Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

PeíőBbánya tavasza A petőfibányai gépüzem központi bejáratánál meg­újult tablók fogadják az em­bert. Menczel Artúr, a szo­cialista munkaverseny- és az újítómozgalom helyi felelőse adja hírül a belépőnek a nemrég értékelt tavalyi év eredményeit. Elegáns „tálalásban” — tiszteletre méltó teljesítmé­nyek: nyolc csapat is elérte az aranykoszorús kitüntetés szintjét, a tervezett 100 he­lyett, száznyolcvannál több javaslatot jegyeztek az újítá­si naplóba. Beljebb, a versenyfelelős irodájában már útra készen sorakoznak a vörös vándor­zászlók. Mint mondják: kap majd belőlük a legjobb kör­let, a legkiválóbb szocialista brigád és a fiatalok győztes együttese is. Az acélszerkeze­ti műhely. Szűcs István, illet­ve Fáczán Géza gárdája. Szücsék — büszkélkedik a fiúkkal Menczel Artúr —, ahogyan értesültünk Gyön­gyösről: kiérdemelték a ..vál­lalat kiváló brigádja” címet is! Az üzemigazgató szobájá­ban is jutalmakról beszélget­nek- Pontosabban: a jutal­mak egy részéről. A nagy kollektíva honoráriumáról, a nyereségrészesedésről. Kinn, az üzemben — már javában benne járnak az idei esztendőben. Gyártják az épülő paksi atomerőmű fal­celláit, mutatják a jugoszláv megrendelésre dollárért ké­szülő rézsűhíd szerkezeti ré­szének egyes elemeit. Vadonatúj készülékekkel dolgoznak a hegesztők, s új gépeket várnak mások is. El­kel az ilyen segítség — mondják — hiszen az üzem ebben az évben már nem ke­vesebb, mint 172 millió forin­tos termelésre vállalkozik. ogy élnek a petőfibányaiak? — Azt mondhatom, amit a lakásokban is mondanak — válaszolt Krekács György, a kis pénzintézet egyik helyisé­gében: aligha panaszkodhat­nak különösebben. A telep három jelentős üzeme jó megélhetést biztosít. A jöve­delmekből évről évre számot­tevő a megtakarítás is, 10—13 millió forintos a betétállo­mány növekedése. — Persze, bizonyára nem­csak pénzzel, hanem pénzért is jönnek ide? — Természetesen. Főleg építkezésekre igénylik a köl­csönt, meg a lakások jobb felszereléséhez, bútorra, iv­re. Havonta legalább százan veszik igénybe az áruvásár­lási hitelt. Építkezéshez az, idén eddig 14 ügyfelünknek nyújtottunk támogatást, de egy-egy esztendőben százan, százhúszon is jelentkeznek hasonlóért. unaújvárosi nagy tárlatára, amelyen szeretnének újabb sikereket szerezni... Könyv­tárunkba megérkeztek már az első, idei új könyvek, ame­lyek — mozink filmjeihez hasonlóan — ha néhány hó­napot késtek, késnek is: min­den bizonnyal még teljeseb­bé teszik a szabad idő kelle­mes, hasznos eltöltését. Kis ügyek, nagy ügyek lem falra hányt borsó a panasz Népi ellenőrök vizsgálták Egész Petőfibánya öröme, hogy két ifjúmunkását is oe- válogatták az ökölvívók olim­piai keretébe: Juhász László mellett Borók László is ké­szülődhet az izgalmas csaták­ra. Sok a fiatal „fészekrakó” — emlegetik — Petőfibányán hovatovább külön „városré­sze” lesz az ifjabb emberek­nek. S ahol mutatják, való­ban társasházak, sorházak sorakoznak a domboldalon, friss épületek között tologat­ják a kismamák a babakocsi­kat. é Tavaszi nap fürdeti a bá­nyásztelepet Az épületek kö­zötti ligetekben, parkokban kertészek serénykednek. Megnyesetf fák, összegyűj­tött levéÖtupacok jelzik útju­kat. - —O'­— 