Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

Heti külpolitikái Összefoglalónk A bét címszavakban: "tfő: Budapesten megkezdődött tíz szocialista ország kb-titká- rainak tanácskozása — Indira Gandhi pártja a helyi parla- . menti választásokon Ismét előretört India néhány állatná- ; ban — Szíria nem fogadta a Közel-Keleten ingázó ameri- • kai külügyi államtitkárt lű: A francia rádióban és televízióban a választási kampány . keretében a pártok vezetői sorra nyilatkoztak — Tripoli- • ban véget ért az afrikai egységszervezet miniszteri taná- csa — Váratlanul Líbiába utazott a Szomáliái államfő ' rda: Atherton amerikai külügyi államtitkár Egyiptomból ismét ; Izraelbe utazott — Varsóban megkezdődtek a lengyel- spanyol külügyminiszteri tárgyalások — Kínában új al- ; kotmánytervezet készült riitörtök: Szovjet—csehszlovák páros indult az űrbe a Szojuz 28. ; fedélzetén — Carter nyilatkozata a dollár árfolyamesésé- ■ ről. Frankfurtban a bűvös kétmárkás határ alá zuhant \ a dollár értéke ’ ntek: Marchais újabb ajánlatot tett a szocialistákkal való tár- J gyalásokra — Befejezte belgrádi tárgyalásait a spanyol < külügyminiszter — Rhodesiában Ian Smith úgynevezett J ..belső rendezési” tervet irt alá a mérsékelt fekete veze- 1 tőkkel Szombat: Belgrádban nem hivatalos tárgyalások folynak a záró-< dokumentum megszövegezéséről — Atherton külügyi ál-i lamtitkár Ammanban megpróbálta Jordániát bevonni az < egyiptomi—izraeli^-amerikai tárgyalásokba — Rómában ! ismét hatpárti megbeszélések kezdődtek a válságból ki- ' vezető kompromisszumos programról A hét 3 kérdése A kínai parlament ülése­zése a hét egyik legérdeke­sebb eseménye volt, ma még azonban nem lehet megkoc­káztatni a választ a kérdés­re: hoz-e változást a kínai belpolitikai erőviszonyokban a parlament állásfoglalása akár az alkotmány ügyében, akár személyi kérdések­ben? Látványos visszatérés szín­helye India- néhány állama, ahol Indira Gandhi új párt­jával, imponáló választási győzelmet aratott De vajon valóban vissza akar-, vissza tud-e térni a volt miniszterel­nök-asszony? Továbbra is súlyos feszült­ség Afrika szarvában. A Szo­máliái elnök segítségért ki- lihcsel, míg csapatai válto­zatlanul etióp területen állo­másoznak. Az Egyesült Álla­mok egyes politikusai nyo­mást akarnak gyakorolni a Szovjetunióra azzal, hogy megpróbálják összekötni a kelet-afrikai kérdés rende­zését — a SALT-tál... le­het-e így összekapcsolni nemzetközi problémákat? A leszerelés igenis korunk legégetőbb, legsürgetőbb fel­adata. Erről tárgyaltak Genf- ben, a társadalmi szervezetek nemzetközi konferenciáján. Mi a jelentőségük az ilyen megmozdulásoknak? Nem in­kább csak a nagyhatalmak egymás közti tárgyalásain le­het előrehaladást és megol­dást remélni? Vissza tud-e térni az indiai politika élvonalába Indira Gandhi? Nem illik ugyan egy asz- szony korát emlegetni, de a politikus esete kivétel: In­dira Gandhi 61 esztendős. Deszai, a jelenlegi kormány­fő, aki tavaly választási ve­reséget mért a szinte legyőz- hetetlennek hitt asszonyra, 82 éves. Indiai fogalmak sze­rint Gandhi asszonynak bő­ven van ideje arra, nogy újraszervezze tavaly szétzi­lált pártját és visszaszerez­ze megingott tekintélyét. A választási bukás után Indira Gandhi előbb vissza­vonult, később újra meg új­ra bűnvádi eljárással pró­bálkoztak ellene politikai el­lenfelei, egyszer-másszor át­menetileg még rácsok mögé is küldték... Persze, tudni kell, hogy Indiában a politi­kai okokból való börtön vise­lés éppenséggel annak a be­csületét, tekintélyét növeli, akinek ilyen meghurcoltatást el kell szenvednie. (Morardzsi Deszai bizonyos mértékben annak