Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

A Minisztertanács tárgyalta: Kasza és fejőgép AZ ÉV ELEJI NAPOK egyikén- olvastam egy rövid hírt, arr.elv tipikusan „ered- menv "-hang vétellel adta tudtul az országnak, hogy hazánk egyetlen kaszagyárá­ban orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyár­tását kezdik meg. Felkaptam a fejem. ■ Jó ez nekünk? Ezentúl rhég a mostaninál is drágább, 'vagy nehezebben kapható kincs 1 lesz az or­szágban a kézikasza, a kézi­kapa, nz ásó és gereblye? Netalántán véglegesen- be­szüntetjük a gyártását min­den ilyen holminak? Vagy talán, importáljuk .majd eze­ket a, legfejlettebb tőkés- or­szágokból ? Néni tudom. Azt viszont igen; ; hogy az árokparti fü­vet, á hepehupák, tocsogók, szérűtök takarmánynövényét, amik nélkül a háztáji jó­szágok nem tudnak megélni, fűnyíró gépekkel, ollókkal, motoros szerszámokká] beta­karítani nem lehet, egyedül csak kézikaszával. A" kézikaszát még csak hobby-szerszámnak sem le­het minősíteni, változatlanul fennmaradt a háztáji kör­nyezetben a régi rangja. Így van ez a kapával, ásóval, gereblyével. Semmit nem von le e klasszikus szerszá­mok értékéből és jelentősé­géből, hogy ugyanakkor az említett ház körüli gazdasá­gokban, istállókban, ólokban, kertekben és parcellákon hellyel-közzel megjelent a minitraktor, a motoros per­metező, az ezerkezű kerti gép, a fejőgép, a műtrágya, a gyomirtó, a növényvédő vegyszer és ezer más új ke­letű segítőeszköz. MIÉRT KELL e problé­mákról szót ejteni? Mert or­szágos gondról és egyben országos tennivalóról van szó. A kormány febpyár máso­dik hetének csütörtökén tár­gyalt a háztáji- gazdaságok' helyzetéről. Néhány évre visszapillantva áttekintette a korábbi rendelkezések vég­rehajtását, amelyeknek célja a háztáji gazdaságok, a kise­gítő mezőgazdasági kisüze­mek termelésének ösztönzé­se volt Azt vizsgálta tehát a Minisztertanács: kedvező hatást váltottak-e ki a ren­deletek, egyértelműen követ- kezetes-e a végrehajtás? Az ország közös dolgaiban né­mileg is jártas embernek nincs szüksége arra hogy hosszan magyarázza bárki is á háztáji termelés jelentősé­gét. Kanyargós folyamatok tapasztalhatók ebben a gaz­dálkodási szférában. Az is látható, hogy á fiatalabb mezőgazdasági dolgozók, kü­lönösen a nagyközségekben, kisvárosokban nem szívesen bajlódnak a hajnalozást, ké­ső estézést követelő otthoni állattartással. De a tanyán élők hasznosnak tartják. Az . is felismerhető, hogy a szá­mon tartott kisgazdaságok művelőinek már csak kisebb hányada paraszti lakos, igen sok a más foglalkozású, más szakmájú ember. Nyugdíjas, munkás, tisztviselő termel zöldséget, gyümölcsöt, tart aprójószágot, nevel nagy ál­latot. Ha a háztáji gazdaságok­kal való törődésről besze­lünk, nem lehet csak pusz­tán a falura, a tanyára gon­dolni. A most vizsgált kor­mányrendeletek ilyen sokol­dalú felkarolási törekvéssel jelentek meg az elmúlt egy­két év során. A végrehaj­tás vizsgálata is széles kite­kintésű volt. Mi volt végül is a meg­állapítás lényege? Elsősorban elismerte, hogy a háztáji művelésnek és ál­lattartásnak továbbra is hosszú évekig meghatározó jelentősége van a mezőgaz­dasági termelésben, a lakos­ság ellátásában, sőt még a külkereskedelemben is. Az elmúlt évi átlagon felüli me­zőgazdasági produkcióban igen-igen erősen képviselteti magát a korábbinál bősége­sebb hozamokkal a termelés­nek ez a részlege. Az ösz­tönző rendeletek hasznosak voltak, végrehajtásuk orszá­gos érdek,. Különösen két területen van még sok tennivaló. Az egyik a szervezés, az irányi-: tás. A televízió mezőgazda- sági rovata nemrégen meg­szólaltatott. egy . termelőszö­vetkezeti vezetőt, aki arról- számolt be, hogy a háztájit a termelőszövetkezet fontos üzemegységének tartják, s az ilyen alapon sokoldalúan se­gítik az abban való terme­lést és tenyésztést, az üzem­résznek külön irányító, ta­nácsadó apparátusa van dip­lomás szakember vezetésé­vel. a szervezés, az irányítás lényege, legjobb módszere valahol itt kereshető: intéz­ményessé kell tenni minde­nütt. A GONDOSKODÁS másik fontos területe a kisgépek­kel, szerszámokkal, anyagok­kal való ellátás. Itt sincs minden rendben Hiánycikk voltuk miatt üzíetről üzlet­re, vásárról vásárra kell fut­kosni, amíg az ember hoz­zájuthat a szükséges hagyo­mányos kézi eszközökhöz, amelyek mindmáig nélkü­lözhetetlenek, De nem ki­sebb a gond és bosszúság, amikor a háztáji gazdája új­fajta segítőeszközöket ke­res, melyektől nemcsak az élete lenne könnyebb, a munkája gyorsabb, hanem a hozamok is jócskán növe­kednének. A modern eszkö­zök két fontos célt szolgál­nak. Az egyik az eredmény- növelés. a másik, a növény- termeléssel foglalkozó, zöld­séggel, gyümölccsel bajlódó, állatokkal kínlódó emberek életének jobbítása a korhoz, a társadalomhoz illően: ne­kik is legyen idejük kirán­dulni, szórakozni, este tele­víziózni, olvasni, netalán ta­nulni, művelődni. Művelőd­ni legalább azzal, hogy a modern eszközök használata és kezelése érdekében fel kell csipegetni ném] műsza­ki, talajbiológiai stb. ismere­tet. ami fontos szemtágító, tudatnyitogató lehet a. jövő­re nézve is. Mindenképpen hiba tehát, nem csupán ap­ró bosszúság, ha az ellá­tásban zavarok vannak, mint ahogy valóban vannak is. A KORMÁNY figyel­meztette az illetékesekét arra, hogy nagyobb gonddal törődjenek a háztáji terme­léssel és kötelezte a mező­gazdaság] tárca vezetőjét, hogy meghatározott időben újra tegyen jelentést a ki­alakult helyzetről, a fejlő­désről, az esetleges gondok­ról. S. I. A tehénistállö és a forrada­lom fogalma meglehetősen távol esik egymástól, olyany- nyira,. hogy még sértőnek is gondolhatnánk a társítást. Pedig Pétervásárán a Gárdo­nyi Termelőszövetkezet sza­kosított szarvasmarhatele­pén forradalom zajlik. Azon a zárszámadáson, amelyen Molnár István, a termelőszövetkezet elnöke ma délelőtt ismerteti a tagsággal, hogy a közös gazdaság több mint kilencpüllió forintos nyereséggel zártá az évet, ott ülnek a szafvasmarhate- lep, munkásai is, akiknek döntő részük van abban, hogy 10 százalékos nyereséget ve­het ma át minden termelő­szövetkezeti dolgozó. *—» fé. F.tőször nyereséges ! Igen, felkiáltójellel kell leírni, mert ez a Gárdonyi téesz tör­ténetében az első esztendő, amikor nyereséggel zár az ál­lattenyésztés. Érdemes átte­kinteni egy rövid kimutatást, amely szerint 1976-ban egy­millió 120 ezer forint veszte­seggel zárta az állattenyész­tési ágazat az évet, s az idei zárszámadáson már úgy te­kinthetnék vissza 1977-re, hogy hárommillió 806 