120 ezer négyzetméteres gyepfelületet ápolunk, gon­dozunk — halijuk Molnár István csoportvezetőtől. — Egyelőre még csak cserepes virágokkal köszöntöttük a márciust, a Petőfi-szobor környékén, az első ünnepen. Májusra szeretnénk színpom- pásabbá tenni „birodalmun­kat”, vagy 15—18 ezer egy­nyárival: petúniákkal, szal- viákkal, begóniákkal, agerá- tumokkal, kávákkal. Valójá­ban azonban a rózsák díszle­nek, illatoznak majd itt kö­rös-körül, mert rózsából rend­kívül gazdag az állomá­nyunk! A csoportvezető — aki sze­retettel, élvezettel vall a munkájáról, szakmájáról, lel­kesedésében valóságos arbo­rétumnak nevezi a gondjaira bízott területet — azelőtt a bányavállalat állományában végezte teendőit társaival együtt Januártól Hatvanból kapja a fizetését, miután a városi tanács költségvetési üzeme magára vállalta az it­teni feladatokat is. — Milyen az „átállás” — kíváncsiskodunk. — Nem jelent különösebb változást az életemben, mert a munkahelyem változatlan. Viszont: több gondot okoz! Kevesen vagyunk, mind ez ideig még nem tudták bizto­sítani a teendőinkhez szük­séges létszámot. Néhány em­ber bizony elkelne, hiszen például az úttisztítás is ránk vár! Aztán, baj van a gépellá­tással is. Hiába várjuk a te­herautókat, nem jönnek. S így. ha nagyobb szél kereke­dik, attól tartunk, hogy széi- fújja az összegyűjtött gazt, s kezdhetjük elölről a takarí­tást! Az épületek körül, az utcá­kon, mind több apróságot le­het látni. Annyian vannak már — beszéli Morvái László, a 'vegyesüzem vezetője —, hogy a régi óvoda kicsinek bizonyul számukra, s újat kell építeni. — Mi vállalkoztunk az öt­ven személyes gyermekintéz­mény elkészítésére — ma­gyarázza, amint összefutunk. — Mint látható: munkatár­saink már a szakipari fel­adatokon dolgoznak. Szeret­nénk, ha szeptemberre telje­sen végeznénk itt, s befejez­nénk egyidejűleg az általános iskola új, 300 adagos konyhá­jának kivitelezését is... Te­vékenységünkben egyébként egyre nő az építés részará­nya. Éppen mostanában ter­vezzük, hogy korábbi profi­lunkon változtatunk. Javas­latainkat már el is juttatuk a Mátraalji Szénbányák köz­pontjába, Gyöngyösre. A jó idő előtt — sar kig tárva az ajtó az OTP-ki>en- deltség térre nyíló épületén. Csalogató a kérdés. .Vajon, A művelődési ház igazgató­nője, Misi Lajosné — Kózsi- ka — éppen a műsortervet böngészi, amikor rányitunk. — A kultúrházba — kér­dezzük tőle — mit hoz a ta­vasz? — Változatos, gazdag prog­ramot próbálunk mindúnta- lan összeállítani — beszéli a fiatalasszony — s ezt az igye­kezetünket folytatjuk a kö­vetkező hetekben, hónapok­ban is. Így további előadások következnek a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házával közösen szervezett mesemozi­ban, a két-hároméves gyér mekek számára kitalált „kul túrovi” mellett, a kismamák­nak tartott külön foglalkozá­sokon és az ELTE TIT-cso- portjának ismeretterjesztő sorozatán, hogy csak néhá­nyat említsek. A napokban értek véget a Filharmónia if júsági hangversenyei, s jól sikerült táncestet rendeztünk. Kiállításaink közül a leg­újabb a szocialista brigád­mozgalom 20 éves fejlődését reprezentáló, s a napokban megnyílt bemutató, amelyet március 22-én kedves műsor­ral is összekötöttünk. A hónap végére várjuk Pribojszki Má­tyás