Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

A társadalom fokozott védelme Szigorított őrizet a veszélyes visszaesőkkel szemben A KÜLÖNÖSEN veszé­lyes visszaesők bűnözése számszerűleg sem lebecsü­lendő, de elsősorban súlyánál fogva igen jelentős tényező­je a bűnözés általános alaku­lásának. Éppen a társadalom fokozott vedelme érdekeben vezette be az 1974. évi 9. számú trv. — amely 1974. július 1-én lépett hatályba — a szigorított őrizet ú,i jogin­tézményét: Azóta a bírósá­gok megfelelő előfeltételek esetén ezt a biztonsági intéz­kedést azokkal a különösen veszélyes visszaesőkkel szém- beji alkalmazzák, akiket a többszöri elítélés nem tartott vissza az újabb bűncselek­mény elkövetésétől. A szigorított őrizet vi­szonylag fiatal, új jogintéz­mény. Idáig a megyében mintegy 30 személynek ren­delték el a szigorított őrize­tét a bíróságok. A tapaszta­latom az, hogy a közfelfo­gásban aránylag igen keve­set tudnak e jelentős jogin­tézmény jogi természetéről. Ezért szeretném e jogintéz­mény lényegét röviden be­mutatni. -, Kikkel szemben rendelhe­tő ek a szigorított őrizet ? A jogszabály elrendelhetőségét több, szigorú' feltételhez kö­ti. így a bíróság elsősorban azoknak a szigorított őrizetét rendelheti el, akiket bizonyos fajta szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt már korábban legalább három­szor elítéltek; összesen lega­lább 3 évi szabadságvesztést szabtak ki vele szemben. Eb­ből a szempontból olyan el­ítélés vehető figyelembe, amely hivatalos személy el­leni. a közrend és közbiz­tonság elleni (ezek közé tar­tozik például a szándékosan elkövetett közúti veszélyez­tetés bűntette, az ittas veze­tés. a tiltott határátlépés, a közveszélves munkakerülés isi. a személvelleni, a csa­lád-. az ifiúság és a nemi erkölcs elleni (ezek közé tar­tozik a tartási kötelezettség elmulasztásai, vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt történt. 1 AZ ELRENDELHETÖSÉG feltétele az is, hogy a leg­utolsó büntetés kiállásától vagy a büntetés végrehajtá­sának egyéb ók miatt meg­szüntetésétől számítva az újabb bűncselekmény elkö­vetéséig 5 év még ne teljen el, és az újabb bűncselek­mény elkövetésekor az illető a 20. életévét már betöltse. Továbbá feltétele a kény­szerrendszabály alkalmazha­tóságának az is, hogy az újabb bűncselekmény is az előbb felsorolt típusú vala­melyikébe tartozó, szándéko­san elkövetett bűncselek­mény legyen és az is, hogy a bíróság az újabb bűncse­lekményre legalább egyévi szabadságvesztést szabjon ki büntetésként. A tárgyi feltételeken kívül a jogszabály lehetőséget biz­tosít a bírói mérlegelésre is. Mindezek esetében is csak akkor lehet elrendelni, ha az elkövetett bűncselekmények körülményeiből, valamint az életmódjából megállapítható, hogy az újabb bűncselekmé­nyéért felelősségre vont sze­mély a Magyar Népköztársa­ság törvényes rendelkezései­vel következetesen szembe­helyezkedik. Így a törvénye­inkkel való konok szembe- helyezkedés megállapítására alapot adhat az, ha valaki sorozatosan követ el bűn- cselekményeket, de az is, hogy iszákos életmódot foly­tat, ismételten botrányokat okoz, munkahelyét lépten- nyomon változtatja,’ a mun­kafegyelmet nem tartja meg, vagy sorozatosan követ el közrendet, közbiztonságot sertő vagy veszélyeztető sza­bálysértéseket, megszegi a kitiltás, vagy rendőri fel­ügyelet szabályait stb. Ha mindezek a feltételek fennállanak, a bíróságok ügyészi indítvány esetén az elkövetővel szemben bünte­tést szabnak ki és vele szem­ben még a szigorított őrize­tet is elrendelik. A SZIGORÍTOTT őrizet lényege az, hogy a bíróság által a konkrét bűncselek­mény miatt kiszabott bünte­tés letöltése után az elítéltet nem bocsátják szabadon, ha­nem további 2, legfeljebb 5 évig fegyházban (legszigo­rúbb büntetésvégrehajtási in­tézményben) fogva tartják. Ha tehát valaki pl. lopás bűntette miatt a bíróság el­ítélt 1 év és két hónap sza­badságvesztésre és elrendel­te a szigorított őrizetet is, az illető legkevesebb 3 év és 2 hónap múlva bocsátható ideiglenesen