is köszönhette tavalyi választási győzelmét, hogy előzőleg őt záratta be a Gandhi-kormány...) Gandhi asszony, aki, ne fe­ledjük, Nehru leánya, kisza­badulása után körbejárta a hatalmas országot, amelynek egyik sarkában ünnepelteti, másik sarkában kövekkel do­bálták. Indira Gandhi fá­radhatatlanul érvelt hallga­tóságának mindenütt: az új, jobboldali kormány tehetet­lennek bizonyul a gazdasá­gi válság Indiát sújtó hatá­sának kivédésében. Pártjában, a Nemzeti Kong­resszus Pártban, tulajdonkép­pen pártszakadás történt, s az „Indira-szárny” első erő­próbája a mostani választá­sok voltak, amelyek két déli tartományban nagyarányú győzelmet hoztak. Indira Gandhi tehát lélektani fö­lényre tett szert a „régi kong­resszuspártiakkal” szemben. Jellemző módon Reddi, a párt elnöke, azonnal lemm- dott tisztéről, amint hírét vette Gandhi asszony cso­portja sikereinek... A jelenlegi kormány és a Dzsanata-párt vezetői nyug­talanul szemlélik Gandhi a,;z- szony újrajelentkezését az indiai politikai életben. Nincs kizárva, hogy ismét előveszik a Gandhi-kormány „vissza­éléseinek kivizsgálására ki­küldött bizottság” jelentését, Az ország legnagyobb lakásépítő vállalata az 1978. szeptember 1-én induló tanévre, beiskoláz ipari tanulókat az alábbi szakmákra: kőműves, hidegburkoló (csempéző), ács-állványozó, központifűtés-szerelő, épületasztalos, víz*, gázszerelő, építőgépszerelő, villanyszerelő, fapadló- és műanyagburkoló, festő-mázoló-tapétázó. Vidékieknek kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást nyújtunk! A társadalmi ösztöndíj összege: 250—500 Ft. Jelentkezés személyesen, vagy levélben: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat oktatási osztálya. 1117 Budapest XI.. Dombóvári út 17—19. amely a hírek szerint 48 000 különböző esetet írt le. Ebből akarnak olyan vádakat for­málni, amelyek alapján el tudnák zárni Gandhi asszony visszatérésének útját. össze lehet-e kapcsolni a SALT-ot es a kelet-afrikai viszályt? A választ a moszkvai Pravdától vesszük kölcsön : Nem. Veszélyes is lenne csz- szekapcsolni a SALT-tárgya- lásokon elérendő haladást az etióp—szomáli konfliktus rendezésével, hiszen egymás­hoz semmi közük sincs ezek­nek a problémáknak, ko­rántsem azonos horderejűek, s csak precedenst teremtene egy ilyen „junktim” (ez en­nek az eljárásnak a jogi-po­litikai műszava). Persze, a hivatalos Washington min­den ilyesmit cáfol! Carter elnök kijelentette: kormánya nem kapcsolja össze a Szov­jetunió afrikai szerepe kö­rüli vitát a hadászati fegy­verrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalásokkal, illetve a nukleáris kísérletek teljes eltiltásáról megindult tanács­kozásokkal. Hozzátette vi­szont, hogy a szenátust „be­folyásolja a közvélemény”. Márpedig a szenátusnak kell minden nemzetközi szerző­dést jóváhagynia. így a SALT-megáilapodás is majd szenátusi ratifikálásra vár. Az elnök úgy összegezte a közvélemény álláspontját, amely természetesen az ame­rikai sajtó manipulációjának hatása alatt áll, hogy,Afrika szarvának térségében a Szou- jenunió nem szolgálja a bé­két ... Természetesen arra is volt példa, hogy külön tudta vá­lasztani a két nagyhatalom a létfontosságú nagy kérdése­ket más vitás ügyektől: ez történt éppen az első SALT- megállapodás előtt, amikor a vietnami háború miatt más területen a szovjet—amerikai szembenállás teljes volt. Vi­szont már az angolai esemé­nyek, most pedig az etióp— szomáli ellenségeskedések nyomán, az enyhülés ellen­felei Washingtonban egyre nagyobb hangon követelik a két kérdés összekapcsolását. Mi a jelentőségük a lesze­relés érdekében tett társa­dalmi kezdeményezések­nek? Genfben