Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-26 / 73. szám
r [ Ébresztő állami gazdaságok! > Induláskor, az elmúlt évről A mezőgazdaság ezekben a napokban ismét nekivágott a minden évben megújuló termelésnek. Ebben az esztendőben — a közelmúltban megtartott központi bizottsági tanácskozás is kiemelten foglalkozott a kérdéssel — még nagyobb figyelem kíséri majd a mező- gazdasági termelést. Dr. Varga Józsefet, Heves megye tanácsának elnökhelyettesét kértük meg, hogy az idei zárszámadások tükrében, röviden foglalja össze és adjon áttekintést lapunk olvasóinak megyénk elmúlt évi gazdálkodási eredményeiről. □ Javarészt köztudott — több újságcikk is foglalkozott vele —, hogy megyénk az elmúlt esztendőben nem zárt szerencsés időszakot a mezőgazdasági termelés- szempontjából. A termelés növekedése kisebb mértékű volt a tervezettnél, és jelentősen elmaradt az országos átlagtól. Le kell szögezni, hogy ez többnyire a természeti csapások eredménye. A megye mezőgazdasá- ; gát ért elemi károk összege ; 1977-ben mintegy félmilli- árd forint volt. A növénytermesztés ered- j ményeiben a fontosabb .szán- j tőföldi növények termésho- , zama közepes szinten ala- í kult A búza 34,5 mázsás ; ! hektárankénti megyei átlaga 1 messze elmaradt az or- szágos több mint negyven- t| mázsás termésátlagtól. A ku- jí korica termőterülete csök- !í kent. a zöldségtermesztés jeli íentősen fejlődött, szőlőink !í több termést adtak, mint az I országos átlag. ,í Az állattenyésztésben mér- »! «ékelt fejlődés tapasztalható, íi Nagymértékben fellendült íj viszont *> háztáji és kisegítő fi gazdaságok termelése. Ezt a tendenciát a jövőben is erő- íi síteni kell. j! A termelőszövetkezetekről szólva legtöbbször azt kell elmondani, hogy a természeti csapások ellenére jó esztendőt zártak. Még akkor is igaz ez, ha az idei zárszámadáskor hat termelőszövetkezeti közgyűlésen mondták el, hogy veszteséges a közös gazdaság. A veszteségek és az alaphiányok együttes összege 42 és fél millió forint. A megyei tanács végrehajtó bizottsága három termelőszövetkezetnél veszteségrendezési eljárást rendelt el. Kielégítő rendezésre van lehetőség Poroszlón és Kiskörén, Sarud esetében pedig azt javasoljuk a végrehajtó bizottságnak, hogy minősítse az érvényes jogszabályok keretein belül nem rendezhetőnek a veszteség és alaphiányt és kérjen egyedi elbírálást a Pénzügyminisztériumtól. A keletkezett veszteség döntő részben természeti csapások következménye és nem a rossz gazdálkodású A termelőszövetkezetek termelési értéke mintegy 8 százalékkal nőtt az elmúlt esztendőben. Ez annál is inkább örvendetes, mert a növekedés 4 százalékos létszám- csökkenés mellett valósult meg, tehát nőtt a munka termelékenysége. Ennek megfelelően emelkedett a mező- gazdasági dolgozók személyes jövedelme. A termelőszövetkezetben dolgozó mezőgazda- sági munkások átlagos évi jövedelme valamivel meghaladja a negyvenezer forintot. Ez átlagot jelent, amelytől természetesen vannak kisebb és nagyobb eltérések is. Mint ahogy nagy eltérések és különbségek vannak az üzemek körött is. Elég csupán azt megemlíteni, hogy 18 termelőszövetkezetben — amely az összes tsz-ek 31 százalékát jelenti — koncentrálódik a megye mezőgazdasági termelésének 51 százaléka és a nyereség 76 százaléka. Igen sokat mond és jelentőségteljes az az adat is, amely szerint termelőszövetkezeteink tavaly 16 százalékkal fordítottak többet beruházásokra, mint egy évvel korábban. Ez meg is mutatkozott a gyakorlatban, ahol emelkedett a technikai színvonal és fejlettebb technológia alkalmazásával folyt a termelés. Nem termelőszövetkezeti kérdés, de külön kell szólni róla. Az állami gazdaságok termelési eredményei nagyjából hasonló mértékben növekedtek, mint azt a termelőszövetkezetek esetében vázoltuk. A növekedés itt viszont — ellentétben a tsz- eknél tapasztalt helyzettel — növekvő létszám mellett ment végbe, tehát a munka termelékenysége nem emelkedett jelentékenyen. Azt is el kell mondani, hogy az állami gazdaságokban a kalászosok termésátlagainak növekedése megtört, sőt az átlaghozamok jelentősen csökkentek. Búzából 7, őszi árpából 8,2, tavaszi árpából 11,7 mázsával termett kevesebb hektáranként, mint az előző évben. A termésátlagok nem érik el a termelőszövetkezetek átlagait. Szorosan tartozik a témához, hogy az állami gazdaságok a megye állattenyésztési feladataiból nem veszik ki kellően részüket, ilyen irányú fejlesztéseik nem elégségesek. Tejtermelésük színvonala viszont magasan a megyei termelőszövetkezeti átlag fölött van, már elérte a tehenenkénti 3894 litert Most, amikor a mezőgazdaság nagy gépezete újra mozgásba lendült külön fel kívánjuk hívni a figyelmet, hogy egész élelmiszer-gazdaságunk előtt fontos feladatok állnak, s Heves megye mezőgazdasága annál is inkább az érdeklődés középpontjában áll, mivel tavaly nem sikerült a kitűzött célokat elérni ;—mondta .bér fej ezésül dr. Varga József. Sz. A. Zöldség síkfólia alatt Nyolc asszony telte > ‘ Húszéves az egri borpalackozás (Tudósítónktól:) Ma már természetes, hogy a forgalomban levő borok csaknem 80 százaléka palackokba töltve kerül az üzletekbe és onnan a fogyasztókhoz. Immár húsz esztendeje annak, hogy Egerben, a törté- á* Naponta 30—40 asszony végzi a palántázást nelmi borvidék központjában (Fotó: Szántó György) létrehozták az első vidéki ■ ■ - ................................. borpalackozó üzemet. M űködés közben a fóliahűző gép A tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet az idén úi eljárást vezetett be a zöld a- félék termelésénél. Kísé’ et-' képpen 10' hektáron ülte4 -k korai káposztát és kara1»'étj amit síkfóliával fednek be; Így egy hónappal hamarább szállíthatnak primőrárut ai piacokra. II sokarcú kukorica bői importra szorul országunk. Jelentős devizakiadással jár a fehérjetakarmány, a keményítő, és a finomszesz behozatala. ■láttái NAGY A SZÓRÓDÁS 'TPÍ i Kevés olyan növény van, I amelyről mostanában annyit ; bészélnek, mint a kukoricáról. A 70-es évek elején a termelésben bekövetkezett forradalmi változás hatására, a , i korábbi szűkös, esetenként I importra szoruló belföldi ku- I koricaellátás hazai forrása biztonságossá vált. i ' > 1 CSÖKKENT A VETÉS- TERÜLET I Az iparszerű termelés térhódítása ellenére 1974-től a fejlődésben mégis megtorpanás következett be A termelési kedv csökkent, a vetésterület megfogyatkozott. Már 1974-ben sem értük el országosan a tervezett másfél millió hektárnyi vetésterületet. Az utóbbi három esztendőben pedig a kukorica 181 ezer hektárral, Heves megyében két és fél ezer hektárral csökkent. Az elmúlt három esztendőben kialakult helyzet azt követeli, hogy alapos vizsgálattal tárjuk fel az okokat, melyek közrejátszottak a termelési kedv csökkenésében. Ma már elmondhatjuk, hogy a 70-es évek első felében a termelés növekedése és vele együtt a területnövekedés túlságosan gyors volt A termelési rendszerekhez való csatlakozás divattá vált az üzemeknél és nem volt kellően megalapozott. Esetenként olyan tájkörzetben, mint Heves megye északi, hegyekkel övezett részén is növelték a kukorica vetésterületét, holott ezt