Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-05 / 55. szám
Szakemberképzés .'elsőfokon Mit ad az ? Tápkészítők Sarudon A Heves megyei Gaborihforgalmi és Malomipari Vállalat, sarudi takarmánykevez rő üzemében havonta 120 tonna tápot készítenek. A beérkezett gabona raktározását se«j gitik a 480 vagon befogadóképességű silótartályok. Képünkön: folyamatosan szállítják a gazdaságokba a takarmánytápot. (Fotó: Szántó György) lljabh felajánlások a jubileum tiszteletére Versenyben a termelőszövetkezetek Műhelybeszélgetésre invitáló meghívót kapott a napokban szerkesztőségünk a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemtől, őszintén szólva: ritkán tapasztalni ilyen kitá- rulkozási szándékot felsőoktatási intézménytől, ismerve azonban az egyetem jelentőségét, hatását a gazdaságra, mindenképpen hasznosnak ígérkezett ez a találkozás. Valóban az is lett. Őszinte tájékoztatókból, a nehézséget nem takargató válaszokból állt össze előttünk a kép a mérnökképzés mostani helyzetéről, gondjairól. S ezek a gondok — amiért a találkozó is létrejött — már nemcsak az egyetemre : mindannyiunkra tartoznak. A SZÍNVONALBÓL NEM... Kevesen jelentkeznek a műszaki egyetemre. Egyáltalán, évről évre folyamatosan csökken azok száma, akik ezt a pályát választják, s ez nemcsak az iskoláskorúak egyelőre csökkenő statisztikai aránya miatt van így. Mintha a középiskolások még nem érzékelnék, hogy mérnökökre egyre nagyobb számban van szüksége a^mi- nőségi fejlődés útját járó gazdaságunknak. Vagy éppenséggel népgazdaságunk nem adta mé,g kellő kifejezését ennek az rigényéíBf a nagyobb megbecsülésben? Sok példa bizonyítja, hogy ez a kérdés sem alaptalan. Miskolcon a bányász, kohász és gépész karokon képeznek szakembereket: az ipar alapját jelentő ágazatok számára. Az elmúlt tanév adata: 450 helyre 740-en jelentkeztek, néhgl alig többen, mint a beiskolázható létszám, egyes szakokon még annyian sem. Könnyű tehát bejutni? Voltak, akik a minimálisnál már alig nagyobb pontszámmal egyetemisták lettek. Bekerültek egy csaknem egymilliárd forintos költséggel létrehozott egyetemvárosba, ahol mindenkinek kollégiumi elhelyezést adnak és minden kényelemről gondoskodnak, szinte ideális feltételeket teremtve a tanuláshoz. Üjabb számadat: a képzés ideje alatt minden negyedik egyetemista „dobbant”, vagyis évet ismétel, és tíz—tizenöt százalékot tesz ki a végleg kihullók aránya is. Dr. Kozák Imre rektorhelyettes így jellemezte beszélgetésünkkor a „diákra ható erőket”: — A középiskola nagy tétje a felvételi. Nagy munkával, szorgalommal készülnek erre a diákok, de amikor ezen sikerrel túljutottak, mindenki fellélegezhet. Akármilyen oklevelet szerez a hallgató, válogathat az állások között. (A múlt tanév végén 400 munkahely ajánlat érkezett a vállalatoktól. Kétszázan végeztek, de a végzősök fele már korábban társadalmi ösztöndíjjal biztosította munkahelyét. Vagyis: egy embernek négy hely...) Amikor persze valaki beáll a termelés gépezetébe, egyszerre a felelősség nagy terhei nehezednek rá. Ezért nagy az egyetem felelőssége is: nem engedhet ki még gyenge minősítéssel sem, gyengén felkészült szakembereket. Túl vannak a tereprendezésen s már alapozzák a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a Testvériség gázvezeték Be- regdaróc térségében felépülő új kompresszorállomását. Üzembe helyezése után több mint 60 atmoszférára növeli a vezetéken érkező gáz nyomását, s ezzel lényegesen bővíti a csőhálózat szállítási kapacitását. A jelenlegi nyomás mellett OKLEVELES VAGY ÜZEMMÉRNÖK? A miskolci egyetemet 28 éve alapították, a híres sel- meci akadémia jogutóda Sopronból települt át az Avas lábához. Ez idő alatt kilencezer okleveles mérnököt, 3800 üzemmérnököt, 860 gazdasági és szakmérnököt bocsátott ki falai közül az intézmény. 