Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-21 / 68. szám
Export és a termékszerkezet Tanfolyam, továbbképzés, oktatás Noszvajon Mit tudunk eladni? Tanuló tanácstagok Az intézet modern homlokzata Tavaly újra romlottak a cserearányok; munkaigényes termékeink kivitelénél nem emelhettük úgy az árakat, amilyen mértékben — különösen a nyersanyagoknál — az .importárak növekedtek. A magyar gazdaság nyitott jellege arra is utal, hogy fejlődésünket meghatározzák külgazdasági kapcsolataink. Igen érzékenyen érintenek a külkereskedelemben ért veszteségek, a sikereknek pedig nagy a lendítőerejük. Mindezeket ma már azok is tudják, akik nem közgazdászok, vagy külkereskeskedők. Nyilvánvaló tények, ismeri őket mindenki, aki csak kicsit is érdeklődik a körülötte zailó világ iránt. Szokásos évi sajtótájékoztatójukon a bank és a külkereskedelem vezetői egyéb feladataik célkitűzéseik ismertetése mellett egyformán kihangsúlyozták: szigorú következetességgel, ha kell, kényszerítő szabályozással rá kell szorítani a gazdaságot a külföldi kapcsolatokban nélkülözhetetlen rugalmas gazdálkodásra, a változások állandó értékelésére és az azokhoz való gyors alkalmazkodásra. Mindezek szépen hangzanak, csak az eddigi tapasztalatok szerint sokszor mást értenek alatta a központi irányítás megtervezői és a vállalatok. A csoportérdekeket a szabályozók nem tudták megfelelően közelíteni a népgazdaság hosszú távon mindenki érdekeit szolgáló célkitűzéseihez. Van, aki azt kéri számon: miért nyirbálják a vállalati önállóságot központi rendelkezésekkel? A gazdasági szakemberek más rétege pedig éppen ellenkezőleg, a tervszerű, arányos fejlődést félti a csoportérdekek túlzott érvényre juttatásától. Az igazsághoz hol ez, hol az áll közelebb, konkrét esetek vizsgálata sem eredményezhet perdöntő következtetést. Kétségtelen viszont az, hogy az erőket koncentrálni kell akkor, amikor bevételeleink kisebbek a veszteségeknél, s javítani kell a tervszerűséget az egyensúlyhiány csökkentése érdekében. Sok a külső, kivédhetetlen hatás, de ezektől nem mindig válnak el élesen a belső gazdálkodásunk hiányosságait jelző okok. A korszerűséget, szervezettebb munkát célzó intézkedések között is kiemelkedően fontos teendő az idén a termékszerkezet átalakítása. Amíg ebben nincs előrelépés, amíg a korszerű, több piacon eladható termékek helyett a régi, rögződött elavult gyártmányokkal erőlködnek külkereskedőink a külföldi piacokon, addig igazán nem beszélhetünk hatékony gazdálkodásról sem. Felül kell hát vizsgálni a gazdaságosságot és ezek tapasztalatai után érvényt szerezni a népgazdaság érdekeinek akár a vállalatokkal szemben is. Az igaz, hogy a jelenlegi ár- és pénzügyi rendszer miatt nem rendelkezünk olyan számítási módszerrel, amely elfogadható biztonsággal tájékoztathatna az egyes termékek, termékcsoportok exportjának gazdaságosságáról. De még ilyen körülmények között végzett vizsgálatok-a'apján is azt mutatta ki a Külkereskedelmi Minisztérium: kétszázmillió dollár értékű termékünk van tőkés exportunkban, amelynek gyártásakor egy dollárt több mint 60 forintért termel ki az illető vállalat, A gazdaságtalanság nyilvánvaló. Nyereséget ezek a vállalatok állami támogatásból, árkiegészítésekből érhetnek el. Az idén egyik legfontosabb feladat sorozatban felülvizsgálni ezeknek a termékeknek a körét, nemzetközi összehasonlítással is minősíteni kell a gazdaságosságot és dönteni: mi legyen a sorsa annak a gyártmánynak, amely ezt a próbát nem állja ki. A vállalatot a támogatások csökkentésével, megszüntetésével rá lehet szorítani a gazdaságosság javítására. Ha ez sem megy, határozott intézkedéssel fokozatosan ki kell zárni az exportból ezeket a termékeket. Persze a gyártó cég nyilván igyekszik manőverezni, s ha kiszorul például a tőkés exportból, megpróbálja ugyanazt a szocialista országokban, vagy itthon értékesíteni. Ne legyen erre sem módja: a gazdaság szerkezetének korszerűsítése nem valósulhat meg engedményekkel, kivételekkel, céljainkkal nem egyező egyedi döntésekkel. Persze nem könnyű dolog átállni, új követelményeknek megfelelni, ráadásul rövid idő alatt Heves megye nagyobb vállalatai saját bőrükön érezték és érzik ma is a termékváltás nehézségeit. Jó példa erre az önálló exportjogú egri Finomszerelvény- gyár: hosszú evek kemény munkája kellett ahhoz, hogy eljussanak a mostani színvonalig. Sokféle gyártmányról mondtak le ez. idő alatt, amelyekre talán nosztalgiával is emlékeznek a régi munkások. De látták, csak így tudnak talpon maradni, s az erőfeszítéseknek meg is lett az eredménye. A KGST-ben szakosodtak a pneumatikaelemek gyártására, a szocialista országok legfontosabb szállítói lettek ebből a termékből. Amit gyártanak, jó más piacokon is, szinte csak a teljesítményük szab határt a nyugati kivitelnek. A követelményekhez való igazodást mutatják az Izzó gyöngyösi gyárának törekvései: a gépgyárban a termékek fele új lesz már az idén, a félvezetőgyárban pedig számítógép segíti a teljes programszerűséget és az igények módosulásához való gyors igazodást. Ez a gyár is túlnyomórészt exportra küldi termékeit. A külkereskedelem árainak szintén jobban kell igazodniuk a külgazdaság változásaihoz. A pénzügyi rendszer ma még olyan, hogy a gazdálkodók nem érzékelik eléggé azoknak az árveszteségeknek, visszatérítéseknek a hatását, amelyek éppen a hagyományos termékszerkezet vagy a minőség miatt szükségszerűen adódnak. Következésképp a költségek csökkentésében sem érdekeltek úgy, ahogyan az elvárható lenne. A termékszerkezet átalakítására ösztönzés, a támogatások csökkentése, a gazdaságosság állandó ellenőrzése bizonyára sok vitával jár majd a jövőben, s akár egyes ágazatok időleges érdekellentéteit is hozhatja. Nehéz helyzetbe kerülhet nem egv, addig, nyereségesnek mutatkozó vállalat. Mindenképpen kívánatos azonban, hogy ezek a viták ne okozhassák a végső célról: a korszerűbb, rugalmasabb gazdálkodá~ról való lemondást még „kivételes” esetekben sem. Hekeli Csak nagy nehezen vergődünk át a tengelyig érő, vendégmarasztaló sártengeren. Az udvar sem szívderítőbb: mintha tájfun söpört volna rajta végig az előző napokban. Áz épület azonban kívül-belül lenyűgöző. — Majd májusban nézze meg az udvarunkat, ha elkészültünk a parkosítással! — mondja Singlár Jó.séf tanulmányi főelőadó, amikor nem titkolt rosszallással szóvá teszem az elhanyagolt környezetet. — A Heves megyei Tanács 1972-re készült el No-zvajon az Oktatási és Továbbképzési Intézettel, — kezdi „történelmi” visszatekintését Singlár József. — Eredetileg csak tanfolyamokat szerveztünk itt a tanácsi apparátusban dolgozók részére, jelenleg azonban már tanácsakadémiai speciális levelező tagozat is működik, amelyen az idén főiskolai rangra emelkedő tanács- akadémiára készítjük fel a hallgatójelölteket. — Milyen oktatási formák vannak még az intézetben? — Igen szerteágazó képzés folyik Noszvajon. Kezdjük talán a vizsgával végződő tanfolyamokkal. Ezeket a községi tanácsoknál dolgozó előadóknak szervezzük. Ä tanfolyam kétirányú: általános államigazgatási és anyakönyvi. Rendszeresen tar- turk továbbképzéseket is, a megyei tanács különböző osztályainak szervezésében. Eztk általában csak egy-két hetesek, és a továbbképzés befejeztével nem kell vizsgát tenni. — Pedig a vizsga serkentő hatású. Ha elmarad, esetleg veszít jelentőségéből a továbbképzés. — Erről szó sincs, hiszen a részt vevő tanácsi dolgozóknak érdekük, hogy az új rendeletekkel, szabályokkal minél közelebbről megismerkedjenek, mert amikor visszamennék a községükbe, csak saját magukra támaszkodhatnak. Egyébként kísérletképpen bevezetjük a továbbképzések végén is a vizsgát Pontosabban az utolsó napokon lehetőséget adunk a hallgatóknak, hogy kötetlen beszélgetés formájában feldolgozzák a továbbképzés anyagát — Nemrégiben még az elcsépelt kabarétréfák közé tartozott „az ügyeletes továbbképzésre járó” története... — Valóban sok visszaélés volt, de ma már eggyel kevesebb témájuk van a humoristáknak. Minden tanácsi előadónak háromévenként kell részt vennie továbbképzésen, és hogy a „ravaszkodást” elkerüljük, igazolványt kapnak a hallgatók, amelyből könnyen ellenőrizhető, ki mikor vett részt az oktatáson. — Kérem, mutassa be a tanári kart ! — Harmincnégy állandó oktatónk van, akik a munka- területükön vezető beosztást töltenek be, így gyakorlati példákkal is alátámasztják az elméleteket. Minden oktatónk valamilyen diplomával rendelkezik, a színvonalra tehát nem lehet panasz. Emellett a tanítást segítő technikai felszerelésünk is magas színvonalú. — Az intézetben szeptember 1-től június 30-ig folyik az oktatás. A nyári hónapokban üresen hagyják ezt a szép épületet? — Nyárra a szakszervezet veszi birtokába az intézetet, és ekkor üdülővé alakul át az épület.. Egyébként ötven- személyes kollégiumunk van, a környék tavasztól kezdve gyönyörű, remek konyhával rendelkezünk... Mi kell még a kellemes üdüléshez? A noszvaji intézet természetesen elsősorban nem üdülő, a jó levegő, a minden kényelmet biztosító --kollégium és a jó közérzet azonban az eredeti feladatok ellátásában sem hátrány. . B. J. Kuba közelebb jött Bárhogy is számolgatok — Kuba messze van. De csak időben és térben: kilométerek ezreit teszi meg a száguldó gépmadár, napfelkeltéket és -uyugtákat lát az utazó a fantasztikus alakzatokat öltő felhőtakar:'U felett és alatt, mire Havannába ér. Kuba messze van — de közelebb jött-.. Egészen közel. Belopódzott az egri DOMÜS ké* kirakatába, ahol a sz’getország hosszan elnyúló alakja szinte már a VIT füzében lobog s minden fiatalt tiszta szívvel hív é* vár az egzotikus vi'ág e pa rányi része. Ahogy nézem a kirakatot, az üvegfal mögött függő képet — a világ »el- képes tenyerében fekve karcsú szigetet —, ahogy oap, mint nap rápillantok a papírfehérségében is vonzó pálmafára, egyre jobban érzem, hogy a VÎT országa, a „távoli” Kuba már nincs: is olyan messze. Lám, a távolságot, az időt legyőzte két ötletes, figyelemfelhívó kirakat, (szilvás) i rHmisâaÇ} 1978. március 21., kedd C._ Nagyfügedi képeslap Portánként 4500 forintért tiszta víz minden mennyiségben A kétezernél alig több lakosú Nagyfügeden, miként Adamik István tanácselnök elmondotta, az jdei esztendő egyik fontos közmunkája változatlanul a vízhálózat Az 1975-ben Indult építés eredményeként van már 77 köbméteres víztárolója, gépháza a percenként 400 liternyi vizet adó kútnak, a dupla motor pedig hűséggel kiszolgálja a 11 kilométer hosszán tervezett hálózatot Ebből 1978-ban három kilométernyit fektetnek le. Négy korábban elkészült, a többi marad az utolsó, 1979-es évre. Hogy miből e költekezés? A vízhálózat bővítésére fordítják a település egymillió forintot meghaladó közműfejlesztési. községfeüesztési plánját. Portánként 4500 forint egy^b^ént a friss, tiszta víz ára. Nincs azonban gond az összeg behfritá—Svai. mert per,,-észt ftt esztendő al^tt lehet a ta-t->zást IrieqvenUterű, azon kívül az egész véllel- knzás iránt me^^riést tanúsítanak a falubeliek. ★ Van a községnek lakásfelújításra is pénze! Igaz, nem sok a 800 ezer forint, de arra elég lesz, hogy korszerűsítsék belőle az óvodát és a pedagógusok szolgálati lakásai. E munkával az idén végeznek. Hogv a felújítandó óvoda meddig szolgálhat? Hatvanszemélyesnek ké-zült, s pillrnatnvilae kielégíti az igénveket. Helyi vélemény szerint azonban 1981-re változik a helyzet. Az anyakönyvi adatok szerint akkorára annyi óvodás kort gyermek lesz Nagyfügeden, hogy egy csoporttal több apróság befogadására kell alkalmassá tenni az intézményt A kommunális jellegű gondok kapcsán megtudtuk még a községben, hogy az idén több utca — Petőfi, Táncsics, Dózsa — építkezési munkáinak lejár a kétesztén- dős garanciális határideje, s ez a helyzet a Szabadság térrel. A fügedi vezetők most az észlelt hibák helyrehozását szorgalmazzák, a KPM Közúti Igazgatóságánál, éspedig abban a reményben, hogy a célra tartalékolt keretből e gondok rövidesen megszűnnek. ★ Ami a közművelődési feladatokat illeti, van mit tennie Farkas István klub- könyvtár-vezetőnek, hiszen ő tart a kezében minden kulturális jellegű megmozdulást a 7000 kötetes állomány gondozása mell“ít. Szerencséje, hogy Jákli Józsefné, Debrei Jánosné, Dóda Judit, Kovács Jánosné. Bernât Jánosné személyében lelkiismeretes támogatókra talált. Egyikőjük szabás-varrás tanfolyamot. néodalkórust, gyermekklubot vezet, a másik az óvodásokkal, vagy éppen a szülőknek szervezett foglalkozásokkal baPódik. ■fi hogv eredménnyel-e? A dalosok, cit^-ások műsorát már a rá-uó is felvette, s több mmő-ítőn szereneltek A varrást haladó fokon műveli csaknem húsz tanfnlvg- mos asszonv. Vagy oéldmil a szülők ktuhiának legutóbbi összejövetelén igen'hagy ér-' Véget ért a lipcsei vásár Kiemelkedő üzleti eredményekkel vasárnap délután. befejeződött az idei lipcsei tavaszi vásár, amelyen 62 ország és Nyugat-Berlin 9100 kiállítója vett részt. A vásárra mintegy 100 országból érkeztek ipari, kereskedelmi és pénzügyi szakemberek. A szoc’absta országokból 20 ezer szakember érkezett a különböző üzleti, szakmai és tudományos programokra. A Szovjetunió és a többi szocialista ország üzleti szerződések egész sorát kötötte meg az NDK-vál Lipcsében, az 1978. évi államközi, árucsere-forgalmi megállapodás- sok realizálására, a vásáron képviselt 37 magyar vállalat összesen mintegy 500 millió rubel értékben kötött Lipcsében üzleti szerződé-eket, s ily módon biztosította az 1,3 milliárd rubel értékűre tervezett, idei magyar—NDK árucsere-forgalom konkrét, gyakorlati végrehajtását A magvar külkereskedelem már lekötötte az i979Tes várható magvár—NDK forgalom mintegy harmadát is. (MTI) deklődés kísérte Murcsányi László járási osztályvezető vitaindítóját, amelyben a problematikus gyermekek családon belüli helyzetével foglalkozott. ★ A tárgyi adottságok? Farkas István általában elégedett a helyi vezetők támogatásával. S a szépén kivitelezett klubhelyiség, a mozi céljára is alkalmas nagyterem, valamint a könyvtárhelyiség nagyiéból megfelel a kis település követelményeinek. Talán a könyvtár lehetne bővebb, tágasabb. Meg aztán több új polc, válogatóláda elkelne benne Amit persze nem tartunk elérhetetlennek. tanasztalván a községi vezetők és. a nágy- fügedi tá-sadalmi erők jó összhangját. (moldvay) Gazdasági előadók az új pénzügyminiszteri rendeletekkel ismerkednek. (Fotó: Szántó György)
