Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-03 / 53. szám

aaaaaaaaaaaaaaa Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Csehszlovák űrhajós a világűrben Nicaragua: a polgárháború küszöbén UTOLSÖ NAPJAIT ÉLI-E a nicaraguai Somo- za-rezsim? Ez a kérdés szinte naponként megjelenik a világlapok hasábjain. A hírügynökségek polgárhá­borús összecsapásokat jeleznek a kis közép-amerikai államból, amelyet már 44 esztendeje a Somoza család birtokol. A szó legszorosabb értelmében családi va­gyonként kezeli Nicaraguát a dinasztia, amelynek tagjai betöltik az állam és a hadsereg összes vezető tisztségét és kezükben tartják a gazdaság nagyobb részét is. A diktatúra gyakorlatában egyáltalában nem rit­kák a politikai gyilkosságok. Maga I. Anastasio So­moza is egy gyilkossággal került hatalomra: 1934- ben megölette vagy megölte Sandino tábornokot, a népi erők vezérét. A legutóbbi politikai orvgyilkosság a főváros egyetlen polgári ellenzéki lapjának főszer­kesztőjét Pedro Joaquin Chamorrot tüntette el a színtérről, és mint várható volt, a gyilkosság mögött ezúttal is a Somozák álltak. Azóta — több, mint egy hónapja — rendszere­sek a tüntetések, a fegyveres összecsapások. A fővá­rostól 30 kilométerre levő Masayában már több, mint száz a halálos áldozatok száma. A diktatúra Nemzeti Gárdának nevezett hadserege harckocsikkal támadt a békés tüntetőkre, legutóbb pedig puskatussal és könnygázzal oszlatta szét 200 managuai újságíró bé­kés tüntetését. (Az újságírók, a „nemzeti sajtó nap­ján” meg akarták koszorúzni Chamorro sírját.) KÖZBEN SZTRÁJKOT HIRDETTEK az egye­temisták is, s a rezsim fegyveresei megtámadták az egyetemi városrészt. A brutalitásra válaszul erősödik a nép fegyveres ellenállása. A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Mozgalom nevű gerillaszervezethez mind többen csatlakoznak a falvakban és városokban. Bejárta a világsajtót a kép — puskákkal fegyverke­zett indiánok településük védelmére indulnak, S egy héttel korábban egy másik fénykép: Somoza golyó­biztos üvegfal mögül közli népével, 1981 előtt nem mond le. A döntés lehetősége azonban egyre inkább kicsúszik a diktátor kezéből. Palotai Gábor ^^AAA^VVVS/«AA/VSAAAAA/SAAAAA^AA/NAAAA/VVAAA/S/SA/VVVN^VVVVVV\AAAA^ i Andreotti újabb pártközi tanácskozása Andreotti nem iktathatja programba az állami szektor bővítését sem. KOMA Az Olaszországot kormány­zó Kereszténydemokrata Párt (DC) vezetőségi ülésén állást foglalt február 3-i határoza­ta mellett, azaz síkraszállt egy újabb programmegálla­podás talaján kialakítandó parlamenti összefogásért. A vezetőség felhatalmazta Giulio Andreottit a pártközi tárgyalások folytatására és egy olyan kormányprogram kidolgozására, amely élvezné a parlament többségének tá­mogatását. A vezetőségi ülést követően Andreotti megbí­zott kormányfő újságírók előtt kijelentette, hogy szom­baton délelőttre tervezi az újabb pártközi tanácskozást. A DC állásfoglalásával kapcsolatban a kommunista nért lan ja. a L’Unitá csütör­töki számában megállapítja: vereséget szenvedtek ugyan amk a kereszténydemokrata körök, amelyek szakítani akartak az OKP-val, de elég­gé erősnek bizonyultak ah­hoz, hogv rányomják politi­kájuk bélyegét a DC politi­kai tervének alakítására. A Corriere della Sera csü­törtökön olvan értesülést kö­zölt. hogy Andreotti a követ­kező három feltétellel tár­gyalhat a kommunistákkal: 1.1 Megállapodhat velük egy olyan új kormány létre­hozásában. amely a köztársa­sági elnöki választásig (de­cemberig) maradna hivata­lában (tehát eleve átmeneti volna); 2 / Nem léphet „szerves politikai szövetségre" az OKP-val, csupán „parlamen­ti együttműködésig" mehet el; 3.1 Nem fogadhatja el a baloldalnak arra irányuló követelését, hogy elismerjék a rendőrök szakszervezeti jo­gait és csatlakozásukat a szakszervezeti mozgalomhoz. Testvérpártok vezetőinek látogatása az MSZMP Központi Bizottságában (Folytatás az 1. oldalról) Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának- tagja a Központi Bizottság titkára ugyancsak csütörtökön fogad­ta Raul Garcia Pelaezt, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága titkárságá­nak tagját. Raul Garcia Pe- laezzel Kovács Antal, az MSZMP KB tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­je is megbeszélést folytatott, a találkozón részt vett J. A. Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagy­követe. A kubai vendég láto­gatást tett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umban, ahol dr. Romany Pál az MSZMP KB tagja, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter folytatott vele meg­beszélést, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára Nguyen Vinht, a Viet­nami Kommunista Párt KB tagját, a kb agitációs és pro­pagandaosztályának helyet­tes vezetője fogadta. Nguyen Vinh-nel megbeszélést folyta­tott továbbá Grósz Károly, a KB osztályvezetője. Elutazott hazánkból a Bol­gár Kommunista Párt, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kom­munista Párt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja küldöttsége, amely részt vett a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai központi bizottságai ideoló­giai és nemzetközi kérdések­kel foglalkozó titkárainak bu­dapesti tanácskozásán. A küldöttségeket a Ferihe­gyi repülőtéren Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára, és Győri Imre a KB titkára búcsúztatta. (MTI) (Folytatás az l■ oldalról) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság már eddig is igen aktív részt vállalt a kö­zös űrkutatási programból : csehszlovák tudósok számos olyan műszert készítettek, amelyek az Interkozmosz ra­kétáin, mesterséges holdjain eljutottak a világűrbe, érté­kes adatokkal gazdagították a tudományt. Mint emlékeze­tes, Prága volt a színhelye a legutóbbi világűrkutatási nemzetközi kongresszusnak is. A Szojuz 28. parancsnoka Alekszej Gubarev, Ismert űr­repülő. Az 1975. januárjában fellőtt Szojuz 17. űrhajó pa­rancsnokaként Georgij Grecs- kóval csaknem egy hónapot töltött a Szaljut 4. űrállomá­son. Grecsko jelenleg — csaknem három hónapja már — a Szaljut 6. űrállomáson dolgozik, annak fedélzeti mérnöke. Gubarev egyidős Greeskóval, 1931. március 29- én a Volga menti Kujbisev közelében, Gvargyejci falu­ban született. A haditengeré­szeti repülékiskolát végezte el. 1957—61-ig a Gagarin Re­pülőakadémián tanult. Re­pülőtiszt volt, 1963-ban lépett be az űrhajós-egységbe, s annak idején Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa adott róla igen jó minősítést. Nős, két nagy gyermek apja. Első űrutazásakor az űrhajó és az űrállomás parancsnokaként kiváló munkát végzett. Gu­barev megkapta a Szovjet­unió hőse kitüntető címet és az űrhajós-pilóta címet is. Részt vett a jelenlegi kísérlet előkészítésében és felkészült újabb feladatára. Az első csehszlovák űrhajós gondos kiválasztás alapján került a szovjet űrhajósok kiképző központjába. Vladi­mir Remek a közös program­nak megfelelő, a szovjet űr­hajósok tapasztalatai alap­Ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa A nők részvétele a társa­dalmi munkamegosztásban alapvetően megváltozott az utóbbi három évtizedben. Megteremtődtek a női egyenjogúság alapfeltételei, gazdasági munkánk, közéleti szereplésünk bizonyltja : ké­pesek vagyunk mindazoknak a feladatoknak a teljesítésé­re, amelyeket a társadalom­ban betoltunk — hangsú­lyozta Kiss Imréné, a Ma­gyar Nők Országos Taná­csának alelnöke a nőtanács csütörtöki ülésén a Parla­mentben. A 68. nemzetközi nőnap alkalmából Erdei Lászióné elnök vezetésével a nők társadalmi szerepéről, ez évi feladatairól tanács­koztak. Magyarországon ma már a munkaképes körű ríők több mint háromnegyed része dol­gozik. A szocialista iparban foglalkoztatottaknak csak­nem a fele, a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottaknak mintegy 40 százaléka nő, — mondotta az alelnök. — A nők politikai felkészültsége, műveltsége, szakképzettsége növekedett a párt nőpolitikái határozatának megszületése óta A fejlődés ellenére azonban még mindig meg­nyilvánulnak a női munkát lebecsülő nézetek. A beszámolóban felvetett gondolatokhoz kapcsolódott felszólalásában Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtit­kára. Hangsúlyozta: az 1957 óta kialakult következetes, séggel. szilárd elvi és politi­kai alapon kell folytatnunk az országépítő munkát. ján kidolgozott tanfolyamon készült fel útjára, elsajátí­totta az űrhajó berendezései­nek kezelését, begyakorol­ta a tudományos kísérlete­ket. Parancsnokai nagy elis­meréssel nyilatkoztak szor­galmáról, képességeiről. Vladimír Remek 1948. szeptember 26-án Ceske Bu- dejoviceben született. Apja altábornagy a csehszlovák lé­gierőnél. 1966-ban fejezte be fizika—matematika tagoza­ton középiskoláit. Kiváló sportoló. 1966—70-ig a kassai repülőtiszti iskolát végezte el, kiváló eredménnyel. Apja példáját követte, hadnagyi rendfokozatban a hivatásos re­pülőakadémia hallgatója volt, tanulmányait itt is kivá­ló eredménnyel végezte el. 1976-ban századosi rendfoko­zatban ismét a csehszlovák légierőnél szolgált. 1976 de­cemberétől lett tagja az űr. hajós*egy ségnek. Nőtlen. A Szojuz 28. feladata az,' hogy — a Szojuz 27. űrhajó­val Dzsanibekov és Makarov által már kipróbált módon „utolérje” a Szaljut 6. űrállo­mást és összekapcsolódjék azzal Gubarev és Remek együttes kísérletekben vesz részt az űrállomás állandó személyzetével, Jurij Roma- nyenkoval és Georgij Grecs- kővaí. A fellövésre a bajkonuri űrrepülőtérről került sor, a rajt kitűnően sikerült és az első jelentések szerint az űr­hajó ráállt megszabott ke­ringési pályájára. Innen pá­lyamódosításokkal jut majd el az űrállomáshoz. A kát űrhajós közérzete kitűnő, a berendezések kifogástalan» 1 működnek. A Szojuz 28. útjával a szo­cialista űrhajózás új korsza­ka kezdődik: ez év végéig lengyel és NDK-bell űrhajó­sok, 1983-ig pedig a többi szocialista ország, köztük ter­mészetesen Magyarország jelöltjei is részt...uvesznek a Szojuz—Szaljut program vég­rehajtásában. ©J§2Íisűz la <6. március 3„ péntek A bolgár függetlenség 100. évfordulója Csaknem 1300 éve, hogy a Balkán-félsziget keleti felé­ben megalakult az első bol­gár állam. 1978. március 3- án mégis a bolgár függet­lenség századik évfordulójá­ról emlékeznek meg Bulgá­riában és világszerte. A száz év mellé még egy szám kívánkozik, az 500 esz­tendő. Ennyi időt, közel fél évezredet tett ki ugyanis az oszmán uralom Délkelet-Eu- rópának ezen a részén Hogy mit jelentett az ötszáz éves oszmán iga Bulgária számá­ra, nehezen lehetne össze­foglalni. Tény, hogy a XIV. században virágzó fejlődés­nek indult országot az osz­mán uralom nemcsak egy­szerűen megakadályozta fej­lődésében, de évszázadokra vissza is vetette. Bulgáriá­ban megszűn a városi kul­túra, a művészetek és mes­terségek fejlődése. A bolgá­rok nem csupán nemzetisé­gükben. de személyükben is a legsötétebb elnyomás ál­dozatai voltak. Az Oszmán Birodalom keresztény lako­sa a „rája”, vagy ahogy megvetően nevezték a „gya­ur”, teljes jogfosztottságban élt. a bolgár lakosság egy részét erőszakkal mohame­dánná. tették, s rendszeres gyakorlattá tették az ún. „gyermekadót”, mivel az el­hurcolt balkáni keresztény gyermekekből nevelték ki legütőképesebb harci alaku­lataik katonáit, a janicsáro­kat. A balkáni parasztság tel­jes kizsákmányolását az osz­mán feudalizmus sajátos rendszere, az ún. „szpéhi- birtokok” útján biztosítot­ták. Ez azt jelentette, hogy a szpáhik. azaz a birodalom lovaskatonái aránylag rövid időszakokra kaptak szolgála­tuk fejében kisebb-nagyobb földbirtokokat. Érthető mó­don ezek a földbirtokosok igyekeztek minél többet ki­zsigerelni jobbágyaikból. A középkori bolgár kultú­ra fejlődése is évszázadokra megállt. Csak a hegyek kö­zött meghúzódó kolostorok őrizték tovább a nemzeti nyelv, az ősi hagyományok emlékét. Bulgáriában azon. ban még a pravoszláv egy­ház sem volt a lakosság ér­dekeinek képviselője — ve­zetői, a püspökök görögök voltak, akik a bolgárság, el­sősorban a tehetősebb váro­si rétegek elgörögítését szor­galmazták. Végül mégis a vagyonosodó kereskedők és kézművesek, a külföldi bol­gár, kolóniák, a származásá­ra büszke alsópapság lett annak a nemzeti mozgalom­nak vezető ereje, amely a „bolgár újjászületés” nevet kapta. A XIX. században a bol­gár függetlenség .erői foko­zatosan kaptak erőre. Az új­jászületés első szakaszában a nemzeti nyelv kiművelése, az egyházi függetlenség ki­vívása volt a cél. Időközben a politikai ellenállásnak megszülettek a szervezeti keretei, s a bolgár hazafiak követve az oszmán uralom ellen küzdő „hajdútok” pél­dáját több fegvveres oszta­got Is alakítottak. A felszabadító harcnak a XIX. században mind ked­vezőbbek lettek a külső felté­telei. Az Oszmán Biroda­lom, „Európa beteg embere” több ízben háborúra kény­szerült a cári Oroszország­gal, amelyben a bolgárok nem a kontinens csendőrét, hanem a felszabadító szláv festvérállamot látták. A forradalmi szervezetek az 1870-es években egész Bulgáriára kiterjesztették te­vékenységüket. 1876. május elsejére az illegális forradal­mi központi bizottság kitűz­te az általános fegyveres fel­kelést, a terv azonban cső- dött mondott. A sztambull kormány helyi segédcsapa­tait a felkelő bolgár falvak­ra és városokra úszította, s a vérengzéseknek, több, mint 30 ezer áldozata volt. Egész falvak váltak néptelenné, a gyilkos bandák gyermekeket, asszonyokat hánytak kardél­re. Az atrocitások mély fel­háborodást váltottak ki Eu­rópában, mély részvéttel irt az eseményekről a korabeli magyar sajtó is. A bulgáriai vérengzések szolgáltattak okot az 1877— 78-as orosz—török háború­nak. II. Sándor cár a felke­lés véres leverése után egy esztendővel üzent hadat az Oszmán Birodalomnak, amelynek szultánja nem volt hajlandó autonómiát adni Bulgáriának A - háború 10 hónapig tartott. A szultán hadserege kezdetben elkese­redett ellenállást tanúsított. Véres csaták voltak Pleven­nél, s a Sipka-szorosban. Az oroszokhoz sok ezer bolgár népfelkelő csatlakozott, akik jelentős szerepet játszottak hazájuk felszabadításában. A harcok közepette előre­nyomuló orosz hadsereg, s a bolgár felkelők osztagai 1878 első heteiben elérték és el­foglalták Drinápolyt, s a fő­város, Sztambul elfoglalását az oszmán seregek már nem tudták volna megakadályoz­ni. A béke végül is Anglia nyomására jött létre, Az 1878. március harma­dikén San Stefano városká­ban megkötött orosz—török béke megadta Bulgáriának az önrendelkezés jogát, s a Balkán-félszigeten egy olyan államot hozott létre, amely Korabeli újságrajz a felkelés utáni vérengzésekről A „Sasfészek” védelme — A festmény az orosz—török háború egy epizódjáról készült. (Fotó: — Sofia — Press — KS) egyesítette az egész bolgár népet, s biztosította a többi balkáni állam függetlenségét Is. A San Stefano-i megálla­podást a Nagy-Britannia és a Monarchia nyomására ösz- szehívott berlini konferencia még ugyanabban az évben jelentősen módosította, d‘ azon már nem változtatott hogy ismét létrejött a bolgá államiság, s a bolgár nem zet jelentős része felszaba. dúlt a fél évezredes oszmái elnyomás alól. ' CKSÏ

Next

/
Thumbnails
Contents