Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
Sok a vonzástényező Ne csak várjuk, fogadjuk is az idegent Napsugár Az idegenforgalmi szakemberek szerint Heves megye tipikusan fogadó megye. Ez azt jelenti, hogy bár a megyéből is szép számmal kelnek útra, hogy megismerkedjenek az ország más vidékeivel, vagy külfölddel, azért mégis az a jellemző, hogy ide, hozzánk érkeznek százezrével a turisták, az idegenek — ki vonattal, ki autóbusszal, ki saját gépkocsiján. És nem véletlenül. Mert a fogadó megye meghatározás már egyben utal arra is, hogy van miért idejönni. Itt terül el a Mátra, a Bükk egy része, híres várával, boraival csalogatja Eger is a látogatót, de a jövőben egyre jelentősebb idegenforgalmi vonzástényezővé válik a kiskörei vízlépcsőnél kialakuló tó, amely akkora lesz, mint a Balaton ötödé. Érdekes a megyénkbe látogató turisták összetétele is. Jönnek diákok, jönnek az idősebbeik, jönnek a SZOT- üdülőbe beutaltak és jönnek szép számban külföldiek is. Jelentős részük főként a nyári hónapokban, de akadnak kedvelői az őszi tájnak, és sokan a téli sportolási lehetőségek miatt is ideutaznak nem kis távolságról. Vannak, akik huzamosabb időre jönnek, de akadnak, akik csupán néhány órára ruccannak a Mátrába, vagy á Bükkbe. Joggal vetheti fel az olvasó, hogy miért kellett az újságírónak ezeket a sokszor hallott, nagyon is kézenfekvőnek látszó dolgokat papírra vetni? Nos, pusztán csak azért, hogy a fentiekkel is érzékeltetni lehessen: a megye idegenforgalmával foglalkozó szakembereknek nem kisebb a feladatuk, mint az, hogy a sokirányú érdeklődést, a sokirányú igényt minél magasabb szinten elégíthessék ki. Jól érezze magát a néhány órára, pár forinttal érkező egyetemista, legyen hol és olcsón aludni a természet kedvelőinek, a mátrai kirándulás ne legyen elérhetetlen egy többgyermekes családnak, de ne okozzon af autósnak gondot a benzintankolás, és legyen hol es mire elkölteni valutáját a külföldinek is. Mindez igen bonyolult, szerteágazó és nem kis munkát igényel. Hol tartunk? A közeli napokban a megyei tanács végrehajtó bizottsága is tárgyalt arról, hogy a mostani tervidőszakban eddig miként javultak az idegenforgalmi feltételek, és mi várható még a hátralevő években. Általános megállapítás volt, hogy a megye idegenforgalma igen dinamikusan növekedett. Az úgynevezett kereskedelmi szálláshelyeken— szálloda, fizetőven- dég-szolgálat, s a többi — az elmúlt évben 250 ezer vendég mintegy 800 ezer éjszakát töltött el. Ez 1975-nóz képest 15 százalékos növekedés. A külföldi vendégek száma az eltelt két év alatt 25, a vendégéjszakáké 30 százalékkal növekedett. Érdemes megemlíteni: az elmúlt évben 37 ezer SZOT- és vállalati beutalt töltötte megyénkben szabadsága jelentős részét. E számok is érzékletesen mutatják, egyre nagyobb az érdeklődés Heves megye iránt. Pedig csupán azokat említettük, akik egy napnál többet töltöttek itt. A tényleges vendégek száma ennél jóval magasabb, hiszen csupán a megyeszékhelyen másfél milliónál több turista fordult meg az elmúlt évben. Jogos a kérdés, a növekvő igényeket miként lehet kielégíteni? Annyi biztos, hogy nem egykönnyen. Hiszen az idegen- forgalom az életnek csupán egy területe, s nem csupán erre kell pénzt költeni, ha&Mmm >78. március 19., vasárnap nem másra is. Mégis, ha szerényen is, de azért van fejlődés. Mátrafüreden megépült az Avar Szálló, Egerben egy 80 és egy 88 ágyas motel. Több új vendéglátóipari létesítmény, mint például a kékestetői bisztró, a szilvás- váradi, a noszvaji, a bükk- széki büfépavilonok pedig az étkeztetés gondjain enyhítettek. A kereskedelmi szálláshelyek száma 1975-höz képest mintegy 670 férőhely- lyel bővült, s javultak a vendéglátás feltételei is. Mindezen túlmenően sok helyen épültek pihenőhelyek, autó- parkírozók, esőbeállók, és az is elmondató, hogy javultak a vízellátás és a szennyvízelvezetés feltételei is. S miután a turista nem csupán enni és aludni, vagy kirándulni szeretne, hanem nézni-látni is, egyre több színes program kínálja a látnivalót. Csak szemléltetésként hadd említsük meg az Agria rendezvénysorozatot, a gyöngyösi szüreti eseményeket, vagy a szilvásváradi lavosnapokat a sok egyéb más mellett. Gondok A fejlődés tehát ha nem is rohamtempójú, azért vitathatatlan. Problémát jelent azonban, hogy egyes területeken a feltételek nem hogy javultak volna, hanem romlottak, másrészt olyan jellegű gondok is felmerülnek, amelyekre még azt sem lehet mondani, hogy megoldásuk pénzhiány miatt lehetetlen. Kezdjük talán a problémák sorát a turistaházakkal. A kispénzű, természetkedvelő emberek körében igen népszerű volt, vagy lenne a turistaházak intézményrendszere. Sajnos azonban egyre kevesebb a működő belőlük, többségük összeomlással fenyeget. Korábban önálló, országos intézmény volt a turistaházak gazdája, néhány éve egy átszervezés következtében a vendéglátóipari vállalathoz kerültek. Ez a megoldás, azonban — legalábbis a jelek szerint — nem megoldás. Pénzügyi fedezet híján a vállalatok nem túdják felújítani az évtizedeken át leromlott épületeket, legszívesebben mindenki szabadulja tőlük. Megyénkben, csupán néhányat említve — az ágasvári ez év augusztusában be- , zárt, a bánkúti problémákról I heteken át cikkezett a sajtó, a mátraszentimreiben aludni nem, csak étkezni lehet, a parádfürdői turistaház oldalát pedig meg kellett támogatni, hogy ki ne dőljön. Érthető, hogy mind a vendégek, de főként az igénybe vett éjszakák száma az elmúlt időben csökkent, pedig hát fordítva lenne jó. Ami pedig a külföldieket illeti, számukra Magyarországon sok esetben ijesztő a fürdőszobák, de különösen a W. C.-k állapota. Ez utóbbiak mind a szállodákban, mind pedig a vendéglátóipari egységekben elképesztő állapotban vannak, s bármilyen apróságnak tűnik ez a kérdés, mégsem az, mert nagyon sok utazási iroda ezért nem szívesen szervez utat Magyarországba, így természetesen megyénkbe sem. Az áldatlan helyzet javításához még pénz sem kellene, hanem egy kis figyelmesség. És azt is meg kell említeni, hogy a híres magyar konyha szintén sokszor csalódást okoz. A nagy tömegek étellel, itallal való ellátásához most már megyénkben is többé-kevésbé 2. — Mindig ugyanezzel jár? Mondtam, rendszerint. — Szeret vezetni? — Ez a munkám. — Nem fárasztó? — Minden munka fárasztó. A Vérmező táján futottunk. Igyekeztem forgalmas helyen maradni. Manapság nem könnyű megbízni még a régi ismerősökben sem. — Nem irigylem magát — jelentette ki a pasas. — Ahogy nézem, nem lehet valami túl kellemes egész nap a volánnál ülni. Még akkor sem, ha megtalálja a számítását az ember. A gépfegyver tovább kelepéit: — Nős? — ez volt a következő. — Meg akar interjúvolni? —- kérdeztem. — Dehogy. Csak érdeklődtem. — Húsz éve nős vagyok — mondtam. — De éppen olyan, mintha kerek száz éve áz volnék. Furcsán elmosolyodott. — Mi, férfiak szeretjük megvannak a feltételek, de kevés a vonzó, az egyénien, magyarosan berendezett étterem, eszpresszó, és bizony sokszor silány a választék is. A « •• rr |OVO A jelenlegi tervidőszakban még tovább javulnak a vendéglátás, az idegenforgalom feltételei. Újabb éttermek, büfék, pavilonok létesülnek, Még ebben az esztendőben elkészül Szilvásváradon egy kilencven, Sástón égy 40 személyes motel, és megkezdődik az egri kemping jelentős bővítése. Ez utóbbi csupán 43 millió forintba kerül. Az illetékesek tárgyalásokat folytatnak arról, hogy Egerben egy új, B kategóriás szálloda építése még szintén ebben az időszakban megkezdődjön. Várhatóan felépül még Mátraszentimrén egy motel, Szilvásváradon pedig egy kemping. Újabb parkírozók létesülnek, erdei pihenőhelyeket képeznek ki, többek között Eger határában is a Kőlyuktetőn. Ha tehát egy kicsit lassabban is, mint szeretnénk, ismét bővülnek a lehetőségek. Remélhetően megnyugtatóan rendeződik végre a turistaházak ügye is. Tehát egyre jobb feltételek teremtődnek ahhoz, hogy ne csak várjuk, hanem fogadjuk is az idegent. Mindenkit úgy és annyi pénzért, amennyit ő sem tart soknak. A megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén is elhangzott azonban, hogy a fogadás nem csupán szállodák, éttermek, programok kérdése. Természetesen ezek is kellenek, mint ahogy kellenek a ma még alig látható információs, eligazító táblák, a prospektusok, vagy az olyan lista például, amely azt tartalmazza, hogy vasárnap melyik szervizhez fordulhat az autós. Kellenek a jó ételek, a jó italok, szükséges továbbá a rend, a tisztaság — és ki tudná még végig felsorolni. A leglényegesebb azonban — a komplex idegenforgalmi szemlélet kialakítása mindazoknál, akiknek feladatuk, munkájuk a turisták fogadása. Mert bizony még itt sincs minden teljesen renben. Ha ez a szemlélet kialakul, akkor jóval gyorsabban lehet előre haladni. Mert a vendégvárás és a vendégfogadás között igen nagy különbség van. Az utóbbi azt jelenti, hogy a vendég érkezése nem váratlanul éri a vendéglátót, hanem fordítva, nagyon is felkészülten. jártatni a szánkat — okoskodott. — Fogadok, hogy meg sem tudna lenni a felesége nélkül. — Csak bízza rám.-T- Gyerek van? — Kettő. — Kijönnek a pénzből? Hogy kijövünk-e a pénzből, érti? Mi a fenét akar ez, gondoltam. — Gyerekkel nem lehet könnyű — mondta. — Megvagyunk. — Ahol két gyerek van, ctt le kell mondani efröl-arról Hát nem ugróm be, apuci, mondtam magamban. Tőlem aztán nem fogsz hallani semmi rázósat. De nem ám, apuci... Fél Budát becsavarogtuk már, visszafordítottam a kocsit Pest felé. Emlékszem arra, hogy a taxióra jóval a százas fölött járt, ; fixírozni kezdtem áz utast, hogy végve észre magát végre. Mintha kitalálta volna a gondolataimat, azt kérdezte, mit tartók róla. Mondtam semmit. — Fejreejtett palinak tart? Mondtam, miért tartanám annak, „ _______________ S zívesen üdvözli az ember a fényt, ha kisüt a nap. Örök téma a meteorológusoktól a bölcsődék legifjabb emberkéiig, mert mindenütt és mindenkinek örömet okoz. S azt, hogy „Napsugár” névként is lehet viselni. Keresztnévként. , A. névadónak sajátos a szerepe, tényt szögez le, intim, családi örömet, szeretetet, szerelmet. És — történetük is van a. neveknek. A nevek mögött pedig — történelem... — Nálunk Bábolnapusztán akkor lett vége a világháborúnak, amikor megszülettem. A család öröme, dupla lehetett: vége volt. a vérontásnaks megszületett á bébi, aki apám szerint napsugarat hozott a kis közösségbe. Szóval: valahogy így kaptam ezt a nevet. Révész Napsugár neves grafikusművészünk elmosolyodik,, s a riporter arra gondol, hogy még mindig igaza van a névadó édesapának. Egyébként Mária' is vagyok —-, teszi hozzá mintegy mentegetőzésképpen. Aztán, szó esik munkájáról,' amelyről méltán mondhatjuk el, hogy hevét kétszeresen : js aláhúzta.; képzőművészetünkben jó helyen elkönyvelt helÿre tette. Az ürügy a beszélgetésre egyébként az . egri ipari, szakmunkásképző intézetben rendezett kiállítása volt. Az intézet. diákgalériáját különösebben nem kell bemutatnunk, , hiszen az iskola igen nagy súlyt fektet a leendő munkásók kulturális nevelésére. Ismert például az évek óta sikeres hangversenysorozat is, amelyet az Egri Szimfonikus Zenekar ad a fiataloknak ! Most pedig — Ütödöitnek néz, mi? — kérdezte. — Nem tudom, miért beszél így.' ' — Hogy ennyi, pénzt kidobok, csak úgy. — Az ön dolga, uram. ,— Néha jólesik az. ember, nek, hú kibeszélgetheti' magái— mondta, Kezdett nagyon az idegeimre- menni: Fogálmanv sem volt róla, mit akar. Mert 'ab- ban biztos voltam, hogy akar valamit. Mérget mertem volna venni' rá, hogy van valami az: ügy mögött. Hacsak nem a feje beteg. Megpróbálkozott az mindenféle témával: időjárás, katonai pucs- csok, áremelés, és ifene. tudja . még ,mi. Mintha csak ' azért szállt volna bè a kocsimba, hogy velem beszélgessen. — Ha akar ja, ;iram; ajánlhatnék önnek- egy jó -szórakozóhelyet —- ' mondtam rftár kínomban. •Lejrttett, hogy köszönf, nincs ‘ ■ ilyésmih ez ' kedve. ' Szara kötőhelyre..gondol- fám, '.uram! Ahol igazán jól érezheti rriggát egy férfi, "ha egyedül vári. Nem hiányzott neki. egy érdeke* egyéniség alkotásaiban gyönyörködhetnek a diákok. Nézegetve a képeket feltűnt, hogy a sárkány, vágy há úgy tetszik; Sárkány,: milyen ' szerepet kapott a képen.;- . - .t : — Igen, a sárkány. •. —Révész Napsugár kis gondolkodás után hozzáteszi; : ,-r ez a mesebeli rém valóban jó helyen van a mesékben, hiszen . le lehet sőt le k e ti győzni. De el tudom képzelni, hogy ez a sárkány — bármilyen veszélyes — már eleve bukásra ítéltetett. Ügy játszhatunk vele, ahogy akarunk, s azt magyarázzuk ezen keresztül, amit akarunk! Már nem pusztító, bár veszélyes, olyan gondolatot forgathat a fejében, amelyet, azonnal, még a csírájában, meg kell fojtanunk, s mi marad a végén? Valami-'óriási, de már nem is fenÿege* tő, elosztó árnyék. Úgyanilyen tisztán fogalmazott gondolatokkal találkozik a kiállítás látogatója, ahogy , a képeket nézi, „Ter- hiészetelvű” --- így jegyzi a művészeket kategóriákba sorolni szándékozó szinopszis Révész Napsugárt. . Szerintem több ennél, ha úgy vesszük, hogy az ember a természet .fölé igyekszik helyezni . önmagát. . „Csupán” azért, több, mért a laikus szemében egyszerűnek tűnő alkotó módszerével á természetet, úgy hozza emberközei- ségbé, ' ahogy a magasabb- rendű szép gondolátok ,.és célok megkívánják a művésztől is! Révész Napsugár 1968-bán végezte el a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító-grafikai szakát, A tatabányai 'Népházban és a Műcsarnokban rendezett sikerek kiállításai mellett résztvevője a különböző hazai és külföldi grafikai bemutatóknak. . Litográfiái, • rézkarcai és linómetszetei költői ihletettségű- ek, - s ami igen fontos, hogy önmagukért beszélnek, nem szorulnak különösebb ‘ - magyarázatra. Sőt: segítenek magyarázni. Ezért is érthető, hogy számos kötetet illusztrált, ide ezek aZ illusztrációk önálló alkotásként ■ is helyet . kaphatnák és kapnak. á kiállításokon, Kátai Gábor — Szóval nincs kedve ilyesmihez? — Nincs. .Szóljon hozzá!... Kétmillió ember lakik ebben a . rrtégve^ székedét i városban; és egyet sem talál magának, akivel normálisan elüthetné az idejét? Akkor már úgy fél voltam húzva, hogy à pokolba kívántam. — Visszamegyek Pestre — vetettem oda. , Erre is csak, azt mondta, hogy jó. A Bazilika előtt leállítottam a kocsit. ' i.' • • — Nézze, uram, ez így nem megy. Én nem vágyók hozzászokva ahhoz, hogy verébként röpdössek az utcákban. Most már legyen szíves, bökje ki, mit akar. Erre elkeskenyedett a szája. nem szólt égy szót sem. Feldobta nyakába a sálat, feltette a kalapot is és a ^taxiórára nézett. Az . óra százhetvenötöt mutatott. AZ. utas a tárcájáért nyúlt, két darab százast és ráadásként égy. h úszást nyomott a kezembe, — Minden jót — mondta savanyúan.-Fellélegeztem, isten bizony. Csakhogy befejeztük. Végre megihattam a kávémat. (Vége) Kaposi Levente PrNrét? Fa)A*4S : Kérni utó ma ew