citeramüvészt, aki egy ben japáni útjáról is élmény- beszámolót tart. Áprilisi ven­dégünk lesz — többi között — a grúz gyermek népi együttes, Bárányi Ferenc köl­tő, Merényi Judittal, s ama­tőr képzőművészek munkái val szeretnénk köszönteni a kulturházunkban sorra kerü lő járási pedagógusnapokat. Amatőr népművészeink kü­lönben — akiknek szakkör­vezetőjük már országos első helyet is szerzett — ismét ké szülnek a szakszervezetek A nagyvárosokban is iri­gyelhető sportkombinátban — erdőkoszorú alatti hegyol­dalban — Paraszt János sportköri elnök újságolja, hogy a fiúk heti tíz edzésen fejlesztik tudásukat, növelik erejüket, állóképességüket. A hatalmas sportcsarnok­ban mutatja a tornaszereket, s a szorítót, amelyeket a srá cok éppen az imént hagytak el. Nem titkolja, büszke a gyerekekre, s az impozáns létesítményre is, ahol a pető- fibányai ökölvívók nevelked­nek. Ám, a szorítót, mint meséli, mégis szétszedeti nemsokára. No, nem mintha megunta volna már a bunyó­sokat, hanem azért, mert az állandó építmény, a merev dobogó valahogy leszűkíti a termet. A mostani helyett ezért bármikor felállítható szorítót tervez, hogy ha nem használják, többen férjenek a sportolók. Az elnök ugyanis annak a híve, hogy minél többen ta­láljanak élvezetes időtöltést a sportban is. Azért dohog most a labdarúgó-szövetségre is, amely kitalálta, hogy a megyei első osztályban sze­replő felnőtt gárda mellett második csapatot, ifi- és két serdülő együttest is kell sze­repeltetniük. így ugyanis a pályákon már lassan-lassan nem lesz helye a tömegsport híveinekl ­S dohog-morog a sportköri elnök az évek óta üresen ásí- tozó strandmedencére is, ami víz híján omlik, romlik. — Itt a tavasz, maholnap már a nyár is — kesereg a búcsúzásnál —, de sajnos, az idén sem mondhatok semmi biztatót a víz, az úszás sze­relmeseinek. Jól tudom, hogy víz nélkül nem teljes az öröm. Mégsem tehetek sem­mit! — szól, s bosszúsan néz a strand melletti kavicsbá­nya napfényben csillogó ta­vára ... Kis ügyek, nagy ügyek! Sajnos epükből sem szen­vedünk hiányt. Ezt bizonyít­ják egyebek mellett azok a levelek is, amelyekben a He­ves megyei Népi Ellenőrzési Bizottságtól kérnek segítsé­get, illetve tesznek panaszt ott az írott, vagy az íratlan törvények megszegői ellen. A címzett, vagyis a megyei NEB természetesen vala­mennyi bejelentést kivizsgál, sőt az is gyakorlattá vált már munkájában, hogy bizonyos idő eltelte után visszakérdez­nek a NEB szakemberei a ko­rábbi panaszokra. Ezt tették a közelmúltban is, amikor újból felmérték: megszüntették-e a korábban feltárt hiányosságokat, sor került e a felelősségre vonás­ra, és a büntetés mértéke arányban áll-e az elkövetett mulasztással? Arra pedig kü­lön is kíváncsiak voltak, hogy nem kerültek-e hátrá­nyos helyzetbe a közérdekű bejelentők? MAGYARÁZKODÁS HELYETT: INTÉZKEDÉS Gyón! Gyula Lássunk előbb néhány olyan példát, amelyek azt bizonyítják, hogy koránt sem falra hányt borsó a köz ne­vében, a közösség érdekében szóvá tett panasz. Az éyeken át a harmadik osztályban „játszó” egercsehi Fekete Gyémánt vendéglő ma már a negyedik „súlycsoport­ban” várja és szórakoztatja kedves vendégeit. Nincs pa­nasz áraira, és javult a fel­szereltsége is. Az egri áfész noszvaji zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlói éves nyere­ségükkel fizették azért, mert „elfelejtették” hitelesíteni az átvételkor használt mérlege­ket. Szigorú megrovásban ré­szesült a parádi áfész egyik főosztályvezetője is, aki szin­tén szabálytalanul irányította a felvásárlással foglalkozó kollégáinak munkáját; A felsöiárkányi 525-ös szá­mú vendéglőben pedig az tűnt fel a népi ellenőröknek, hogy akkor is kifizettették a 10 százalékos zenésfelárat a vendégekkel, amikor se híre, se hamva nem volt a zene­karnak. Ezért a szóban forgó felárat természetesen lehúz­ták az étlapokról. Papíron és „elviekben” igazságot szolgáltattak már Nagyréde lakosságának is. Azért csak papíron és elmé­letben, mert a nagyobb gáz­cseretelep ugyan még nem készült el, de a döntés már megszületett a fejlesztéséről. Helyi összefogással a TIGÁZ kibővíti a régi telepet, s addig is, amíg a munkálatokkal nem készülnek el Hort és Gyöngyös segít be a község palackosgáz-ellátásába. Jó hírünk van a Károly-tá­rói lakótelepieknek is. A többszöri népi ellenőrzési vizsgálat után ma már ugyanis a gyöngyösoroszi érc­bánya vezetői is úgy látják, hogy éppen ideje a lakásokat felújítani, megfiatalítani. Együtt örülnek a hevesiekkel is a népi ellenőrök. A ten­gernyi panasz, a sok-sok vizsgálat eredményeként végre jelentős javulás tapasz­talható a járási székhely bé­biétellel, és gyermekruhá­zati cikkekkel való ellátásá­ban. A megfelelő szakember hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy a különböző növényvé­dő és gyomirtó szereket éve­ken át nem tudták kellő ha­tékonysággal alkalmazni a verpeléti Dózsa termelőszö­vetkezetben. Ha kicsit késve is, de már van ilyen képzett­ségű szakemberük és rövi­desen sor kerül a vegyianyag­raktár bővítésére is. A közelmúltban vette le napirendjéről a járási NEB a község 5-ös számú boltjának gondjait, panaszait is. Ma már. közegészségügyileg sincs kifogás az üzlet működése el­len. Nem csinált presztízst a népi ellenőrök jogos kritikái­ból a domoszlói körzeti áfész sem. A gyors és hatékony in­tézkedés óta egyetlen kifogás sem érte termelők részéről a sertések átvételét és a szám­lázásokat sem. INTÉZKEDÉS HELYETT: MAGYARÁZKODÁS Évek óta nyílt titok: a mátraszentimrei és a gályá­iétól „fizetővendég-szolgálók” — tisztelet a kevés kivétel­nek —, a hivatalos tarifának többszörösét kérik a vendé­gektől. S teszik, tehetik mindezt annál is bátrabban, mert maguk is jól tudják, hogy a helyi tanácsi szervek nem rendelkeznek olyan ap­parátussal. amely akárcsak az igazság felét is felderíthetné a szobakiadásokról, valamint a bérleti díjakról. A környe­zetet, a jó levegőt,'a szép tá­jat természetesen fizesse meg a vendég, de ideje lenne egy­szer komolyabban megnézni a hatóságoknak, hogy_ vajon a szép táj, a jó levegő arány­ban áll-e a lakások, a szobák díjaival. Istenmezején is gyakran vendégek a NEB hivatásos és társadalmi munkásai. Ennek ellenére a Béke Termelőszö­vetkezetben mégis csak na­gyítóval lehet észre venni a korábban feltárt hiányok megszüntetésére tett intéz­kedéseket. Változatlanul gya­núsak a menet- és fuvarle­velek, az üzemanyag-elszámo­lás, és a gépjárművek üze­meltetése is. Lapunkban is írtunk mái róla, hogy az egri tejüzem a tejsavóját