1969-ben csatlakozott az egyetemhez a dunaújvárosi kohó- és fémipari főiskolai kar, 1970-ben pedig a kazincbarcikai vegyipari aztomati. zálási főiskolai kar: így együtt most 3100 nappali és 800 levelező, illetve esti tagozatos hallgatója van. Az egyetem népgazdasági jelentőségét talán nem is fejezik ki eléggé ezek a számok. Öriási szellemi erőt kell itt felhalmozni, s úgy kibocsátani a gyakorlatba, hogy ez az erő kellően hasznosítható is legyen. Ez azonban nemcsak a képzés színvonalától függ. Igen nagy az igény, mint láttuk, a felsőfokon képzett szakemberek iránt, de arra már nincsenek pontos adatok: elméleti irányultságú tervezőkből, kutatókból vagy a termelésirányításban jól alkalmazható gyakorlati szakemberekből kell igazán sok. Az igények pontos meghatározásának hiánya nemcsak indokolatlanul növeli a mérnökök iránti keresletet, de nehezíti a helyes arányok kialakítását a képzésben is. Pedig, tulajdonképpen, ahogyan nehéz helyzetbe kerül emiatt az oktatási intézmény, éppen így növekednek a vállalatok gondjai is: az elméletben jói felkészült okleveles mérnök például nem mindig alkalmas az üzemi irányító munkára. Ott van rá szükség, de nem érzi magát jól, s nem is elégedettek a munkájával. Ilyenkor hallani az általánosító véleményt: „persze, nem szeretik az üzem olajszagát, mindegyik csak az irodák felé törekszik.” A fejlettebb ipari országokban sokkal nagyobb hagyománya, becsülete van az üzemmérnök-képzésnek, mint Magyarországon, ahol ennek alig egy évtizedes múltja van. Az egyetem minden esetre igyekszik a gyakorlati képzés színvonalát is növelve igazodni a munkahelyek változó igényeihez. Számítógépes programozást tanulnak például a gépészek; ott jártunkkor azon dolgoztak éppen, hogy a gyakorlati műhely numerikus vezérlésű forgácsológépeit összekapcsolják saját számítógépükkel. Intenzív nyelvtanfolyamra jár sok mérnökhallgató: ez is a vállalatok igénye, hiszen a szélesedő nemzetközi kapcsolatok a szakemberek megbízható nyelvtudását igénylik. Persze, ez a módszer sem hozhat igazi megoldást, nem aprózódhat el az oktatás a speciális igényekre. A mérnöknek mindenhez kell érteni? Követelmény a nyelvtudás, a szervezés, az automatizálás, a számítástechnika, a jog, a környezetvédelem ismerete. A végén egyikhez sem ért igazán. EGYÜTT AZ ÜZEMEKKEL.. Az egyetem, amellett, hogy a képzésben igyekszik lépést a vezetéken évente kétmilliárd köbméter földgáz érkezhet hazánkba, a beregdaróci kompresszorállomás elkészülte után viszont évi 5,4 milliárd köbméter gáz szállítása válik lehetővé. A vezeték fgy alkalmas lesz Jugoszláviába tervezett tranzit szállításokra is. A több mint félmilliárdos beruházás kivitelezése a jövő év végére fejeződik be. tMTl) tartani a korszerűsödő iparral, az oktatás mellett más feladatokat is teljesít. A tanárok tudományos kutatómunkát végeznek, szervezési tanulmányokat, programokat készítenek az üzemek, vállalatok megrendelésére. Nem is az ebből eredő évi' ötvenmillió forint bevételnek van nagy jelentősége, fontosabb ennek az egyetemi munkában érezhető hatása. A tekintélyt bizonyítja, hogy a cégektől érkező megrendelések száma háromszorosa annak, amit egyáltalán teljesíteni tudnak. A tudomány összefonódik a termelőmunkával, az egyetem bekapcsolódása az üzemi életbe jól szemlélteti ezt a folyamatot. Heves megye nagyberuházásán,. a recski ércfeltárásnál egyébként szintén ott vannak jíiz egyetem tanárai: a dr. tiovács Ferenc dékán által vezetett bányamérnöki kar részt vesz a telepítési program kidolgozásában. Sokkal több szabad szellemi kapacitás kellene persze ahhoz, hogy ez a munka is igazán hatékony legyen, s egy-egy áítaluk kidolgozott program eredményességéről később is tájékozódhassanak. A legjobb hallgatók részt vesznek ebben a kutatómunkában, s igyekeznek egyre többet bevonni közülük; ez a nagyobb megterhelés minden bizonnyal bőséges gyakorlati tapasztalatokban hozza hasznát. Ezek, a termelőmunkát közvetlenül segítő feladatvállalások is bizonyítják: igyekszik állandó kapcsolatot tartani a mindennapi gyakorlattal az intézmény. Kutatja, hogyan, a képzés milyen formáival tudná legjobban szolgálni a gazdaság fejlődését Jó mérnökökből persze soha nem lehet elég és az igazán nagy képességű alkotók is nagyobb valószínűséggel jelentkeznek a nagyobb számban, felsőfokon képzett szakemberek közül. De egymás munkáját ismerve, a vállalatok és az egyetem, o mostani keveset is jobban tudnák irányítani a legszükségesebb posztokra. Az egyetem ehhez a közös munkához is megtette már az első lépéseket... Mezőgazdaságunk évről évre több műtrágyát és növényvédő szert használ, hiszen a terméshozamok fokozása ezek nélkül el sem képzelhető. A vegyszerek alkalmazása az utóbbi 15 esztendőben csaknem tízszeresére növekedett. Ma már országosan háromszáz kiló a hektárankénti műtrágyahatóanyag-fel- használás, ami a világranglistán közepes helyet jelent hazánknak. . A növényeket évente különböző kórokozók és kártevők támadják meg, ezek ellen korszerű kémiai szerekkel védekeznek mezőgazdasági üzemeink. A nagy fontosságú anyagok azonban sok veszélyt rejtenek növénynek, állatnak, embernek egyaránt. Ezek megelőzésére a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium még 1972-ben intézkedéseket tett a környezet és főleg az ember védelmére. A megyei növényvédő állomásokon — így Heves megyében is — létrehozták a növényvédő szerek maradványait vizsgáló laboratóriumot. Ennek feladata lesz, hogy a piacokon, az üzletekben árusításra kerülő zöldségféléket, gyümölcsöket, illetve a külföldi országból importált déligyümölcsöket kémiai vizsgálatoknak vessék alá és megállapítsák, hogy a megengeŰjabb termelőszövetkezeti kollektívák csatlakoztak megyénkben a Láng gépgyári munkások versenyfelhívásához és a KMP megalakulása 60. évfordulója tiszteltére hirdetett versenymozgalomhoz. A hatvani Lenin Termelőszövetkezet a megye mezőgazdaságának feladatait is figyelembe véve vállalta, hogy az alaptevékenységből származó termelési értékét 10 százalékkal, az egy hektárra jutó termelési értéket pedig 12 százalékkal növeli. Á szövetkezet tagsága 2,6 millió forint megtakarítását vállalta, a termelési költség csökkentésével. Az idén 289 hekI tárról 476 hektárra növelik a zöldségtermelő területet, s vállalták a búza, kukorica és burgonya termésátlagának jelentős növelését is. Tovább fejlesztik, kiszélesítik a szocialista brigádmozdett szinten tartalmaznak-e növényvédő szert? Amennyiben a? átlagosnál többet tartalmaz egy-egy termék, nem kerülhet az üzletekbe, illetve a fogyasztókhoz. így megelőzik a mérgezéseket.,. A növényvédő szerek mellett a műtrágyák és egyéb kémiai anyagok környezet- szennyezésének megelőzésére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium javaslata alapján a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson környezetvédelmi előrejelző szolgálatot hoztak létre. Az előrejelzés feladata — mint azt Kovács István igazgató beszélgetésünkkor elmondta — az lesz, hogy a környezeti ártalmakat megelőzzék, és az esetleges szennyeződéseket megszüntessék. Ilyenek lehetnek a műtrágyák és a növényvédő szerek rendeltetéstől eltérő használata, az óvintézkedések elmulasztása, a szerek helytelen tárolása, vagy a csomagolóanyagok, edények gondatlan kezelése, hogy csak néhány példát említsünk. A növény- védelmi és agrokémiai állomás a környezetvédelmi károsítások megfigyelésére bevonja a mezőőröket, a gátőröket, a halőröket, a vadásztársaságok illetékeseit, illetve a KÖJÁL szakembereit-is. így az egész galmat, s