ezekben a napok­ban társadalmi leszerelési világkonferencia zajlott le. ötven ország 300 intézményé­nek 700 küldötte vett részt ezen a nagyszabású értekezle­ten. A delegátusok többsé­gükben ugyan nem töltenek be irányító szerepet hazájuk politikai életében, de jelen­tős társadalmi szervezeteket képviseltek. Az imperialista és tőkés országokban tevékenykedő szervezetek vezetői és tagjai ma, a súlyos gazdasági vál­ság körülményei között, még nagÿobb figyelmet igényel­hetnek szavuknak, amellyel például a katonai költségve­tések csökkentését sürgetik, a nukleáris fegyverkezési hajsza ellen állnak ki. Az 'Egyesült Államok és még né­hány más NATO-ország kor­mánya most akarja elfogad­tatni saját közvéleményével a nukleáris fegyverek új formáinak, köztük a neut­ronbombának a kialakítását. A genfi társadalmi leszerelé­si világkonferencia határoza­tai éppen a nyugati orszá­gokban élő emberek lelkiis­meretének felrázását céloz­zák és eljutnak az EN'SZ- közgyűlés májusi, rendkívüli ülésszakára is. így a New York-i üvegpalotában meg­szavazandó döntésekben min­den bizonnyal tükröződni fog a társadalmi szervezetek gen­fi értekezletén megfogalma­zott nemes szándék, a lesze­relés előmozdítása. És ez mar Genf sikere. Pálfy József World Press Photo Két kép—két díj KÖNNYGÁZTERROR ■? « Leslie Hammond dél-afrikai fotóriporternek ez a képe a faj­üldöző rezsim rendőrségének a szinesbőrűek ellen alkalma­zóit terrorja egy pillanatát örökítette meg. A fénykép el­nyerte a World Press Photo-verseny nagydíját, s a zsiiri az „Ev fotójává” nyilvánította. (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) BALETTNÖVENDÉKEK Benkő Imre a Magyar Távirati Iroda fotóriportere ezzel a képével elnyerte a World Press Photo verseny „Kultúra is tudomány” kategóriájának aranyérmét. (MTI-fotó — KS) A kanadai gyúftózsinor „Az Egyesült Államok ha­táraitól északra politikai pokolgép ketyeg.” Ezekkel a drámai szavakkal kezdte az egyik legnagyobb amerikai hírmagazin a kanadai hely­zetről szóló beszámolóját. Va­lójában Kanada gazdasági helyzete is okot adhatna az aggodalomra. Február utolsó hetében az ország fővárosá­ban, Ottawában a kormány tagjai és a tartományok ve­zetői rendkívüli értekezletet tartanak. A fő kérdés: a rendkívül magas, a dolgozó lakosság csaknem 9 százalékát érintő munkanélküliség és a 10 százalékos infláció gond­jainak megvitatása. Kanada közvetlen gazdasági gondjai azonban csak másodlagos jelentőségűek ahhoz a prob­lémához képest, amely va­lójában az ország egységét fenyegeti és felveti az Észak- Amerikában kialakult politi­kai és stratégiai viszonyok gyökeres megváltozásának le­hetőségét. A SZAKÍTÓPRÓBA IDŐPONTJA Ez a fenyegetés: az ország területileg legnagyobb tarto­mányának, Quebecnek el­szakadási törekvése. A szakí­tópróbára. 1979 folyamán, egy pontosan még meg nem határozott időben kerül sor, 'amikor Quebec jelenlegi tar­tományi kormánya népszava­zást rendez. Senki sem tudja természe­tesen, hogy mi lesz a válasz az 1979-es kérdésre. Csak annyi bizonyos, hogy 1978 eseményei és nem utolsósor­ban a gazdasági helyzet ala­kulása döntően befolyásol­hatják majd a légkört. Quebec elszakadási törek­vései a 60-as évek elején kezdtek kiéleződni. Elterje­désüket számos gazdasági és politikai-lélektani tényező magyarázta. Kanadának 23 millió lakosa van. Ä lakos­ság négyötödének angol az első vagy egyetlen nyelve és ráadásul Kanada több ezer kilométeres déli határán ke­resztül szüntelenül ki van téve az Egyesült Államokból északra áradó gazdasági és kulturális hatásoknak. Quebec tartományban 6 millió körül van a lakosság száma. Ebből 4,8 miilió a csak, vagy elsősorban fran­ciául beszélő lakos. Ez a helyzet eleve létrehozott egy politikai-kulturális feszültsé­get, amelyben a fő ütközési pont a francia nyelv védel­me volt. Ebben a vonatko­zásban a küzdelmet kiélezte, hogy 1967-ben De Gaulle tá­bornok, akkori francia elnök kanadai látogatása során „Éljen a szabad Quebec” ki­áltással üdvözölte a tarto­mány lakóit — ezzel azt a benyomást keltve, mintha Franciaország a nemzetközi politikai színtéren Quebec Kanadától való elszakadását támogatná. A szeparatista Québeci Párt (P. Q.) az 1976- ban tartott választásokon megszerezte a szavazatok 41 százalékát, ami lehetővé tet­te, hogy e relatív többség alapján a párt vezetője, René Lévesque alapítson tartomá­nyi kormányt. A GAZDASÁGI ALAP A politikai-lélektani té­nyezők mellett rendkívül erőteljes gazdasági alapja is volt a québeci szeparatista áramlatok erősödésének. A tartomány nagyobb mint Franciaország és Spanyolor­szág együttesen. Lakóinak 80 százaléka a csaknem 3 milliós Montreal városát kö­rülvevő 400 kilométeres kör­ben él. Quebec rendkívül gazdag természeti kincsek­ben: a tőkés világ azbeszt­termelésének 80 százalékát adja, egyike a világ legna­gyobb alumíniumtermelői­nek. Ezenkívül hatalmas vasérc-, réz- és horganykész­letei vannak. Emellett bősé­ges energiaforrásokkal, (el­sősorban vízi energia) ren­delkezik. A tartomány brutto terméke évenként 45 milli­árd dollái körül van, s ez Kanada teljes nemzeti összterméké­nek — 25 szá­zaléka. Ezzel Quebec még mindig csak a második helyen áll a nála jóval gazdagabb és egyértelműen angol nyelvű Ontario tar­tomány mö­gött, amely Kanada alap­vető ipari és üzleti bázisa. Éppen ez a helyzet vezet súlyos gazdasá­gi nézetkülönbségekhez. Quebec gazdaságának dön­tő része ugyanis angol-kana­dai, illetőleg USA érdekelt­ségű monopóliumok kezében volt és van ma is. (Quebec 100 legnagyobb magánválla­lata közül 91-ben nem éri el a francia—kanadai mene­dzserek száma a 10 százalé­kot.) Emellett természetesen a nagy amerikai monopóliu­mok, amelyek voltaképpen meghatározó szerepet játsza­nak Kanada gazdaságában, szívesebben dolgoznak az angol—kanadai cégeken kei resztül. Ezt a gazdasági hely­zetet kívánta megváltoztatni a P. Q. kormánya által ho­zott törvény, amely szerint Quebecben a tartományi kormánnyal lebonyolított minden tárgyalást francia nyelven kell folytatni és francia az üzleti világ nyelve is. Ez a döntés máris azí eredményezte, hogy a legna­gyobb vállalatok, valamint az amerikai multinacionális trösztök kivonták erőiket Quebecből, elsősorban On­tario tartományba. USA-NYOMÄS Nyílt kérdés természetesen, hogy a tartomány lakossága '~%i***> ■ tt» Ï*ïi*8> ses»»» mennyiben követi majd Lé­vesque kormányát a megkez­dett úton. Az kétségtelennek tűnik, hogy sokoldalú gazda­sági és politikai nyomás ne­hezedik majd Quebecre a szeparatista törekvések féken tartása érdekében. Ennek a nyomásnak a forrása első­sorban az Egyesült Államok lesz, amelynek kanadai beru­házásai körülbelül 30 milli­árd dollárt tesznek ki. Rá­adásul Washington számára katonai szempontból is lénye­ges a jelenlegi kanadai po­litikai struktúra fenntartása.' Az észak-amerikai légvédel­mi rendszer (NÓRÁD) háló­zata Kanadán húzódik ke­resztül és ennek egyik leg­érzékenyebb szektora éppen Quebec tartományban van. Hasonló okok miatt itt állo­másozik a kanadai légierő több mint egyharmada. 1978. ezért döntő esztendő lesz Kanada szempontjából Ebben az évben kell megol­dania azokat a gazdasági ne­hézségeket és megalapozni azokat a politikai kompro­misszumokat, amelyek ha­tálytalaníthatják a „québeci pokolgépet.” (-i -c) .

Next

/
Thumbnails
Contents