el. Lehetséges azonban, hogy csak 6 év és 2 hónap elteltével fog szabadul­ni; mindez attól függ, hogy a szigorított őrizet végrehajtása idején milyen magatartást tanúsít. UJ îiæem Efeszlhelfen A szigorított őrizetből két év letöltése után az őrizetest a bíróság ugyanis csak akkor bocsátja ideiglenesen el, ha a magatartása alapján feltehe­tő, hogy szabadon bocsátása esetén nem követ el bűncse­lekményt. A szigorított őrizetet ugyan­is úgy kell végrehajtani, hogy kellő visszatartó hatást gya­koroljon a szigorított őrize­tesre, kialakítsa és megerősít­se benne a törvények tiszte­letét, a társadalmi együttélési szabályok megtartásának készségét, hozzászoktassa a rendszeres munkához és elő­segítse, hogy szabadulása után beilleszkedjék a társada­lomba. Az átnevelés eszközei közül fontos szerepet kap az egyéni nevelés, a munkálta­tás. Ezt szolgálja az a rendel­kezés, hogy a szigorított őri­zetes, ha nem végezte el az általános iskola nyolc osztá­lyát, köteles azt elvégezni, felmentés csak a fegyház or­vosának javaslatára adható. Ugyancsak folyamatosan biztosítják számukra a ter­melőmunkában való részvé­telt is. E tartalmi követelmé­nyek nélkül az új jogintéz­mény a megtorlás eszközévé válna. A szigorított őrizetből ideiglenesen vagy véglegesen szabadultak bírósági pártfo­gói felügyelet alá kerülnek. A bírósági pártfogó rendszere­sen figyelemmel kíséri és se­gíti társadalmi beilleszkedé­süket, azt, hogy becsületes, dolgos életútra térjenek. AZ UTÓGONDOZÁS során szükség van még társadalmi összefogásra is: a munkahe­lyi, lakóhelyi kollektívák so­kat tehetnek az utógondozot­tak segítésében, életvitelük pozitív befolyásolásában. A bírósági pártfogók és az utó­gondozottak társadalmi kör­nyezete között egyre szoro­sabb munkakapcsolat alakul ki. Az együttműködésük ha­tékonyságától sok függ. hogy a jogintézmény jogpolitikai célját elérje. Dr. Kovács Pál, az Egri Megyei Bíróság elnöke A hatékony munka alapfeltétele a korszerű üzem és munkaszervezés Dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter sajtótájékoztatóia Mutasd meg termelésedet, s megmondom ki vagy! Ha szó szerint nem is így hangzott el dr. Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter tegnapi parlamenti sajtótá­jékoztatóján, de a lényege ez volt a miniszter egyik gon­dolatának. Illetve egészen pontosan az, hogy egy-egy vállalat, üzem munkaszerve­zésének színvonala nemcsak a végtermékek minőségének, és értékének, hanem az adott kollektíva vezetési módszerének, szakmai, poli­tikai ismereteinek, tudásá­nak is bizonyítványa egy­ben. Hol tartanak ma üzemeink vállalataink a munkaerő hasznosításában, a termelés, a gyártás korszerűsítésében, a hatékonvaság növelésében? Mint dr. Trethon Ferenc, a Népújság munkatársának kérdésére is válaszolva egye­bek közt elmondotta: a po­zitív változások már tapasz­talhatóak. De gyorsan hozzáte- te a miniszter: a termelés korszerűsítésének üteme ezzel együtt is lassúbb a kívána­tosnál, meglevő adottságaikat belső tarta’ékaikat az üze­mek többségében még ko­rántsem kamatoztatiák nép­gazdaságunk iaénveinek, ér­dekeinek megfelelően. Ezután azokról a kérdések­ről szólt, hogv bár pártpnk és kormánvunk is megk;'lön- bözWett figvelmet fordít a hatékony munka feltételei­nek biztosítására, a Intőb­bet azonban maguk a vállala­tok tehetnek a munkaerő ésszerűbb kihasználása,^ ter­melés zavartalansága, a ter­mékek minőségének javítá­sa, a gazdaságosabb munka érdekében. Mert végső soron tőlük függ — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a meglevő munkaerőt hogyan kamatoz­tatják, valamint, hogy egy- egy új beruházással meg­szüntetik-e, vagy újraterme­lik a szervezetlenséget. Ugyancsak a vállalati felada­tok között említette, hogy az új munkaerő megszerzésére fordított pénzt, időt, energi­át elsősorban a már meglévő kollektíva fizikai és szellemi kapacitásának kihasználása­ra kell fordítani. Csak így szüntethető meg az a furcsa ellentmondás, hogy amíg a gyárkapukon belül igen jelen­tős a szabad, a ki nem hasz­nált munkaerő, addig ugyan­ezek az üzemek kívülről próbálnak újabb létszámhoz jutni. Holott maguk is jól tudják: az esetek többségé­ben erre már nincs lehetőség. A kormány — emelte ki továbbiakban a miniszter — határozata értelmében a jö­vőben a Munkaügyi Minisz­térium egy tárcaközi bizott­ság közreműködésével gon­doskodik arról, hogy megte- termtődjön a vállalati szer­vező munka és a gazdaságpo­litikai célok közötti összhang. Segíti majd a több ágazatot érintő norma- és adatrend­szer kidolgozását, a jó nazaí és külföldi módszerek »Hier-; jesztését, s gondoskodni ar­ról is, hogy a vezetők .ter­vezett formában jussanak hozzá a friss és értékes in­formációkhoz. A következőkben a válla - lati vezetés színvonalának további javítását indokolta, illetve elemezte a miniszter, majd az ésszerű kockázatvál­lalás szükségességéről szólt. Végezetül hangsúlyozta, hogy változás történik azon az eddigi gyakorlaton is, hogy a jól és rosszul szer­vezett, a gazdaságosan és a gazdaságtalanul dolgozó vál­lalatok egyaránt élvezhették államunk különböző támo­gatásait. Nem nehéz kitalál­ni: a megkülönböztetett anya­gi és erkölcsi támogatásra ezután azon üzemek, vállala­tuk számíthatnak majd, ame­lyek magas szervezettséggel és hatékonyan dolgoznak. Mert enélkül, — mármint a korszerű üzem- és munka­szervezés nélkül — nem le­het gazdaságosan termelni — fejezte be sajtótájékoztató''t a miniszter, amelyben az egyik legfontosabb népgazda­sági feladatra, a hatékonyabb termelésre hívta fel a figyel­met. • Koós József íaÉiyam SZTK íigyiütszőknek A társadalombiztosítási ügyek intézése meglehetősen szerteágazó, ezért szervezett kéthetes bentlakásos tanfo­lyamot ügyintézők részére a Heves megyei Társadalom­biztosítási Igazgatóság. A tanfolyam célja: hogy az üze­mekben dolgozó ügyintézők megismerjék alaposan az 1975. évi II-es törvényt, melynek szellemében és elő­írásai szerint kell végezniük munkájukat; A hallgatók tájékoztatást kaptak a nyugellátás, balese­ti ellátás, családi pótlék, anyasági ellátás, a GYES és a különböző nyilvántartással kapcsolatos teendőkön túl­menően, alapvető statisztikai ismeretekből, munkajog­ból, a társadalombiztosítás­sal kapcsolatos feladatokról. Az előadókat az igazgatóság biztosította. A Il-és törvény leegysze­rűsítette ugyan a társada­lombiztosítási ügyekkel kap­csolatos teendőket, a jogsza­bályok gyakorlati alkalma­zása ezen a szinten is kép­zett szakembert kíván, s e célt szolgálta a tanfolyam. A Bakony Művek keszthelyi új üzeme két hónappal az ere­det' határidő előtt megkezdte a termelést. A kesz'helyi asz- szonyok a Lada és a Polski Fiat I26-os gépkocsik gyújtás- elosztóit szerelik. Képünkön: a Bosch szerelőszalagokon ké­szülnek a Polski Fiat 126-oshoz a gyújtáselosztók. (MTI fotó — Rózsás Sándor felv. — KS) Az állatorvos jobb keze Áliategcszscgőrök lesznek Ha az országban bárhol szóba kerül az állategészség­ügy, Heves megyét mindig úgy emlegetik a szakembe­rek, hogv ott az átlagosnál jobb a nelyzet. Sokat is tet­tek a körzetek és a szövetke­zetek állatorvosai az elmúlt években de az egyre növek­vő állatállomány, a szakosító telepek kialakítása új gondo­kat vetett fel. Hetven gya­korló állatorvos dolgozik a megyében, s ezek után látszó­lag jogos a következtetés: ke­vesen vannak. Valójában szá­muk elegendő lenne, hiszen a túlterheltséget inkább az okozza, hogy legtöbbször ru­tinmunkát diplomát nem igénylő feladatokat is el kell látniuk Ezért várnak jelen­tős javulást attól a minisz­teri rendelettől, miszerint azokban a gazdaságokban kö­telező jövő évtől a szakkép­zett állategészségőrök foglal­koztatása ahol ezer számos állatnál több van a termelő- szövetkezet, vagy az állami gazdaság birtokában Korábban az állategészség- őr-képzésnek nem voltak ha­zánkban hagyományai. Az állattenyésztő telepek mun­kásai közt mindig akadt egy- egy olyan tapasztalt dolgozó, aki segédkezett az állatorvos mellett. A mezőgazdaság kor­szerűsödése, a modern tartás: feltételek viszont ma már en­nél többet kívánnak. — Harmadik alkalommal szerveztünk a megyében nyolchetes állategészségőr tanfolyamot — mondja Kő­házi István, a Heves megyei Állategészségügyi Állomás helyettes vezetője. — A ko­rábbi években összesen 30 szakképzett felcser állt mun­kába, az idei kurzusra pedig 24-en érkeztek a különböző gazdaságokból. Képzésükkel azt szeretnénk elérni, hogy a jövőben állatorvosaink fizi­kai erejük helyett, inkább el­méleti ismereteiket tudják hasznosítani s a felszabaduló időt elméleti tudásuk gyara­pítására fordíthassák. Ahhoz ugyanis kár lenne öt évig egyetemen tanulni, hogy utá­na ezerszámra tyúkokat, te­heneket oltogasson valaki. Ezt egy ember némi gyakor­lással is képes elsajátítani. — A tanfolyamról kikerü­lők munkája két részből áll — teszi hozzá Révész Tamás, az állategészségügyi állomás szakállato-vosa. — Segédkez­nek a műtétek előkészítésé­ben. a tömegoltásokat, ivar- talanításokat elvégzik, vizs­gálati anyagokat vesznek az állatokról. Másrészt viszont teljesen önálló munkájuk lesz a fertőtlenítés, a fertőzések megelőző védelme. Az egészségőrök beállítása persze ennél sokkal több se­gítséget jelent, hiszen míg az íllatorvos egy egész körzetet, több ezer állatot lát el, addig ezek az emberek szinte min­dennap foglalkoznak az állat­tal. születésétől fogva isme­rik a hozzáiuk tartozó jószá­gokat. Igv legtöbbször azokat a rendellenességeket beteg­ségeket is észreveszik, me­lyek felett egy orvosi szemle esetleg elsiklána. __•_ H agyományosan Hevesen, a mezőgazdasági szakmun­kástovábbképző intézetben rendezik meg a tanfolyamo­kat Az állategészségügyi ál­lomás ennek nemcsak szer­vezője. hanem innen érkez­nek az előadók, részben ők gondoskodnak szemléltető­eszközökről filmékről és minden héten ideérkeznek gyakorlatra is a hallgatók. El is mondták az állomás orvo- 'sai, hogy most tanulták meg igazán tisztelni a tanári pá­lyát, hiszen minden órára ké­szülni, megtervezni az elő­adás menetét, színvonalát, stílusái valóban külön tudo­mány. Különösen akkor, ha a hallgatók közt éppúgy meg­találni az ötvenegynéhány éves állattenyésztőt, mint . a frissen végzett szakmunkást, vagy az érettségizett fiatal­embert — Végül csak sikerült meg­találnunk nemcsak az embe­ri, de a szakmai hangot, is a ..diákokkal:’ — mondja az egyik előadó Ezt igazolják a diákok, is. akikkel az egyik szünetben találkoztunk. Vasas Lajos, az Egri Csillagok Tsz állattenyésztője 18 éve dol­gozik a szarvasmarha-tele­pen: — Valamikor azt mondták hogy a jó parasztember eg; kicsit állatorvos is. Akkori ban ez igaz volt, de amióta egy telepen nem három-négy hanem olykor félezer állat is van, már a mi ismereteink tapasztalataink is kevésnek bizonyulnak. Rengeteg új dol­got hallottunk, láttunk már az eltelt két hét alatt is, és még a java hátra van. — Mit szólt a család i nyolchetes távolléthez? — Könnyen beletörődtek, bár az asszony morgoló t egy kicsit. Persze mindén .ut végén hazautazunk Elég ré­gen ültem utoljára az iskola­padban, de annyi érdekes dolgot, újdonságot hall itt az ember, hogy teljesen elfelec- kezik arról, már felnőtt. A múlt héten például végignéz­tünk egy császármetszéses ellést. Két évtized alatt, amit az állatok mellett töltöttem, jó néhány borjút segítettem a világra, dé ilyen körülmé­nyek között nagyon érdekes volt Vigh György, a káli terme­lőszövetkezet fiatal tehenésze a nehézségeikről beszélt: — Legnehezebb azt hiszem mindannyiunknak a latin ki­fejezések, gyógyszer- és be­tegségnevek megtanulása. Még Szerencse, hogy ezek egy részét nem követelik a vizs­gákon. Az előadók többsége inkább a gyakorlati ismere­tekre helyezi a hangsúlyt. Ma például a fertőtlenítésről, a különböző vegyszerek keve­réséről tartott előadást Pin­tér doktor, s a tőle hallotta­kat' otthon rövidesén ál k ai - máznom is kell. Huszonnégyen végeznek az idén., Munkájukat,, szaké !_ műket azonban nemcsak az őket küldő, gazdaságok *> . c majd, hanem az egész megye ólat tenyésztése. (cziráki) ÜMkMQ 1978. március 32., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents