Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-30 / 75. szám
A XX. század hipotézisei [VL] Daidalosz labirintusai a sarkvidék közelében? S^k^^m^^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa/\aa/\aaaaa/vaaaaa^a/\aaaaa^/s/ww» összeállitásunkban újabb régészeti érdekesség bemutatásával folytatjuk sorozatunkat, emellett írásokat közlünk a tudomány és technika különböző területeiről, amelyeknek összefoglaló címe ez lehetne: Az ember biztonságának védelméért. IEAAAAA^A^AAA^AA^A^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/S/WWSAA/WS^ Valószínűleg kevesen hallottak azokról a megmunká- latlan kőből épített ősi labirintusokról, amelyeket a Fehér-tengertől a Brit-szigetekig egymás után fedeztek fel a régészek végig a tengerparton. Keletkezési idejüket az i e. második évezredre teszik, amikor Európa északi részén még nem létezett egységes civilizáció. Valamennyi ismert kőlabirintusa tengerparton van, a kontinens belsejében eddig még egyet sem találtak. Felmerül a kérdés, hogy az északi labirintusok nem állnak-e valamilyen kapcsolatban a krétai kultúrával. Közismert Thészeusz és Minotaurusz históriája. A félig bika. félig ember szörnyeteg egy olyan tekervé- nyes labirintusban lakott, amelyből még senkinek sem sikerült kitalálnia. Az athéni Thészeusz Ariadné krétai királylány gombolyagának segítségével tudott kimenekülni a szörnyű kelepcéből. Persze az ókori Görögország mítoszait nem szabad történelmi krónikaként szemlélni. Ugyanakkor azonban kétségtelen, hogy a mítosz alapját A statikus elektromosságról Veszedelmes szikrák A munkahelyen és otthon igen gyakran találkozunk a statikus elektromosság káros jelenségével. Az elektromossággal könnyen feltöltődő anyagokat, főleg a műszálakat és az egyéb, környezetünkben a legváltozatosabb formákban megtalálható műanyagokat ma már egyre nagyobb tömegben gyártja az ipar. A feltöltődésböl keletkező szikra igen veszélyes lehet ott, ahol könnyen gyulladó anyagokkal dolgoznak, r De nem jelent kisebb gondot âasi a robbanásveszélyes gázok — főként a hidrogén és az acetilén — áramlás közbeni feltőltődése sem. Ugyancsak érzékenyek a feltöltődésre a tűzveszélyes folyadékok, a benzol, etilalkohol és a benzin. A statisztika számadatai szerint a statikus elektromosság által okozott károk egyre nagyobbak, sok áldozatuk is van az ebből következett tűzeseteknek, robbanásoknak. Mitől keletkezik a statikus elektromosság? A testek között fennálló elektronegyensúly megbomlása számos külső tényezőtől függ Például : érintkezés, majd szétválás; megosztás (influencia) ; a deformáció és a melegedés. Ezek mind az elektrostati- kus feltöltődés okozói. Ha egy vezetőképes test felületén — ez emberi test is lehet — a feltöltődés feszültsége akkora lesz, hogy a környezetében létrehozott elektromos tér erőssége egy kritikus határt elér, (kb. 25—30 kV/cm) a rosszul vezető levegőn keresztül kisülés történhet a közelben lévő vezetőképes testhez. Bizonyos körülmények között ez a kisülés a nem vezető test felületéről is kiindulhat. À gyorsan végbemenő elekt- rostatikus kisülés jól látható fényjelenséggel, szikrázással jár; gondoljunk például egy műszála» ruhaneműt levetve, a sötétben látható apró szikrákra. Ez gyulladásra hajlamos levegőelegyben tüzet, esetleg robbanást okozhat Biztonságtechnikai szempontból lényeges az elektro. statikus kisülési szikra energiatartalma. mert ettől függ gyújtóképessége. Nézzünk néhány tanulságos példát. Gyapjúruha mosását végezte az egyik üzem dolgozója benzinmosóban. Rövid idő múlva az ott dolgozók azt látták, hogy a ruha meggyulladt majd berobbant az egész helyiség. A dolgozó a mosáshoz alacsony lobbanáspon- tú foltbenzint alkalmazott, a szellőztető ventillátorok nem üzemeltek. A nagy párolgási sebességű benzin a légtérben rövid időn belül veszélyes koncentrációt hozott létre, amit az elektrostatikusan gyorsan feltöltődő gyapjú egy földelt tárgy felé történő kisülése meggyújtott. Sajnálatos, hogy a lakóházakban sem ritka az ilyen ok miatt bekövetkezett tűz, vagy robbanás. Az EIV1RT gyöngyösi Félvezető és Gépgyárának hidrogénlefejtő helyiségében a közelmúltban robbanás történt. Az igen veszélyes gáz technológiai fegyelem megszegése következtében a szabaddá vált csővezetékrendszeren keresztül jutott a helyiség légterébe, ahol robbanásveszélyes gáz-levegő elegyet alkotott. A palackból a rendszeren nagy sebességgel kiáramló hidrogén gáz a csővezeték végén olyan elektrostatikusan kialakult koronafeszültséget hozott létre, amelynek térerőssége meghaladta a rendkívül szikraérzékeny hidrogéngáz-levegő elegy szigetelési ellenállását és a‘ palackon szikra alakjában kisült. A gáz meggyulladt, majd robbant. A keletkező túlnyomást szerencsére a megnyíló ablak levezette. Hasonló esetek megelőzése érdekében a gyár vezetése intézkedett a veszély- helyzet megszüntetésére. Az elektrostatikus feltöltődés minden olyan helyen, ahol robbanásveszélyes gáz-, vagy gőz-levegő elegy van jelen, reális veszélyt jelent, erre emberáldozatok és nagy összegű károk adnak intő példát. Hazánkban is országos és ágazati szabványok, szabályzatok előírásai adnak iránymutatást a megelőzésre, s a védelem módjaira. A statikus feltöltődésekkel foglalkozó országos szabvány az anyagok minimális gyulladási energiáját alapul véve négy saikraérzékenységi osztályt különböztet, meg. Rendkívül nagy szikraérzékenységű (0,1 mili Joule alatt) az acetilén, hidrogén. Nagy szikraérzékenységű (0,1—4 mJ) a benzol, metán, propán. Átlagos szikraérzékenységű (4—20 mJ) a faliszt, kén. A veszélyhelyzet megszüntetésének lehetőségei átfogó, alapos vizsgálatot igényelnek. Az esetek többségében a feltöltődés nem kerülhető el, így indokolt részletesebben foglalkozni a felhalmozódó töltés veszélytelen elvezetésével, ami elérhető: a vezetőtestek földelésével, a szigetelőkön a feltöltődési sebesség csökkentésével, a keletkezett töltések semlegesítésével. Mivel az égéshez, a robbanáshoz, a gyújtóforráson és a mindig jelenlévő oxigénen kívül megfelelő mennyiségű éghető anyag, éghető gáz és gőz is szükséges, ezek veszélyes mértékű jelenlétének kizárása szintén fontos. Erre a legmegfelelőbb mód az intenzív szellőztetés, vagy ha ez lehetséges, a veszélyes anyag zárt rendszerben tartása. A technika fejlődése mind több veszéllyel is jár. Tudnunk kell azonban: a megelőző rendelkezések biztonságunkat garantálják, s e cél érdekében mindannyiunknak közre kell működnünk nyugalmunk érdekében. Dávid József tűzoltó hadnagy konkrét tény, valódi esemény képezhette. Á Daidalosz építészről szóló legenda nem keletkezhetett magától. Ezt igazolja az is, hogy az ókorban a labirintus Kréta emblémája volt. Kréta ősi fővárosa, Knósszosz feltárása során elefántcsontból készült pecsétet találtak, ezen is a labirintus volt ábrázolva. Gyakori a krétai pénzeken is. Ám hogyan kerültek a krétaiak — a labirintusok építői — északra, oly messzire a Földközi-tengertől? Nemrégiben egy történész fantasztikusnak nevezte azt a feltevést, hogy a krétai hajók körülhajózták Európát. De vajon igaza van-e? A régi tengerjárók vízi alkalmatosságai teljesen alkalmasak voltak cabotage hajózásra, azaz a partok közvetlen közelében tudtak hajózni. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a krétai hajók útját megkönnyítette egy hatalmas áramlat — a Golfáram. Nem lehet véletlen, hogy a labirintusok is megszűnnek a Fehér-tengernek annál a részénél, ahol a Golf-áram kihúny. Mi vonzotta a zord északra a .bátor hajósokat? Észak gazdagsága. Többek között az ón, amelyet akkor Britanniában bányásztak. Britanniát Kassziteridáknak, Ónszigeteknek is nevezték. Az idősebb Plinius História naturális (Természettörténet) című művében megjegyzi: „Mindaktritosz elsőként hozott ónt a Kassziteridákról.” Sajnos, nem írja meg, ki volt Mindaktritosz és honnan származott. Elhajóztak a Kassziteridákra a rómaiak és a főniciaiak is. Hajóik felszerelés, sebesség és vízkiszorítás tekintetében alig különböztek a krétaiak hajóitól. Tehát mi a fantasztikus abban, hogy a krétai hajók eljutottak a Kassziteridákig? A feltevést tények igazolják. 1951-ben G. Childe angol régész a Brit-szigeteken a krétai-mükénéi korszakból származó bronztőrt talált. 1964-ben pedig, amikor Stonehenge közelében feltártak egy sírhalmot, benne jellegzetes mükénéi temetkezés nyomaira bukkantak. Kréta szigetén az volt a szokás, hogy az arany-, réz-, bronz- és egyéb fémkészlete-. két fecskefark alakú rudak- ban őrizték. Anglia déli részén, a Cornwall-félszigeten ugyanilyen alakú, 72 kilogrammos ónrudat találtak. Szicíliai Diodórosz görög történetíró pedig ezt írja: „Britannia lakói, akik a Beleri- on-fok körül laknak... ércből ónt olvasztanak, ebből kocka alakú öntecseket készítenek és a közeli Iktisz- szigetre szállítják. Mikor a partmenti zátonyról lefut a víz, nagy mennyiségű ónt visznek oda szekereken.. ” Feltételezhető, hogy a krétai és görög hajósok, valamint a bennszülöttek közti kereskedelem éppen a zátonyokon zajlott le apálykor. A kereskedők, kelepcétől félve, nem merészkedtek közvetlenül a partokig. Magától értetődik, hogy a kereskedelmi hajók nem menetrend szerint érkeztek. Ezért azokon a helyeken, ahol a kereskedés folyt, szükség volt olyan jelekre, amelyek mindkét fél számára érthetők voltak. Ha ott lehorgonyzóit egy hajó, a bennszülöttek tudták: megjöttek a kereskedők. Vajon nem ilyen ielül építették a kőből kirakott labirintusokat? S mi vonzotta a krétaiakat a Finn-öböl partjaira és a Baltikumba? A borostyán. A krétai-mükénéi korszak gazdagjai szerették feldíszíteni magukat borostyánból készült ékszerekkel, amelyek tömegesen találhatók a mükénéi királysírokban. A sarkkörön túli területeken pedig valószínűleg a prémek érdekelték a krétaiakat. Meglepő-e ezek után, hogy a sarkkörön túli területeken is folyton olyan építményekre bukkannak, amelyek Minotaurusz lakóhelyére hasonlítanak? A labirintusok hálózata idővel kétségtelenül új leletekkel egészül ki. Ám ezek aligha ingatják meg azt a hipotézist, hogy Britannia, Skandinávia és Oroszország északi labirintusai a Daidalosz zsenialitása nyomán létrejött legendás krétai építmény utódai. (A Leninszkaja Szmenából ford. : Zahemszky László) fii J műsorok: Emberi kéz nélkül A korszerű vegyi üzemekben a látogató nem vegyü- letekkel, hanem berendezésekkel, gépekkel találkozik. A folyamatok ezek belsejében játszódnak le, azok nem láthatók, előrehaladásuk mértékéről, az átalakulásukról műszerek adnak tájékoztatást. A petrolkémiai gyárakban a fő berendezések azok, amelyekben valamely anyag átalakulása megy végbe. Ilyen pl. a benzin hőbontására szolgáló kemence, vagy a vi_ riilklorid polimerizálását végző keverő tartály. A berendezések számszerű többsége azonban éppen nem az alapvető folyamatokra, hanem azok kiszolgálására való. A folyadékokat szivattyúk szálÉletmentő gépek A szívsebészet fejlődésében alapvető szerepük van a mind korszerűbb gépi segédeszközöknek. Ma már gépi lélegeztetéssel küszöbölik ki a mellkas felnyitásakor veszélyes nyomáskülönbséget, s a szív-tüdő motorral pedig a műtét idejére a testen kívülre terelhetik a vérkeringést, megállíthatják a szivet. Képünk a szívbetegségek kutatóintézetében készült Leningrádban, egy műtét közben. _ lítják, a gőzöket és gázokat ventillátorok és kompresszorok: ha a keletkezett gázok forróak, azokat továbbfeldol. gozás előtt le kell hűteni — ehhez hűtőgépek, hűtőfolyadékok szolgálnak. A korszerű petrolkémiai üzemek gyártása folyamatos, napi 24 órát, hetenként 7 napon át működnek, és általában 1,5—3 évenként kell leállítani javítás és karbantartás céljából. A folyamatos üzem szükségessé teszi, hogy az anyagáramok egymáshoz zavartalanul kapcsolódjanak, legyenek közbeeső edények, oszlopok, tartályok is, hogy kisebb, néhány perces fennakadások esetén ne kelljen az egész gyártást beszüntetni. A berendezésekben végbemenő folyamatokra jellemző adatokat a műszerek továbbítják a vezérlóterembe, és jelzik az áramló anyagok mennyiségét, hőmérsékletét, a gázok nyomását, A műszerek időnként vagy folyamatosan mintát vesznek az áramló folyadékokból gázokból, azok vegyi összetételét meghatározzák, rögzítik. A vezérlőterembe érkező távjelzések összevetése lehetővé teszi a folyamatok optimális értékeinek a kiszámítását. A távirányító berendezések és az automatikus szabályozó körök a legjobb, legnagyobb hatékonyságú állapotot rögzítik, az ezeket zavaró körülményeket utánszabályozóval kiküszöbölik. A petrolkémiai eljárások, gyártó berendezések csoportjai különösen alkalmasak a távirányítás és automatikus szabályozás megvalósítására, az optimális állapotokat pedig a korszerű üzemekben elektronikus számítógépekkel lehet meghatározni. RADIO KOSSUTH 8.27 Harsán a kürtszó! 8.57 Orosz Júlia és Jámbor László énekel. 9.30 Nóták. 10.05 Gyermekeknek. 10.32 Szövetkezeti nagyüzemek. 10.47 Beethoven-művek. 11.40 A Balogh család. 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Szabadpolc. 14.30 Zenekari muzsika. 15.10 Dalok a Nagy Honvédő Háborúról. 15.28 Ezeregy délután. 16.06 Kingstontól Bagdadig. 17.07 Álmodjunk együtt iskolát! 17.27 Bartók: III. vonósnégyes. 17 44 Pászthy Júlia énekel. 17.59 Filmzene. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Népdalok. 19 35 Kapcsoliuk a Zeneakadémia nagytermét- Kb. 21 30 A Les Humphries énekegyüttes felvételeiből. I 21.40 A Dunánál. 22.20 Népdalok. 22.50 Meditáció. 23.00 A Nyugat lánya (opera- részletek). PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9.28 Népek meséi. 9.58 A zene hullámhosszán. 11.55 Gyermekek könyvespolca. 12.00 A Koncert Fúvószenekar játszik. 12.33 Pécsi stúdiónk jelentkezik. 12.55 Szimfonikus táncok. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zöngészde. 14.00 Színe-java. 16.00 Történelem. 16 33 Kívánságkabaré. 17.00 Segíthetünk? 18.00 Mindenki iskolája. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Kisvárosban élni... 21.02 Könnyűzenei olimpia. 21.32 A Rádió Dalszínháza. 22.33 Világtörténelem dióhéjban. 22.43 Kórusok. 23.00 Tánczene. 23.30 Nóták. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek — időjárás — Fiatalok félórája... Szerkesztő riporter Nagy István. — Slágerpanoptikum — 18.00 Észak-magyarországi krónika. — Ülésezett a B.-A.-Z. megyei tanács — Megnyílik a Vasas Galéria — A Brotherhood Of Man együttes felvételeiből —■ Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... TEJ MAGTAR 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 15.15 Iskolatévé. 16.35 A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.25 Óvodások filmműsora. 17.50 Képek az erdőből. 18.00 Tévé- börze. 18.10 Telesport. 18.35 Öntözni kelll 19.20 Tévé- torna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Privolov milliói (szovjet film). 21.25 Megkérdezzük a minisztert... 22 05 (Ne) .. .adj fel egy hirdetést! 22.25 Tv-híra<ló 3. 2 MŰSOR 18.20 Világnézet. 19.00 En français. 19.15 Orosz nyelv- tanfolyam. 20.00 így kell járni... 20.45 Tv-hiradó 2. 21.05 A Visztula mentén. NDK dok.-Ulm (színes). 21.25 Az állam támaszai (NSZK tévéfilm) I. rész. \