ezer forint nyereséget tettek a kö­zös asztalára. Jövőre pedig — még leírni is merészségnek tűnik —Jiétrrjilliás. nyereséget* jerveznek az állattenyésztők. Pál Elemér semmiben nem különbözik a mai fiataloktól. Szereti a Zsiguliját vezetni, szereti a jó zenét, hamar ba­rátkozik, de még egyet na­gyon szeret: dolgozni. Van még egy nagyon jó tulajdon­sága: szerény. Mint a szarvasmarha-ágazat — az állattenyésztési siker megha­tározója — vezetője, amikor arról beszél, hogyan érték el egy esztendő alatt azt, hogy 30Ó ezer literrel több tejet adtak át — szám szerint 1 millió 328 ezer litert — akkor ezt mondja: — Itt minden az égvilágon közös munka. A téesz veze­tése kitartott amellett, hogy tejtermelésre rendezkedjünk be. Fokozatosan leegyszerűsí­tette ,a növénytermesztést és fő célként az állatállomány jó minőségű és megfelelő mennyiségű takarmánnyal való ellátást jelölte meg. Mi tenyésztők, három éve kidol­goztunk egy genetikai progra­mot. A magyar tarka tehene­ket keresztezzük az amerikai Holsteinnel, s átalakítjuk az állomány. A genetikai terv szerint 1934-re már öt telje­sen tiszta Holstein tehenünk lesz. Persze, az még mesz- sze van, de. már most itt áz eredmény — mutatja a hatal­mas tehén istállót, ahol 360 tehén van egy fedél alatt. Az egyik sorban már feke­te-tarka keresztezett tehe­nek állnak, és adják a tejet. Egy esztendő alatt 2700 lite­res átlagról 3270 literre emel­kedett a tehenenkénti tejho­zam. Ez már a fekéte-tar- kaknak köszönhető. — Nézze csak. Ez olyan mint egy játéktehén — bök az üjjával a friss szalmán békésen heverő magyar tarka amerikai „koöprodukcióra” — picike, törékeny, szinte jelentéktelennek látszik a mi megszokott tehenünk mellett. De negyven litert ad naponta. Ezek a tehenek már most öt­hat literrel többet adnak, mint a hasonló korú magyar fajták. De nehéz volt ezt elhitetni áz emberekkel — csóválja meg á fejét. Tudja, a kisfüzesiek messze környéken híres ház- tájisok. Ott még mindig a te­hén és a tejtermelés körül forog a beszéd, ha a szom­szédok összejönnek. Szóval az itt dolgozó kisfüzes! gazdák csak azt mondták, hogy a magyar tarkának nincs párja, mert, hogy szép színe van, nagy is, meg olyan szép a szarva. Szóval, az első igazi áttörés akkor volt. amikor körbeállták ezt a negyven li­tert adó kis játékjószágot és az egyikük azt kérdezte: Fő­nök. nem adná el nekem ezt a tehenet? Átmegyünk a szomszéd bá, ahol a borjúnevelőben már ott a legújabb: fekete-tarka generáció. A telep jövője. % A „Mátra-tej” hét faluba jut el a hegyek között a kör­nyékre. A napokban érkezik az új automata töltőberende­zés, s ezzel a termelőszövet­Növényvédők vizsgája Nyolchetes tanfolyamon nővé nyvédelmi és méregkamra-kczelési oktatást tartanak a me­gyei Növényvédő és Agrokémia’ Állomás szakemberei a Széchenyi II. Rákóczi Ferenc Tsz^ ben a megye traktorosainak. Képünkön a tanfolyam résztvevői a gyakorlatban ismer­kednek a permetező berendezéssel. (MTI fotó — Fehérváry Ferenc felv. — KS) Ahol a Rába—Steiger a sláger Közel az egymilliárdhoz FENNÁLLÁSA OTA az egyik legeredményesebb esz­tendőt zárta tavaly a Heves megyei AGROKER Vállalat. Csaknem százmillió forinttal több erő- és munkagépet, műtrágyát és növényvédő szert adtak el a nagy- és kis­üzemi gazdaságoknak, mint egy évvel korábban. Ezzel a vállalat árbevétele megköze­lítette az egymilliárd forin­tot. A kimagasló eredményről Joó Imre igazgatótól, és Bán fi Sándor kereskedelmi főosz­tályvezetőtől értesültíintí. Mint elmondták, a közös gazdaságok megyeszerte fő­leg a nagy teljesítményű ne­héztraktorok iránt ' érdek­lődtek leginkább. 1977-ben nőtt az igény a 100 lóerősnél nagyobb erőgépek iránt. 232 traktort adtak el, amelyek közül a legnépszerűbb a szovjet T—150, a K—700-as, valamint a Rába—Steiger magyar nehéztraktor volt. Ezekhez az erőgépekhez ele­gendő ekét, tárcsát és vető­gépet is biztosítottak; Megyénk-közös gazdaságai a műit évi gabonabetakarí­A közgyűlés pontosan hét esztendővel ezelőtt fogalmaz­ta meg, hogy szerkezetválto­zást kell végrehajtani a gaz­daságban. Csökkenteni kell a termesztett növények számát és a takarmánytermesztést kell előtérbe helyezni. A mai zárszámadó közgyű­lésen így fogalmaz Kaszab Balázs, a szövetkezet elnök­helyettese: „A szerkezet-átalakítást 1977-ben befejeztük, az idén már az adottságoknak megfe­lelő gazdálkodást folytatunk.” A hegyek közé zárt terme­lőszövetkezetben az enyhébb lejtőkön búzát és kukoricát termelnek. A búza és a ku­korica is kevesebbet termett a vártnáj. Legegyszerűbb az táshoz 72 új arató-cséplő gé­pet vásároltak, főleg NDK és szovjet gyártmányúakat. 220 új pótkocsival gazdagodott a szállítópark, melyek főleg a gabonát vitték a földekről a magtárakba. A szálastakar- rhány-betakarítást 60 új rendfelszedő segítette. A He­ves megyei ZÖLDÉRT által szervezett társulás gazdasá­gainak speciális burgonyave­tő, betakarító és osztályozó gépeket szállítottak. A zöld­ségtermelés fokozására 70 százalékos állami támogatás­sal 16 nagy teljesítményű öntözőberendezést, 36 ezer méter hosszú gyorskapcsolá­sú csövet és 3300 szórófejet adtak el. KÜLÖNÖSEN a műtrágya- forgalmuk növekedett, hiszen tavaly 17 millió forinttal töb­bet hoztak forgalomba. Szó­vá tették azonban, hogy né­hány szövetkezetben még mindig a műtrágyán spórol­nak, ami a termésátlagokban is megmutatkozott. A nö­vényvédő szerekből túlzottan nem émelkedett á forgalmuk az 1976. évihez képest. tel, a Nyomdaipari Vállalat­tal, s még lehetne sorolni a megelégedett partnerek név­jegyzékét, akik mind úgy is­merik a pétervásári téeszt, mint korrekt, pontos szállítót. A mai zárszámadáson elé­gedett tagság előtt számolhat be a vezetőség, amelynek leg­nagyobb erénye, hogy tarta­lommal töltötte meg áz any- nyit emlegetett kifejezést: az adottságoknak megfelelő —, s tegyük hozzá — legjobban megfelelő gazdálkodást. ^ Szigetbe András A gyomirtó szerekből tavaly kevesebbet használtak lel üzemeink, mert az időja .s is kedvezett és a kártevői: sem pusztítottak annyira. Gépalkatrészekből sem a nyári, sem pedig az őszi be­takarítási csúcsok idején nem volt különösebb fenn­akadás. A gépeknek nem kel­lett fölöslegesen állniuk al­katrészhiány miatt. Ismét be- vált az évek óta rendszeresen működő ügyeleti szolgálat Inkább az alkatrészek minő­ségére voltak panaszok. A nagyüzemekből főleg az ék­szíjakat kifogásolták, ame­lyek gyorsan szakadtak. Ez arra inti a gyártó üze­meket, hogy jobb minőségű alkatrészeket készítsenek már az idei évre. Tavaly a kisgazdaságokat is ellátták gépekkel, műtrágyával es növényvédő szerekkel. A kis­termelők támogatására a mo­toros és háti permetezőgépek mellett, motoros kapát >s árultak. Ezenkívül fóliává', a fóliasátrakhoz szükséges csö­vekkel is segítették a kis­üzemi zöldségtermelést. A tavalyi tapasztalatokat felhasználva készítették el a vállalat idei kereskedelmi tervét. Ebben az évben több erő- és munkagépet adnak el az üzemeknek, mint tavaly, és ehhez már megtették a. szükséges előkészületeket. A T—150-es univerzális szovjet traktor mellett újdonságként forgalomba hozzák a Rába 180-as traktort. Ehhez tesz­nek elegendő munkagépek is. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár ugyanis nyugatné­met licenc vásárlásával meg­kezdte az IH-típusú traktor, ekék és tárcsák sorozatgyár­tását. A nyári betakarításhoz a. hagyományos kombájnom; mellett már a nagyobb telje­sítményű NDK-gyártmányű E—516-os és lengyel Bizony— Gigant arató-cséplő gépet is adnak el az üzemeknek. Fon­tos célkitűzésük, hogy a nagyüzemek megyeszerte to­vább fokozzák az ésszerű műtrágya-felhasználást, és ez­zel közelítsenek az országos hatóanyag-felhasználáshoz. ENNEK ÉRDEKÉBEN csak­nem tíz százalékkal több műtrágyát hoznak forgalom­ba az idén. A kiskerttuíajdo- nosóknak is több gép jut, fő­leg az olasz gyónná nvú mo­toros kerti kapákból. Az Ad­digi kis csomagok mellett (jó­dig. nagyobb súlyú csomagod, gy.ormirtó szereket is árui­nak. Ezek helyes használatá­hoz a vállalat írásos szakta- nacsadást ad valamennyi ér­deklődő kistermelőinek. A to­vábbi gépesítéssel, a nagyobb adagú műtrágyázással remél­hetőleg még több termény kerül majd ki a nagy- és kis­üzemekből az idén. Mentusz Károly NÉrJUsöjiCi DÏ8. február 11., szombat kezet újabb hét községet kap­csol majd be a jó minőségű pasztőrözött-tejellátásba. A tej cégére a közös gazda­ságnak. Az elmúlt évben 30 százalékkal értékesítettek többet belőle, mint egy évvel azelőtt. A tervezett 7.5 milliós árbevétel helyett 9,5 milliót hozott a tej. A kormány tej­programja alapján azok a gazdaságok, amelyek évente emelik a tejtermelést, úgyne­vezett tejprémiumot kapnak támogatásként. A Gárdonyi téesz kereken négymillió fo­rintos tejprémiumot kapott növekvő termeléséért. Pétervásárán ledőlt egy bálvány. A tejtermelés az idei évtől nyereséges, volna, ha tessék-lássék a té­esz foglalkozna búzával is, kukoricával is — összesen úgyis csak ötszáz hektár a két növény termőterülete —, s a nyereségességet rábíznák az .állattenyésztésre és a fagaz- dálkodásra. De a szövetkezet­ben nincs tovább helye a tes­sék-lássék szemléletnek. Az idén a búzát és a kukoricát is a BKR iparszerü rendszerben fogiák termeszteni. A hoza­mok növelése és az önköltség csökkentése minden területen kötelező. «—» A Gárdonyi téeszben a nye­reség. a létbiztonság másik forrása — a fa. A kétezer hektárnyi erdővel rendelkező gazdaság tervszerűen dolgoz­za fel és pótolja is az erdő fáit. Évente mintegy 6500 köbméter fát termelnek ki, s ez a nyers fa alakul át a vár­aszói üzemben hárommillió forint tiszta nyereséggé. Az üzem szerződéses kapcsolat­ban áll az AGRIA Bútorgyár­ral, a TRTAL-lal. a TANÉRT­Tervezet! csoda Péfervásáráo Hegyek között, vö Igyek között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents