Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-21 / 68. szám

Export és a termékszerkezet Tanfolyam, továbbképzés, oktatás Noszvajon Mit tudunk eladni? Tanuló tanácstagok Az intézet modern homlokzata Tavaly újra romlottak a cserearányok; munkaigényes termékeink kivitelénél nem emelhettük úgy az árakat, amilyen mértékben — külö­nösen a nyersanyagoknál — az .importárak növekedtek. A magyar gazdaság nyitott jel­lege arra is utal, hogy fejlő­désünket meghatározzák kül­gazdasági kapcsolataink. Igen érzékenyen érintenek a kül­kereskedelemben ért veszte­ségek, a sikereknek pedig nagy a lendítőerejük. Mindezeket ma már azok is tudják, akik nem közgazdá­szok, vagy külkereskeskedők. Nyilvánvaló tények, ismeri őket mindenki, aki csak ki­csit is érdeklődik a körülötte zailó világ iránt. Szokásos évi sajtótájékoz­tatójukon a bank és a kül­kereskedelem vezetői egyéb feladataik célkitűzéseik is­mertetése mellett egyformán kihangsúlyozták: szigorú kö­vetkezetességgel, ha kell, kényszerítő szabályozással rá kell szorítani a gazdaságot a külföldi kapcsolatokban nél­külözhetetlen rugalmas gaz­dálkodásra, a változások ál­landó értékelésére és az azok­hoz való gyors alkalmazko­dásra. Mindezek szépen hangza­nak, csak az eddigi tapaszta­latok szerint sokszor mást ér­tenek alatta a központi irá­nyítás megtervezői és a válla­latok. A csoportérdekeket a szabályozók nem tudták meg­felelően közelíteni a népgaz­daság hosszú távon mindenki érdekeit szolgáló célkitűzései­hez. Van, aki azt kéri szá­mon: miért nyirbálják a vál­lalati önállóságot központi rendelkezésekkel? A gazdasá­gi szakemberek más rétege pedig éppen ellenkezőleg, a tervszerű, arányos fejlődést félti a csoportérdekek túlzott érvényre juttatásától. Az igazsághoz hol ez, hol az áll közelebb, konkrét ese­tek vizsgálata sem eredmé­nyezhet perdöntő következte­tést. Kétségtelen viszont az, hogy az erőket koncentrálni kell akkor, amikor bevétele­leink kisebbek a veszteségek­nél, s javítani kell a tervsze­rűséget az egyensúlyhiány csökkentése érdekében. Sok a külső, kivédhetetlen hatás, de ezektől nem mindig válnak el élesen a belső gaz­dálkodásunk hiányosságait jelző okok. A korszerűséget, szervezettebb munkát célzó intézkedések között is kiemel­kedően fontos teendő az idén a termékszerkezet átalakítása. Amíg ebben nincs előrelépés, amíg a korszerű, több pia­con eladható termékek he­lyett a régi, rögződött elavult gyártmányokkal erőlködnek külkereskedőink a külföldi piacokon, addig igazán nem beszélhetünk hatékony gaz­dálkodásról sem. Felül kell hát vizsgálni a gazdaságossá­got és ezek tapasztalatai után érvényt szerezni a népgazda­ság érdekeinek akár a válla­latokkal szemben is. Az igaz, hogy a jelenlegi ár- és pénzügyi rendszer mi­att nem rendelkezünk olyan számítási módszerrel, amely elfogadható biztonsággal tájé­koztathatna az egyes termé­kek, termékcsoportok export­jának gazdaságosságáról. De még ilyen körülmények kö­zött végzett vizsgálatok-a'ap­ján is azt mutatta ki a Kül­kereskedelmi Minisztérium: kétszázmillió dollár értékű termékünk van tőkés expor­tunkban, amelynek gyártása­kor egy dollárt több mint 60 forintért termel ki az illető vállalat, A gazdaságtalanság nyilvánvaló. Nyereséget ezek a vállalatok állami támoga­tásból, árkiegészítésekből ér­hetnek el. Az idén egyik leg­fontosabb feladat sorozatban felülvizsgálni ezeknek a ter­mékeknek a körét, nemzetkö­zi összehasonlítással is minő­síteni kell a gazdaságosságot és dönteni: mi legyen a sor­sa annak a gyártmánynak, amely ezt a próbát nem állja ki. A vállalatot a támogatások csökkentésével, megszünte­tésével rá lehet szorítani a gazdaságosság javítására. Ha ez sem megy, határozott in­tézkedéssel fokozatosan ki kell zárni az exportból eze­ket a termékeket. Persze a gyártó cég nyilván igyekszik manőverezni, s ha kiszorul például a tőkés exportból, megpróbálja ugyanazt a szo­cialista országokban, vagy itthon értékesíteni. Ne legyen erre sem módja: a gazdaság szerkezetének korszerűsítése nem valósulhat meg enged­ményekkel, kivételekkel, cél­jainkkal nem egyező egyedi döntésekkel. Persze nem könnyű dolog átállni, új követelményeknek megfelelni, ráadásul rövid idő alatt Heves megye na­gyobb vállalatai saját bőrü­kön érezték és érzik ma is a termékváltás nehézségeit. Jó példa erre az önálló export­jogú egri Finomszerelvény- gyár: hosszú evek kemény munkája kellett ahhoz, hogy eljussanak a mostani színvo­nalig. Sokféle gyártmányról mondtak le ez. idő alatt, amelyekre talán nosztalgiával is emlékeznek a régi munká­sok. De látták, csak így tud­nak talpon maradni, s az erő­feszítéseknek meg is lett az eredménye. A KGST-ben szakosodtak a pneumatika­elemek gyártására, a szocia­lista országok legfontosabb szállítói lettek ebből a ter­mékből. Amit gyártanak, jó más piacokon is, szinte csak a teljesítményük szab ha­tárt a nyugati kivitelnek. A követelményekhez való igazodást mutatják az Izzó gyöngyösi gyárának törekvé­sei: a gépgyárban a termékek fele új lesz már az idén, a félvezetőgyárban pedig szá­mítógép segíti a teljes prog­ramszerűséget és az igények módosulásához való gyors igazodást. Ez a gyár is túl­nyomórészt exportra küldi termékeit. A külkereskedelem árainak szintén jobban kell igazodni­uk a külgazdaság változásai­hoz. A pénzügyi rendszer ma még olyan, hogy a gazdálko­dók nem érzékelik eléggé azoknak az árveszteségeknek, visszatérítéseknek a hatását, amelyek éppen a hagyomá­nyos termékszerkezet vagy a minőség miatt szükségszerűen adódnak. Következésképp a költségek csökkentésében sem érdekeltek úgy, ahogyan az elvárható lenne. A termékszerkezet átalakí­tására ösztönzés, a támogatá­sok csökkentése, a gazdaságos­ság állandó ellenőrzése bi­zonyára sok vitával jár majd a jövőben, s akár egyes ága­zatok időleges érdekellenté­teit is hozhatja. Nehéz hely­zetbe kerülhet nem egv, ad­dig, nyereségesnek mutatkozó vállalat. Mindenképpen kí­vánatos azonban, hogy ezek a viták ne okozhassák a végső célról: a korszerűbb, rugal­masabb gazdálkodá~ról való lemondást még „kivételes” esetekben sem. Hekeli Csak nagy nehezen ver­gődünk át a tengelyig érő, vendégmarasztaló sártenge­ren. Az udvar sem szívderí­tőbb: mintha tájfun söpört volna rajta végig az előző na­pokban. Áz épület azonban kívül-belül lenyűgöző. — Majd májusban nézze meg az udvarunkat, ha elké­szültünk a parkosítással! — mondja Singlár Jó.séf tanul­mányi főelőadó, amikor nem titkolt rosszallással szóvá teszem az elhanyagolt kör­nyezetet. — A Heves megyei Tanács 1972-re készült el No-zvajon az Oktatási és Továbbképzési Intézettel, — kezdi „törté­nelmi” visszatekintését Sing­lár József. — Eredetileg csak tanfo­lyamokat szerveztünk itt a tanácsi apparátusban dolgo­zók részére, jelenleg azonban már tanácsakadémiai speciá­lis levelező tagozat is műkö­dik, amelyen az idén főisko­lai rangra emelkedő tanács- akadémiára készítjük fel a hallgatójelölteket. — Milyen oktatási formák vannak még az intézetben? — Igen szerteágazó képzés folyik Noszvajon. Kezdjük talán a vizsgával végződő tanfolyamokkal. Ezeket a községi tanácsoknál dolgozó előadóknak szervezzük. Ä tanfolyam kétirányú: általá­nos államigazgatási és anya­könyvi. Rendszeresen tar- turk továbbképzéseket is, a megyei tanács különböző osztályainak szervezésében. Eztk általában csak egy-két hetesek, és a továbbképzés befejeztével nem kell vizs­gát tenni. — Pedig a vizsga serkentő hatású. Ha elmarad, esetleg veszít jelentőségéből a to­vábbképzés. — Erről szó sincs, hiszen a részt vevő tanácsi dolgozók­nak érdekük, hogy az új ren­deletekkel, szabályokkal mi­nél közelebbről megismer­kedjenek, mert amikor vissza­mennék a községükbe, csak saját magukra támaszkod­hatnak. Egyébként kísérlet­képpen bevezetjük a tovább­képzések végén is a vizsgát Pontosabban az utolsó napo­kon lehetőséget adunk a hall­gatóknak, hogy kötetlen be­szélgetés formájában feldol­gozzák a továbbképzés anya­gát — Nemrégiben még az el­csépelt kabarétréfák közé tartozott „az ügyeletes to­vábbképzésre járó” történe­te... — Valóban sok visszaélés volt, de ma már eggyel keve­sebb témájuk van a humo­ristáknak. Minden tanácsi előadónak háromévenként kell részt vennie továbbkép­zésen, és hogy a „ravaszko­dást” elkerüljük, igazolványt kapnak a hallgatók, amely­ből könnyen ellenőrizhető, ki mikor vett részt az oktatá­son. — Kérem, mutassa be a ta­nári kart ! — Harmincnégy állandó oktatónk van, akik a munka- területükön vezető beosztást töltenek be, így gyakorlati példákkal is alátámaszt­ják az elméleteket. Minden oktatónk valamilyen diplo­mával rendelkezik, a színvo­nalra tehát nem lehet pa­nasz. Emellett a tanítást se­gítő technikai felszerelésünk is magas színvonalú. — Az intézetben szeptem­ber 1-től június 30-ig folyik az oktatás. A nyári hónapok­ban üresen hagyják ezt a szép épületet? — Nyárra a szakszervezet veszi birtokába az intézetet, és ekkor üdülővé alakul át az épület.. Egyébként ötven- személyes kollégiumunk van, a környék tavasztól kezdve gyönyörű, remek konyhával rendelkezünk... Mi kell még a kellemes üdüléshez? A noszvaji intézet termé­szetesen elsősorban nem üdü­lő, a jó levegő, a minden ké­nyelmet biztosító --kollégium és a jó közérzet azonban az eredeti feladatok ellátásában sem hátrány. . B. J. Kuba közelebb jött Bárhogy is számolgatok — Kuba messze van. De csak időben és térben: kilométe­rek ezreit teszi meg a szá­guldó gépmadár, napfelkel­téket és -uyugtákat lát az utazó a fantasztikus alakza­tokat öltő felhőtakar:'U felett és alatt, mire Havannába ér. Kuba messze van — de közelebb jött-.. Egészen kö­zel. Belopódzott az egri DOMÜS ké* kirakatába, ahol a sz’getország hosszan el­nyúló alakja szinte már a VIT füzében lobog s minden fiatalt tiszta szívvel hív é* vár az egzotikus vi'ág e pa rányi része. Ahogy nézem a kirakatot, az üvegfal mögött függő képet — a világ »el- képes tenyerében fekve kar­csú szigetet —, ahogy oap, mint nap rápillantok a pa­pírfehérségében is vonzó pálmafára, egyre jobban ér­zem, hogy a VÎT országa, a „távoli” Kuba már nincs: is olyan messze. Lám, a távolságot, az időt legyőzte két ötletes, figye­lemfelhívó kirakat, (szilvás) i rHmisâaÇ} 1978. március 21., kedd C._ Nagyfügedi képeslap Portánként 4500 forintért tiszta víz minden mennyiségben A kétezernél alig több la­kosú Nagyfügeden, miként Adamik István tanácselnök elmondotta, az jdei esztendő egyik fontos közmunkája változatlanul a vízhálózat Az 1975-ben Indult építés eredményeként van már 77 köbméteres víztárolója, gép­háza a percenként 400 liter­nyi vizet adó kútnak, a dup­la motor pedig hűséggel ki­szolgálja a 11 kilométer hosszán tervezett hálózatot Ebből 1978-ban három kilo­méternyit fektetnek le. Négy korábban elkészült, a többi marad az utolsó, 1979-es év­re. Hogy miből e költekezés? A vízhálózat bővítésére for­dítják a település egymillió forintot meghaladó közmű­fejlesztési. községfeüesztési plánját. Portánként 4500 fo­rint egy^b^ént a friss, tiszta víz ára. Nincs azonban gond az összeg behfritá—Svai. mert per,,-észt ftt esztendő al^tt le­het a ta-t->zást IrieqvenUterű, azon kívül az egész véllel- knzás iránt me^^riést tanú­sítanak a falubeliek. ★ Van a községnek lakásfel­újításra is pénze! Igaz, nem sok a 800 ezer forint, de ar­ra elég lesz, hogy korszerű­sítsék belőle az óvodát és a pedagógusok szolgálati laká­sai. E munkával az idén végeznek. Hogv a felújítan­dó óvoda meddig szolgál­hat? Hatvanszemélyesnek ké-zült, s pillrnatnvilae ki­elégíti az igénveket. Helyi vélemény szerint azonban 1981-re változik a helyzet. Az anyakönyvi adatok sze­rint akkorára annyi óvodás kort gyermek lesz Nagyfü­geden, hogy egy csoporttal több apróság befogadására kell alkalmassá tenni az in­tézményt A kommunális jellegű gon­dok kapcsán megtudtuk még a községben, hogy az idén több utca — Petőfi, Tán­csics, Dózsa — építkezési munkáinak lejár a kétesztén- dős garanciális határideje, s ez a helyzet a Szabadság térrel. A fügedi vezetők most az észlelt hibák helyrehozá­sát szorgalmazzák, a KPM Közúti Igazgatóságánál, éspe­dig abban a reményben, hogy a célra tartalékolt ke­retből e gondok rövidesen megszűnnek. ★ Ami a közművelődési fel­adatokat illeti, van mit ten­nie Farkas István klub- könyvtár-vezetőnek, hiszen ő tart a kezében minden kultu­rális jellegű megmozdulást a 7000 kötetes állomány gon­dozása mell“ít. Szerencséje, hogy Jákli Józsefné, Debrei Jánosné, Dóda Judit, Kovács Jánosné. Bernât Jánosné személyében lelkiismeretes támogatókra talált. Egyikő­jük szabás-varrás tanfolya­mot. néodalkórust, gyermek­klubot vezet, a másik az óvodásokkal, vagy éppen a szülőknek szervezett foglal­kozásokkal baPódik. ■fi hogv eredménnyel-e? A dalosok, cit^-ások műsorát már a rá-uó is felvette, s több mmő-ítőn szereneltek A varrást haladó fokon mű­veli csaknem húsz tanfnlvg- mos asszonv. Vagy oéldmil a szülők ktuhiának legutóbbi összejövetelén igen'hagy ér-' Véget ért a lipcsei vásár Kiemelkedő üzleti ered­ményekkel vasárnap délután. befejeződött az idei lipcsei tavaszi vásár, amelyen 62 or­szág és Nyugat-Berlin 9100 kiállítója vett részt. A vá­sárra mintegy 100 országból érkeztek ipari, kereskedelmi és pénzügyi szakemberek. A szoc’absta országokból 20 ezer szakember érkezett a különböző üzleti, szakmai és tudományos programokra. A Szovjetunió és a többi szocialista ország üzleti szer­ződések egész sorát kötötte meg az NDK-vál Lipcsében, az 1978. évi államközi, áru­csere-forgalmi megállapodás- sok realizálására, a vásáron képviselt 37 magyar vállalat összesen mintegy 500 millió rubel értékben kötött Lipcsé­ben üzleti szerződé-eket, s ily módon biztosította az 1,3 milliárd rubel értékűre ter­vezett, idei magyar—NDK árucsere-forgalom konkrét, gyakorlati végrehajtását A magvar külkereskedelem már lekötötte az i979Tes várható magvár—NDK forgalom mintegy harmadát is. (MTI) deklődés kísérte Murcsányi László járási osztályvezető vitaindítóját, amelyben a problematikus gyermekek családon belüli helyzetével foglalkozott. ★ A tárgyi adottságok? Far­kas István általában elége­dett a helyi vezetők támo­gatásával. S a szépén kivi­telezett klubhelyiség, a mo­zi céljára is alkalmas nagy­terem, valamint a könyvtár­helyiség nagyiéból megfelel a kis település követelmé­nyeinek. Talán a könyvtár lehetne bővebb, tágasabb. Meg aztán több új polc, vá­logatóláda elkelne benne Amit persze nem tartunk el­érhetetlennek. tanasztalván a községi vezetők és. a nágy- fügedi tá-sadalmi erők jó összhangját. (moldvay) Gazdasági előadók az új pénzügyminiszteri rendeletek­kel ismerkednek. (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents