Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-17 / 65. szám

Négymllllárd az építőiparnak Hétezerrel több színes tévé A VIDEOTON-ban Székesfehérvárott az idén harmincezer Munkácsy Color színes tv-t gyártanak, hétezerrel többet, mint az elmúlt évben. A gyár a PAL-SECAM rends- rek vételére is a'kalmas gyártmányából tőkés exportra is szá'lít. Képünk az előszerelő mű­helyben készült. (MTI fotó — Tóth Gyula felv. — Kg) Önellátó lesz Heves megye Kincsünk: a burgonya AZ ÁLLAMI TERVBI- ZOTTSAG tavaly határozatot hozott arról, hogy az épí­tőipari vállalatok pályázat útján elnyerhető négymilli- árd forintnyi hitelt és álla­mi támogatást fordíthatnak fejlesztésre. A vállalatok ösz- szesen mintegy 10,2 milliárd forint értékben nyújtottak be pályázatot az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­riumhoz A beérkezett 139 pályázaton felül jó néhány vállalatnak volna még szük­sége beruházási eszközre, de ezek nem is pályáztak, mert kilátásaikat reménytelennek ítélték. A pályázati feltételek ugyanis meglehetősen szigo­rúak. A pénz arra szolgál, hogy a vállalatok korszérű és hatékony gépek beszer­zésével és munkába állítá­sával pótolják a hiányzó munkáskezeket A pótlólagos fejlesztési forrást az Indo­kolta, hogy a korábbi vára­kozásokkal ellentétben az éptőiparban foglalkoztatot­tak száma nem emelkedett, hanem csökkent. Ám a vál­lalatok és szövetkezetek fel­adatai megsokasodtak. Miu­tán új munkaerő nincs, az építési célok megvalósításá­hoz egyetlen járható út kí­nálkozik: növelni kell az élőmunkát helyettesítő gépek számát Ebből a pénzből, te­hát csak e követelménynek megfelelő beruházásokat le­het finanszírozni. A vállalatoknak ennek alapján pontosan megfogal­mazott fejlesztési, beruházási programot kellett mellékel­ni a pályázati kérelemhez, amelyben bizonyítják a fej­lesztés eredményeként szü­lető kapacitástöbbletet, s az élőmunka-megtakarítást Ez a pályázat elfogadásának előfeltétele. Ugyancsak szük­ség van arra, hogy a válla­latok hitelt érdemlően iga­zolják: már meglévő gép­parkjukat is magas szinten kihasználják. A vállalatok ráadásul csak olyan beruhá­zásra kaphatnak hitelt, vagy állami támogatást, amely nem. igényel számottevő épít­kezést a beruházás költsé­geinek legalább 30 százalé­kát saját forrásból kell fe­dezni, s ami ugyancsak nem mellékes, a befektetett fo­rintoknak legalább 15—20 százalékos nyereséget kell hozniuk. Azok a pályázó vállalatok, amelyek e felté­teleknek nem felelnek meg, A régi kastélyépület egyko­ri nagytermében néznek egy­mással szembe a látogatók és a vendéglátók. Ki nem mon­dott kérdések teszik súlyossá a hallgatást. Azt a furcsa, ku­tató farkasszemezést, ame­lyet senki sem akar megtör­ni, nehogy azt higgye a má­sik, hogy ő nem tiszta szívből várja a következő percek örömteli izgalmát. A látogatók nevében Bé­res Jánosné szólal meg: — Fogadjanak bennünket olyan szeretettel, amilyen szeretettel mi jöttünk ma­* gukhoz, amilyen szeretettel, mi készültünk erre a látoga­tásra. Mindjárt az ajtó mellett ül jobbkézről egy töpörö­dött kis nénike, fejkendője alól elszabadult galambősz hajszálak kukucskálnak ki. Bütykös kezét összekulcsolva pihenteti az ölében. Ugyan hány szennyes inget, alsónad­rágot. pelenkát, lepedőt mo­sott ki, amig liven göcsör- tösek lettek az ujjpercei? — Ügy fogadjuk — mond­ja. bMint is hozzá, mintha vá­lóban meg kellene erődítenie szóval is azt, amit most a többiek éreznek. Aztán szipogva próbálja á könnyeit elmaszatolni bará - dákkal összetört arcán. Kösz ködik a könnyeivel a látoga­tók szószólója is, küszködnek a vele együtt érkezett társai is eleve kiestek a hitelért, tá­mogatásért folytatott ver­senyből. A PÁLYÁZATOK elbí­rálásában erőteljes sze­lekció érvényesült. A válla­latok egy részének fejleszté­si tervei halasztást szenved­nek, vagy pedig más forrás után kell nézniük, hiszen eb­ből a pénzből csak a leg­fontosabb célokra jut. A Győr megyei Állami Építő­ipari Vállalat ugyan kedve­ző pályázatot nyújtott be, mégsem kap egy fillért sem a négymilliárd terhére, mert a minisztérium vezetői szerint van elég saját pénze a fej­lesztéshez Végül is azok a vállalatok részésültek előny­ben, amelyek az új kapaci­tások révén már 1979—80- ban többlettermelést pro­dukálnak, s amelyek a leg­fontosabb népgazdasági cé­lok, így a lakásépítésben és a nagyberuházások kivitele­zésében hoznak számottevő javulást. , A pénzből a vállalati for­rásokat, illetve egyéb szer­vezetek fejlesztési forrásait is számítva összesen ötmilli- árd forintnyi beruházás va­lósul meg. A kiadások -70 százalékát a gépvásárlásokra fordítják. A pénz legnagyobb része az állami vállalatok­nak jutott. Az Építőgépgyár­tó Vállalat 640 millió főrih- tot kapott, hogy kiépíthesse az országos gépjavító háló­zatot, s javíthassa a szerviz­szolgáltatások színvonalát. Emellett jut még a házgyári Sablongyártó kapacitások bő­vítésére is. A vállalat egyéb forrásokkal együtt csaknem 940 millió forintot költhet beruházásra. A másik nagy összegű hitelt az Építőipari Gépesítő Vállalat kapta. A vállalat feladata az, hogy az időközönként használt, nagy értékű építőgépeket kölcsön adja a kivitelező vállalatok­nak, amelyek ezekért bérleti díjat fizetnek. A vállalat a most kapott hitelből 1,2 mil­Megkezdődött a tavaszi munka, a kenderázta tás az ország kendergyáraiban. A szegedi Kenderfonó- és Szö­vőipari Vállalat üzemeiben a múlt évi termésből az idén több mint 800 ezer mázsa kendert dolgoznak fel. Ennek a munkának az első szaka­sza az áztatás. Az ősszel ra­kott óriási kazlakból a kévé­Nők valamennyien a látoga­tók, a mátraházi SZOT-üdü- lő Március 15-e brigádjának a tagjai. Egyikük, egy nád­szál vékony, barna fiatal nő, tettetett nehezteléssel jegyzi meg: — Ki tudja ezt könnyek nélkül megállni? — fordul suttogva a szomszédjához, aki már hangosan fújja az or­rát gyorsan előkapart zseb­kendőjébe. Ugyan eszükbe jutottak-e saját öreg rokonaik, apjuk, nagyanyjuk, vagy az villant fel előttük, mi lesz velük, ha ók is ebbe a korba kerülnek egyszer? — Mi egy kis ünnepséget szeretnénk csinálni — jelenti be a vendégségbe érkezett brigád egyik - tagja. Máris felcsattan a taps, hi­szen az öregek otthonának la­kói va'óban nagyon szeretik, ha ünnepséget ülhetnek. Mindegy, hányszor, talán az sem lényeges, milyen alka­lomból, lényeg, hogy valami érdekes történjék az életük­ben, nanjaik egyhangúságá­nak sorát va’ami megtörje. Az egvik ifiú hölgy feláll íz asztal mellől és elszavalja a Nemzeti dalt, a Talpra ma­gyart. Aztán a hozzá hasonló korú társa beszédet mond. liárd forintos beruházást hajt végre. Bővíti a géppar­kot, s növeli karbantartási kapacitásait Ez módot ad majd a gépigények jobb ki­elégítésére, egyszersmind a nagy értékű gépek kihasz­náltságának javítására. A négymilliárd forintból emellett az építőipari kapa­citásokban kiváltképp hiányt szenvedő területek vállalatai kaptak támogatást, így a Borsodban, Budapesten, Ko­márom, Békés és Veszprém megyében működő vállala­tok és szövetkezetek, össze­sen százhetvenmillió forintot kaptak az építőipari szövet­kezetek, amelyeknél az OKISZ, a KISZÖV és más szervák anyagi támogatásá­val így összesen csaknem 280 millió forint beruházás­ra nyílik lehetőség. Az épí­tőipari szövetkezetek elsősor­ban a lakásépítés korszerű módszereinek bevezetésére, a No Fines technológia meg­honosítására kaptak támo­gatást. Pályázott az építőipar ipari hétterét alkotó vállalatok egy némelyike is, például a Hun­gária Vegyi Művek, amely tetőszigetelő-anyagok gyártá­sát fogja bővíteni, s a Pest megyei Műanyagipari Válla­lat, amely ugyancsak a szi- getelőnyag-gyártás növelését tervezi. A NÉGYMILLIÁRD FO­RINT természetesen nem sok az igényekhez képest. De a négymilliárd forintot szük­ségképp más célok vagy a meglehetősen szűkös tarta­lékok rovására kellett az építőiparnak juttatni. Ám a juttatás szót éppen csak jobb híján használjuk, hiszen a pénz korántsem adomány. Minden befektetett forintnak meg kell hoznia a maga hasznát, mégpedig nemcsak forintban, hanem olyan anyagi javakban, amelyekre az építőipar teljesítményének bővítéséhez és az építkezések hatékonyságának javításához leginkább szükség van. két termálvízbe helyezik bele, így a fellazított rostok tilo- lását könnyítik meg. Nemrégen befejeződött a kendergyárak rekonstrukció­ja, amelyre mintegy 100 mil­lió forintot használtak. A mostani idényben tíz új szov­jet gyártmányú autódaru se­gíti az áztatási munkákat a kendergyárakban. Mond? Olvas fel abból a jegyzettartóból, amely féltve őrizte idáig a gondos felké­szülés eredményét jelző írá­sos sorokat. Petőfi és 48, a nép szabadsága és a tizenkét pont, a gyűlés a Nemzeti Mú­zeum előtt: minden elhang­zik annak rendje és módja szerint, szép sorjában, ahogy kell. Aztán taps, a vers után is, a kicsit összeszorult torokkal felolvasott ünnepi beszéd után is. Aztán csend. Suta, várako­zó csend, bizonytalanság, za- vartság. Mi legyen most? A vámosgyörki otthon lakói mintha szoborrá merevedné­nek, a már egyébként- meg­szokott félhangos morgolódá- sok is hiányoznak; senki sem áll fel csak azért, hogy vala­mi meg nem fejthető ok mi­att négy lépéssel' odébb széj­jelnézzen maga körül, aztán vagy visszamenjen az előbbi helyére, vagy ott, ahová el­ért, ott próbáljon helyet ta,- lálni magának. Most semmi nincs. Hang sincs. Ismét a brigád vezetője ta­lálja fel magát. — Hoztunk ám egy kis ajándékot is magúnkkal. Erre áz öregek között moz­golódás támad, halk moraj Valamennyiünk körében közkedvelt élelmiszer a bur­gonya. Mégis sok gondot oko­zott évekig, mert kevés volt belőle. Az utóbbi néhány esztendőben ugyanis nem volt elég becse a termelők köré­ben. Pedig ha visszapillan­tunk, főleg az ötvenes évek végére és a hatvanas évek elejére, Heves megyében is 5—600 vagon burgonyát ter­meltek, persze kisüzemi mód­szerekkel. Megoldás, társulással A mezőgazdasági nagyüze­mek térhódításával viszont még nem volt tapasztalat nagy területen a gazdaságos burgonyatermeléshez. Fajták ugyan voltak, de nem álltak rendelkezésre modern gépek és megfelelő agrotechnika, melyekkel meg lehetett vol­na oldani a termelést. A csökkenő kézi erővel együtt egyre inkább háttérbe szorult a burgonyatermelés is. Oly­annyira, hogy a IV. ötéves terv végére már alig 50—150 vagonnyi mennyiséget ter­meltek Heves megyében. Ez pedig erősen rányomta bélyegét az ellátásra, miután más megyékből, főleg Sza­hullámzik végig a soraikon. — Köszönjük.! Köszönjük! — mondják innen is, onnan is. — Ügy tudtuk mi ezt a csekélyke ajándékot megven­ni, hogy kézimunkát csinál­tunk, azt az üdülőben a ven­dégeknek eladtuk, és ebből a pénzből vettünk narancsot, édességet, cigarettát, még két üveg bort is a férfiaknak. Az otthon vezetőjének a szeme egy pillanatra össze­szűkül, amikor a bort meg- hállja, aztán, beleegyezően bólogat. _ — Hogyan is osszuk szét maguk között? — hangzik el az újabb kérdés, amely szin­tén a tanácstalanságban fo­gant. Soha nagyobb gond ne le­gyen, készségesen segítenek a megoldásban az otthon fehér köpenyes dolgozói. Tálca ke­rül elő, poharak jutnak az asztalra, a narancsot kézbe adják, a cukorkát körbe kí­nálják, a cigarettát kiporcióz- zák, és megy minden a maga rendjén. Tíz perc se telt el eddig. Az elfogódottság nehéz percei eloszlottak, egvre több a ter­mészetes mozdulat, a közvet­len szó, az őszinte emberség keresetlensége. Igaz: szeretetet adni sem könnyű olykor. G. Molnár F. bolcs-Szatmárból, Nógrádból és a távolabbi Somogybái kellett rendszeresen hozni burgonyát. Az ellátási gon­dok megoldására 1974-ben az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának, illetve Heves megye Tanácsának kezdemé­nyezésére a ZÖLDÉRT Válla­lat társulást szervezett azzal a céllal, hogy a megyében termeljék meg a fogyasztók ellátására szükséges burgo­nyát. A mátra—bükki burgonya­termelési társuláshoz akkor három termelőszövetkezet: az andornaktályai, a mátrabal- lai és a gyöngyösi Mátra Kincse csatlakozott és 274 hektáron, korszerű nagyüze­mi keretek között, iparszerű- en kezdték meg a burgonya­termelést Az ehhez szüksé­ges gépeket a gazdaságok ál­lami támogatással vásárolták­1975-ben fokozódott a ter­melés, miután Andornaktá- lyán 50 hektárral növelték a termőterületet. Az V. ötéves terv első esztendejében azonban a rendkívül aszályos időjárás miatt kevés burgo­nya termett. Andornaktályán például'az őszi esőzések miatt a termék egy részét, főleg a kötöttebb talajokról, nem tudták betakarítani. A ked­vezőtlen tapasztalatok alap­ján tavaly 50 hektárral csök­kentették a területet. Újabb csatlakozók A ZÖLDÉRT viszont to­vább kereste a lehetőséget a burgonyatermelés fokozására, így tavaly a homokos földe­ken gazdálkodó kál-kápolnai Károlyi Mihály Termelőszö­vetkezet 30 hektárral, a hat­vani Lenin pedig 50 hektár­ral csatlakozott a társuláshoz. Mindkét gazdaságban egy­szerre kedvező tapasztalato­kat szereztek a burgonyater­melésben. Az időjárás is se­gített a betakarításkor, ígv a társulás gazdaságaitól 1977- ben a ZÖLDÉRT Vállalat 416 vagon burgonyát vett át, az utóbbi évek legnagyobb mennyiségét. Ennek ellené­re zavartalan megyei ellátás­ra még 300 vagonnal más megyékből kellett burgonyát hozni. A sikeren felbuzdulva az idén a hatvaniak már 150, az andornaktályaiak 130, a kál- kápolnai és, a gyöngyösi szö­vetkezet 100 —100, a mátra- ballai pedig 12 hektáron ter­mel burgonyát. A ZÖLDÉRT Vállalat 1978-ban 710 vagon árura kötött szerződést a tár­sulásban részt vevő gazdasá­gokkal. Ha ez megvalósul, akkor hosszú évek után az idén Heves megye már ön­ellátó lesz burgonyából és nem kell más megyéből, il­letve importból hozni. Ehhez azonban növelni kell a hoza­mokat. Tavaly ugyanis 85— 180 mázsa között ingadozóit az átlagtermés, ami alacsony. Az iparszerű termelésben ugyanis még nagyon sok tar­talék rejlik, melyet eddig nem használtak ki eléggé a gazda­sagok. Nagyobb technológiai fegyelemmel 150—180 mázsá­ra növelhetik a hektárankén- ti átlagtermést A tavaszi vetéshez a társu­lásban részt vevő gazdasá­goknak és a megyében lévő háztáji, illetve kisegítő gaz­daságoknak is rendelkezésük­re áll a jó minőségű, fémzá­rolt gumó, melyet a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központja biztosított. A He­ves megyei AGROKER Vál­lalat támogatásával pedig a kál-kápolnaiak két burgo-- a- betakarító gépet vásárolnak és ezzel is tökéletesítik a terrue- lést. Javul a tárolás A növekvő termésmennyi­ség elhelyezése sem zökkenő- mentes még. A tárolási gon­dokon enyhít a jövő év ó Zen Eger déli részében, a hütőház mellett épülő 300 vagont burgonyatároló. A 24 mulios új létesítmény terveit a Bel­kereskedelmi Minisztérium támogatásával a Kereskedel­mi Tervező Vállalatnál ké­szítették. A korszerű, ragasz­tott faszerkezetes tárolót a Heves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat brigádjai készí­tik el. : .? ! Miután a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben már az idén növelik a burgonya vetésterületét, a következő időszakban még több termés­re számítanak. Ezt, valamint a Zagyva-parti város előnyös közgazdasági helyzetét mér­legelve, a ZÖLDÉRT, a szö­vetkezetekkel- együttműköd­ve, 250 vagonos korszerű, gé­pesített burgonyatároló építé­sét tervezik. Ennek • előkészü­leteihez hamarosan hozzálát­nak és várhatóan állami tá­mogatással a hatodik ötéves tervben meg is valósítják, így a megyében több mint 500 vagon burgonya elhelye­zésére nyílik lehetőség. Hosszú évek után tehát Ho­ves megyében is megoldódnék a burgonyagöndok, ami első, sorban a ZÖLDÉRT Vállalat­nak, illetve az általa irányí­tott társulásnak köszönhető. Az eredmények biztatóak is a következő évekhez jó ala­pul szolgálnak a termelésben és az ellátásban. IV?—♦*'•«7 FTár'üv Mwísbjj Q 1978. március 17.. ucnieb i . ——— Nehéz szeretet Lovász Péter Százmilliós rekonstrukció

Next

/
Thumbnails
Contents