Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

Feladatok — gondokkal Hatvani szembesítés Csak úgy, magától semmi nem megy. Erre senki sem számít. Azt hangoztatjuk te­hát, hogy csak a jól meg­tervezett feladatokkal lehet sikerrel megbirkózni. Aztán kiderül, hogy minden ilyen nagyon tiszta, nagyon teegy- szerúsített kinyilatkoztatás csupán elméleti értékű Itt van a gyöngyösi kép 1978-ról. Pontos, precíz ter­vek, minden érdekelt fél megvitatta, elfogadta és most mégis arról kell beszélni, hány kérdőiéi alakult ki az utóbbi néhány hétben a jól előkészített feladatok végre- haitása során. Furcsa? Elgondolkoztató? Netán meghökkentő? Lehet. De a tény akkor is tény ma­rad. És a megoldás? ... R ■ R Kezdjük valami szívderítő megállapítással: az elmúlt • évet általában jól zárták a gyöngyösi üzemek és szö­vetkezetek. Alig akad kivé­tel, de még az olyan esetben is találni mentő okot, mint amilyen a partner vállalat nem egészén megbízható közreműködése. Nem csak amnyi, hogy egy tétel anvag kimaradion, késve in­duljon el a feladótól. Gyön­gyösön máris akadoznak a fogaskerekek. A.kár az Izzó­ra. akar a.ruházati ipari vál- la’atra gondolunk. lyiég a jól. teljesítők közül is kiemelkednek az ipari ter­meléssel foglalkozó szövet­kezetek, bár az ő esetükben akadnak kétkedők, akik azt a bizonyos éves tervet kér- dőielezik meg. Ha olvan mértékben lehetett túltelje­síteni, akkor... • Csupán félhangos meg­jegyzésként: a feszített ter­veket senki sem szereti. Az óvatosabban emelt mérce ál­talában sziiwnatikusabb. Nem i9 folytatjuk ezt a logikai sort, mert messzire vezetne. Az alaphelvzet azonban mit sem változik: a gvön- gyösi üzemek és szövetke­zetek nyugodt lélekkel zár­hatták le I977-et. A jó alapról a folytatásnak is jónak kell lennie, így a természetes. Esetünkben azonban tótágast áll a vi­lág. Vegyük a legkényesebb területet, a lakásépítkezést. Furcsa eltolódást kell meg­állapítanunk. A mostani öt­éves tervben, kerekítve: két­ezer lakást kell tető alá hoz­ni. Ebből az elmúlt év vé­géig már készen kellett vol­na lennie nyolcszáznak. A valóságban ' azonban ennél százhatvannal kevesébb várta a. beköltözőket. A legóvato­sabb számítások is azt mu­tatják, hogy a lemaradás az idén még fokozódik, újabb nyolcvan lakással méghozzá. Ha tehát az építők teljesíte­ni akarják az ötéves tervet, akkor a meghatározott mennyiségű lakásoknak több mint az ötven százalékát' kell az utolsó két évben el­készíteniük. Ne jósolgassunk, mert az hálátlan dolog. Az eddigi tapasztalatok azonban alig­ha tehetnek bizakodóvá bár- rit is, mert a lemaradás az vek múlásával eddig még lem csökkent, hanem nőtt. Nem indult nehézségek ükül az év az Izzóban m, ahogy mar említettük, k úgy vannak most, hogy • egyik szemük sír, a ma- •ik nevet A tranzisztorok­ból több mint hat százalék­kal, a I gépekből pedig több mint harminc százalékkal gyártottak többet már az el­ső hónapban is, mint ameny- nyit ütemeztek. Ugyanakkor hiányzik a diódagyártásból is és az integrált áramkör gyártásából is néhány szá­zalék. Miothá csak másolná a KAEV az Izzót, ők is gya­korta emlegetik a partnere­ket, köztük az NDK-beli szállítójukat is, amelyéktól nem akar megérkezni a kül­demény. Nem kell azonban gondjaik forrását keresve csak a határokon túlra néz­niük, elég Csepelig eljut­niuk Onnan kellene kapni­uk a cipőipari gépekhez az öntvényeket Kellene... Ml lényé, ha a KAEV be­szerzői megkeresnék akár a gyöngyösi öntödét, és eset­leg ott kopogtatnának segít­ségért? A kitérőgyáriak nem men­nek a szomszédba, ha gond­ról akarnak szólni. Elrom­lott az egyik gépük, úgy in­dultak neki az új évnek. A lelkes munka is csak azt eredményezte, hogy február elejére tudták a gépet meg­javítani. Még az a szeren­cse, hogy ők már a megol­dás kulcsát is fel tudják mu­tatni : a lemaradást időben behozzák. Hát még ha a szállító partnereik a határ­időket pontosan tartanák Is. Itt, Gyöngyösön akkor a na­pi operatív programot nem kellene módosítgatni. Ugyan­is az ilyen kényszerátesopor- tosítások nem fokozzák a munkások kedvét, jó közér­zetét. ­« m ■ m Leltárszerűen soroljunk néhány tényt: a MEZŐGÉP az NDK-beli cégtől nem kapja meg rendszeresen az anyagot. A gyöngyösoroszi ércbányában leromlott az érc minősége, és nines min­dig annyi alkatrész a gépek­hez, amennyi kellene. Az építőipari szövetkezet már most mondja, hogy talán húsz lakással kevesebbet tud megépíteni, mint amennyit tervezett Ugyanis nem kap­ta meg az építési területet a meghatározott Időre. A hús­ipariak úgy segítettek rak­tározási gondjaikon, hogy Nagyrédével szövetkeztek. De ez csak átmeneti megoldás. Az állami építők központ­ja beköltözött Egerbé, az itt maradt dolgozók mostaná­ban arról panaszkodnak, hogy mostohaként bánnak velük. Felmondták az itteni MAGYARORSZÁG politi­kai, társadalmi és gazdasági fejlődése 1948-ban a szocia­lizmus irányába fordult. Az iparban március 25-e adott indítást ennek a folyamat­nak. A száznál több munkást foglalkoztató iparvállalatok magyar tulajdonú részvé­nyeinek államosításával, több mint félezer iparvállalat ál­lami tulajdonba vételével a hazai iparban túlsúlyra ju­tott a szocialista szektor. Ki­emelkedő eseménye és dá­tuma e nap a magyar ipar- történetnek, mert az ipari államosításokkal kezdődött az az átalakulási folyamat, .amely a modern ipar kiépí­tésével a magyar gazdaság szerkezetét, jellegét és fej­lettségét is formálta. A magyar ipar termelése az elmúlt évben csaknem nyolcszorosa volt az 1950. évinek, bruttó állóeszköz va­gyona — ennek legfőbb ele­mei a műszaki-technikai színvonalat is meghatározó: gépek, technológiai berende­zések — mintegy hétszere­sére növekedett, az ipari dol­gozók száma pedig több mint kétszeresére A csaknem há­rom évtizednyi időt a ter­melés-növekedés évi kb. 8 százalékos átlaga jellemzi. Olyan növekedési ütem ez. amely hazai ipartörténetben példa nélküli, nemzetközi ösz­nyolcszáz adagos üzemi konyhát, ami az ott étkező, nem építőipari dolgozók el­látását teszi lehetetlenné A sütőipar a rekonstrukció miatt szűkítette a gyártmá­nyok választékát, átmeneti­leg. Az itteni üzeracsoport önállósága kissé visszafogott, ezért nem tudnak megfele­lően intézkedni a különböző ügyekben. Az erdőgazdaság arra va­ló hivatkozással, hogy a kis­vasút tiszta ráfizetés, meg akarja szüntetni ezt az ide­genforgalmi szempontból is fontos üzemét. A Településtisztasági Vál­lalat megszüntette az ipari hulladék begyűjtését Mi lesz Gyöngyössel? Elönti a szenny? Az UNISZERV ezer négy­zetméter alapterületű szol­gáltatóházat akar tető alá hozni 1980-ban. Ehhez az időponthoz képest az előké­születek nem sokkal biztat­nak. . Mintha a Panoráma vál­lalat <is lassabban haladna a kelleténél a Gyöngyös étte­rem felújításának előkészí­tésével. Pedig erre az üzlet­re nagyon fontos feladat vár, mihelyt a mostani al­bérlője, az iparcikk kisker visszaadja: a közétkeztetést kell elősegítenie Ezért mi­nél előbb nyit ki a felújított étterem, annál jobb Panaszlista, amelynek ki­mondatlanul is az lenne a célja, hogy a majdani, az év végi bizonyítványt jó előre megmagyarázza? így Is fel lehetne fogni, pedig egészen másról van szó. Hogy miről? Példaként említsük meg a beruházási ■ vállalatot A mű­szaki átadást már komo­lyan veszik. Azt már igen. Ott nincs valami rosszul ér­telmezett megértés. Ami hi­ba, az hiba. Nem néznek el fölötte azzal, hogy jól van az úgy is. Mondják: ml kis ország vagyunk, nem érünk rá ké- nyelmeskedni, nekünk mu­száj jól dolgoznunk. G. Molnár Ferenc szehasonlításban pedig jó­val a világátlag feletti. Az ötvenes évek dereka óta az ipar a népgazdaság ve­zető ágazata, amely napja­inkban az ország társadalmi termékének 57—58, nemzeti jövedelmének pedig 45—46 százalékát állítja elő. Az ipar nemzetközi gazdasági kapcso­latainkban is az első helyre került A magyar ipar teljes termelésének csaknem egy­negyedét a külpiacokon érté­kesíti; végtermék-kibocsátá­sában — vagyis az ipari ter­mékek fogyasztásra, felhal­mozásra és exportra való felhasználásában — az ex­porthányad az 50 százalékot is meghaladja. Összes kivi­telünknek csaknem 90 szá­zaléka az ipar produktuma, s ha ebből levonjuk a nyers- és alapanyagokat, az állapítható meg, hogy a ma­gyar export mintegy négy­ötödét ipari kész- és fél­késztermékek alkotják. A MAGYAR IPAR el­múlt évtizedekben fejlődése során arculatát, ágazati szerkezetét is megváltoztatta. A két világháború közötti időszakban, de még az 1950- et megelőző esztendőkben is az ipari termelés több mint a felét a könnyűipar és az élelmiszeripar állította elő, jelezvén, hogy a magyar ipar a korabeli nemzetközi Felperes, jelen esetben a Népújság munkatársa, pana­szában előadja a következő­ket: Igaz bár, hogy a hat­vani AFIT-szervizben tavaly csaknem huszonötezer ügyfél kisebb-nagyobb gondjával foglalkoztak, ledolgozott óra­számuk megközelítette a 129 ezret, munkadíjbevételük pe­dig négy év alatt a duplájá­ra, nyolc és fél millió forint­ra emelkedett, ezzel szemben áll a „fogyasztók” többféle szomorú tapasztalata. Gya­korta huzamosan munkakép­telenek fontos műszerek, gé­pek. A műhelyekben sok a szájtátó szerelő, a raktárban kevés az alkatrész. A szám­lázáson ritkán köszönnek vissza. A végzett munkában viszont akkor van köszönet, ha ehhez jő borravaló járul. S általában kevesen szaggat­ják az Istrángot, aminek mo­rális háttere lehet! A vád első pontja Alperes részéről jelenlévő vállalati igazgató és üzem­egységvezető közösen vall­ják: A vád első pontja, mi­szerint gyakorta rosszak a diagnosztikai gépek, bizonyos értelemben megfelel a való­ságnak. .Legutóbb négy, hó­napig a gépkocsikerekek dő- lésszög-beállítóját nem lehe­tett használni. A hiba gyöke­re azonban Budapesten, a tröszt központi műszerjavító telepén keresendő. A válla­latok, üzemegységek az or­szág- minden sarkából oda­szállítják elromlott gépeiket, amelyek javításával negy­vennyolc óra alatt kell vé­gezni, vagy ha ez reményte­len, • időlegesen jó műszert adnak helyette. Alperes kép­viselői ezzel kapcsolatban azt is kifejtik, hogy a célgépek, műszerek központi javításá­val igen ritkán végeznek negyvennyolc órán belül. He­lyettesítő masinát pedig már csak azért sem kapnak a vi­szlnthez képest is elmaradott volt A gazdasági haladás ütemét az egész gazdaság fejlettségét meghatározó ne­hézipar részesedése a teljes ipari termelésben ma mint­egy 63 százalék. Ennek je­gyében lett a gépipar a ma­gyar ipar első számú ágaza­ta, amelynek részesedése a teljes ipari termelésben 26— 27 százalék. Az államosítás a magyar ipartörténet nevezetes esemé­nye, dátuma, fordulópontja; jogos tehát a történelmi szemlélet, a múlthoz törté­nő viszonyítás. Jogos, de nem elegendő. A magyar ipar jelentős és egyre nö­vekvő részvétele a nemzet­közi munkamegosztásban szükségessé teszi a kitekin­tést, a nemzetközi összeha­sonlítást. Nemzetközi mércét, szem­léleti módot alkalmazva az állapítható meg, hogy a mai magyar ipar ágazati szerke-1 zete közel került a fejlett ipari országok struktúráié­nak mai jellemzőihez E tekin­tetben a magyar ipar vi­szonylag gyorsan felzárkó­zott, jóval erőtelesebb mér­tékben. mint a termelékeny­ségben, és a műszaki szín­vonalban. A magyar ipar a közel­múltig extenzív jellegei és módon fejlődött, a termelés déki üzemek, mert a pesti javítótelepen sincs. Bíró tu­domásul veszi alperes véde­kezését az első vádponttal kapcsolatban, majd tovább kérdez: Négy-öt tétlen mun­kás egy kocsi körül? Vala­mint több hetes várakozás bizonyos alkatrészekre? Sajátos összefüggés Vállalati igazgató és ’ hat­vani üzemegységvezető egy­öntetűén állják a szembesí­tést, kijelentvén, hogy a munkahelyi lézengés és az alkatrészhiány között okoza­ti összefüggés fedezhető fel. Négyen ugyanis nem azért nézik a tüsténtkedő ötödiket, mert valami fogást akarnak ellesni tőle, nótán'cigaretta­szünetet tartanak, hanem most jöttek a raktárból, a műszakvezetőtől, ahol tisz­tázták: a rájuk bízott Skodá­hoz; Trabanthoz, Wartburg­hoz, Zsigulihoz nincs új csa­págy, nincs fékpofa, nincs szimmering. S felperesnek az érvek súlya alatt meg kell hajolnia, midőn tudomást szerez a téma kapcsán arról, hogy a tucatnvi típusú gép­kocsi javításához mindössze egymillió forint értékű rak­tárkészlete lehet a hatvani ' telepnek. Visszakérdeznek A csúszópénz, más néven borravaló gyakoriságának, eredményes alkalmazásának tárgyalásakor alperes ellen- támadásba lendül: ön, mint felperes, aki panasszal illet minket, még sohasem adott borravalót, midőn járgányát szépen helyrepofozták? Ami­kor hibátlanul, üzembiztosán kiengedték szerelőink a ke­zük közül? Mert itt ezen van a hangsúly. A pontos, lelkiis­meretes, az önnek is meg­nyugvást jelentő munkán. Amivel percig sem szentesít­bővítésének egyik mozgatója a létszámnövelés volt. Két­ségtelen, hogy az utóbbi esz­tendőkben ez a több évtize­des tendencia az ellenkező­jére "“fordult, a munkaterme­lékenység termelést növelő szerepe megnőtt. 1950—1977 átlagában mindemellett a termelékenység mindössze 3,4-szeresére nőtt, a termelés bővülését még fele részben sem fedezte. Szorosan összefügg ezzel a műszaki színvonal nem ki­elégítő volta. Az extenzív iparfejlesztést ugyanis egy­idejűleg az is jellemezte, hogy a műszaki fecni kai színvonal, a technikai fel­szereltség — azaz az ipar ál­lóeszközeinek gyarapodása — nem tudott lépést tartani a termelés növekedési ütemé­vel. E negatív jelenség csak a hatvanas évek közepe tá­ján szűnt meg. azóta a tech­nikai felszereltség évi növe­kedési üteme már meghalad­ja a termelés fejlődési üte­mét. AZ ÁLLAMOSÍTÁS ÖTA eltelt három évtized iparfej­lesztő munkája jelentősét és maradandót alkotott: al!g emberöltőnvi idő alatt a kö­zepes feilettség szintiére emelte a teljesbűképe-^égben sokszorosára növelt megvár ipart. Most — ezalatt nnrda- ink. k a soron következő öt­éves tervek időszakai érten­dők — az ipari fedettség magasabb szintiét kell meg­céloznunk és elérnünk. Garamvölgyi István jük a csúszópénzek létjogát Nem, nem, nem. Tiltjuk, ül­dözzük a borravalót, külö­nösen olyan esetekben, ami­kor dörzsöltebb szerelők, szakmunkások kihasználják a kuncsaftot. Körbesóhajtoz- zák a tízperces munkát, az alkatrészt igénylő gépkocsit, hogy az első piroshasú föl­villanására rövid úton min­den elkészüljön. Az igazi me- iós, a magára adó szerelő köp az ilyen kollegára. De talán tiszta lelkiismerettel fogad el egy húszast, ötve­nest, ha mindent kiadott ma­gából az ügyfél érdekében... Lassú szilárdítás Bíró kérdésére, hogy az alperes portáján feltételezett morális lazaságokat felperes kívánja-e tovább firtatni, a Képújság munkatársa bólint, M've alperes képviselői egyetértésben állítják: Két esztendeje még hullámvölgy­ben volt a 16-os számú AFIT Vállalat hatvani üzemegysé­ge. Akkoriban a műszerezési, alkatrészellátási, valamint a szakembergondokat súlyosbí­totta az a körülmény, hogy bizonyos irányító posztokon ügyeskedők, zavarosban ha­lászok álltak. Érdekük nem a jó termelőmunka, hanem az egyéni haszonszerzés fo­kozása volt. Az ilyen embe­reken túladtunk! A munkás- állomány évÁ 34 ezer forint átlagjövedelmével, a 12 mil­liót forgalmazó autósbolt lét­rehozásával, a karosszériát műhely megépítésével pedlÿ felszámoltuk a fluktuációt és növeltük a telep kapacitását, mindösszesen alapot teremt­ve a szilárduláshoz, Tanműhely, gumitároló Miközben felperes válto­zatlanul több figyelmességet, tökéletesebb műszerezettsé­get, szélesebb skálán mozgó alkatrészellátást igényei fenntartott panaszában, nem mulasztja el kifejezni örö­mét az imént hallott sike­rek fölött. De mivel évi hu­szonötezer ügyfelet képvisel, néhány okvetetlenkedő kér­désre ösztönzi a bírót. így: szakmunkás-utánpótlás, la­kossági szolgáltatás fejleszté­se. Mit ígér a hatvani AFIT- telep? Bíró tárgyban elő­adott felszólítására alperes képviselői elmondják, hogy az üzemegységnek van im­már tanműhelye hatvanhat növendékkel, elkezdték egy egész környékre szóló gumi­tároló építését, az alkatrész- ellátás pótlása végett autó­bontót szeretnének létesíteni Hatvanban, és 1978 derekán bevezetik a zárt technológiás műszaki vizsgáztatást, meg­kímélendő az autósokat a gyöngyösi, egri utazgatástól. Az idézett panaszok és ellen­érvek egybevetése után bíró a tárgyalást elnapolja, s úgy dönt,, hogy a perben újabb esztendő töltével foglal ál­lást, amikor ismét megidé­zik felperes és alperes kép­viselőit, a vád és védelem tanúit. A tárgyalás jegyző­könyvének vezetője: MuMvas Gy5z5 1978. március 19,. vasárnap "■■■“1 Hz államosítás évfordulója

Next

/
Thumbnails
Contents