elhatározták, hogy a város, illetve a környék községeinek fejlesztéséért hatezer óra társadalmi munkát végeznek. A mezöszemerei Rimamente Termelőszövetkezet dolgozói szintén vállalták, hogy szövetkezetük termelési értékét 10 százalékkal növelik. Az átlagos létszám két százaléknyi csökkenését tervezik, ugyanakkor az egy dolgozóra jutó termelési érték 12 százalékos növelését határozták el. Negyven mázsára növelik a búza hektárankénti termésátlagát, ötven mázsára a kukoricáét, s azonos területen nagyobb mennyiségű zöldség termelését ajánlották fel. A szocialista brigádok társadalmi munkát vállaltak a községi iskolák, bölcsődék és az öregek napközi otthonának támogatására. megyét átfogó, megelőző információs rendszert alakítanak ki. A bejelentések alapján az állomás dolgozói helyszíni szemlét tartanak, mintákat vesznek és megvizsgálják a talajt, a folyók, illetve patakok vizét. Szennyeződések esetén pedig megteszik a szükséges intézkedéseket. Már tavaly is vizsgálták a Tisza vizét a kiskörei duzzasztónál, melyet az idén a Tárnára és a Zagyvára is kiterjesztenek. Amennyiben a növényvédelmi és agrokémiai állomás nem tud megfelelő intézkedéseket tenni a környezetvédelmi szennyeződések megszüntetésére, akkor segít a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A kár jellegétől függően a vízélettani osztály, a környezetés vadvédelmi technológiai állomás és a toxikológiai laboratórium közreműködik a legfontosabb vizsgálatokban és meghatározza a szükséges teendőket. A megyei előrejelző szolgálat létrehozása tehát nagy fontosságú, amely egészségünk védelmét szolgálja'. Hozzájárul a környezetet károsító hatások mielőbbi felismeréséhez és azok megszüntetéséhez. (mentusz) J Tavaszias a határ „Külföldi” ekék hazai földeken Az első márciusi hét végéni a határ tavaszias képet mih tat. A mezőgazdasági nagy, üzemek ezekben a napokban kiegészítik gép- és fölszerelési készleteiket, beszerzik a szezonnyitóhoz még szüksé, ges talajművelő eszközöket',' vetőgépeket. A kereskedelem kínálata megfelelő, valamennyi munkához van a raktárban elegendő tartozék^ néhány típusból azonban — ezek gyártását nemrégen kezdték meg — egyelőre még nem tudják visszaigazolni a megrendeléseket. Helyettüls más, a célnak szintén megfe-í lelő eszközt kínálnak megvételre. Az év első két hónapjábart hozzávetőleg 200 nagy teljesítményű ekét vásároltak meg a gazdaságok. Elkeltek az első külföldi licenc alapján gyártott hazai ekék, ezek öt-hét ekevassal vannak fölszerelve, s ily módon igen hatékonyan dolgoznak. Az olvadás utáni munkákhoz szükség van tárcsákra is, ezekből is csaknem 500-at adtak el két hónap alatt. Al sorozatgyártásra kijelölt ha-j zai üzemből az első negyedévben további nagyobb szállítmányok kerülnek ki. Kul- tivátorokból mintegy 200-aí értékesítettek és csaknem 300 magágyelőkészítő kombi- nátor is vevőre talált. Nincs elegendő Rau-licenc alapján gyártott magágy előkészítő berendezés, ennek gyártását ugyanis csak a második negyedévben kezdi meg a Kecskeméti Mezőgép Vállalat. Az első tavaszi munkák’ a magasabb fekvésű részeken kezdődnek meg, ott, ahol a legelőbb felszikkad a talajt Megélénkült a madárvilág a Mátrában A Mátrában az idén á szokottnál is korábban megélénkült a madárvilág. A hegyek csúcsait még hóU. ard borítja, de az alacsonyaiban fekvő erdőségekben megjelentek már az énekes rigók: hajnalonként a hangjuktól visszhangzik a környék. Több helyen feltűnt más-a vörösbegy és a hegyi billegető, a lakóterületek környékét csapatosan lepték el a sere, I gélyek. A Mátraalján megszólalt az erdei pinty, és ez — a hiedelem szerint----a t avasz közelségét jelzi. A 5,4 milliard köbméter gáz Hekeli Sándor Védik a vizeket, a földet Vizsgálják a narancsot is Környezetvédelmi előrejelző megyénkben
