Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 55. szám ARA: 1,— FORINT 1978. március 5., vasárnap Ismét négyen a Szaljut 6. űrállomáson Ismét négyen tartózkodnak a Szaljut 6. űrállomáson. A Szo­juz 28. űrhajót pénteken este kapcsolták össze az űrállomás­sal. A képen Remek, Gubarjev, a Szojuz 28. legénysége, valamint Grecsko és Romanyenko akik, 84 napos űrbéli tar­tózkodásukkal szombaton felállították az űj kozmikus rekor­dot. (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) A két úrveterán, Jurij Ro­manyenko és Georgij Grecs­ko meleg szeretettel, s az orosz szokásnak megfelelően kenyérrel és sóval köszöntöt­te a Szaljut 6. űrállomáson az érkezőket: Alekszej Gubare­vet és ‘ az első csehszlovák űrhajóst, Vladimir Remeket. A földi központ viszonylag későre írta elő a takarodót az űrállomáson, hogy a házigaz­dák és az érkezett vendégek alaposan kibeszélgethessék magukat, s ami Romanyenko és Grecsko számára nem ke­vésbé fontos: átnézhessék a friss postát, családtagjaik le­veleit. Az űrállomáson egyéb­ként mind a négy űrhajósnak kényelmes pihenőhelye van, bár szükség esetén hálószoba­ként fel lehet használni a két „kikötött” űrhajót is. A szombat sok szempontból is jelentős volt a négytagú együttes számára. Már ezen a napon megkezdték a közös kísérleteket, az olyan mun­kákat, amelyeknek elvégzésé­re több ember szükséges. A kísérletek egy részéhez _ a Szojuz 28. vitt az űrállomás­ra anyagot, s vissza is hozza majd a földre az eredménye­ket. A szombati programban biológiai és technológiai kí­sérletek szerepeltek. Március 4-e azonban még egy szempontból jelentős nap volt: a vendégek és a házi­gazdák ezen a napon együtt — Korunk nemzetközi éle­tében az a legfontosabb, hogy elhárítsuk a háború, elsősor­ban a nukleáris háború ve­szélyét, s megszilárdítsuk a világ békéjét és biztonságát. Ez a veszély már nemcsak egyik vagy másik országot fenyegeti, hanem általánossá vált. Hangoztatta a New York Timesnak adott nyilatkozata-* ban Tito elnök. A jugoszláv államfő kü­szöbönálló hivatalos ameri­kai látogatására készülve fo­gadta James Restont, a lap ismert kommentátorát, _ s többórás beszélgetés során, mintegy 30 kérdésre vála­szolt. A többi között kifej­tette: — A jugoszláv—amerikai kapcsolatok fejlődése azt bi­zonyítja, hogy két ország nagyságában és erejében, tár­sadalmi rendszerében és egyes nemzetközi kérdésekről val­lott nézeteiben mutatkozó kü­lönbségeknek nem kell fel­tétlenül akadályozniuk a ba­rátság és együttműködés fo­lyamatos és sokoldalú fej­lesztését. Az amerikai életformáról alkotott véleményét tudakoló kérdésre rámutatott: „Őszin­tén szólva, az amerikai élet­forma nekem nem nagyon tetszik. Demokrácia van ugyan, bizonyos kérdésekben túl nagy is, másokban viszont egyáltalán nem létezik. Ami­kor államfőként az Egyesült ünnepelhették meg, hogy Ju- rij Romanyenko és Georgij Grecsko túllépték az űrutazás 84. napját, bár az űrkutatás nem tart számon ilyenfajta világcsúcsokat hivatalosan, ismeretes, hogy az eddigi leg­Államokban jártam, szállo­dám előtt a csetnikek és usz- tasák egész hadserege gyü­lekezett, akik hazájukból el­menekültek, mert árulók, a fasiszta megszállók kiszolgá­lói voltak. Szerintem egyetlen országban sem szabadna ilyesminek megtörténnie. ’ A jugoszláv belpolitikai helyzetet érintve, Tito el­nök részletesen szólt a JKSZ szerepéről. Aláhúzta: — A kommunista szövet­ség eszmei-politikai vezető szerepe abban nyilvánul meg, hogy a párt a fő támasza egész szocialista önigazgatási rendszerünk demokratikus működésének. Az elnök a közel-keleti helyzetet rendkívül bonyo­lultnak értékelte, megállapít­va, hogy holtpontra iuto't. „Szadatruik nem sikerült megvalósítania tervét. El­ment Izraelbe, de úgy lát­szik, hogy ezzel semfhit sem ért el. Illúziókba ringatta magát.” „Nem hiszem, hogy helyesen cselekedett, mert nem tanácskozott egyetlen arab országgal sem. Ez pedig mulasztás. Noha Szíria, Jor­dánia és a PFSZ is kartól, Szadat nem tájékoztatta ter­véről egyiket sem. Engem sem tájékoztatott, pedig íó barátok vagyunk. Különben azt tanácsoltam volna neki, hogy ezt a. lépést, ne tegye meg, mert ilyen módszerrel nem juthat eredményre hosszabb űrutazás az ameri­kai Skylab 3. személyzetének utazása volt. A három ameri­kai űrhajós, Gerald Carr, Ed­ward Gibson és William Pgue 1973. november 16-tól 1974. február 8-ig volt a világűr­ben. Nem annyira az időtartam a lényeges, hanem az, hogy a Szaljut 6. bebizonyította: mo­dellje lehet az eljövendő űr­állomásoknak, főként azért, mert megoldható utánpótlása, személyzetének váltása, fel­szerelésének, berendezéseinek cseréje, tetszés szerint törté­nő összekapcsolása más űr­objektumokkal. — Az ENSZ májusi rend­kívüli leszerelési ülésszaká­nak előkészítésében különle­ges szerep vár az ENSZ-tár- saságok világszövetségére — mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott nyilatkozatában Simái Mi­hály, a szövetség főtitkára, aki pénteken éjszaka érke­zett haza Géniből, ahol részt vett az ENSZ-társaságok vi­lágszövetségének genfi vég­rehajtó bizottsági ülésén, majd azt követően a nemzeti és nemzetközi nem kor­mányszervezetek leszerelési tanácskozásán. — Végrehajtó bizottságunk állást foglalt abban, hogy a jövőben is támogatunk min­den, a politikai és a katonai enyhülést célzó nemzetközi tanácskozást — mondotta Si­mái Mihály. — A döntést mind a 84 nemzeti tagszerve­zetünk elfogadta, jelezve: a fegyverkezési hajsza csök­kentése, az ideológiai külön­bözőségek ellenére, mindenki számára közös cél. Végrehaj­tó bizottságunk arról is dön­tött, hogy még ez év szép­Ifiiommiitisták a havannai VIT köszöntésére Tanúsítják a városokból és a falvakból, gyárakból és is­kolákból érkező hírek: az ifjúkommunisták 800 ezres serege, s valamennyi magyar fiatal nagy lelkesedéssel ké­szül a havannai VIT-re. Bár közülük csak kevesen jutnak el a XI. fesztivál országába, a KISZ-alapszervezetek prog­ramjában már hónapok óta szerepel a VIT méltó köszön­tése. Óriási érdeklődés kíséri a „Köszöntünk VIT! Köszön­tünk Havanna!” vetélkedőt. Eddig több mint 200 ezer di­ák és dolgozó fiatal mérte össze tudását az első fordu­lóban. Március közepétől egy hónapon át vetélkedik a to­vábbjutott 12 ezer csapat. Az elkövetkező hetekben Budapesten és valamennyi megyében megélénkül a fesz­tivált előkészítő munka. A KISZ-kb tavaly kilencféle pályázatot hirdetett meg a művészetek kedvelőinek. A pályamunkák beküldésének határideje február végével lezárult. A legnagyobb érdek­lődést a VIT-plakát pályázat, az irodalmi, a képzőművésze­ti, az iparművészeti, a fotó- és a népművészeti pályázat váltotta ki. Sok száz amatőr és hivatásos művészfiatal fantáziáját mozgatta meg a fesztivál. Több megyei KISZ- bizottság a helyi fiatalok ér­deklődését keltette föl önálló vetélkedő meghirdetésével. Az ifjúság lelkesedése meg­mutatkozik a társadalmi munkaakcióban tanúsított aktivitásban is. Már több mint 12 millió forint gyűlt össze a VIT-számlára eddig. A Magyar Rádió ifjúsági osztálya immár harmadik he­te sikerrel sugározza szerdai Petőfi-programjában a „teli torokból” című műsort, amely a különböző nemzetek moz­galmi dalaiból ad válogatást. A VIT-es műsorok májustól megszaporodnak. (MTI) temberében az ENSZ őszi ülésszaka előtt másfél napos konferenciát rendezünk a rendkívüli leszerelési köz­gyűlés tapasztalatairól. Ta­nácskozásunkra meghívtuk Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát és más ismert ve­zető személyiségeket. — Géniben megkezdtük az ENSZ-társaságok V. európai regionális konferenciájának előkészítését is. A tanácsko­zást Prágában tártjuk az idén novemberben, és három nagy kérdéscsoportot vita­tunk meg. Az első napirend­ként a belgrádi tanácskozás tükrében vizsgáljuk: miképp segítsék a nemzeti ENSZ- társaságok a békés egymás mellett élés erősítését, a gaz­dasági és kulturális kapcso­latok szélesítését. A prágai konferencián az európai ENSZ-társaságok megvizsgálják azt is, hogy Európára, az „öreg konti­nens” országaira milyen fel­adatok várnak a világ átfogó problémáinak megoldásában, többek között a fejlődő or­szágok segítésében. ... __ T ito nyilatkozata a New York Timesnak Prágában tartják az európai ENSZ-társaságok konferenciáját Harc a másodpercekért Tűzkakas szökkent a téli hidegben néhány ház tetejére.' Riadó... ! — hangzott el a parancs a Hatvani Városi Tűzol­tó-parancsnokságon, de szerencsére nem váratlan és nem pusztító elemi csapásról volt szó, hanem az ez évi kikér Isi tervben szereplő soros feladat megvalósításáról: riasztási és segítségnyújtási gyakorlatsorozatról, melynek helyszíne ezút­tal a kerekharaszti Duna Cipőgyár üzeme volt. A riasztás egyben a kölcsönös segítségnyújtási tervben foglaltak gyakorlása is volt, mert a feladat megvalósításá­ban részt vettek a gyöngyösi, a jászberényi, és a gödöllői tűzoltók is. Mint korábban már annyiszor, most is kitűnően sikerült a gyakorlat, ami elsősorban az emberek helytállá­sának, edzettségének köszönhető, valamint az elmúlt évben bevezetett új, korszerű tűzoltó-felszereléseknek. Képünkön: Irány a tűzfészek. Hatvan segítséget kcr. A hívásra gödöllői, gyöngyösi, jászberényi egységek érkéz-' nek a tűz oltására. (Szabó Sándor képriportja)

Next

/
Thumbnails
Contents