Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-15 / 63. szám
Reggeli MEGSZŰNT A HAJNALI, a munkakezdés előtti féldeci zés — legalábbis a kocsmákban, a nyilvános vendéglátóhelyeken. Hogy valójában mennyire lesz eredményes a miniszteri rendelet, amely megtiltotta a szeszes italok forgalmazását a kora reggeli órákban, hogy csökken-e az üzemi, a közlekedési balesetek száma, javul-e a munkafegyelem, az majd csak később derül ki. Az alkoholizmus remélhető mérséklődéséről is csupán hónapok, évek múltán kaphatunk képét. A szeszárusitás korlátozásának hatását azonban a vend églátó vállalatok, szövetkezetek máris érzik. Számukra az eredmény aggasztó. Mivel az egész vendéglátó üzlethálózatban túlnyomó többségben vannak kocsmák, illetve azok a bisztrónak, esz nres szónak, falatozónak, büfének meg ki tudja, mi mindennek nevezett üzletek, amelvek elsősorban alkoholos italokat árusítanak, a forgalom korlátozása az egész szakmának okoz nagy gondot. Annál is inkább, mivel a szeszes italok értékesítésével könnyebben, gyorsabban, kevesebb befektetéssel lehet nagyobb haszonra szert tenni, mint bármi mással. Sőt, tulajdonképpen, egy kissé leegyszerűsítve azt is mondhatjuk: a kocsmák tartják el az éttermeket. Törik hát a fejüket a vendéglátó vállalatok, szövetkezetek vezetői : most mihez kezdjenek? Honnan, miből, hogyan pótolják azt a forgalmat, amit idáig reggelente a szeszes italok értékesítése révén értek el? Mert ha a vállalat forgalma csökken, az nagy baj; kevesebb a lehetőség a béremelésre, az üzlethálózat karbantartására, fejlesztésére, rosszabb lesz minden mutató,- még a vállalat megítélése is. A bajból különféleképp próbálnak kilábalni. Az „élelmesek” ' kivételezésért, kedvezményért kilincselnek. A belkereskedelmi miniszter rendelete ugyanis kimondja, hogy bizonyos helyeken — például városokban, üdülőhelyeken, főútvonalakon — a tanács az idegenforgalom érdekében felmentést adhat a szeszkorlátozás alól. Vagyis van lehetőség arra, hogy néhány, kijelölt vendéglátóhelyen már reggel 9 óra előtt is árusítsanak bort, sört, pálinkát. Más vállalatok meg úgy döntöttek, hogy fel sem húzzák 9 óra előtt a redőnyt. Nem nyitnak már ki reggel 6-kor egy sor olyan falatozót, bisztrót sem, amely az ital mellé legalább pogácsát, szendvicset, sőt főtt ételt is kínált. Ez kényelmes, túlzottan is kényelmes álláspont, amiből senkinek sincs haszna. AKADNAK OLYAN VÁLLALATOK, szövetkezetek is, amelyek a legkézenfekvőbb, de a fogyasztó számára a legellenszenvesebb eszközhöz: az áremeléshez nyúltak. Felemelték egyes ételek haszonkulcsát, gondolván, hogy a nagyobb bevételből kárpótolják magukat az elvesztett reggeli italforgalomért. Lehet, hogy ez meghozza a várt gazdaság; eredményt, de az erkölcsi elismerést aligha. A napokban kaptuk a hírt: az Utasellátó Vállalat 1978. évi januári forgalma 16 százalékkal maradt el az 1977. évi januári mögött, aminek okát természetesen a szeszkorlátozásban látják. Ügy döntöttek, hogy a forgalom növelése érdekében bővítik az ételek kínálatát, választékát, újabb tej árusító pavilonokat állítanak fel és eladó automatákat helyeznék üzembe. Nem tudhatjuk még, mennyi valósul meg az Utasellátó terveiből, de egy biztos’: ez az a magatartás, amely egyaránt szolgálja a saját és a társadalom egészének érdekét. Meglehet, hogy a hajnali féldecizők ezután sem fognak műszakkezdés előtt tejjel koccintani — ez az ő dolguk. Ám a munkába siető emberek sokaságának éppen az a gondja, hogy házon kívül jóformán sehol sem lehet olcsón és gyorsan megreggelizni Vannak, akik az élelmiszerboltokban vesznek kenyeret, felvágottat, és az utcán, a villamoson állva kapják be a hideg falatokat, Mert meleg teát, tejeskávét, kakaót, tányéron vajat, péksüteményt, rántottét, legfeljebb a szállodákhoz tartozó éttermekben kapni, igen drágán. Pedig reggelit minden vendéglátóhelyen lehetne és kellene kínálni; erre még a legelhanyagoltabb kocsmában is akadna mód, csak a szándék hiányzik. Hát még a konyhával, hűtőgéppel rendelkező bisztrókban, falatozókban! És milyen népszerű az a néhány tejárusító pavilon, amely itt-ott városokban, megmenekülve az oktalan lebontástól, még működik. Vennénk forró reggeli italt, szendvicset, édességet automatákból is, ha találkoznánk velük munkába menet. De csak kevés akad, még kevesebb működőképes állapotban. A REGGELI SZOLGÁLTATÁSA a vendéglátásnak olyan kötelezettsége, amelyre a társadalom igényt tart, de amelyet a szolgáltató — enyhén szólva — elhanyagol. A szeszárusítást korlátozó rendelet talán, remélhetőleg rákényszeríti az egész vendéglátó szakmát, hogy figyelmét az ételek forgalmának fokozására fordítsa. Igaz, sok tejet, szendvicset, kaszinótojást, kell eladni ahhoz, hogy az italok elvesztett forgalmát pótolják. Nehéz lecke ez a vállalatoknak, szövetkezeteknek. De ha megoldják, hivatásukat teljesítik: a fogyasztó igényét elégítik ki. Gál Zsuzsa Gyöngyös gyarapodó gyára 10 év legsikeresebb esztendeje a KGV-nél „Ketten” a sikeres munkaverseny részesei közül: Patócs Ferenc és a gyár legértékesebb gépe, az automatikus portálmaró Az új üzemcsarnok, amelybe most költözködnek — mutatja Benei László, a t'orgácsolóüzem vezetője (Fotó: Szabó Sándor) Nemrégiben hivatalosan is mérlegre tették a tavalyi esztendőt a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 4. számú Gyárában, Gyöngyösön. S mint korábban sejtették, szá- mítgatták: a mérce jót mutatott. — Egy évtizedes történetünkben, minden eddigit felülmúló a sikert — beszéli érthető örömmel, elégedettséggel Lakatos Imre igazgató. — Az előző 94-ről 131,2 millió forintos értékűre nőtt a termelésünk kisebb létszámmal is, az eredményünk pedig meglehetősen közel állt hozzá, hogy megkétszereződjék. .. Amíg sokáig a százmilliós árbevétel is „bűvös számnak” tűnt a részünkről, most egyszeriben nemcsak elérhetővé vált, hanem mesz- sze magunk mögött maradt! S egyetlen gazdasági mutatónk miatt sem szégyenkezhetünk. Aztán, többet is mond a fejlődésről: — Jelentős profiltisztításra, struktúra-változásra került Mire költik a kommunista műszakok bevételeit? Erre a kérdésre keresett választ egész megyére kiterjedő vizsgálatában a közelmúltban a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának közgazdasági osztálya. E felmérés eredményeit egy másik fórum, a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megvitatta. Fontos témáról van tehát szó; nagy értéke van a dolgozók lelkesedésének, az így összegyűjtött forintok sokat segíthetnek közös céljaink megvalósításában. Ugyanakkor jelzi ez az érdeklődés e munka elismerését is: a dolgozóknak joguk van ahhoz, hogy társadalmi műszakjaik jövedelmének sorsát pontosan ismerjék, s lássák: érdemes volt dolgozni. A megyei tanács vb tavaly az SZMT-vel közösen jelölte ki azokat a fejlesztési célokat, amelyekhez a kommunista műszakok bevételeit is felhasználták. Társadalmi és vállalati érdek is, hogy ebből a pénzből elsősorban gyermekintézményeket kell építeni így kezdték meg az előkészületeit az elmúlt évben Egerben 100 férőhelyes óvodának. hatvan férőhelyes bölcsődének. Gyöngyösön. Hatvanban pedig száz-száz kisgyermeket befogadó óvoda megépítésére kerül sor ebből a pénzből. A vezető testületek azt is javasolták : a három városon kívül dolgozó gazdasági egysegek j kommunista műszakok béré bői a körzetükhöz tartó/' községek fejlesztését is. tánv gassák Az együttes munka iyi sikeres volt az elmúlt évbe.i látva a célt, a szocialista ko zösségek aktívan, nagy lelkt sedéssel dolgoztak a pihenő napjukon szervezett műsza kokon. Munkaverseny-fel - ajánlásokban, jubileumi vállalásokon is megfogalmazták ezt az elhatározásukat. Nem A lelkesedés forintjai fordult ejő, hogy az ilyen plusz műszaknak a tervteljesítésbe kellett volna „besegítenie”. Különösen kiemelkedő sikere volt a vasascentenárium alkalmából rendezett kommunista szombatnak: megyénkben több mint tízezren álltak a gépek mellé ezen a napon, s a részvételi arány a legtöbb üzemben a 90 százalékot is elérte. A támogatás fontos célokat szolgait; bölcsődék, ovodák, napközik, iskolák mellett klü- bok. sportlétesítmények kaptak ebből a pénzből. Az egész évi bevétel csaknem kilencmillió forint volt, ebből a Vállalatok az illetékes tanácsok számlájára mintegy hatmilliót fizettek be. A legtöbbet, az egész összegnek csaknem a felét a gyöngyösiek adták. Példák a legjobbak közül: F elsőtárkányban, Bélapátfalván, Egercsehiben, Lőrinciben, Viszneken, Aba- sáron volt kiemelkedő a társadalmi műszakok bevétele. Ezekből a pénzekből természetesen nemcsak annak a tanácsnák jutott, ahol az illető vállalat központja van. hanem azoknak a községeknek is. ahonnan a dolgozók “lejárnak a munkahelyükre. Mi valósítható meg ezekből az összegekből? Egerben •a múlt évben elsősorban a lyermekintézmények beren- lezésére adták ezt a pénzt, gy részét pedig tartalékoltál: (Z új óvodára, bölcsődére. iyöngyösön a bevételek és a oünkafelajánlások együtt húr elegendőek az új óvoda loz. az építkezés jövőre meg ■s kezdődik. Hatvanban hasonlóképpen dicséretes ered ményeket hozott a dolgozók aktivitása, társadalmi műszakok hozzájárulásával 1977-ben ötven óvodai- férőhelyet adtak át, s újabb ötven átadását tervezik az épülő lakótelepen. Felsötárkány- ban. Bükkszéken, Bátorban lehet még számítani terven felüli óvodaépítésekre társadalmi munka révén. A dolgozók összefogása persze nemcsak a túlteljesítések miatt kívánatos, hiszen a legtöbb község csak egy részét kapja meg e beruházásai költségének, s így a tervekben is számítanak a társadalmi akciókra. Nagy összegekről van tehát szó, és céljaink megvalósításához is nélkülözhetetlen a társadalmi munkák többletértéke. Éppen ezért szervezésüknek, hasznosításuknál? is jelentőségükhöz méltó módon kell történnie: vigyázni kell a hatalmas, érzékeny erőre, a dolgozók lelkesedésére. Szóvá tettük már korábban, hogy néhány megyén kívüli központú üzemben, gyáregységben nem tudnak arról, mi lett társadalmi műszakjuk bevételeivel. Pél dául az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, gyáregységében Gyöngyösön, Egercsehi bányaüzemében, s néhány hasonló