25 ezer ton­nás hajót, amely mozgó ra- kétakilövőül szolgálva füg­getlenítheti cégét a „kormá­nyok kénye-kedvétől”. Per­sze a legfontosabb most a vásárlók toborzása, hiszen a tavaly májusi első rakétaki­lövés óta a pénzügyi alapok csökkentek, s a titokzatos hi­telezők sem tartják állandó­an nyitva a zsebüket. Afrikai politikusok rámu­tatnak: a nyugatnémet vál­lalkozás fő üzletfele a fajül­döző Dél-Afrika. A pretoriai rezsim ugyanis gyors ütem­ben fejleszti nukleáris kapa­citását, s az OTRAG állítólag Dél-Afrikában is fenntart kí­sérleti telepeket A stockholmi békekutató intézet egy szakembere vi­szont arra mutat rá, Kayser vállallata Pekinggel szeretne üzletet kötni. Kína továbbra is gyors ütemben fegyverke­zik, s vezetői szerint az or­szág egyik fő feladata az ütőképes katonai erő — azaz az atomfegyverek és rakéták — fejlesztése. M. G. csétlenül járt elvtársainkat,' Werner Lamberzt, Paul Markowskit, Armin Ernstet és Hans-Joachim Sprember- get”. Az NSZEP központi lapja ismerteti az elhunytak életútját és idézeteket. Az elhunytak holttestét tartalmazó koporsókat szállí­tó különrepülőgép — a Tri- poliban megtartott gyász- szertartás után, amelyen Ab- dusszalam Dzsallud, a Líbiai, Általános Népi Kongresszus j főtitkárságának tagja, Lam- berz tárgyalópartnere búcsú­zott Kadhafi államfő nevé­ben is a szerencsétlenség ál­dozataitól — kedden este ér­kezett meg Berlin Schönefel- di repülőterére. Az NDK ha­lottak katonai gyásztiszte­letadással fogadták. A repü­lőtéren Erich Honeckerrel az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsának el­nökével az élen, az NDK párt- és állami vezetői rótták le kegyeletüket a hazai földre visszatért elhunytak előtt. Senki sem provokálta Rhodesiái támadás A rhodesiai fajüldöző re's zsim — mint már jelenti dk — hétfőn az eddigi legsui/o-. sabb agressziót követte »I északi szomszédja, Zambia, ellen. Helikopterekről légi- deszant alakulatokat dobott le Lusakától délkeletre, mintegy kétszáz kilométeres körzetben, s közben sugár- hajtású repülőgépek támoga­tásával rhodesiai szárazföldi alakulatok hatoltak be Zam­bia területére. A harci cse­lekmények kedden is folyta­tódtak, és Luangwa zambiai város környékére összponto­sultak. A Zambiai Állami Televí­zió kedden, a késő esti órák­ban arról adott hírt, hogy az ország fegyveresei és a beto­lakodók közötti harc még tart, noha a rhodesiai fehér­telepesek azt állították, hogy inváziós alakulataik a Zam­bezi folyón át már visszavo­nultak. Egy lusakai kormány- szóvivő rámutatott, hogy a rhodesiai támadást senk am provokálta, az agresszi íja esztelen öldöklés volt. Közölte azt is, hogy a zamJ biai légelhárítás lelőtt hat lenséges repüM>gé*n*.

Next

/
Thumbnails
Contents