Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
Feladatok — gondokkal Hatvani szembesítés Csak úgy, magától semmi nem megy. Erre senki sem számít. Azt hangoztatjuk tehát, hogy csak a jól megtervezett feladatokkal lehet sikerrel megbirkózni. Aztán kiderül, hogy minden ilyen nagyon tiszta, nagyon teegy- szerúsített kinyilatkoztatás csupán elméleti értékű Itt van a gyöngyösi kép 1978-ról. Pontos, precíz tervek, minden érdekelt fél megvitatta, elfogadta és most mégis arról kell beszélni, hány kérdőiéi alakult ki az utóbbi néhány hétben a jól előkészített feladatok végre- haitása során. Furcsa? Elgondolkoztató? Netán meghökkentő? Lehet. De a tény akkor is tény marad. És a megoldás? ... R ■ R Kezdjük valami szívderítő megállapítással: az elmúlt • évet általában jól zárták a gyöngyösi üzemek és szövetkezetek. Alig akad kivétel, de még az olyan esetben is találni mentő okot, mint amilyen a partner vállalat nem egészén megbízható közreműködése. Nem csak amnyi, hogy egy tétel anvag kimaradion, késve induljon el a feladótól. Gyöngyösön máris akadoznak a fogaskerekek. A.kár az Izzóra. akar a.ruházati ipari vál- la’atra gondolunk. lyiég a jól. teljesítők közül is kiemelkednek az ipari termeléssel foglalkozó szövetkezetek, bár az ő esetükben akadnak kétkedők, akik azt a bizonyos éves tervet kér- dőielezik meg. Ha olvan mértékben lehetett túlteljesíteni, akkor... • Csupán félhangos megjegyzésként: a feszített terveket senki sem szereti. Az óvatosabban emelt mérce általában sziiwnatikusabb. Nem i9 folytatjuk ezt a logikai sort, mert messzire vezetne. Az alaphelvzet azonban mit sem változik: a gvön- gyösi üzemek és szövetkezetek nyugodt lélekkel zárhatták le I977-et. A jó alapról a folytatásnak is jónak kell lennie, így a természetes. Esetünkben azonban tótágast áll a világ. Vegyük a legkényesebb területet, a lakásépítkezést. Furcsa eltolódást kell megállapítanunk. A mostani ötéves tervben, kerekítve: kétezer lakást kell tető alá hozni. Ebből az elmúlt év végéig már készen kellett volna lennie nyolcszáznak. A valóságban ' azonban ennél százhatvannal kevesébb várta a. beköltözőket. A legóvatosabb számítások is azt mutatják, hogy a lemaradás az idén még fokozódik, újabb nyolcvan lakással méghozzá. Ha tehát az építők teljesíteni akarják az ötéves tervet, akkor a meghatározott mennyiségű lakásoknak több mint az ötven százalékát' kell az utolsó két évben elkészíteniük. Ne jósolgassunk, mert az hálátlan dolog. Az eddigi tapasztalatok azonban aligha tehetnek bizakodóvá bár- rit is, mert a lemaradás az vek múlásával eddig még lem csökkent, hanem nőtt. Nem indult nehézségek ükül az év az Izzóban m, ahogy mar említettük, k úgy vannak most, hogy • egyik szemük sír, a ma- •ik nevet A tranzisztorokból több mint hat százalékkal, a I gépekből pedig több mint harminc százalékkal gyártottak többet már az első hónapban is, mint ameny- nyit ütemeztek. Ugyanakkor hiányzik a diódagyártásból is és az integrált áramkör gyártásából is néhány százalék. Miothá csak másolná a KAEV az Izzót, ők is gyakorta emlegetik a partnereket, köztük az NDK-beli szállítójukat is, amelyéktól nem akar megérkezni a küldemény. Nem kell azonban gondjaik forrását keresve csak a határokon túlra nézniük, elég Csepelig eljutniuk Onnan kellene kapniuk a cipőipari gépekhez az öntvényeket Kellene... Ml lényé, ha a KAEV beszerzői megkeresnék akár a gyöngyösi öntödét, és esetleg ott kopogtatnának segítségért? A kitérőgyáriak nem mennek a szomszédba, ha gondról akarnak szólni. Elromlott az egyik gépük, úgy indultak neki az új évnek. A lelkes munka is csak azt eredményezte, hogy február elejére tudták a gépet megjavítani. Még az a szerencse, hogy ők már a megoldás kulcsát is fel tudják mutatni : a lemaradást időben behozzák. Hát még ha a szállító partnereik a határidőket pontosan tartanák Is. Itt, Gyöngyösön akkor a napi operatív programot nem kellene módosítgatni. Ugyanis az ilyen kényszerátesopor- tosítások nem fokozzák a munkások kedvét, jó közérzetét. « m ■ m Leltárszerűen soroljunk néhány tényt: a MEZŐGÉP az NDK-beli cégtől nem kapja meg rendszeresen az anyagot. A gyöngyösoroszi ércbányában leromlott az érc minősége, és nines mindig annyi alkatrész a gépekhez, amennyi kellene. Az építőipari szövetkezet már most mondja, hogy talán húsz lakással kevesebbet tud megépíteni, mint amennyit tervezett Ugyanis nem kapta meg az építési területet a meghatározott Időre. A húsipariak úgy segítettek raktározási gondjaikon, hogy Nagyrédével szövetkeztek. De ez csak átmeneti megoldás. Az állami építők központja beköltözött Egerbé, az itt maradt dolgozók mostanában arról panaszkodnak, hogy mostohaként bánnak velük. Felmondták az itteni MAGYARORSZÁG politikai, társadalmi és gazdasági fejlődése 1948-ban a szocializmus irányába fordult. Az iparban március 25-e adott indítást ennek a folyamatnak. A száznál több munkást foglalkoztató iparvállalatok magyar tulajdonú részvényeinek államosításával, több mint félezer iparvállalat állami tulajdonba vételével a hazai iparban túlsúlyra jutott a szocialista szektor. Kiemelkedő eseménye és dátuma e nap a magyar ipar- történetnek, mert az ipari államosításokkal kezdődött az az átalakulási folyamat, .amely a modern ipar kiépítésével a magyar gazdaság szerkezetét, jellegét és fejlettségét is formálta. A magyar ipar termelése az elmúlt évben csaknem nyolcszorosa volt az 1950. évinek, bruttó állóeszköz vagyona — ennek legfőbb elemei a műszaki-technikai színvonalat is meghatározó: gépek, technológiai berendezések — mintegy hétszeresére növekedett, az ipari dolgozók száma pedig több mint kétszeresére A csaknem három évtizednyi időt a termelés-növekedés évi kb. 8 százalékos átlaga jellemzi. Olyan növekedési ütem ez. amely hazai ipartörténetben példa nélküli, nemzetközi ösznyolcszáz adagos üzemi konyhát, ami az ott étkező, nem építőipari dolgozók ellátását teszi lehetetlenné A sütőipar a rekonstrukció miatt szűkítette a gyártmányok választékát, átmenetileg. Az itteni üzeracsoport önállósága kissé visszafogott, ezért nem tudnak megfelelően intézkedni a különböző ügyekben. Az erdőgazdaság arra való hivatkozással, hogy a kisvasút tiszta ráfizetés, meg akarja szüntetni ezt az idegenforgalmi szempontból is fontos üzemét. A Településtisztasági Vállalat megszüntette az ipari hulladék begyűjtését Mi lesz Gyöngyössel? Elönti a szenny? Az UNISZERV ezer négyzetméter alapterületű szolgáltatóházat akar tető alá hozni 1980-ban. Ehhez az időponthoz képest az előkészületek nem sokkal biztatnak. . Mintha a Panoráma vállalat <is lassabban haladna a kelleténél a Gyöngyös étterem felújításának előkészítésével. Pedig erre az üzletre nagyon fontos feladat vár, mihelyt a mostani albérlője, az iparcikk kisker visszaadja: a közétkeztetést kell elősegítenie Ezért minél előbb nyit ki a felújított étterem, annál jobb Panaszlista, amelynek kimondatlanul is az lenne a célja, hogy a majdani, az év végi bizonyítványt jó előre megmagyarázza? így Is fel lehetne fogni, pedig egészen másról van szó. Hogy miről? Példaként említsük meg a beruházási ■ vállalatot A műszaki átadást már komolyan veszik. Azt már igen. Ott nincs valami rosszul értelmezett megértés. Ami hiba, az hiba. Nem néznek el fölötte azzal, hogy jól van az úgy is. Mondják: ml kis ország vagyunk, nem érünk rá ké- nyelmeskedni, nekünk muszáj jól dolgoznunk. G. Molnár Ferenc szehasonlításban pedig jóval a világátlag feletti. Az ötvenes évek dereka óta az ipar a népgazdaság vezető ágazata, amely napjainkban az ország társadalmi termékének 57—58, nemzeti jövedelmének pedig 45—46 százalékát állítja elő. Az ipar nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban is az első helyre került A magyar ipar teljes termelésének csaknem egynegyedét a külpiacokon értékesíti; végtermék-kibocsátásában — vagyis az ipari termékek fogyasztásra, felhalmozásra és exportra való felhasználásában — az exporthányad az 50 százalékot is meghaladja. Összes kivitelünknek csaknem 90 százaléka az ipar produktuma, s ha ebből levonjuk a nyers- és alapanyagokat, az állapítható meg, hogy a magyar export mintegy négyötödét ipari kész- és félkésztermékek alkotják. A MAGYAR IPAR elmúlt évtizedekben fejlődése során arculatát, ágazati szerkezetét is megváltoztatta. A két világháború közötti időszakban, de még az 1950- et megelőző esztendőkben is az ipari termelés több mint a felét a könnyűipar és az élelmiszeripar állította elő, jelezvén, hogy a magyar ipar a korabeli nemzetközi Felperes, jelen esetben a Népújság munkatársa, panaszában előadja a következőket: Igaz bár, hogy a hatvani AFIT-szervizben tavaly csaknem huszonötezer ügyfél kisebb-nagyobb gondjával foglalkoztak, ledolgozott óraszámuk megközelítette a 129 ezret, munkadíjbevételük pedig négy év alatt a duplájára, nyolc és fél millió forintra emelkedett, ezzel szemben áll a „fogyasztók” többféle szomorú tapasztalata. Gyakorta huzamosan munkaképtelenek fontos műszerek, gépek. A műhelyekben sok a szájtátó szerelő, a raktárban kevés az alkatrész. A számlázáson ritkán köszönnek vissza. A végzett munkában viszont akkor van köszönet, ha ehhez jő borravaló járul. S általában kevesen szaggatják az Istrángot, aminek morális háttere lehet! A vád első pontja Alperes részéről jelenlévő vállalati igazgató és üzemegységvezető közösen vallják: A vád első pontja, miszerint gyakorta rosszak a diagnosztikai gépek, bizonyos értelemben megfelel a valóságnak. .Legutóbb négy, hónapig a gépkocsikerekek dő- lésszög-beállítóját nem lehetett használni. A hiba gyökere azonban Budapesten, a tröszt központi műszerjavító telepén keresendő. A vállalatok, üzemegységek az ország- minden sarkából odaszállítják elromlott gépeiket, amelyek javításával negyvennyolc óra alatt kell végezni, vagy ha ez reménytelen, • időlegesen jó műszert adnak helyette. Alperes képviselői ezzel kapcsolatban azt is kifejtik, hogy a célgépek, műszerek központi javításával igen ritkán végeznek negyvennyolc órán belül. Helyettesítő masinát pedig már csak azért sem kapnak a viszlnthez képest is elmaradott volt A gazdasági haladás ütemét az egész gazdaság fejlettségét meghatározó nehézipar részesedése a teljes ipari termelésben ma mintegy 63 százalék. Ennek jegyében lett a gépipar a magyar ipar első számú ágazata, amelynek részesedése a teljes ipari termelésben 26— 27 százalék. Az államosítás a magyar ipartörténet nevezetes eseménye, dátuma, fordulópontja; jogos tehát a történelmi szemlélet, a múlthoz történő viszonyítás. Jogos, de nem elegendő. A magyar ipar jelentős és egyre növekvő részvétele a nemzetközi munkamegosztásban szükségessé teszi a kitekintést, a nemzetközi összehasonlítást. Nemzetközi mércét, szemléleti módot alkalmazva az állapítható meg, hogy a mai magyar ipar ágazati szerke-1 zete közel került a fejlett ipari országok struktúráiénak mai jellemzőihez E tekintetben a magyar ipar viszonylag gyorsan felzárkózott, jóval erőtelesebb mértékben. mint a termelékenységben, és a műszaki színvonalban. A magyar ipar a közelmúltig extenzív jellegei és módon fejlődött, a termelés déki üzemek, mert a pesti javítótelepen sincs. Bíró tudomásul veszi alperes védekezését az első vádponttal kapcsolatban, majd tovább kérdez: Négy-öt tétlen munkás egy kocsi körül? Valamint több hetes várakozás bizonyos alkatrészekre? Sajátos összefüggés Vállalati igazgató és ’ hatvani üzemegységvezető egyöntetűén állják a szembesítést, kijelentvén, hogy a munkahelyi lézengés és az alkatrészhiány között okozati összefüggés fedezhető fel. Négyen ugyanis nem azért nézik a tüsténtkedő ötödiket, mert valami fogást akarnak ellesni tőle, nótán'cigarettaszünetet tartanak, hanem most jöttek a raktárból, a műszakvezetőtől, ahol tisztázták: a rájuk bízott Skodához; Trabanthoz, Wartburghoz, Zsigulihoz nincs új csapágy, nincs fékpofa, nincs szimmering. S felperesnek az érvek súlya alatt meg kell hajolnia, midőn tudomást szerez a téma kapcsán arról, hogy a tucatnvi típusú gépkocsi javításához mindössze egymillió forint értékű raktárkészlete lehet a hatvani ' telepnek. Visszakérdeznek A csúszópénz, más néven borravaló gyakoriságának, eredményes alkalmazásának tárgyalásakor alperes ellen- támadásba lendül: ön, mint felperes, aki panasszal illet minket, még sohasem adott borravalót, midőn járgányát szépen helyrepofozták? Amikor hibátlanul, üzembiztosán kiengedték szerelőink a kezük közül? Mert itt ezen van a hangsúly. A pontos, lelkiismeretes, az önnek is megnyugvást jelentő munkán. Amivel percig sem szentesítbővítésének egyik mozgatója a létszámnövelés volt. Kétségtelen, hogy az utóbbi esztendőkben ez a több évtizedes tendencia az ellenkezőjére "“fordult, a munkatermelékenység termelést növelő szerepe megnőtt. 1950—1977 átlagában mindemellett a termelékenység mindössze 3,4-szeresére nőtt, a termelés bővülését még fele részben sem fedezte. Szorosan összefügg ezzel a műszaki színvonal nem kielégítő volta. Az extenzív iparfejlesztést ugyanis egyidejűleg az is jellemezte, hogy a műszaki fecni kai színvonal, a technikai felszereltség — azaz az ipar állóeszközeinek gyarapodása — nem tudott lépést tartani a termelés növekedési ütemével. E negatív jelenség csak a hatvanas évek közepe táján szűnt meg. azóta a technikai felszereltség évi növekedési üteme már meghaladja a termelés fejlődési ütemét. AZ ÁLLAMOSÍTÁS ÖTA eltelt három évtized iparfejlesztő munkája jelentősét és maradandót alkotott: al!g emberöltőnvi idő alatt a közepes feilettség szintiére emelte a teljesbűképe-^égben sokszorosára növelt megvár ipart. Most — ezalatt nnrda- ink. k a soron következő ötéves tervek időszakai értendők — az ipari fedettség magasabb szintiét kell megcéloznunk és elérnünk. Garamvölgyi István jük a csúszópénzek létjogát Nem, nem, nem. Tiltjuk, üldözzük a borravalót, különösen olyan esetekben, amikor dörzsöltebb szerelők, szakmunkások kihasználják a kuncsaftot. Körbesóhajtoz- zák a tízperces munkát, az alkatrészt igénylő gépkocsit, hogy az első piroshasú fölvillanására rövid úton minden elkészüljön. Az igazi me- iós, a magára adó szerelő köp az ilyen kollegára. De talán tiszta lelkiismerettel fogad el egy húszast, ötvenest, ha mindent kiadott magából az ügyfél érdekében... Lassú szilárdítás Bíró kérdésére, hogy az alperes portáján feltételezett morális lazaságokat felperes kívánja-e tovább firtatni, a Képújság munkatársa bólint, M've alperes képviselői egyetértésben állítják: Két esztendeje még hullámvölgyben volt a 16-os számú AFIT Vállalat hatvani üzemegysége. Akkoriban a műszerezési, alkatrészellátási, valamint a szakembergondokat súlyosbította az a körülmény, hogy bizonyos irányító posztokon ügyeskedők, zavarosban halászok álltak. Érdekük nem a jó termelőmunka, hanem az egyéni haszonszerzés fokozása volt. Az ilyen embereken túladtunk! A munkás- állomány évÁ 34 ezer forint átlagjövedelmével, a 12 milliót forgalmazó autósbolt létrehozásával, a karosszériát műhely megépítésével pedlÿ felszámoltuk a fluktuációt és növeltük a telep kapacitását, mindösszesen alapot teremtve a szilárduláshoz, Tanműhely, gumitároló Miközben felperes változatlanul több figyelmességet, tökéletesebb műszerezettséget, szélesebb skálán mozgó alkatrészellátást igényei fenntartott panaszában, nem mulasztja el kifejezni örömét az imént hallott sikerek fölött. De mivel évi huszonötezer ügyfelet képvisel, néhány okvetetlenkedő kérdésre ösztönzi a bírót. így: szakmunkás-utánpótlás, lakossági szolgáltatás fejlesztése. Mit ígér a hatvani AFIT- telep? Bíró tárgyban előadott felszólítására alperes képviselői elmondják, hogy az üzemegységnek van immár tanműhelye hatvanhat növendékkel, elkezdték egy egész környékre szóló gumitároló építését, az alkatrész- ellátás pótlása végett autóbontót szeretnének létesíteni Hatvanban, és 1978 derekán bevezetik a zárt technológiás műszaki vizsgáztatást, megkímélendő az autósokat a gyöngyösi, egri utazgatástól. Az idézett panaszok és ellenérvek egybevetése után bíró a tárgyalást elnapolja, s úgy dönt,, hogy a perben újabb esztendő töltével foglal állást, amikor ismét megidézik felperes és alperes képviselőit, a vád és védelem tanúit. A tárgyalás jegyzőkönyvének vezetője: MuMvas Gy5z5 1978. március 19,. vasárnap "■■■“1 Hz államosítás évfordulója