munkahelyen. Nem általánosítható, de nem is figyelmen kívül hagyható esetek ezek; bármilyen indokolt lehet ennek a pénznek az összegyűjtése,, a munkahelyi demokráciát sérti, ha arról nem tájékozódhat az érték forrása, a dolgozó kollektíva. A tapasztalatok szerint a helyi tanácsoknak sem jön mindig jól a társadalmi segítség Többletet, terven felüli lehetőséget ad a munka értéke megvalósulhat nagyobb bölcsőde óvoda. De ennek fenntartásához szintén több pénz kell, erre pedig a szigorúan, tervezett költségvetésből már nem futja. Az összegek rugalmas, a célt jól szolgáló csoportosítására van szükség ahhoz, hogy ilyen árnyékai ne legyenek a. szabadon elhatározott, a közösség erejét mutató akcióknak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága köszönetét mondott azárt a nagyszerű aktivitásért, amellyel az üzemi kollektívák, különösen az elmúlt évben, segítették lakóhelyük, a megye fejlesztését. A szakszervezeti bizottságok, KISZ-szervezetek hatékony, mozgósító erői voltak a munkaakcióknak, amelyekre a jövőben is számítanak. A testület kéri, hogy a politikai eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolódó versenyben az idén is rendezzenek kommunista műszakokat, kettőt-hár- mat az esztendő alatt. Hogy az erők ne aprózódjanalc el, a bevételeket az e célra létrehozott gyermek- és ifjúsági intézményfejlesztési alapra célszerű befizetni. Az idén is felhívást tesz közzé a megyei tanács, az SZMT és a KISZ megyebizottsága, s a társadalmi munkaakciók szervezése mellett nagyobb hangsúlyt kap az üzemek, intézményeket támogató mozgalmának kiszélesítése is. Tervszerűen már az első negyedévben kidolgozott program szerint érdemes ezeket a műszakokat szervezni, s a célok meghatározásában a fejlesztések ismertetésében. a helyi tanácsoknak is jobban közre kell működniük. összehangoltan, az erőket összefogva lehet igazán jól gazdálkodni a lelkesedés forintjaival. Hekeli Sándor sor nálunk az elmúlt évben. Csökkentettük az alkatrészkészítést, s számottevően növeltük gépgyártásunkat. Tevékenységünkben kialakítottuk, remélhetően meg is honosítottuk végre a nagy szériát: a Zsiguli árával nagyjából egyező cipőipari csóko- zó berendezésből már nem kevesebb, mint háromszázat szállítottunk megrendelőinknek. Gépeinknek több. mint nyolcvan százaléka külföldre került. Exportunkban érezhetően nőtt a tőkés piaci részarány: gyártmányainkat az USA, Kanada, Görögország és az NSZK egyaránt vásárolta. Ami tagadhatatlanul jóleső elismerés valamennyiünk számára! Első hallomásra egyszerűbbnek tűnnek mindezek, mint amilyenek valójában. Meggyőzően vallja ezt az üzemben Berzéki Tibor, az egyik — éppen benn tartózkodó — külső szerelő is. — Hogy csupán a cipőipari csákozónál maradjak — magyarázza —, voltaképpen új termékről van szó. . Ha hasonló, hidraulikus gyártmányaink voltak is eddig, bizony szoknunk kellett emezekhez. Nemkülönben ahhoz, hogy amíg azelőtt, évente legfeljebb negyven-ötven gép került ki a kezünk alól, most egyszeriben ennek a többszörösét kívánták! Szóval: nem ment könnyen. Sokat izzadtunk, amíg a megrendeléseket végül is teljesítettük! A nem mindennapi feladatokon a gyár egész kollektívája osztozott, de — ahogyan mondják — különösen a szocialista brigádok tettek sokat a sikerekért. Szocialista brigádban, a Gagarin nevét viselő zöldkoszorús csapatban dolgozik Patócs Ferenc marós is, aki leplezetlen büszkeséggel újságolja. hogy az üzem legdrágább és legügyesebb munkagépét kezeli. — Jól megjegyeztem magamnak — beszéli —, annak idején hatmillió forintba került ez a portálmaró. Négy fejjel működik, egyszerre négy munkadarabot is felfoghatók rá. Automata előtolású praktikus berendezés, nekem inkább csak figyelnem kell, hogy mit csinál. Ez a figyelem, persze felelősségteljes is: ha nem veszem kellő komolysággal a dolgom, súlyos hibákat véthetek. Szó szerint súlyosakat. mivel nemegyszer öt-hat mázsás alakt.részeken is dolgozom. S ha nem vagyok elég figyelmes, ha elrontom a munkadarabot, már maga az anvagkár is jelentős! Gépét, hűséges társát dicséri a marós — jóllehet, maga sem akármilyen munkás. Mint kiderül: már korábbi helyén, az Egvesült Izzó tmk- la hatosai között is kiváló dől gozó volt, s itt a Könnyűipa ri Gépgyártó Vállalatná’ szintén kapott ilyen kitüntetést. — Efféle kitűnő embere' brigádok nélkül, bizony meg nézhetnénk magunkat! — kapcsolódik beszélgetésünk be a versennyel is fogiáikor szb-titkár, Budai Oszkár. — Igazán megoldanak minden feladatot, amivel csak találkoznak műszakjaikban. Időről időre becsülettel' elvégzik a munkájukat, s mindig kitalálnak valamit, amivel gazdaságosabbá tehetik a termelést. Lehet, hogy egy kicsjt „haza beszélek” — folytatja mosolyogva —, mert éppen a mi műhelyünk együtteseiről van szó, de kikívánkozik belőlem: a „Mező Imre” és az „Ady Endre” szocialista brigádok például százezer forintokat megtakarítottak a fonókannák új szabási tervének kialakításával. Olyan módszerre térték át, amellyel még a korábbi hulladékok is hasznosíthatók, s értékes importot pótolhatunk! Budai Oszkár műhelye egyébként — költözködik, A gyár ugyanis ezekben a napokban új, 3400 négyzetméteres csarnokkal gyarapodott, s benne a szerelők mellett helyet kaptak a fonókannások, az alkatrészkészítők is. — Gyarapszunk, gazdagodunk — veszi vissza a szót Lakatos Imre igazgató. — Az V. ötéves terv során, összesen 50 millió forintos beruházás megvalósulásával számolunk. Terveink mintegy 60 százalékát már valóra is váltottuk. Az új csarnokkal megszüntetjük az eddigi üzem zsúfoltságát, 1000 négyzetméteres új raktárunk a tárolást teszi könnyebbé, gondtalanabbá. A továbbiakban korszerűsítjük közműhálózatun kát. Olyan derítőrendszer; építünk, amely megakadályozza a környezetrombolást, megszünteti az eddig fizetett bírságokat, s felújítjuk, megfelelőbbé tesszük kábelrendszerünket. S több más melleit újabb gépeket, berendezéseket vásárolunk. A gyöngyösi gyár így még alkalmasabbá válik kijelölt feladatainak elvégzésére. Az idén — amint a munkáról halljuk még — nem terveznek növekedést a termelésben. Lényegében a tavalyi szintet tartják, de a gyártáson belül ismét tovább növelik a csákozó gépek arányát. Az év során már félezret készítenek a keresett termékekből, s új piacra, Mexikóba is visznek belőlük. Programjuk a minőség további javítása. ami a munkaversenyt folytató 38 brigád szocialista szerződéseibe, vállalásaiba is bekerült. — A tavalyi év eredményei alapján, talán esélyesek vagyunk a „kiváló gyár" címre — beszélik többen is — ám, hogy megkapjük-e a régóta várt kitüntetést, még a jövő titka. Az idén azonban azon leszünk, hogy ha most nem is, jövőre feltétlenül rászolgáljunk a megtisztelő elismerésre! Gy. Gy., Hmmiscy 1978. március 15., szerda