a sertéstenyész' is­sei foglalkozó szövetkezet k érdektelensége miatt nem tudja hasznosítani, így az ér­tékes melléktermékből ma is több ezer liter kerül a csa­tornákba. Nem öntöttek még tiszta vizet a pohárba a káli Tárná mente Ipari Szövetke­zetben sem, ahol egy korábbi népi ellenőri vizsgálat sza­bálytalannak minősítette a személygépkocsi használatát. Ezért a NEB most ismét „rá­csengett” a szövetkezetre és újból figyelmébe ajánlja a történteket a megyei tanács füzesabonyi járási hivatalá­nak is. Mint ez utóbbi példák bH zonyítják: sajnos a törvényt; a rendet nem mindenütt sze­retik még egyformán, és na fogy is a számuk, de még mindig akad üzem, munka­hely, ahol a határozott intéz­kedés helyett a kezüket mos­sák, a bizonyítványukat ma­gyarázzák. És ezért elsősor­ban az érintett munkahelyek vezetői a felelősek. NINCS BOSSZÜ Jól emlékszünk még azokra az időkre — a népi ellenőrök még jobban — hogy egy-egy közérdekű bejelentés után a levél íróját zaklatták, nem találták méltónak a maga­sabb fizetésre, kitüntetésre. Szerencsére ezen a területen — ahogyan a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén is megálla- p'totta — igen pozitív válto­zás történt. A közérdekű be­jelentők döntő többsége sem­mifajta hátrányos helyzetbe nem került, sőt arra is van példa, ahol köszönettel vették a gondok, a hiányosságok fel­tárását. És ennek így is kell lennie, elvégre a közösség ér­dekében fognak tollat, kérnek segítséget: Koós József Fazekas-művészek kiállítása Mónus Ferenc és Sándor n^ní iparművész fazekasok legszebb munkáiból nyílt kiállítás a Népművészeti és Háziipari Vállalat Mester utcai bemutató 2. mében. (MTI fotó— Fényes Tamás felv. — KS) Ipiapacs —minifí^aró?l Kérem szépen, kedves feU nőtt nénik és bácsik, én még kicsi gyerek vagyok, azt sem tudom, hogy fiú-e, vagy le­ányka, mert a hajam lenőtt a homlokomra, a szememre, az orromra, így nem látok túl az orromon, és nem tu­dom eldönteni ezt a fontos kérdést és megírni sem tu­dom, mert kicsi vagyok és analfabéta és mert nem lá­tom a papírt, meg a tollat a hajamtól... Így most egy ná­lam öregebb gyereket kértem meg, egy rövid és ősz hajú fiút, hogy írja már meg hogy ha lát a hajától, hogy milyen hátrányos helyzetben vagyunk mi, ifjú ovidisták itt Egerben, meg szerte eb­ben a nagy Heves megyében, hogy világnézetünkre való tekintet nélkül egyszerű kis huligánoknak néznek ben­nünket a felnőtt dolgozók, de csak azért, mert hosszú és rendezetlen és lenőtt a ha­junk, pedig tetszenek tudni, mi nem vagyunk huligánok, csak kisfiúk éskislányok, akik hátrányos helyzetűek, mert nincsen nekik gyerekfodrász egy se, és ebből csak a bosz- szúéág származik nálunk, meg a mérgelödés és egymás meg nem értése. A szüleim, meg a baráta­im szülei egyáltalán nem ér­tik a dolgot, hogy őszinte lé­gyek, még én se, pedig én még kicsi vagyok, mert állí­tólag ez a fodrászmesterség nem is ráfizetéses, sőt, iga­zán hasznot hozó, ezért cn ajánlok egy jó játékot, -ami az, hogy én most gyorsan el­bújok és tízig számolok, ha tudok, és addig nekem le­gyen egy minifigaró, de becs’; szóra, jó? Hát akkor kezdem is: egy', kettő, hat... ipi-apacs, hova, bújtál gyerekfodrászat,. ? ; __________.. frUztil ij.

Next

/
Thumbnails
Contents