nem indokolta semmi. A meggondolatlan terület- növelés sokszor párosult az új gépek, a modern technika nem ismerésével, a szaktudás hiányával. Emiatt a terméseredményekben is nagÿ volt az eltérés. A termelési rendszerekhez tartozó gazdaságokban például 1975- ben 21 mázsa volt a legalacsonyabb hektárankénti átlagtermés, a legmagasabb viszont 94.5 volt. Nagy lett tehát a szóródás, miután mező. gazdasági üzemeink fele ma már világszínvonalon termel kukoricát, 30—35 százaléka viszont az élenjárók eredményeinek felét sem éri el Gondot okozott az is, hogy a kukorica-fajtaválaszték nö_ vekedése mellett nem sikerült az egyes fajtáknak a tény észidőszaknak - és - az éghajlati adottságoknak megfelelő helyes arányát kialakítani. Kevés a korai és a középkorai érésű fajták termelése, ezzel szemben a hosz- szabb tenyészidejű kukoricákból indokolatlanul többet tériméinek az üzemek. Ez sokszor a vetésidő betartását veszélyezteti, vagy pedig a betakarításnál okoz kockázatot, hogy időben beérik-e a termés, vagy pedig elfagy? Az utóbbi években néhány növény: a cukorrépa, a napraforgó, a zöldség- és gyümölcsfélék, a tömegtakarmányok és a kenyérgabona termelése különösen fontossá vált. Így ezek vetésterülete terven felül nőtt, ugyanakkor a kukorica viszont csökkent. Ez jellemző a háztáji gazdaságokra is, ahol a kukoricatermelés csökkenése a tagság öregedésével a következő években sem állítható meg. EZER HEKTÁRRAL TÖBB Nem csoda tehát, milyen komoly feladat hárul a nagyüzemekre, hiszen az eredmények azt igazolják, hogy a kukoricatermelés még nagy lehetőségeket és tartalékokat rejt magában. Ez a növény ugyanis a leggazdaságosabb takarmány és a legnagyobb állati termékhozam ezzel érhető el A nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a húsfogyasztás növekedésével párhuzamosan hosszabb távon a kukorica keresett áruvá válik és előnyös devizaszerzési lehetőséget kínál. Az MSZMP Közp°nt> Bizottságának 1977. október 20-i ülése meghatározta hosszú távú gazdasági építőmunkánkat..'Ebben megfogalmazták, hogy a búza mellett, a szántóföldi növények között a kukorica vezérnövényünk, amely a sertés- és baromfitenyésztés fő „energiahordozója". Ugyanakkor erősödik az a felismerés, hogy a kukorica szemtermése és szára fontos bázisa lesz a szarvasmarha, és a juhtenyésztés fejlesztésének. A közelmúltban látott napvilágot dr. Kovács Imre és Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettesek levele, amely az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket a kukoricatermelés fokozására kéri. „Adottságoktól és lehetőségektől függően gazdaságaink az idén tíz százalékkal növeljék a kukorica termőterületét...” — olvasható a felhívásban. Megyénk gazdaságai a múlt évek kedvezőtlen tapasztala, tai ellenére a hegyvidéki szövetkezetek kivételével az idén ezer hektárral nagyobb területen vetnek kukoricát. A tavalvinál kedvezőbb tavaszi időjárás hatására a tervinformációk szerint 21 700 hektáron termelnek kukoricát. Ennek további növelésére is nyílik lehetőség, főleg a csökkenő háztáji kukorica pótlására. A száraz ősz és a hideg, de viszonylag hó nélküli tél miatt ugyanis a kalászosok mintegy két-három százaléka megritkult Ezek helyébe mintegy kétezer hektáron vethetnek kukoricát a nagyüzemek. IPAROSODOTT NÖVÉNY Megyénkben különösen indokolt a kukoricatermelés fokozása, hiszen tavaly az elemi károk miatt 36,7 má~ zsa volt a hektárankénti átlagtermés, ami nagyon eh maradt az országos, csaknem 50 mázsától. Egy bizonyos, a kukoricatermelés nagy anyag-, eszköz- és energiafelhasználással jár. Az egyre növekvő anyag- és energiaárak viszont a termelés jövedelmezőségét csökkentik. A kukorica tehát „iparosodott” növény lett és termelése kockázattal jár. Ezért a fejlesztési célok kidolgozásakor figyelembe kell venni a termelési rendszerek tapasztalatait. Heves megye gazdaságai közül a nagyüzemi kukorica-vetésterület felén a nádudvari rendszerben termelnek. Ezenkívül néhány gazdaság tagja a bábolnai ipar- szerű, valamint a bajai kukoricatermelési rendszernek. A gazdaságok célkitűzése az idén a 48,7 mázsás átlagtermés elérése. Igaz, gabonát könnyebb termelni, mint kukoricát, hiszen ebben kialakult gyakorlatuk van az üzemeknek. A kukoricára viszont éppen olyan szükség van még akkor is, ha nagyobb kockázattal jár a termelése. Nem mondhatnak tehát le róla az üzemek, hanem fegyelmezettebb munkával, a technológia következetesebb betartásával érhetnek el eredményeket. Félre kell tenni a rutinszerűséget, mert a szaktudás hiánya, a felületes munka veszélyezteti a kukorica' termelés jövedelmezőségét. Kukoricatermelésünk észszerű fejlesztése az ötödik ötéves tervidőszakban a feltétele — az adottságokkal és lehetőségekkel reálisan számoló — hosszabb távú terveink megvalósításának. A következő években másfél millió hektáron tízmillió tonna kukoricaterméssel számolnak, amely hektáranként 70 mázsás hozamnak felel meg. Ez csak folyamatos fejlődéssel érhető el. ______ Rlentusz Károly w 1 958 márciusában nyolc asszony kezdte meg a gépi palackozást az árnyékszalai főpincészetben. Az első évben 1340 hektó bikavért, médocotj és leánykát palackoztak, ösz- szel pedig szüretkor, amikor a szőlőfeldolgozó működött, rövid ideig sátor alatt foly-, tatták a palackozást. Egy évvel később 1959-ben már megduplázódott a ter«, mêlés, és 388 ezer üveget töltöttek meg borral. A későbbi nagyarányú műszaki fejlesztések eredményeképpen hozták létre a mai korszerű automatákkal felszerelt palackozóüzemeket, ahol mossák,' dugaszolják, címkézik a minőségi borokkal megtöltött! üvegeket. Tavaly megközelítőleg 200 ezer hektoliter bort töltöttek) üvegekbe és a napi terme’és meghaladta a 100 ezer palackot, melyek a hazai üzletek ellátásán túl exportra kerültek. Lukács András ( Pályaválasztás kóstolóval A hevesi körzeti általános iskolában és diákotthonban rendszeresen folyik pályaválasztási tanácsadás. Húsvét előtt az egri kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző iskola oktatói tájékoz-; tatták a továbbtanulás lehetőségeiről a hevesi iskolásokat, majd a cukrász és szakácstanulok kóstolóval egybekötött bemutatón adták „ízelítőt” szakmai felkészültségükből. , Mumm Qj 1978. március 26., vasárnap Az idei terv országosan 1,4 millió hektár kukorica termelését irányozza elő. Az üzemek ennek ellenére mint. egy százezer hektárral kevesebbet terveztek és nem számítanak a háztáji kukorica- termelés növekedésére sem. Elgondolkodtató ez, hiszen a hazai növénytermelés értékének egynegyedét a kukorica adja. Az állattenyésztés abrakszükségletének viszont 70—75 százalékát. Alapvetően a szemes kukoricaterméstől függ a csaknem 40 milliárd forint értékű sertés- és baromfiágazat termelésének biztonsága is. Ez is bizonyítja, hogy milyen nagy szükség van a kukoricára. Nem beszélve az ipar igényeiről, hiszen a kukorica keményítőt, tehénét és olajat szolgáltat, mint nyersanyagot a gyógyszer-, a textil-, a papír-, a szesz- és sör-, valamint az édesiparnak. Ezek a fontos termékek a kukoricából jövedelmezően és tetszés szerinti mennyiségben előállíthatok lennének, ! jelenleg mégis valamennyi
